1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Szuhogy Község Önkormányzatának Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak szerveire.

(2) Képviselő-testület szervei:

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szuhogy Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3734 Szuhogy, József Attila utca 52.

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szuhogy.hu.

3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző és a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.

4. § (1) Az Önkormányzat által alapított jelkép a címer.

(2) A címer használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.

5. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-ban meghatározott kötelező feladatokat. A Képviselő-testület saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az Önkormányzat kormányzati funkciók rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

6. § Az Önkormányzat társulásban vesz részt a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.

7. § A Képviselő-testület

8. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

9. § A Képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést és közmeghallgatást tart, továbbá rendkívüli ülést és ünnepi ülést tarthat.

10. § Az alakuló ülés napirendje:

11. § (1) A Képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 6 munkaterv szerinti ülést tart.

(2) A Képviselő-testület az üléseit az Önkormányzat székhelyén, a Szuhogy, József Attila utca 52. szám alatti épületében tartja. Amennyiben a megjelölt helyszínen az ülés tartásának feltételei nem biztosítottak, vagy célszerűségi okból az ülést más helyszínen kell megtartani, abban az esetben kizárólag Szuhogy község közigazgatási területén található helyszínt lehet kijelölni, melyet az ülésre szóló meghívóval a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 5 nappal korábban a Képviselő-testület tagjait értesíteni kell.

12. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a rendes üléstől eltérő időpontban hív össze.

(2) Képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. rendelkezésein túl össze kell hívni, ha

(3) A Képviselő-testület halaszthatatlan esetben rövid úton is összehívható bármely munkanapra a napirendi pontok megjelölésével.

13. § (1) A Képviselő-testület munkáját az éves jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervet minden év december 31-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv összeállítására javaslatot tehet:

(4) A beérkezett, de a munkaterv tervezetének összeállításánál figyelembe nem vett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5) A munkaterv tartalmazza:

(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a település polgárai számára megismerhető legyen.

14. § A munkatervet meg kell küldeni:

15. § (1) Előterjesztésnek minősül

(2) Az előterjesztés anyagát legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal korábban kell a jegyző számára elektronikus és nyomtatott formában megküldeni.

(3) Írásbeli előterjesztést nyújthat be:

(4) Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, a döntéshez szükséges információk megadását (az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, a költségkihatásokat), valamint a döntési javaslatot (rendelet-tervezet, határozati javaslat). A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.

(5) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – döntési javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.

(6) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.

16. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet legkésőbb az ülést megelőző 3 munkanappal korábban nem küldtek meg.

(2) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

(3) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A sürgősségi indítványnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie. Tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.

(4) A Képviselő-testület a napirend megállapítása során vita nélkül határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.

17. § (1) Beszámoló

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

18. § (1) Tájékoztató benyújtására a polgármester, bizottság, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy, vagy szervezet vezetője jogosult.

(2) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.

19. § (1) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottságok elnökei, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.

(2) Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

(3) A bizottság feladatkörébe tartozó rendeletek megalkotására irányuló előterjesztések a bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a testület elé.

(4) Amennyiben a bizottság határozatképtelensége miatt az előterjesztést a bizottság nem tárgyalta meg a Képviselő-testület az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.

(5) A bizottság véleményezheti a tárgy szerint feladatkörébe nem tartozó előterjesztést is.

20. § A Képviselő-testület ülését

21. § (1) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának, az ülés minősítésének (alakuló ülés, munkaterv szerinti ülés, rendkívüli ülés, ünnepi ülés) megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen is kiosztásra kerülhet.

(3) Az alakuló és a munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal, míg a rendkívüli és ünnepi ülésre szóló meghívót az ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával ki kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés elektronikus formában - a meghívó e-mailben, az előterjesztések internetes elérhetőségről történő letöltés, vagy elektronikus levél útján - történik. Sikertelen kézbesítés esetén pendrive, vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés. Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő a képviselők részére, azon az elektronikus úton vagy adathordozón történő kézbesítést is érteni kell. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.

(5) A képviselők és a bizottsági tagok kötelesek gondoskodni a (4) bekezdés szerinti elektronikus kézbesítés technikai feltételeinek megteremtéséről.

