Szuhogy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1.§

(1) A rendeletet Szuhogy község közigazgatás területén kell alkalmazni.

(2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a település folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

Hulladékkezelési közszolgáltatás

2.§

(1) Szuhogy Község Önkormányzata ( a továbbiakban: Önkormányzat ) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési  közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás)  szervez és tart  fenn.

(2) A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

(3) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató, a Képviselőtestület döntése alapján az Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt Kazincbarcika, Ipari út 2. (a továbbiakban: ÉHG Rt.) a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási megállapodásában foglaltak szerint.

(4)[1] A közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (5) bekezdése, valamint a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződésről a 317/2013.(VIII.28.) Korm. rendelet 3. pontja tartalmazza. A Képviselő-testület a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésre vonatkozó egyéb tartalmi elemeket nem állapít meg.

Értelmező rendelkezés

3.§[2]

II. fejezet

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

4.§

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt közhasznú foglalkoztatás és közmunka szervezése útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

Az ingatlantulajdonos feladatai

5.§

(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

a.) az ingatlan előtti ( úszótelek esetén az épület körüli ) járdának, ( járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét-gyommentesítése, burkolt területeken a hó  eltakarítása és síkosság mentesítése; ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,

b.) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,

c.) a két szomszédos terület, épület közötti-kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli - közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg.

d.) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

(2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

6.§

(1) Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

a.) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen  elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

b.) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,

c.) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal ; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

(2) a) Építési területre és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

b) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

c) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési anyagokat és a bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

d) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

e) Közterületen bárminemű (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének a hozzájárulásával lehetséges.

f) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

g) Tilos közútra, útpadkára (burkolt földre) salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles – az építésügyi hatóság – felszólítására 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

7.§

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta min a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitvatartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani

8. §

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlenül környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár,sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően e területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról , továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosság mentesítés és hóeltakarítás

9.§

(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon ( homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer ( pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/négyzetméternél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata alul- és felüljáró felületén, zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) Hórakást tilos elhelyezni:

a.) útkereszteződésben,

b.) útburkolati jelen,

c.) járdán,

d.) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

e.) kapubejárat elé,

f.) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pl. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (  lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.).

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

10.§

(1) Tilos

a.) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési  és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni, a szennyező anyag eltávolításáról a szennyezést okozó személy, a rongálás helyreállításáról a rongáló személy 24 órán belül saját maga köteles gondoskodni,

b.) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,

c.) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket ( fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,

d.) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

(2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

11.§

(1) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás az Önkormányzat és a közszolgáltató ÉHG Rt. között közszolgáltatási szerződés alapján jön létre.

(2) A szerződés tárgya a község közigazgatási területén keletkező minden, különleges elhelyezést nem igénylő települési szilárd hulladék szabványméretű tárolóedényekből történő összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése.

(3) A közszolgáltató a települési szilárd hulladékot heti egy alkalommal, pénteki napon szállítja el a község valamennyi utcájából. Amennyiben a szállítás napjában változás történik a szolgáltató közlése alapján az Önkormányzat útján hirdetményben tájékoztatja a lakosságot.

12.§

(1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint- a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére- a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni.

(2) A lakosság részére igénybe vehető gyűjtőedényzet tipusa: 110 és 120 literes gyűjtőedény.

13.§

A gazdálkodó szervezet és a szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt - a 14.§-ban meghatározott tartalmú- szerződés megkötésével jön létre.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

14.§

(1)Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Tilos közterületen és a településhez tartozó külterületen települési szilárd hulladékot elhelyezni ! E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

a.) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

b.)a települési szilárd hulladékot- különös tekintettel  a hulladék további kezelésére- az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

c.) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni.

(2) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt, a tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni az Önkormányzatnak.

(3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(4) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlanon egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek  az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21.§ (2) bekezdése szerint nem gondoskodott.

(5) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

15.§

(1) Az ingatlantulajdonos az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély ( közterület-használati szerződés ) alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18-órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének- a közterület szennyezésének elkerülése érdekében- lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni ( guberálni ) tilos.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

16.§

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, feltőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, mely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

17.§

(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

(2) A települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag sajókazai hulladék lerakóhelyen lehet elvégezni.

18. §

(1) A szolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű 1db gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérlmére rendelkezésre bocsátani. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.

(2)A lakosság számára biztosított gyűjtőedények használatáért a közszolgáltató bérleti díjat nem számít fel.

19.§

(1) A szolgáltató köteles a  gyűjtőedény kiürítését elvégezni és az üres, hiánytalan felszereltségű, tölthetőségű tárolóedényeket visszahelyezni.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

Lomtalanítás

20.§

(1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató évente 2 alkalommal a közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül- gondoskodik.

(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének

Közszolgáltatási díj

21.§[1]

21/A. §[1]

(1) Mentesülnek a közszolgáltatási díj fizetése alól mindazon ingatlan tulajdonosok, akik a magánszemélyek kommunális adójának a megfizetésére kötelezettek.

(2) A közszolgáltatás díját az Önkormányzat számla ellenében havonta utalja át a szolgáltatást végző ÉHG ZRt-nek.

A közszolgáltatás szünetelése

22.§

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

23. §

(1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani.

A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok

24.§

(1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hgt. 13.§.-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett- települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas- hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.

(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékának mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

24/A. §[1]

(1) A településen gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyek, amelyek nem rendelkeznek a szolgáltatást végző ÉHG ZRt-vel kötött hulladékszállítási szerződéssel és a tevékenységük során keletkezett szilárd hulladék elszállítására igénybe veszik az Önkormányzat által biztosított közszolgáltatást – függetlenül attól, hogy a tevékenységet a saját tulajdonukat képező ingatlanon végzik és magánszemélyként magánszemélyek kommunális adójának a fizetésére kötelezettek – a közszolgáltatás díját kötelesek megfizetni az Önkormányzat részére.

(2) A közszolgáltatás igénybevételére a polgármester megállapodást köt az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági tevékenységet folytató jogi személyekkel.

(3) A közszolgáltatás díjának összege a 21. §-ban foglaltak figyelembe vételével kerül meghatározásra, melyet havonta, számla ellenében, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell megfizetni megállapodás alapján az Önkormányzat számlájára, vagy házipénztárába.

(4) A 24/A. § (1) bekezdésében megjelölt gazdasági tevékenységet folytató jogi személyeket a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell nyilatkoztatni a közszolgáltatás igénybevételéről, a 24/A. § (2) bekezdése szerinti megállapodást a tevékenység megkezdését követő 20 napon belül kell megkötni, a közszolgáltatási díj fizetési kötelezettség a tevékenység megkezdését követő hónap 1. napjától keletkezik.

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

25.§

(1) A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére : nem terjed ki továbbá a közintézmény működése során keletkezett hulladékra. E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hgt. 13§-a (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más módon birtokába került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa

a.) a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b.) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot a sajókazai hulladék lerakóhelyre, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.

(5) Az ingatlantulajdonos jogosult az (1) bekezdés szerinti hulladékának begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából a szolgáltató közszolgáltatását igénybe venni.

26.§

A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

27.§

Ha  az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem  tartozó hulladék elszállításával a szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről.

28.§

(1) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély ( közterület-használati szerződés ) megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésére. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.

(2) A gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogosforgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:

a.) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére  helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

b.) tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,

c.) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani.

IV. FEJEZET

Az avar és kerti hulladékok nyílt-téri égetése

29. §

(1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék stb.).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz-és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.

(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítás is igénybe vehető.

(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Szabálysértések

30.§[1]

Hatálybalépés

31.§

Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaságról szóló

• 10/1994.(VIII.9.),
• 4/1995.(V.28.),
• 17/1996.(V.25.),
• 11/1997.(IV.30.),
• 4/2000.(II.29.),
• 9/2001.(V.3.) számú rendelet.

                Fóris Sándor  sk.                                            Kenézné Fóris Hilda sk.

                polgármester                                                       körjegyző

Hitelesítve:

Szuhogy, 2013. október 31.

                        Fóris Sándor sk.                                                        Dr. Istenes Ibolya sk.

                        polgármester                                                                           jegyző