Szuhogy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 12. 01- 2020. 02. 12

Szuhogy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:       

1. Általános rendelkezések


1.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed az Szuhogy Község Önkormányzata Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak szerveire.


(2) A Képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottsága,

c) a közös önkormányzati hivatal,

d) a társulások,

e) a jegyző.   


2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szuhogy Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).


(2) Az Önkormányzat székhelye: 3734 Szuhogy, József Attila utca 52.


(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szuhogy.hu.


3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző és a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.


4.§ Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.


2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre


5.§ (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény        (továbbiakban: Mötv.) 13.§-ában meghatározott kötelező feladatokat. A Képviselő-testület saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.


(2) Az Önkormányzat kormányzati funkciók rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.


(3) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.


(4) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja a közmunkaprogramok szervezését, lebonyolítását.


6.§ (1) Az Önkormányzat társulásban vesz részt a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.


(2) Képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.


3. A Képviselő-testület


7.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.  

                                                                     

      (2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.


8.§ (1) A Képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 6 munkaterv szerinti ülést tart.


(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. rendelkezésen túl össze kell hívni, ha

           a) azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik,

           b) azt a Képviselő-testület tagjainak legalább fele indítványozza,

           c) ha azt a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges létszámú lakos kezdeményezi.


(3) A Képviselő-testület halaszthatatlan esetben rövid úton is összehívható bármely munkanapra a napirendi pontok megjelölésével.


9.§ A Képviselő-testület által

           a) polgármesterre átruházott hatásköreit a 2. melléklet,

           c) bizottságra átruházott hatásköreit a 3. melléklet,

           d) társulásra átruházott hatásköreit a 4. melléklet

       tartalmazza.


10. § A Képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására bizottságot hoz létre.



4. A Képviselő-testület munkaterve


11.§ (1) A Képviselő-testület munkáját az éves jóváhagyott munkaterv alapján végzi.


(2) A munkatervet minden év december 31-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.


(3) A munkatervre javaslatot tehet:

             a) polgármester,

             b) alpolgármester,

             c) képviselő,

             d) bizottság,

             e) jegyző,

             f) aljegyző.


(4) A beérkezett, de a munkaterv tervezetének összeállításánál figyelembe nem vett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben tájékoztatja a Képviselő-testületet.


(5)  A munkaterv tartalmazza:

              a) az ülések tervezett időpontját,

              b) a képviselő-testületi ülés napirendjét,

              c) a napirendek tárgyát, előterjesztőjét.


(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a település polgárai számára megismerhető legyen.


5. Az előterjesztés


12.§ (1) Előterjesztésnek minősül

             a) a munkatervbe felvett írásbeli előterjesztés

             b) sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,

             c) szóbeli előterjesztés, továbbá

             d) beszámoló és

             e)tájékoztató.


(2) Az előterjesztés anyagát legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal korábban kell a jegyzőnek elektronikus és nyomtatott formában megküldeni.


(3) Írásbeli előterjesztést nyújthat be:

     a) polgármester, alpolgármester,

     b) képviselő,

     c) képviselő-testület bizottsága,

     d) jegyző,

     e) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.


(4) Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, a költségkihatásokat, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.


(5) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.


(6) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.


13. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet legkésőbb az ülést megelőző 3 munkanappal korábban nem küldtek meg.


(2) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

     a) polgármester,

     b) alpolgármester,

     c) települési képviselő,

     d) jegyző,

     e) illetékes bizottság,

     f) nemzetiségi önkormányzat elnöke.


(3) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A sürgősségi indítványnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie. Tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.


(4) A képviselő-testület a napirend megállapítása során vita nélkül határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.


14. § (1) Beszámoló

            a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

            b) a Képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról,

            d) a Képviselő-testület és szervei működéséről,

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.


15. § Tájékoztató benyújtására a polgármester, bizottság, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy vagy szervezet vezetője jogosult.

6. Az ülés összehívása


16.§ (1) A Képviselő-testület ülését – amennyiben a körülmények másként nem indokolják – a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal Szuhogy Kirendeltségén (3734 Szuhogy, József Attila utca 52.) kell megtartani.


(2) A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg a polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti.


(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester tartós egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Szociális és Ügyrendi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő jogosult az ülés összehívására és vezetésére.


17.§ (1) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell kiküldeni.  Az ülés meghívóját olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.


        (2) A meghívónak tartalmaznia kell:

            a) az ülés helyét és időpontját,

            b) a javasolt napirendi pontokat,

            c) a napirendek előterjesztőit,

            d) az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi).


       (3) Kötelezően a meghívó mellékletét képezik:

           a) a meghívottat érintő napirendi pontokhoz kötődő írásbeli előterjesztés teljes szövege,

           b) a határozati javaslatok,

           c) rendelet-tervezetek.


18. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egyidejűleg - hirdetőtáblán a lakosságot is tájékoztatni kell.


(2) A Képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.





7. A Képviselő- testület tanácskozási rendje


19. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

         a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

         b) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről

         c) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

         d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,

         e) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők tekintetében,

         f) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén                    megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólhat hozzá a tárgyalt              témához,

        g) a tanácskozás rendjének fenntartása.