(6) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal Szuhogyi Kirendeltségén a Képviselő-testület alakuló ülését, illetve az eskütételt követő 30 napon belül.

22. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

23. § (1) Kötelezően a meghívó mellékletét képezik:

(2) A képviselők részére a meghívóval együtt az előterjesztéseket is kézbesíteni kell. Amennyiben az adott előterjesztés a meghívó kiküldéséig nem készül el, annak kézbesítésére a rendkívüli ülés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(3) A tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban. Valamennyi előterjesztést meg kell küldeni a jegyző és az aljegyző részére.

(4) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egyidejűleg - a lakosságot is tájékoztatni kell.

(5) A testületi ülések meghívóját, nyílt üléseinek előterjesztéseit, a nyílt ülésen hozott döntéseit és a nyílt ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztést követően az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A zárt ülésen hozott döntést anonimizálást követően nyilvánosságra kell hozni, azt bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

24. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy beleegyezik-e a nyílt ülés tartásába, vagy zárt ülés tartását kéri..

(2) A Képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára - a jegyző véleményének a figyelembevételével - a Képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.

(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

(4) Zárt ülés megtartását:

(5) A zárt ülésen hozott döntésről a polgármester - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak figyelembevételével - a nyilvánosságot tájékoztatja.

25. § A Képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a Képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

26. § A polgármesternek, mint az ülés vezetőjének a feladatai és jogosítványai:

27. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

(2) A 22. § f) pontjában meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.

28. § Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A polgármester esetenként hozzászólási jogot biztosíthat az ülésen megjelent polgároknak, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.

29. § Az ülés kezdetén a polgármester megvizsgálja a határozatképességet, határozatképesség esetén megnyitja az ülést. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 15 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

30. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a Képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A Képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

31. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

32. § Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

33. § A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.

34. § A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.

35. § A két ülés közötti fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a Képviselő-testület a napirend utáni témák között vita nélkül tudomásul veszi

36. § A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

37. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:

38. § Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személy rendzavarása esetén az ülésvezető a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

39. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges.

40. § Minősített többség szükséges az Mötv.50. §-ban vagy más jogszabályban meghatározott döntéseken felül:

41. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell.

42. § Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.

43. § (1) A név szerinti szavazásra tett indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.

44. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a képviselők legalább egynegyedének a kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.

(3) Az titkos szavazást a Szociális és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást bonyolító Szociális és Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, valamint a szavazásban résztvevők megnevezését.

(5) A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

45. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen. 46. § (1) 1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén dönt a rendeletalkotás szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(4) A rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, a Szociális és Ügyrendi Bizottság feladatkörében véleményezi a rendeletalkotásra irányuló javaslatot, a rendelet-tervezetet.

46. § A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület el, a rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

47. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Közös Hivatal Szuhogyi Kirendeltsége (3734 Szuhogy, József Attila utca 52.) hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

48. § A Képviselő-testület rendeletének megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

49. § (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján 30 napra közszemlére kell tenni, melyre a lakosság figyelmét a közterületeken lévő hirdetőtáblákon elhelyezett tájékoztatóban kell felhívni.

(2) A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig.

(3) A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatosan emelt kifogásról, javaslatról, észrevételről a jegyző tájékoztatása alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) ) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, a véleményező adatait a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül törölni kell.

(5) Nem bocsátható véleményezésre:

50. § A Képviselő-testület határozatainak megjelölésére IM rendelet 15. § rendelkezései alkalmazandók.

51. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

52. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és a határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.

53. § (1) A Képviselő-testület üléséről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal.

(2) A Képviselő-testület üléseiről felvétel is készíthető, melyet az ülést követően meg kell őrizni, nem selejtezhető.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza

(4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

54. § (1) A nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a választópolgárok a Közös Hivatal Szuhogyi Kirendeltségén ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

(2) A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen elhangzottakkal. Ezt a kérelmet legkésőbb a Képviselő-testület ülését követő 30 napon belül nyújthatják be.

(3) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki. Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a Képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.

(4) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese, valamint a jegyzőkönyvvezető jogosult.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.

(6) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.

55. § (1) A törvényi kötelezettségen felül közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület erre irányuló döntése alapján.

(2) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell.

