Jósvafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (XII. 6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2019. 05. 23Jósvafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (XII. 6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Jósvafő Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Bevezető rendelkezések
A rendelet célja
1. § A település sajátos településképének védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
valósul meg.
A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,
b) cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés.
c) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
d) cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazható, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló (anyaghasználattól függetlenül).
e) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
f) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt;
g) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
h) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
i) helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége.
j) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
k) kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú egy vagy két szintes, sátortetővel fedett lakóház.
l) pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
m) pasztelles földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.
n) részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott.
o) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
p) üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
q) vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
r) transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
s) településképet kirívóan rontó használat abban az esetben valósul meg, ha az ingatlan kerítése sérült, hiányos, az ingatlan növényzete nincs rendszeresen kaszálva, gazos, az ingatlan szemetes.
A helyi védelem
A helyi védelem feladata
5. § Az építészeti örökség helyi védelméről Jósvafő Község Önkormányzatának 8/2000. (XI.14.) rendelete rendelkezik. Az épített örökség védelmével kapcsolatosan az e rendeletben meghatározottak maradnak érvényben.
Településképi szempontból meghatározó területek
Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
6. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek
a) a település belterületének a 2. melléklet szerint lehatárolt területe, mely az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
Településképi követelmények
Általános településképi követelmények
7. § A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.
Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
8. § (1) Lakóépületek tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.
(3) A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.
(4) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) A homlokzatok színezésére a pasztellszíneken kívül további színek nem alkalmazhatók.
(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzatszínezés.
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
9. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
(3) A telek utcavonalán legfeljebb 1,5 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető.
(4) Az ófalu karakterű területen a telek utcavonalán legfeljebb 1,5 m magas hézagos léckerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legfeljebb 20 cm, lábazattal együtt a teljes kerítés legfeljebb 1,7 m magas lehet.
(5) Az ófalu karakterű településrészeken kívüli területeken a telek utcavonalán legfeljebb 1,5 m magas áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legfeljebb 60 cm, lábazattal együtt a teljes kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet.
(6) Az utcafronti keritesek es kapuk áttörtségének mértéke legalább 30%, acél es kovácsoltvas kerítés esetén legalább 50%.
(7) Az utcafronti kerítés fonott, vagy hegesztett dróthálóból nem készülhet.
(8) A belátás akadályozása céljából a kerítés takarására kizárólag növénytelepítéssel, vagy nád-, illetve gyékényszövet alkalmazásával kerülhet sor.
(9) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.
(10) Közterület felől induló gépkocsi lehajtó esetén kötelező kerítést és kaput építeni a közterületi telekhatárra.
(11) Játszóterek lehatárolására szolgáló kerítés legfeljebb 1,40 méteres magassággal alakítható ki.
(12) Településkép védelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése az (1)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kötelező.
(13) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.
(14) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban az 3. melléklet 1. pontban meghatározott növények telepítésével.
(15) A zöldfelület kialakítása során
a) kerülni kell a 3. melléklet 2. pontban meghatározott fajok telepítését
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
11. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.
(3) Szabadonálló beépítés esetén megengedett az épületek tagoltabb tömegformálása, egyéb beépítési mód esetén törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra.
(4) Hangsúlyos tetőfelépítmény (pl. torony) létesítése csak az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel vagy tervvel kell igazolni.
(5) Az ófalu karakterű településrészen az utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet több 7,0 m-nél.
(6) Az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.
(7) Lakóépület építésekor, vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandók ki.
a) a földszintes lakóépület tetőhajlásszöge 35-45 fok között alakítható ki,
b) többszintes lakóépület tetőhajlásszöge 30-45 fok között alakítható ki,
c) az egyéb funkciójú épületek tetőhajlásszöge 20-45 fok között alakítható ki.
(8) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 0,4 m-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 0,4 m-nél.
(9) Az épületek tetőidoma
a) az ófalu és a hagyományos faluképi karakterű településrészen nyereg vagy oromzatos kontyolt nyeregtető,
b) az új építésű karakterű településrészen nyereg vagy oromzatos kontyolt nyeregtető,
c) a kiemelt idegenforgalmi karakterű településrészen sátor vagy nyeregtető,
d) a pincesor karakterű településrészen nyereg vagy kontyolt nyeregtető
e) az egyéb külterület nyereg vagy kontyolt nyeregtető.
(10) Pince vagy alagsor lejárata fölé új, az épületek homlokzati síkja elé nyúló (kiugró) védőépítmény - a külön jogszabályban foglaltak betartása mellett - kizárólag az épület arculatához illeszkedő módon alakítható ki. A meglevő pince vagy alagsor lejárat védőépítményeket az érintett homlokzati szakasz felújításával egyidejűleg az épület arculatához illeszkedő módon át kell alakítani.
(11) Az építmények legmagasabb pontja a csatlakozó közterületi járdától számítva
a) az ófalu karakterű településrészen a 7,0 métert,
b) a hagyományos faluképi karakterű településrészen a 7,5 métert,
c) az új építésű karakterű településrészen a 8,0 métert,
d) a kiemelt idegenforgalmi karakterű településrészen a 6,0 métert,
e) a pincesor karakterű településrészen a 6,0 métert,
f) az egyéb külterület karakterű településrészen a 9,0 métert
nem haladhatja meg.
(12) Az építmények szintszáma
a) az ófalu és a hagyományos faluképi karakterű településrészeken az egy,
b) új építésű, illetve kiemelt idegenforgalmi karakterű településrészen a két,
c) pincesor karakterű településrészen a két,
d) az egyéb külterület karakterű településrészen az egy szintet
nem haladhatja meg.
12. § (1) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.
(2) Az ófaluban lévő parasztházak esetében utólagos hőszigetelés kizárólag hőszigetelő vakolattal történhet, az eredeti vakolatdíszeket fotódokumentációval rögzíteni kell es az alapján kell helyreállítani a homlokzatot. Polisztirol vakolatdíszek/tagozatok alkalmazása tilos.
(3) Az ófalu karakterű településrészeken kívüli területeken levő, valamint az ófalu karakterű településrészen levő kockaház típusú építmények homlokzatának síkján hőszigetelés alkalmazása megengedett, azonban az építészeti érteket hordozó eredeti homlokzati struktúra és díszítőelemek visszaállítása kötelező.
(4) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni.
(5) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
(6) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.
(8) Hőszigeteléssel egy időben történő ablakcsere eseten az új ablakot a hőszigetelt homlokzat külső síkjához merten maximális 20 cm kávamélységgel lehet elhelyezni.
(9) A nyílászárók és a redőnyök egységes színűek lehetnek.
(10) Ófalu karakterű településrészen található parasztházak homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű és osztású nyílászáró.
(11) Ófalu karakterű területen kizárólag fa nyílászárók alkalmazhatók, valamint látszó redőnytok alkalmazása nem megengedett. Az itt található parasztházakon kizárólag belső fa spaletta árnyékoló létesíthető.
(12) Hagyományos faluképi karakterterületen található parasztházakon kizárólag fa, vagy fahatású (fóliázott műanyag) nyílászárók építhetők be. Fehér műanyag nyílászáró alkalmazása tilos.
(13) A hagyományos faluképi karakterű településrészen található parasztházakon külső – látszó – redőnytokos árnyékoló szerkezet alkalmazása nem megengedett.
(14) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, és garázsbejárat – saroktelket kivéve – nem létesíthető.
13. § (1) Héjazatcsere, vagy új építés esetén tetőfedésre egy épületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható.
(2) Ófalu és hagyományos faluképi karakterű településrészen a tető es előtető fedésére, felújítására tarka/antikolt, illetve nagyhullámú mediterrán stílusú kerámia-, vagy betoncserép, bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag es fém hullámlemez vagy trapézlemez, cserepeslemez, hullámpala nem alkalmazható.
(3) Új építésű es kiemelt idegenforgalmi karakterű településrészen a tető es előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag es fém hullámlemez vagy trapézlemez, cserepes lemez, hullámpala nem alkalmazható.
(4) Beépítésre nem szánt területen a tető és előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható.
(5) Beépítésre nem szánt területen fém trapézlemez csak tájba illő színben alkalmazható.
(6) Fém cserepeslemez fedés esetén elsősorban a kőzúzalék hintéses alkalmazható.
(7) Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az
a) matt bevonatú, csillogásmentes felületű,
b) fekete, barna, rozsdabarna, vagy terrakotta színű.
(8) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez illeszkedően építhető.
14. § (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(2) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.
15. § (1) A településképi szempontból meghatározó külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a 15. – 21. §-ban foglalt követelményeket a (2)-(9) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezendők el.
(3) A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
(4) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(5) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(6) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(7) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
(8) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
(9) Az épületek homlokzata elsősorban világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, a piros, az okkersárga, a lila, a kék színezések.
(10) Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.
Helyi védelemmel érintett értékekre vonatkozó követelmények
16. § (1) Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.
(3) Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.
(4) Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti
a) beépítési síkját,
b) osztását,
c) anyagát,
d) színét,
e) arányait.
(5) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.
(6) A településkép védelme érdekében a helyi védelemmel érintett területen lévő építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.
(7) A helyi védelemmel érintett területen vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületen – látszó - redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.
(8) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei védett építményen nem helyezhetők el.
(9) Helyi területi védelemmel érintett területen telekalakítás nem lehetséges.
Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
18. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.
(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.
(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.
(5) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(6) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.
19. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.
(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t, vastagsága a 0,3 métert.
(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.
(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy
a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
b) naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,
c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.
20. § (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.
(2) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.
(3) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.
(4) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(5) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.
21. § (1) A településen működő közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
22. § (1) A település közterületein reklámhordozón
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem
helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
23. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
24. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. § (1) Közmű-létesítmények, ide értve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.
(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.
(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.
26. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) a belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért 10 méteres környezete nem alkalmasak.
(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete – ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.
Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(2) Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége
a) védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;
c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.
d) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.
(2) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.
(3) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 3,0 méteren túl helyezhető el.
(4) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
Településkép érvényesítési eszközök
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
28. § (1) Szakmai konzultáció igénybevétele
a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,
b) védett épületen és annak ingatlanán történő,
c) a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos,
építési tevékenység tekintetében kötelező.
(2) A szakmai konzultáció során a 314/2012 (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározottak szerint szükséges eljárni.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott dokumentációt, az előzetes anyag- és színhasználat megjelölésével.
Településképi véleményezési eljárás
29. § (1) A településkép véleményezési eljárás díj és illetékmentes.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, átalakítására, valamint terep megváltoztatására irányuló tevékenységre vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(3) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
30. § A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(4) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül
(5) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(6) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(7) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei –megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(8) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.
(9) A településképi véleményhez minden esetben mellékelni kell a főépítészi szakvéleményt.
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.
22. Településképi bejelentési eljárás
33. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) településképi szempontból meghatározó területen található
aa) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) közterületről látszódó, nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,
c) közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítése,
d) szélerőmű, szélgenerátor építése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen vagy magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése, meglévő bővítése vagy átalakítása esetében.
34. § (1) A településképi bejelentési eljárásra az e rendeletben valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
35. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(2) A bejelentett tevékenység tudomásulvételét rögzítő határozat érvényességi hatálya 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.
36. § (1) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az Önkormányzata Képviselő-testületéhez.
(2) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 30 napon belül hozza meg.
Településképi kötelezés
A településképi kötelezési eljárás
37. § A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében:
aa) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,
ab) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
ac) az építmény vagy környezete nem felel meg a helyi építési szabályzat és a településkép védelmi rendelet előírásainak,
ad) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ae) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,
ae) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.
b) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben;
c) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén;
d) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
e) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;
f) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében;
g) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.
38. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát, vagy - amennyiben az ingatlant nem a tulajdonos használja - használóját az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének, felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására, a településképet kirívó módon történő használat felfüggesztésére.
(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának.
39. § (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településképi bírságot szabhat ki, mely bírság több alkalommal kiszabható és adók módjára behajtható.
(2) A településképi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.
(3) Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján, vagy egyéb igazolható módon értesíteni kell.
(4) A településképi bírság
a) felső határa 1 000 000 forint,
b) alsó határa 10 000 forint.
(5) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Jósvafő Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
40. § A településképi bírság megfizetésének módja
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel,
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Támogatási és ösztönzési rendszer
41. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(4) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
Záró rendelkezések
Hatályba léptető rendelkezések
42. § A rendelet 2018. január 1-én lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
43. § A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Jósvafő község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról szóló 5/2002.(X.17.) önkormányzati rendelet 8. § (8) bekezdése.