20. § (1) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

              a) jegyző, aljegyző

              b) nemzetiségi önkormányzatok elnöke,

              c) egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és

              d) akiket a polgármester külön meghívott.


(2) A 18. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.


21. § Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A polgármester esetenként hozzászólási jogot biztosíthat az ülésen megjelent polgároknak, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.


22.§ (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart törvényi rendelkezés, az érintett kérése és a Képviselő-testület döntése alapján a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint.


(2) A személyi ügyek tárgyalásakor a Képviselő-testület ülése előtt a jegyző köteles beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.


(3) A Képviselő-testület Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - bármely képviselő javaslatára - zárt ülést rendelhet el. 


(4) A zárt ülésen hozott döntésről a polgármester a Képviselő-testület eseti döntése alapján – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – a nyilvánosságot tájékoztatja.


23.§ (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megvizsgálja a határozatképességét, határozatképesség esetén megnyitja az ülést. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 15 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.


(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.


24. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a Képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.


(2) A napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A Képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.


25. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

        a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

        b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.


(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.


26.§ Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.


27. § A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.


28. § A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.


29. § A két ülés közötti fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a Képviselő-testület a napirend utáni témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskör ügyében hozott intézkedések elfogadásáról.


30. § A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

8. Az ülés rendjének biztosítása


31.§ A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:

       a) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

       b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,

       c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy                   ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,

       d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az                   általa meghatározott időre felfüggeszti. 


32.§ Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személy rendzavarása esetén az ülésvezető a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

9. Döntéshozatal


33. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges.


34. § Minősített többség szükséges az Mötv.50. §-ban, vagy más jogszabályban és az SZMSZ 13.§ (4) bekezdésében meghatározott döntéseken felül:

a) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

b) helyi népszavazás elrendelése

c) 58.§ (1) bekezdésben foglalt döntés meghozatalához.


35. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell.


36. § A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.


37. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. 


(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti.  A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.


(3) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.


38. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a képviselők legalább egynegyedének a kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon külön helyiségben szavazóurna igénybevételével történik.


(3) Az titkos szavazást a Szociális és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.


(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást bonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, valamint a szavazásban résztvevők megnevezését.


(5)  A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

10. A Képviselő-testület döntései

                                                                              

39.§ (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:

a) önkormányzati képviselő,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester

d) a jegyző.


(2) Az érintettek a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésüket a polgármesternek nyújtják be, a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.


(3) A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a rendelet megalkotásának szükségességét, a szabályozás indokait.


(4) Minden rendelet-tervezet előkészítése során ki kell kérni az illetékes bizottság, valamint a jegyző törvényességi véleményét.


40.§ (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.


(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhető tenni oly módon, hogy a jogosultaknak a rendelet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, de legalább 5 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.


(3) A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig van lehetőség.


(4) Nem kell figyelembe venni az elkésett, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, amelyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.


(5) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, a véleményező adatait a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül törölni kell.


(6) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.


41.§ Nem bocsátható véleményezésre:

a) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának tervezete,

b) öltségvetést érintő, állami és egyéb támogatások felhasználásáról szóló tervezet,

c) az a tervezet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

d) az a tervezet, amelynek egyeztetése a község pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyezteti,

e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,

f) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,

g) a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített tervezet.


42. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.


43. § Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat 3734 Szuhogy, József Attila utca 52. szám alatti hivatali helyiségében elhelyezett hirdetőtáblán történő elhelyezésével történik.


44.§ A Képviselő-testület rendeletének megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11§ (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.


45.§ A Képviselő-testület határozatainak megjelölésére IM rendelet 15.§ rendelkezései alkalmazandók.


46. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) napirend elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői felvilágosítás kérésre adott válaszokról,

d) név szerinti szavazás elrendeléséről,

e) titkos szavazás elrendeléséről,

f) sürgősségi indítvány napirendre vételéről.


47. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.


(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.


11. A Képviselő-testület jegyzőkönyve


48. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza

a) az ülésről távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát.


(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések mellékletei,

d) az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére),

e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

f) névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyv.


49. § A Képviselő-testület üléseiről felvétel is készíthető, melyet az ülést követően meg kell őrizni, nem selejtezhető.


50.§  A nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének másolati példányát a választópolgárok a település honlapján megtekinthetik.

12. Közmeghallgatás


51. § (1) A törvényi kötelezettségen felül közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület erre irányuló döntése alapján.

         (2) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell.


52.§ A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.


 13. Lakossági fórum


53.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb döntések előkészítésére a település lakosságának széles körét érintő ügyekben a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.


(2) A lakossági fórum időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.

14. Az önkormányzat együttműködései


54.§ (1) Képviselő-testület a Szuhogy Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés keretében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.) 80.§-ban foglaltak szerint:

a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit,

     b) gondoskodik a működésükkel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) az Njtv. 80.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal,

d) az együttműködési megállapodásokat az Njtv. 80.§ (2) bekezdésében foglalt határidőkben rendszeresen felülvizsgálja.


(2) Az Önkormányzat a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal Szuhogyi Kirendeltsége útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Ennek keretén belül nemzetiségi irodát biztosít az önkormányzatok között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint.


55.§ (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, illetőleg a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.


(2) A nemzetiségi önkormányzatot jogszabályban biztosított véleményezési, egyetértési jogának fennállásáról -  az (1) bekezdés szerinti döntésre vonatkozó döntéstervezetnek a döntéstervezet kialakítását követő öt napon belüli megküldésével - a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján kell tájékoztatni.


(3) A nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére kell bocsátani a megalapozott döntés meghozatalához szükséges minden rendelkezésre álló adatot, információt.


(4) Közneveléssel kapcsolatos egyetértési és véleményezési jog gyakorlására az Njtv.  27. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.


(5) Nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására az Njtv. 35.§-ban foglaltak alapján kell eljárni.


56.§ (1) A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiség érdekeit érintő javaslatát, kezdeményezését az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával, a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján a polgármesternek nyújtja be.


(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti javaslatot, kezdeményezést a soron következő testületi ülésen ismerteti.


(3) A Képviselő-testület a javaslatról, kezdeményezésről azonnal, de legkésőbb a javaslat, kezdeményezés benyújtását követő soron következő ülésén érdemben dönt.


(4) A Képviselő-testület döntéséről és annak indokairól a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.


15. A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei


57. § (1) A képviselő igényelheti a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását,  felvilágosítás kérés illeti meg, valamint megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult.


(2) A képviselő köteles:

a) írásban, vagy szóban a polgármesternél, bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) képviselő megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.


58. § (1) A Képviselő-testület határozatával két hónapi időtartamra megvonja a külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj 25%-át attól a képviselőtől, aki önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a testület munkájában vagy annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.


(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalát a polgármester, a bizottság elnöke vagy bármely képviselő kezdeményezheti.


(3) Az (1) bekezdést a bizottság nem képviselő tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy a tiszteletdíj megvonását a bizottság elnöke kezdeményezheti.


59. § (1) A képviselő felvilágosítás kérési jogát a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően gyakorolhatja.


(2) A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van lehetősége.


(3) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.


(4) Amennyiben a Képviselő-testület sem fogadja el a felvilágosítást, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben a felvilágosítást kérő képviselő köteles részt venni.

16. A  Képviselő-testület bizottságai


60. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.


(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Szociális és Ügyrendi Bizottság.


61. § A Szociális és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

a) Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

b) Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.

c) A feladatkörébe tartozó témában véleményezi a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat.

d) Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, méltatlansági eljárást kezdeményezhet.

e) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait, a köztartozásmentes adózói adatbázisból kapott igazolásaikat.

f) Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.

g) Lebonyolítja a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.

h) Dönt az SZMSZ  2. mellékletében meghatározott átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben.


62. § (1) A bizottság tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszt.


         (2) A Képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

   

         (3) A bizottság taglétszámát és személyi összetételét a 3. függelék tartalmazza.


63. § Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottságnak nem lehet az elnöke.


64. § Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


65. § A bizottság a működésének részletszabályait az Mötv. és az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban állapítja meg.


66. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik. Üléseit legalább kéthavonta a Képviselő-testület ülésének napján tartják, szükség esetén az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.


(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.


67. § Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.


68. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.


69. § A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.


70. § A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.


71. § A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.


72. § A bizottság nem képviselő jogállású tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.


73.§ A bizottság elnöke minden évben beszámol a Képviselő-testületnek tevékenységéről.

17. A polgármester, alpolgármester


74. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.


         (2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:

              a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

              b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

              c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

              d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.


         (3) A polgármester jogosult a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti                          időszakban döntést hozni:

a) önkormányzati pályázattal kapcsolatos kérdésekben,

b) közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyekben.


75. § (1) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.


(2) A munkamegosztás kialakítása, a konkrét feladatok meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.


18. A jegyző, aljegyző


76.§ (1) A jegyző az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározottakon felül:

a) megszervezi a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

b) rendszeres tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő új jogszabályokról,

c) szervezi a jogi felvilágosító munkát,

d) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

e) biztosítja a Közös Hivatal működési rendjét és fegyelmét.


(2) A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével a Képviselő-testület ülésén.


77. § A jegyzői és aljegyzői tisztségek - 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő - egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el a polgármester megbízása alapján.


19. A Képviselő-testület hivatala


78.§ A Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

20. Az önkormányzat vagyona


79.§ A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben állapítja meg.


21. A gazdálkodás ellenőrzése


80.§ Az Önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.

22. Átmeneti és záró rendelkezések


81.§ Jelen rendelet 2019. december 1-jén lép hatályba.


82.§ Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI. 28.), 9/2015.(III.31.), 18/2015.(XI.25.), 2/2016.(I.20.), 10/2017.(VII.10.), 11/2017.(VII.26.), 3/2018.(III.09.) és 7/2019.(VI.26.) önkormányzati rendelet.



       Hermánné Dienes Piroska                                           Dr. Istenes Ibolya

                polgármester                                                                    jegyző