56. § A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

57. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb döntések előkészítésére a város lakosságának széles körét érintő ügyekben a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.

58. § (1) A Képviselő-testület a Szuhogy Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés keretében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 80. §-ban foglaltak szerint:

(2) Az Önkormányzat a Közös Hivatal Szuhogyi Kirendeltsége útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Ennek keretén belül nemzetiségi irodát biztosít az önkormányzatok között létrejött közigazgatási szerződésben foglaltak szerint.

59. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzatot jogszabályban biztosított véleményezési, egyetértési jogának fennállásáról - az (1) bekezdés szerinti döntésre vonatkozó döntéstervezetnek a döntéstervezet kialakítását követő öt napon belüli megküldésével - a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján kell tájékoztatni.

(3) A nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére kell bocsátani a megalapozott döntés meghozatalához szükséges minden rendelkezésre álló adatot, információt.

(4) Közneveléssel kapcsolatos egyetértési és véleményezési jog gyakorlására a Nektv. 27. §-ában foglaltak alapján kell eljárni.

(5) Nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására az Nektv. 35. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

60. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiség érdekeit érintő javaslatát, kezdeményezését az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával, a nemzetiségi önkormányzat elnöke útján a polgármesternek nyújtja be.

(2) Polgármester az (1) bekezdés szerinti javaslatot, kezdeményezést a soron következő testületi ülésen ismerteti.

(3) A Képviselő-testület a javaslatról, kezdeményezésről azonnal, de legkésőbb a javaslat, kezdeményezés benyújtását követő soron következő ülésén érdemben dönt.

(4) A Képviselő-testület döntéséről és annak indokairól a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.

61. § (1) A képviselő igényelheti a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, felvilágosítás kérés illeti meg, valamint megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult.

(2) A képviselő köteles:

62. § (1) Képviselő-testület határozatával két hónapi időtartamra megvonja a külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj 25%-át attól a képviselőtől, aki önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a testület munkájában vagy annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalát a polgármester, a bizottság elnöke vagy bármely képviselő kezdeményezheti.

63. § (1) A képviselő felvilágosítás kérési jogát a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően gyakorolhatja.

(2) A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van lehetősége.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület sem fogadja el a felvilágosítást, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben a felvilágosítást kért képviselő köteles részt venni.

64. § (1) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek tárgyalását követően tehetik meg. Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merült fel.

(2) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációkat a napirendek megtárgyalását követően mondják el.

(3) Ha az interpelláció, kérdés benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal került sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpelláció, kérdés tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló, kérdést feltevő képviselőt is. A Képviselő-testület az interpelláció, kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, a bizottságot, az érdemi válasz előkészítője a jegyző.

(5) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésen dönt.

65. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Szociális és Ügyrendi Bizottság.

66. § A Szociális és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

67. § (1) A bizottság tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a képviselő-testület elé terjeszt.

(2) A Képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

68. § Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottságnak nem lehet az elnöke.

69. § Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

70. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik. Üléseit legalább kéthavonta a Képviselő-testület ülésének napján tartja.

(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.

71. § Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

72. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.

73. § A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.

74. § A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

75. § A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja vezeti. A döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében a bizottság megbízott tagja.

76. § A bizottság nem képviselő jogállású tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

77. § A bizottság elnöke évente beszámol a Képviselő-testületnek a tevékenységéről.

78. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:

(3) A polgármester jogosult a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban döntést hozni:

79. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A munkamegosztás kialakítása, a konkrét feladatok meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

80. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül:

(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig a Közös Hivatal székhelyén.

81. § (1) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztségek – 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő -egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el a polgármester megbízása alapján.

82. § (1) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A közös önkormányzati hivatal székhelye: 3752 Szendrő, Hősök tere 1.

(3) A közös önkormányzati hivatal telephelye: Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal Szuhogyi Kirendeltsége 3734 Szuhogy, József Attila utca 52.

(4) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, melynek tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott jogok és kötelezettségek Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg, illetve terhelik a Közös Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint.

83. § A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a költségvetési szerv irányító szerve – figyelemmel az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra - normatív határozattal állapítja meg.

84. § Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a Képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

85. § Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a Képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

86. § Az önkormányzat belső-ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.

87. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.

88. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelet.