Szuhogy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 

13/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Szuhogy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.  Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A Képviselő-testület és annak szervei számára a jogszabályokban megállapított feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szuhogy Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3734 Szuhogy, József Attila utca 52.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe Szuhogy község közigazgatási területére terjed ki.

3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.

4. § (1) Az Önkormányzat számára meghatározott feladatokat Szuhogy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és az Önkormányzat szervei látják el.

(2) Az Önkormányzat szervei különösen:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) a Képviselő-testület bizottságai.

5. § Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

5.§^[1] Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.

1. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

^[2]l a község fejlesztésének előmozdítása érdekében.

(2) Az Önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § határozza meg.

(3) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl:

1. biztosítja a társadalmi szervezetek támogatását,
2. társulásban vesz részt

ba) a foglalkozás elősegítése,

bb) a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.

(4) A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdése szerinti önkormányzati segély, valamint az 57. § (1) bekezdése szerinti étkeztetés és házi segítségnyújtás iránti kérelmek elbírálását a Szociális Bizottságra ruházza át.

(5) Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók, valamint szakfeladatok szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az Önkormányzat feladatai ellátásának pénzbeli mértékét, módját az éves költségvetés határozza meg.

(2) Új önkormányzati feladat vállalása esetén rendelkezni kell a feladatellátás pénzügyi fedezetéről, módjáról.

6.§^[3] (1) Az Önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § határozza meg.

(2) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl:

1. biztosítja a társadalmi szervezetek támogatását,
2. társulásban vesz részt

ba) a foglalkozás elősegítése,

bb) a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.

(3) A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdése szerinti önkormányzati segély, valamint az 57. § (1) bekezdése szerinti étkeztetés és házi segítségnyújtás iránti kérelmek elbírálását a Szociális Bizottságra ruházza át.

(4) Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók, valamint szakfeladatok szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (3)^[4] A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális, gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II.27.)  önkormányzati rendelet (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) 21.-22. §-ában szabályozott étkeztetés iránti kérelmek elbírálását a Szociális Bizottságra ruházza át. Az Szt. 25. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott települési támogatás esetében,

a)az önkormányzati rendelet 14. § (2) a)-c) pontjaiban meghatározott települési támogatás és a 19. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálását a Szociális Bizottságra,

b)a 19. § (2) bekezdés e) - g) pontjaiban meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek, továbbá a köztemetés és a köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítés megállapítását a polgármesterre

ruházza át.

(4)^[5] Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. A Képviselő-testület

8. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, az erről szóló megállapodás körébe tartozó esetekben a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a megválasztott önkormányzati képviselők tevékenysége útján látja el.

(2) A Képviselő-testület 7 főből áll.

A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

9. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton a napirendi pontok megjelölésével (telefon, telefax, elektronikus levél, távirat stb.) is összehívható bármely munkanapra.

(3) A polgármester köteles 3 napon belüli időpontra a rendkívüli ülést összehívni, ha:

1. a napirend tárgyalását jogszabály kötelezővé teszi,
2. a képviselő-testület erről határozatot hoz,
3. azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik.

2. A munkaterv

10.§ § (1) A Képviselő-testület munkáját a félévenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervet minden év december 31-ig, illetve június 30-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(3) A munkatervre javaslatot tehet:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. jegyző,
4. aljegyző,
5. képviselő.

11. § (1) A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések tervezett időpontját,
2. a képviselő-testületi ülés napirendjét,
3. a napirendek előadóit,
4. a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét,

(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselők részére, és közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

3. Előterjesztések

12. § A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a Képviselő-testület döntése szükséges.

13. § A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

1. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
2. döntést igénylő javaslat, amely rendelet megalkotására, vagy határozat meghozatalára irányulhat,
3. tájékoztató, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

14. § Döntést igénylő javaslat előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő és a jegyző jogosult.

15. § (1) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:

1.  önkormányzati rendeletalkotás,
2.  intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
3.  helyi népszavazás kiírása,
4. önkormányzati jelképek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,
5. munkaterv,
6.    önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,
7. társulás létrehozása, csatlakozásról, kilépésről szóló döntés.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását és ismertetését.

16. § Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.

17. § (1) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.

(2) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. munkanapig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(3) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.

Az ülés összehívása

18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. Az ülést – amennyiben a körülmények nem indokolják – az Önkormányzat székhelyén kell megtartani.

19. § (1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülést megelőző legalább 5 nappal korábban kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(2) A meghívót a polgármester írja alá, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(3) Halasztást nem tűrő esetekben a testületi ülés formális meghívó nélkül is (telefon, email) összehívható.

20. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egyidejűleg –hirdetőtáblán a lakosságot is tájékoztatni kell.

(2) A Képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.

5. A képviselő- testület tanácskozási rendje

21. § A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

22. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

1. megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
2. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről
3. előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
5. hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
6.    hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők tekintetében,
7. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólhat,
8. a tanácskozás rendjének fenntartása.
   

23. § (1) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

1. jegyző, aljegyző,
2. egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és
3. akiket a polgármester külön meghívott.

(2) A 20. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.

24. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, engedély alapján az ülés során az egyes napirendi pontokat illetően fel is szólalhat.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben zárt ülést tart. Zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésében megnevezett személyek lehetnek csak jelen.

(3) Zárt ülés tartása esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a jegyző biztosítja.

25. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megvizsgálja a határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve anélkül távol lévő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.

26. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az előterjesztett napirendi javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(2) A napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A Képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

27. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a)   az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

28. § Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

29. § A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a polgármester és a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.

30. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.

(2) A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

6. Sürgősségi indítvány

31. § (1) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. települési képviselő,
4. jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig lehet írásban benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül – minősített többséggel – határoz.

32. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

33. § (1) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. Az előterjesztő válaszadását követően a jelenlévők hozzászólhatnak a napirendi ponthoz.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az észrevételekre.

(3) A szavazás előtt a jegyző észrevételt tehet.

7. A tanácskozás rendjének fenntartása

34. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amely során az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

35. § A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a nyilvános ülésen megjelent rendzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel a terem elhagyására kötelezheti.

36. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

8. Határozathozatal és a szavazás módja

37. § A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

38. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § -ában meghatározott döntések meghozatalához.

39. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a polgármester a mulasztó képviselő  tiszteletdíjának folyósítását 2 hónapra felfüggeszti, továbbá az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell.

40. § A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.

41. § (1) A Képviselő-testület névszerinti szavazást a törvényben meghatározott esetekben rendel el. Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti.

(2) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.

(3) A névszerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá és az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

42. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben és az alpolgármester megválasztásánál.

(2) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon külön helyiségben urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazás eredményét, a szavazásban résztvevők megnevezését.

9. A Képviselő-testület döntései

43. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

1. képviselő-testületi tagok,
2. polgármester,
3. alpolgármester,
4. jegyző.

(2) Az érintettek a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésüket a polgármesternek nyújtják be, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(3) A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik.

44. § (1) A polgármester a jegyző útján terjeszti a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést tartalmazó indítványt a Képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület a rendelettervezet szakszerű előkészítésével a jegyzőt bízza meg, szükség esetén a rendelet tárgya szerinti szakértőt kérhet fel.

45.§ (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.

(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a jogosultaknak legalább 3 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a tervezet témájához, illetőleg névtelenül érkezett.

(4) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni

(5) A rendelet-tervezet készítője a beérkezett véleményeket áttekinti, azok elfogadásáról, elutasításáról a honlapon közzéteendő összefoglalót készít.

46. § Nem bocsátható véleményezésre:

1. a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának tervezete,
2. költségvetést érintő, állami és egyéb támogatások felhasználásáról szóló tervezet,
3. az a tervezet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
4. az a tervezet, amelynek egyeztetése a község pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyezteti,
5. a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
6. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
7. a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.

47. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.

48. § A polgármester és a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

49. § A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

50. § (1) A rendeletalkotás esetén a Képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erről szóló polgármesteri indítványról a testület vita nélkül hoz határozatot.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(3) Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat Szuhogy, József Attila utca 52. szám alatti épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő elhelyezésével történik.

51. § A Képviselő-testület rendeletének megjelölése:

Szuhogy Község Önkormányzata Képviselő-testületének

…./… év (…hó … nap)  önkormányzati rendelete

…………………………………………(ról/ről)

(a rendelet címe)

52. § (1) A testület határozatainak megjelölése:

Szuhogy Község Önkormányzata Képviselő-testületének

…./… év (… hó…nap) határozata

                                               Tárgya:…………………………………….

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét

53. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) napirend elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról,

d) név szerinti szavazás elrendeléséről,

e) titkos szavazás elrendeléséről,

f)  sürgősségi indítvány napirendre vételéről.

54. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.

55. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.

10. A jegyzőkönyv

56. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyv készül. Egy példányt – a zárt ülés kivételével – a lakosság tájékoztatása érdekében a könyvtárban kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl:

a) az ülésről távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát,

d) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

e) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

f) a jegyző jogszabálysértő döntésre, működésre vonatkozó jelzését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó;
2. a jelenléti ív;
3. az előterjesztések és azok mellékletei;
4. az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére);
5. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv;
6. az elfogadott és kihirdetett rendelet.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a jegyző teljesíti.

57. § A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről az állampolgárok írásban benyújtott kérelemmel másolatot, kivonatot kérhetnek, amelyet a polgármester engedélyével lehet kiadni. Nem szükséges írásbeli kérelem benyújtása és a polgármester engedélye, ha a kérelmező a Képviselő-testület tagja, valamint a Kirendeltségnek hivatalos felhasználáshoz szükséges a másolat, vagy a kivonat. A másolat és a kivonat hitelesítésére a jegyző vagy az általa megbízott személy jogosult.

11. Lakossági fórumok, közmeghallgatás

58. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést tart, melynek napirendjét a Képviselő-testület határozza meg, összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A falugyűlés időpontjáról és napirendjéről a lakosságot 10 nappal előtte tájékoztatni kell. A meghívót az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

59. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot legalább 10 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell.

(3) A Képviselő-testület közmeghallgatást tart a  költségvetés elfogadását megelőzően.

12. Az Önkormányzat társulásai, együttműködései

60. § (1) A Képviselő-testület  feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében az Mötv. IV. fejezetében foglalt szabályok szerint jogi személyiséggel rendelkező társulásban vesz részt.

(2) Az Önkormányzat kötelező feladatai közül a családsegítés, gyermekjólét, a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés szociális szolgáltatás ellátására intézményfenntartó társulásban vesz részt.

(3) Az Önkormányzat a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására társulásban vesz részt, valamint többcélú kistérségi társulás tagja.

(4) Az (2) és (3) pontokban felsorolt feladatok ellátására létrejött társulási megállapodásokat a 3. függelék tartalmazza.

61. § A Képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a Képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.

62.§ (1) A Képviselő-testület együttműködik a Szuhogy Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Ennek keretében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.)  80.§-ban foglaltak szerint:

a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit,

b) gondoskodik a működésükkel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) az Njtv. 80.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal,

d) az együttműködési megállapodásokat az Njtv. 80.§ (2) bekezdésében foglalt határidőkben rendszeresen felülvizsgálja.

(3) A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat a 4. függelék tartalmazza.

62/A. §^[6] A helyi önkormányzat a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Ennek keretén belül nemzetiségi irodát biztosít az Önkormányzat tulajdonát képező Szuhogy, József Attila utca 54. szám alatti épületben, az önkormányzatok között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint.

62/B. §^[7] (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat részére jogszabály által előírt véleményezési jog esetén a képviselő-testületi döntés csak a települési nemzetiségi önkormányzat véleményének birtokában hozható meg azzal, hogy

a) a képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat véleményéhez nincs kötve és

b) ha a nemzetiségi önkormányzat a véleményezési jogkörébe tartozó kérdésben a testületi ülés időpontját megelőző munkanapig nem közli véleményét úgy kell tekinteni, hogy egyetért a döntéstervezettel.

(3) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogkörébe tartozó kérdésben a testületi ülés időpontját megelőző munkanapig nem foglal állást, úgy kell tekinteni, hogy egyetért a döntéstervezettel.

 (4) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének az Njt.-ben meghatározottak szerinti javaslatot, kezdeményezést az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával a polgármesternek címezve kell benyújtania.

(5) A polgármester a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon megérkezik a Hivatalba.

IV. Fejezet

1. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

63. § (1) Az önkormányzati képviselőt megillető jogok és kötelezettségek körét az Mötv. 32. § rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselőt továbbá kérdezési jog és interpellációs jog illeti meg.

64. § A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a benyújtott kérdésekről és interpellációkról. A képviselők a kérdést és az interpellációt szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.

65. § A kérdés az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testületi tagnak viszontválaszra nincs joga, a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem határoz.

66. § (1) Az interpelláció tárgya az Önkormányzat hatáskörének ellátásával kapcsolatos.

(2) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 5 munkanappal korábban írásban megkapta. Amennyiben rövidebb határidőn belül, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a képviselő-testület ülésén választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(3) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.

(4) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.

2. A polgármester

67. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

68. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:

1. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
2. feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
3. segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(2) A polgármester rendszeresen fogadóórát tart.

(3) A polgármester jogosult a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban döntést hozni a közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyekben.

3. Az alpolgármester

69. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

4. A képviselő-testület hivatala

70. § Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat – az erről szóló megállapodás alapján – a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.

5. A képviselőtestület bizottságai

71. § A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő feladatokat ellátó - a képviselőtestületi ügyekben döntési jogkörrel is felruházható –egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott szervek.

72. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

1.  Ügyrendi Bizottság
2.  Szociális Bizottság.
   

73. § Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

1. Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
2. Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
3. A feladatkörébe tartozó témában véleményezi a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat.
4. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, méltatlansági eljárást kezdeményezhet.
5. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait, a köztartozásmentes adózói adatbázisból kapott igazolásaikat,
6. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
7. Lebonyolítja a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.

74. § A Szociális Bizottság feladat- és hatásköre:

1. Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
2. Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
3. A feladatkörébe tartozó témában véleményezi a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat.
4. Dönt az SZMSZ  6. § (4) bekezdésében meghatározott átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben.
   

75. § (1) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakuláskor dönt.

(2) A bizottságok tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszt.

(3) A Képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

(4) A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

76. § Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó vagy ideiglenes bizottságnak nem lehet az elnöke.

77. § Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

78. § Működésük részletszabályait az Mötv. és az SZMSZ. rendelkezéseivel összhangban a bizottságok állapítják meg.

79. § (1) A bizottság féléves munkaterv alapján működik. Üléseit - legalább kéthavonta - a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a Képviselő-testület ülésének hetén tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.

(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.

80. § A bizottságot – az Mötv 61. § (1) bekezdésén túl - össze kell hívni, ha azt a bizottsági tagok egyharmada a napirendi javaslatok megjelölésével kezdeményezi.

81. § A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.

82. § Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

83. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.

84. § A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt és az aljegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.

85. § Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.

86. § A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

87. § A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

88. § A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a hivatal útján - gondoskodik.

89. § A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként két-két alkalommal beszámolnak a Képviselő-testületnek.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

1. Az önkormányzat költségvetése

90. § A Képviselő-testület évente meghatározza az Önkormányzat  költségvetését.

91. § A Képviselő-testület a költségvetést önálló rendeletben állapítja meg. A koncepciót a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az Áht-ben meghatározott határidőig.

92. § (1) Az Önkormányzat költségvetésének tárgyalása két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján költségvetési koncepciót kell készíteni, amelynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét,

b) meg kell határozni a kiadások sorrendjét.

(3) A második fordulóban, a költségvetési törvény elfogadását követően történik a költségvetési rendelet tervezet előterjesztése és elfogadása.

2. Az Önkormányzat vagyona

93. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó helyi szabályokat, továbbá a törzsvagyon forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes tárgyait és a vagyontárgyakról történő rendelkezés feltételeit az Önkormányzat vagyonáról rendelkező önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. A gazdálkodás ellenőrzése

94. § Az Önkormányzat gazdálkodásának belső- és intézményének pénzügyi ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

95. § A rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba.

96. § (1) Hatályát veszti Szuhogy Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011.(IV.13.) önkormányzati rendelete.

            Hermánné Dienes Piroska sk.                        Dr. Istenes Ibolya sk.

                          polgármester                                                jegyző

MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK

Melléklet

1. Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek szakfeladat rend szerinti besorolása.

Függelékek

1. A Képviselő-testület tagjainak név szerinti felsorolása.

2. A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét

3. Társulási megállapodások.

Melléklet

1. Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek szakfeladat rend szerinti besorolása.

382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása

421100 Út, autópálya építése

522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 813000 Zöldterület kezelés

829000 Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység

841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

841127 Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások

841402 Közvilágítás

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 

841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

841902 Központi költségvetési befizetések

851011 Óvodai nevelés, ellátás

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam)

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

862101 Háziorvosi alapellátás

862240 Egyéb, máshová nem sorolt járóbeteg-ellátás finanszírozása         

882111 Rendszeres szociális segély

882112 Időskorúak járadéka

882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882115 Ápolási díj alanyi jogon

882116 Ápolási díj méltányossági alapon

882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119 Óvodáztatási támogatás

882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás        

882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások        

882201 Adósságkezelési szolgáltatás

882202 Közgyógyellátás

882203 Köztemetés

889922 Házi segítségnyújtás

890216 Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk

890222 Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok, valamint támogatásuk

890411 Hátrányos helyzetű kistérségek speciális komplex felzárkóztató programjai

890441 Közcélú foglalkoztatás

890442 Közhasznú foglalkoztatás

890443 Közmunka

890506 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása

890509 Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységének támogatása

890603 Szakszervezeti tevékenység támogatása

910123 Könyvtári szolgáltatások

910502 Közművelődési intézmények, közösségi szinterek működtetése

960302 Köztemető-fenntartás és működtetés

1.  melléklet^[8]

Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolása

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

082044 Könyvtári szolgáltatások

082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése

091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő müködtetési feladatok

092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107052 Házi segítségnyújtás

107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

103010 Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai

104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

105010 Munkanélküli aktív korúak ellátásai

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés

107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások