Kéked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XII. 9.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 12. 10- 2018. 02. 28

Kéked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XII. 9.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014.12.10.

Kéked Község Önkormányzatának képviselő-testülete – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §. 1. pontja, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a közvetkezőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § . (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Községi Önkormányzat Kéked
(2) Székhelye: 3899 Kéked Fő út 58. sz.
(3) Levelezési címe: 3899 Kéked, Fő út 58. szám
(4) E-mail címe: kekedhivatal@gmail.com
Kéked község képviselő-testületének hivatala: Kéked Község Önkormányzat Hivatala

Az önkormányzat jelképei

2. § . (1) Az önkormányzat jelképe: címer és zászló

Álló háromszögü zöld szinü katonai pajzs, melyben ezüst kastély lebeg. A pajzs alsó harmadában arany hullámpólya lebeg.A pajzsot kétoldalról arany griffek tartják. A pajzs alatt ezüst szalag lebeg „Kéked” felirattal.
A cimer fő motivuma a település múltját és vélhetőleg a jövőjét is meghatározó Melczer kastély.A hullámpólya a Hernád folyóra utal, mely közelsége révén szintén befolyásolta az itt élő emberek mindennapjait. A griff pajzstartó a Meczer család cimerállata volt.A birtokos család a település „arculatátnak” kialakitásában fontos szerepet játszott.
(2) Település zászlaja:
A zászlóklap – 2:l arányú, álló formátumú, 100 x 200 cm-es- fehér zászlóselyem, alul aranyrojt diszitéssel. Az önkormányzat cimere a zászlólap felső kétharmad alján – színes megjeleniitéssel, mindkét oldalon szitanyomással – foglal helyet. A zászlólap felső bujtatójában fa merevités és arany sodrott zsinor van.

3. § . A díszpolgári cím adományozásának rendjét külön rendelet szabályozza.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre és szervei

3. § . Kéked Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

4. § . A települési önkormányzat kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörét törvény illetve törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet határozza meg.

5. § . (1) Az Önkormányzati feladatokat

a képviselő-testület és felhatalmazása alapján szervei - a polgármester, az Ügyrendi Bizottság, képviselő-testület társulása(i), Körjegyzőségi Hivatal láthatják el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, az Ügyrendi Bizottságra átruházhatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(4) A képviselő-testület a 2., pontban meghatározott, átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról és annak végrehajtásáról a döntést követő képviselő-testületi ülésen be kell számolni.

6. § . A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

7. § . (1) A települési önkormányzat önként vállalt feladatait jelen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.

(2) Önként vállalt helyi közügy elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az eljárás során a képviselő-testület tagjai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően kell lefolytatni. Az eljárás lefolytatója a polgármester, az Ügyrendi Bizottság közreműködésével.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét tartalmazó összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt, valamint a megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket azok forrásait.

8. § . (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Ötv. 10. §-a tartalmazza.

(2) Az Ötv. 10. §-án túlmenően nem ruházható át a képviselő-testület hatásköréből: a., a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés, költségátalány meghatározása;

b., helyi közügy önálló megoldásának vállalása, arról történő lemondás;
c., képviselő-testület tagjainak tiszteletdíjának meghatározása;
d., belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás kötése és felmondása;
e., a képviselő-testület gazdasági programjának, ciklustervének és munkatervének meghatározása, elfogadása;
f., az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére pályázat kiírása – a vagyonrendeletben foglalt előírások figyelembevételével;
g., hosszú lejáratú hitel felvétele;
h., rövid lejáratú hitel felvétele 1.000.-E/Ft értékhatártól;
i., önkormányzati ingatlan és egyéb vagyonügylet;
j., az önkormányzat megbízásából, képviseletében és költségére teljesítendő külföldi kiküldetés;
III. Fejezet

A képviselő-testület és működése

A képviselő-testület összetétele

9. § . (1) Kéked Önkormányzat képviselő-testületének tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület összetétele: 1 fő polgármester, 4 fő települési képviselő.

(3) A képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét a 2. sz. függelék tartalmazza.

Ciklusprogram, gazdasági program, munkaterv

10. § . A képviselő-testület munkáját ciklusprogram, gazdasági program és munkaterv szerint végzi.

11. § . (1) A ciklusprogram a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól, amely a gazdasági programmal együtt tartalmazza az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat és fejlesztési programokat.

(2) A ciklusprogram és gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

12. § . (1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkatervet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze és minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő.

(3) A munkaterv elfogadásakor a képviselő-testület dönt:

- a képviselő-testületi ülések várható időpontjáról, tervezett napirendjéről,
- a napirendi pontok előterjesztőiről,
- a közmeghallgatás várható időpontjáról.
(4) A munkaterv előkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól, a jegyzőtől és az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(5) A munkaterv előterjesztésekor a tervezetek összeállításakor figyelmen kívül hagyott javaslatokról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
(6) A ciklusprogramot és a munkatervet az önkormányzati hivatal belső hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

A képviselő-testület ülései

13. § . (1) A képviselő-testület évente nyolc alkalommal ülésezik.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart.

14. § . (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló ülésen az alábbi napirendek tárgyalása kötelező:

a., a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről;
b., a megválasztott képviselő-testület és polgármester eskütétele
(megbízólevelek kiadása);
c., a polgármester programjának ismertetése;
d, polgármesteri illetmény megállapítása;
e., alpolgármester megválasztása;
f a képviselő-testület alakuló ülésén szükség szerint bizottságot választ,illetve választhat.

A képviselő-testület összehívásának rendje

15. § . A képviselő-testület ülését fő szabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.

16. § . (1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Mindkettejük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a testületi ülést.

(2) A képviselő-testület tagjait, az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a napirendi pont előadóját tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés előtt legalább négy munkanappal kézhez kapják. Rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés időpontját megelőzően 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(4) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód (fax, e-mail, telefon) igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a képviselőtestületet tájékoztatni kell.

17. § . (1) A képviselő-testület ülésére meghívandók köre:

a., települési képviselők,
b., jegyző,
c., az önkormányzati intézmények vezetői és a Körjegyzőség köztisztviselője az őt érintő napirendhez,
d., az előterjesztő az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
e., akit a polgármester a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.
(2) A képviselő-testület ülésén a polgármester és a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, valamint a települési kisebbségi önkormányzat elnöke. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a Körjegyzőség meghívott köztisztviselőjét, az önkormányzati intézmények vezetőit, illetve akit a polgármester meghívott.
(4) Az (1) bekezdés a., és b., pontjában megjelöltek részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztéseket is ki kell kézbesíteni. Az (1) bekezdés c., d., e., pontjában megjelöltek részére csak azon napirendre vonatkozóan kell megküldeni az írásos előterjesztést, amelyhez a meghívás kapcsolódik.

18. § . A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó helyben szokásos módon történő közzétételével egyidejűleg, a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik.

19. § . 2 fő települési képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára az ülést össze kell hívni. Az ülés összehívására vonatkozó indítványt a napirendek megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi a képviselő-testületi ülés időpontját.

Előterjesztések

20. § . (1) A napirendek előterjesztése írásban vagy szóban történik.

(2) Írásos előterjesztést kell mellékelni a költségvetés, a zárszámadás és a rendelet-tervezetek megvitatásához.

21. § . A napirendek előterjesztője lehet:

a., a polgármester
b., bármely képviselő
c., a képviselő-testület bizottságának elnöke
d., a jegyző
e., az önkormányzat intézményének vezetője
f., a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv.

22. § . Az írásos előterjesztés tartalma:

I. rész:
- a tárgy, tényállás megnevezése
- esetleges korábbi döntés,
- lehetséges döntési alternatívák,
- meghozandó döntés indokai, jogszabályi alapja.
II. rész:
- határozati javaslat – kivéve önkormányzati hatósági ügyben-,
- végrehajtási határidő és végrehajtásért felelős személy megnevezése,

A képviselő-testület tanácskozási rendje

23. § . (1) A képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott tagjai közül legalább 3 fő jelen van.

(2) Ha a fentiekben megjelölt számú települési képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendekkel össze kell hívni.

24. § . (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és engedély alapján felszólalhat.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglal helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője a rendzavarót a terem elhagyására szólítja fel.

25. § . (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. §.(4) bekezdés a., pontjában foglalt és zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. §.(4) bekezdés b., pontjában foglalt ügyekben.

(2) Amennyiben az Ötv. 12. §.(4) bekezdés a., pontja szerinti érdekelt nem nyilatkozik vagy nyilatkozata nem szerezhető be, a képviselő-testület zárt ülést tart.

(3) A zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(4) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület az egyes napirendek tárgyalása előtt dönt.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A képviselő-testület ülésének vezetése

26. § . (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a., megnyitja (berekeszti) az ülést, megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet; megállapítja a jelenlévő, a távolmaradását bejelentő, a távolmaradását be nem jelentő települési képviselők számát,
b., tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
c., előterjeszti a napirendi javaslatot, illetve a zárt ülésre tett javaslatot,
d., napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e, az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, a vita során megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja,
f., megállapítja a szavazatok számszerűségét, eredményét,
g., biztosítja a szavazatok számszerűségének, eredményének rögzítését,
h, szünetet, tárgyalási szünetet rendelhet el, az ülést berekeszti.

Tanácskozás rendjének fenntartása

27. § . (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik.

Ennek során:
a., figyelmezteti a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, magatartást tanúsít;
b., rendre utasítja, szükség szerint megvonja a hozzászólás jogát attól, aki az a., pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogásolható magatartást tanúsít;
c., az a., és b., pontban foglalt figyelmeztetés ellenére ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület vita nélkül hozott döntése alapján a kizárólag tanácskozási joggal rendelkező rendzavarót a helyiség elhagyására szólítja fel;
(2) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan mértékű a rendzavarás, mely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A napirend megállapítása

28. § . (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztását vagy napirendről levételét, illetőleg új téma napirendre történő felvételét javasolhatja: bármely képviselő, a polgármester, a jegyző. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, az elnapolásról a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

29. § . A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirendek tárgyalása után – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről készült beszámoló elfogadásáról.

A testületi vita és a döntéshozatal módja

30. § . (1) A képviselő-testület a tájékoztató meghallgatásának kivételével minden előterjesztés felett vitát folytat az alábbiak szerint:

a., az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
b., az érintett bizottság elnöke a bizottság véleményét ismertetheti,
c., az előterjesztőhöz a települési képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyre a vita előtt válaszolni kell,
d., válaszadás után a napirendhez kapcsolódó hozzászólások következnek.
(2) A napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, s ezt követően a levezető elnök összefoglalja az elhangzottakat, lezárja a vitát és a javaslatot szavazásra bocsátja.
(3) A napirendi pont vitájában bármikor szót kérhet az előterjesztő, illetve a jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van.
(4) Valamely napirend tárgyalása során a levezető elnök, az előterjesztő, valamint legalább 3 települési képviselő kérésére szünetet rendelhet el.

A szavazás rendje

31. § . (1) Szavazni az ülésen kizárólag személyesen lehet.

(2) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, határozatot hoz.

(3) A levezető elnök az előterjesztett, írásban is meglévő konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata, rendelet esetében minősített többségű szavazata szükséges.

32. § . (1) Egyszerű többség: a jelenlévő települési képviselők több mint felének egybehangzó szavazata.

(2) Minősített többség: a megválasztott települési képviselők több mint a felének, tehát 3 települési képviselő egybehangzó szavazata.

(3) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. §-nak rendelkezéseiben meghatározottakon kívül:

a., a törvény által az önkormányzat hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához, fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához,
b., a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c., helyi kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
d., helyi népszavazás kiírásához,
e., gazdasági társaság alakításához, ahhoz való csatlakozáshoz, egyesüléshez, szétváláshoz, megszüntetéshez,
f., hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,
g., önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez,
h., társasági szerződés megkötéséhez, módosításához,
i., név szerinti szavazás elrendeléséhez,
j., titkos szavazás elrendeléséhez.

33. § . (1) A szavazás nyílt vagy törvényben meghatározott esetekben titkos lehet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, melynek során a képviselők igen vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazásban illetve tartózkodnak a szavazástól. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A titkos szavazás írásban történik. Lebonyolításakor az Ügyrendi Bizottság tagjai látják el a szavazatszámláló bizottság feladatait.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha törvény írja elő, illetve ha a polgármester vagy 2 település képviselő kéri.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) A nyílt szavazásnál, ha az igen és a nem szavazatok száma megegyezik az ülés vezetője ismételt vitát követően szavazást rendel el. Ismételt szavazategyenlőség fennállása esetén a képviselő-testület a következő ülésen dönt.

34. § . A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek találja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül be kell jelenteni az Ügyrendi Bizottságnál. A képviselő-testület 15 napon belül dönt.

35. § . (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek az Ötv. 17. §.(1) bekezdésében foglaltakon (megjelent képviselők és meghívottak neve, tárgyalt napirendi pontok, tanácskozás lényege, a szavazás számszerű eredménye, hozott döntések) túl tartalmaznia kell:

a., az ülés helyét,
b., az ülés időpontját,
c., távolmaradásukat bejelentett illetve be nem jelentett képviselők nevét,
d., a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
e., az írásos előterjesztésekhez fűzött szóbeli kiegészítés tartalmát,
f., a felszólalók nevét, a felszólalás lényegét,
g., a szavazás során ellenszavazók nevét, ha ezt a szavazó kéri,
i., a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott válasz lényegét.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:
- meghívó;
- jelenléti ív;
- írásos előterjesztések, döntéstervezetek 1 példánya;
- név szerinti szavazásról készült névsor;
- elfogadott rendeletek;

36. § . A zárt ülésről minden esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

37. § . (1) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe, az ülések jegyzőkönyveibe.

(2) A választópolgárok a nyílt ülésekről készített jegyzőkönyvet, a napirendi előterjesztéseket az Önkormányzat Hivatalában ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

38. § . A képviselő-testületi és bizottsági üléseknek a jegyzőkönyveit külön alapszámon kell iktatni, folyamatos alszámozással, törve az évszámmal. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv számozása a megelőző nyilvános ülés számozásának átvételével, az évszám előtt „/2/” jelölést beiktatva történik.

A képviselő-testület döntései

39. § . (1) A képviselő-testület:

a., rendeletet alkot,
b., határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület hatósági határozataira az Ötv-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

40. § . (1) A képviselő-testület rendeleteit évenként 1. sorszámmal kezdődően folyamatos, emelkedő sorszámmal kell ellátni, törve az évszámmal és zárójelben feltüntetve a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal). A rendelet elnevezését és a rendelet címét.

Pl: Kéked Községi Önkormányzat képviselő-testületének

1/2011.( I.25.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.

(2) A képviselő-testület határozatait évenként 1 sorszámmal kezdődően, folyamatosan emelkedő sorszámmal kell ellátni törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve az ülés időpontját – a hónapot római számmal, a napot arab számmal -, valamint a zárójel után a „KT. számú határozat” elnevezést alkalmazva. A határozat tárgyát a szám alatt kell feltüntetni.

Pl: Szám: 115/2006.(XII.16.) KT.sz. határozat

Tárgy: Gyermekjóléti Társulási Megállapodás elfogadása
(3) A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek naptári évenként történő beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem lehet.

Önkormányzati rendeletalkotás

41. § . (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

- polgármester
- települési képviselő,
- képviselő–testület állandó bizottsága,
- jegyző

42. § . (2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos rendeletek naprakész állapotban való tartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és az Önkormányzat honlapján történő közzététellel történik.

IV. Fejezet

A települési képviselő

43. § . (1) A települési képviselőkre vonatkozó szabályokat, jogait és kötelezettségeit, az Ötv. 19-21. §-nak, az 1994.évi LXIV. törvény, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. Tv. (a továbbiakban: Ökjtv.) rendelkezései tartalmazzák.

(2) A jogszabályban meghatározottakon túl a képviselő jogai különösen:

a., részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében,
b., külön megbízás nélkül is felkeresheti az önkormányzat intézményeit és jogosult az intézmény munkájáról – annak vezetőjétől – információt kérni. Az intézmény vezetője munkaidőben köteles a képviselőt soron kívül fogadni és a kért információt megadni a képviselő részére.
c., Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben interpellációs és kérdezési jog illeti meg.
d., képviselői fórumot szervezhet, fogadóórát tarthat.

44. § . (1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – önkormányzati szerv hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő-testület tagjai az interpellációt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a testület állandó bizottságához és a jegyzőhöz intézhetik.

45. § . (1) A képviselői kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a testület állandó bizottságához, a jegyzőhöz feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhetnek.

46. § . (1) Az interpellációt, és a kérdést az ülést megelőző 2. munkanapon a jegyzőhöz kell benyújtani.

(2) Kérdés az ülésen szóban is feltehető.

(3) Az írásban, határidőre előterjesztett kérdésre, interpellációra annak címzettje a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni.

(4) Szóban előterjesztett kérdésre, ha a kérdezett nem tud azonnal válaszolni 15 napon belül köteles azt kivizsgálni és írásban érdemi választ adni. A képviselő-testület következő ülésén a kérdezett a választ ismerteti a testülettel.

47. § . A települési képviselő jogszabályban meghatározott kötelezettségein túl köteles

többek között:
a., elháríthatatlan akadályoztatás esetén az ülésről való távolmaradását a polgármesternek illetve a bizottság elnökének bejelenteni,
b., felkérés esetén közreműködni a képviselő-testület, illetve a bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,
c., bizottságba megválasztott képviselő köteles a bizottság munkájában részt venni,
d., köteles választóival a kapcsolatot rendszeresen tartani,
e., képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,
f., köteles tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, illetve hátrányára történő felhasználásától,
g., köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni,
h., bejelenteni, ha az adott ügy személyét vagy hozzátartozóját érinti.

48. § . (1) A képviselő-testület a polgármester, illetve bármely települési képviselő javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását.

(2) A képviselői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben a képviselőt a polgármester, a jegyző és a Körjegyzőség ügyintézői soron kívül fogadják, képviselői munkájukhoz mindennemű segítséget megadnak.

V. Fejezet

Bizottságok

49. § . (1) A képviselő-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, határozza meg bizottsági szervezetét. Dönt a bizottsági tagok számáról, feladatairól.

(2) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között saját maguk határozzák meg.

50. § . (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

ÜGYRENDI BIZOTTSÁG

(2) Az Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő.

51. § . (1) A bizottság elnökből és tagokból áll.

(2) A bizottság elnökét távollétében a bizottsági ügyrendben meghatározott személy helyettesíti.

(3) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(4) A bizottság elnöke csak települési képviselő lehet.

(5) A bizottság ülését – az ülést megelőző legalább három munkanappal – a bizottság elnöke hívja össze.

(6) A bizottság elnökének feladatai:

- a bizottság munkatervének elkészítése és végrehajtása,
- a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,
- a bizottság képviselete.
(7) A bizottság ülésének időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert, a jegyzőt a bizottság tagjaival egy időben kell értesíteni.
(8) az Ügyrendi Bizottság feladatai különösen:
a., a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. Tv. (a továbbiakban: Ökjtv.) foglaltak szerint a polgármester és a települési képviselők által tett vagyonnyilatkozatok ellenőrzése és nyilvántartása,
b., az Ökjtv-ben foglaltak szerint az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.
c., megteszi a polgármester illetményének emelésére, valamint a polgármester jutalmazására vonatkozó javaslatot.
d., megteszi az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának emelésére vonatkozó javaslatot.
e., véleményezéssel látja el, állást foglal a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztések közül az alábbiakban:
- költségvetési koncepció meghatározása;
- a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyedéves és éves beszámoló elfogadása;
- hosszú lejáratú hitelfelvétel illetve rövid lejáratú hitelfelvétel 1.000.-E/Ft felett;
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás;
- intézmény alapítása, intézmény átszervezése;
- önként vállalt helyi közügy esetében előkészítő eljárás lefolytatása a polgármesterrel együttműködve;
- nagyobb beruházásra vonatkozó pályázatok előkészítése.
f., a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása tárgyalása előkészítésekor a bizottság állásfoglalást alakíthat ki.
g., állást foglal minden olyan ügyben, amelyekben a bizottsági állásfoglalásra a polgármester és a képviselő-testület igényt tart.

52. § . (1) A bizottság munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(2) A bizottság munkaterv szerint ülésezik.

(3) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

A bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.

53. § . (1) A bizottság elnöke évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről.

(2) A Körjegyzőség a bizottságok munkáját személyi és tárgyi feltételekkel segíti.

(3) A bizottság elnökének kérésére a polgármester illetve a jegyző biztosítja:

- a tájékoztatást a hivatal időszerű feladatairól, munkájáról,
- a bizottság munkájához szükséges információkról,
- a bizottság igénye esetén a bizottság ülésein szakember részvételét,
- a bizottság ügyviteli, adminisztratív teendőihez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül.

54. § . (1) A képviselő-testület jelentősebb feladat elvégzésére ideiglenes ún. ad hoc bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) Az ideiglenes bizottság, feladatainak elvégzése után és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

VI. Fejezet

Polgármester, alpolgármester,jegyző

A polgármester

55. § . (1) A polgármesterre vonatkozó szabályokat, jogait és kötelezettségeit, az Ötv. 30-33/C. §-ai, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és a képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994.évi LXIV. törvény, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. Tv. (a továbbiakban: Ökjtv.) rendelkezései tartalmazzák.

56. § . Kéked község polgármestere feladatát főállásban látja el.

57. § . (1) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A polgármester juttatásait és munkarendjét a törvény keretei között a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

58. § . (1) A polgármester esetében az összeférhetetlenség megállapításáról az Ügyrendi Bizottság dönt.

(2) Összeférhetetlenség esetében a 60. §.(1) bekezdésében foglalt jogszabályok rendelkezései az irányadók.

59. § . (1) A polgármester feladatait, hatáskörét törvény vagy ennek felhatalmazása alapján kormányrendelet határozza meg.

(2) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben köteles eljárni. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket jelen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

60. § . (1) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(3) A polgármester az Ötv. 35. §-ban meghatározott feladatain túl:

a., képviseli az önkormányzatot,
b., biztosítja a képviselő-testület demokratikus, nyilvánosság melletti működését, az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését,
c., összehívja, vezeti a képviselő-testület ülését, biztosítja tevékenységének zavartalanságát,
d., beszámol a képviselő-testületnek a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
e., segíti a képviselők munkáját,
f., együttműködik más szervekkel, ápolja az önkormányzat kapcsolatait,
g., feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
h., egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezéshez, vezetői megbízatáshoz, felmentéshez, vezetői megbízatás visszavonásához, jutalmazáshoz,

61. § . (1) A polgármester minden héten szerdán 8-12 óráig és 13-16 óráig fogadóórát tart.

(2) A polgármester egyes feladatainak elvégzésének segítésére tanácsadókat kérhet fel.

62. § . A polgármester köteles polgármesteri minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni.

Az alpolgármester

63. § . (1) Kéked Önkormányzat képviselő-testülete – a saját tagjai közül- a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai sorából titkos szavazással egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester e tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.

64. § . (1) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester – csak a polgármester tartós, 30 napon túli akadályoztatása esetén – helyettesítési jogkörében gyakorolja.

(2) Az alpolgármester nem lehet az önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat rá.

65. § . Az alpolgármester tiszteletdíját, juttatásait a törvény keretei között a képviselő-testület állapítja meg.

A jegyző

66. § . (1) Telkibánya és Kéked Önkormányzatok képviselő-testületei – pályázat útján – jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt neveznek ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.

(3) A jegyző feladatát, hatósági hatásköreit törvény vagy kormányrendelet állapítja meg.

67. § . A körjegyző az Ötv. 36. §.(2) bekezdésében szabályozottakon túl az alábbi feladatokat látja el különösen:

a., gondoskodik arról, hogy a testületi döntésekről az érintettek értesüljenek,
b., közreműködik a képviselő-testület működésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában, tárgyi és adminisztratív feltételek biztosításában. A polgármester irányításával előkészíti a testület elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
c., gondoskodik a Körjegyzőség dolgozóinak továbbképzéséről,
d., rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, és a képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól, valamint a hivatal munkájáról és a hivatal ügyintézésről,
e., szervezi a jogi felvilágosító munkát,
f., jelzi a képviselő-testületnek és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
g., jogorvoslati kérelem esetén gondoskodik az iratok felterjesztéséről,
h., ellátja az országgyűlési, önkormányzati választásokkal, valamint a népszavazással összefüggő feladatokat,
i., javaslatot tesz a képviselő-testület rendeleteinek felülvizsgálatára, módosítására.
j., a körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni,
k., A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek –egyeztetett- szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani,
l., évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.

68. § . A körjegyző köteles hivatali minőségéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni.

A Körjegyzőség

69. § . (1) Telkibánya Önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási feladatok döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról Kéked községgel együtt Körjegyzőség útján gondoskodik.

(2) A Körjegyzőség székhelye: Telkibánya

(3) A Körjegyzőség álláshelyeinek száma: 1 fő körjegyző

5 fő ügyintéző
Összesen: 6 fő
(4) A körjegyzőség fenntartásához évenkénti megállapodás alapján járul hozzá a társult önkormányzat. A Körjegyzőség hivatalának munkarendjét a körjegyző javaslatára a képviselő testületek állapítják meg.
(5) A Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatát jelen rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.
VII. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

70. § .(1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében más önkormányzatokkal, többcélú kistérségi társulásokkal, gazdasági és szolgáltató szervezetekkel együttműködhet, illetve társulásokat hozhat létre.

(2) A társulások létrehozása, megszüntetése az Ötv. 41-44. §-aiban valamint a helyi önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXV. tv-ben foglalt rendelkezések alapján elfogadott társulási megállapodások szerint történhet.

(3) Azon társulások felsorolását, melynek az Önkormányzat tagja a 4. sz. függelék tartalmazza.

VIII. Fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

71. § . A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, az eljárás rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

IX. Fejezet

A lakossággal való kapcsolattartás formái

72. § . (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását falugyűlés és közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület és a bizottság a lakossági fórumok szervezéséről a munkaterv elfogadásakor illetve esetenként szükség szerint dönt.

Közmeghallgatás

73. § . (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját legalább 3 munkanappal annak megtartása előtt közhírré kell tenni valamint, gondoskodni kell a közmeghallgatás polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő közzétételéről. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A közmeghallgatás célja, hogy az állampolgárok közérdekű kérdéseiket, javaslataikat közvetlenül a képviselő-testülethez intézhessék. A közmeghallgatás napirendjéről a képviselő-testület a közmeghallgatást megelőző ülésen dönt.

(3) A képviselő-testület – a polgármester előterjesztésére – a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, észrevételeket értékeli és kijelöli azt a személyt, szervezetet, aki (amely) a közmeghallgatás során elhangzott indítványt megvizsgálja, s a szükséges intézkedéseket kezdeményezheti, előkészítheti.

(4) Közmeghallgatás falugyűlés keretein belül azt követően is megtartható.

Falugyűlés

74. § . (1) Évente legalább egy alkalommal, de szükség szerint falugyűlést kell tartani.

(2) A falugyűlésről a lakosságot értesíteni kell a 78. §.(1) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A falugyűlést a munkatervtől eltérően a képviselő-testület külön döntése alapján is összehívhatja.

X. Fejezet

Nemzetközi kapcsolatok

75. § . A képviselő-testület nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kérdéseit külön önkormányzati rendeletben illetve határozatban szabályozza.

XI. Fejezet

Együttműködés nem önkormányzati szervekkel

76. § . A polgármester illetve a képviselő-testület kapcsolatot tart a helyi alapellátást biztosító nem önkormányzati, civil szervekkel. Szükség szerint tájékoztatást nyújt ezen szerveknek az önkormányzat munkájáról, célkitűzéseiről.

XII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

A költségvetési gazdálkodás

77. § . (1) Az önkormányzat évente meghatározza gazdasági programját és költségvetését.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtását szabályozó rendeletek, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A képviselő-testület a költségvetést önálló rendeletben – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – állapítja meg.

(4) Az önkormányzat költségvetését a képviselő-testület kétfordulós rendben alakítja ki az alábbiak szerint:

a., az első fordulóban a tárgyévet megelőző november 30-ig – a választások évében december 15-ig – a költségvetési koncepciót kell a testület elé terjeszteni.
b., a második fordulóban a költségvetési törvényben előírt részletezésben – az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására vonatkozó rendeletek rendelkezéseit betartva – a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület. Az előterjesztést mindkét esetben a polgármester nyújtja be, amelyet a jegyző készít el.
(4) A költségvetésben tartalékot kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat fedezetéül.

78. § . A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről augusztus 15-ig míg a háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepció tárgyalásával azonos időben köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

79. § . (1) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelet formájában dönt.

(2) A zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester a költségvetési évet követő április 30-ig terjeszti a képviselő-testület elé.

80. § . A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

Az önkormányzat vagyona

81. § . Az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. 78-80/B. §-ai szabályozzák.

82. § . A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására helyi vagyonrendeletet alkot.

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

83. § . (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az Ötv. 92. §-92/D. §-ai valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Korm. Rendelet rendelkezései szabályozzák.

(2) A belső ellenőrzést az Önkormányzat az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül létrehozott Belső Ellenőrzési Társulás útján biztosítja.

(3) Képviselő-testület jelen rendelet 5., 6. és 7.sz. függelékeként jóváhagyja az Önkormányzat Kockázatkezelési Szabályzatát, a Szabálytalanságok Kezelésének Szabályzatát valamint a belső ellenőrzés nyomvonalának táblázatos leírását.

(4) Kéked Önkormányzat képviselő-testülete az Ötv. 92/A. §.(2) bekezdésében foglaltak szerint könyvvizsgálót alkalmaz.

(5) A gazdálkodással kapcsolatos helyi szabályzatok aktualizálását szükség szerint, de legalább évente el kell végezni.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

84. § . (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetést követő nap lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló

6/2003.(IV.15.) sz. rendelete.
(3) Jelen rendelet kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való közzététellel a jegyző gondoskodik.