Jósvafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2019. 12. 07Jósvafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Jósvafő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) 143. § (4) bekezdés i.) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
(1) Jósvafő Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre.
(2) Az Önkormányzat tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyon értékű jogokra.
II. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
III. Vagyonnyilvántartás
3. § Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ban meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
IV. Rendelkezés a vagyonnal
4. § A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
5. § A képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes, vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat közép-, és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét
6. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
V. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
7. § Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó döntések a 8–11. §-ok rendelkezései szerint tartoznak a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe.
8. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) 500.000 forint értékhatár feletti vagyontárgy vásárlásának jóváhagyása,
b) 100.000 forint értékhatár feletti vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje,
c) elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,
d) behajthatatlan követelések - a kisösszegű követelések kivételével - törlése,
e) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,
f) 50 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
9. § A polgármester jogosult:
a) 500.000 forint értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására,
b) 100.000 forint értékhatár alatti vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje,
c) 50 ezer forint – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére.
d) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
e) megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,
f) megkötni a biztosítási szerződéseket,
g) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,
h) a számviteli szabályok szerinti kisösszegű követelések törlésére.
VI. Az önkormányzati vagyon átruházása
10. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 20 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása az Önkormányzat Hivatalának a feladata.
(3) A szerződés megkötésére az Önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.
VII. A felajánlott vagyon elfogadása
11. § (1) Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a Képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az Önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
VIII. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
12. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a Képviselő-testület az ingatlan eladási- vagy vételi árát meghatározza az (1) bekezdés alapján vagy értékbecslési eljárást kezdeményez.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
IX. Eljárás a tulajdonos képviseletében
13. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
X. Az önkormányzati követelés elengedése
14. § (1) Az Önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak az értékhatár alatti követeléseknél lehet.
(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
XI. Záró rendelkezések
15. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.