Kéked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
Kéked Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 10Kéked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
Kéked Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kéked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kéked Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye: 3899 Kéked, Fő út 58.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Kéked Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: „Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal” (a továbbiakban: hivatal). Székhelye: 3896 Telkibánya, Nagy út 2. Fonyi Kirendeltsége: 3893 Fony, Fő út 3.
(4) A képviselő-testület bizottságának elnevezése: Ügyrendi Bizottság.
(5) Az önkormányzat működési területe: Kéked község közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét.
(7) A Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal körbélyegzője tartalmazza:
a) Magyarország címerét, körben a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését és a bélyegző sorszámát,
b) Magyarország címerét, körben a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője elnevezést, a székhelyet és a bélyegző sorszámát.
(8) Az önkormányzat jelképei:
a) Az önkormányzat jelképe: címer és zászló
b) Álló háromszögű zöld színű katonai pajzs, melyben ezüst kastély lebeg. A pajzs alsó harmadában arany hullámpólya lebeg. A pajzsot kétoldalról arany griffek tartják. A pajzs alatt ezüst szalag lebeg „Kéked” felirattal.
c) A címer fő motívuma a település múltját és vélhetőleg a jövőjét is meghatározó Melczer kastély. A hullámpólya a Hernád folyóra utal, mely közelsége révén szintén befolyásolta az itt élő emberek mindennapjait. A griff pajzstartó a Meczer család cimerállata volt. A birtokos család a település „arculatátnak” kialakitásában fontos szerepet játszott.
d) Település zászlaja:
e) A zászlólap – 2:l arányú, álló formátumú, 100 x 200 cm-es- fehér zászlóselyem, alul aranyrojt díszítéssel. Az önkormányzat címere a zászlólap felső kétharmad alján – színes megjelenítéssel, mindkét oldalon szitanyomással – foglal helyet. A zászlólap felső bújtatójában fa merevítés és arany sodrott zsinór van.
2. § Az önkormányzat azonosító adatai:
a) törzsszám: 545035,
b) adószám: 15545033-2-05
c) KSH statisztikai számjel: 15545033-8411-321-05.
A Képviselő-testület
1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének, kötelező és önként vállalt feladatainak „kormányzati funkció” szerinti besorolását a rendelet 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket 2. melléklet és a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő- testületnek az általa hozott döntésekről.
2. A képviselő-testület működése
5. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
6. § A képviselő-testület
a) alakuló,
b) rendes,
c) rendkívüli
ülést tart.
7. § Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele,
c) polgármesteri ciklus-program ismertetése,
d) polgármester illetményének megállapítása,
e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
f) bizottságok megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,
g) alpolgármester választása,
h) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
i) egyéb indítványok, bejelentések, javaslatok, tájékoztatások.
8. § (1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.
(2) A képviselő-testület alakuló és rendes üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelye.
9. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyszíne az önkormányzat székhelye.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a rendkívüli ülést.
10. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.
(2) A munkaterv készítéséhez javaslatot tehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő,
d) jegyző,
e) aljegyző,
f) helyben működő civil szervezetek vezetői.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülés tervezett napirendjét,
c) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését.
3. Ciklus-program, gazdasági program
11. § A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.
12. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.
(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év szeptemberében tájékoztatja a képviselő-testületet.
4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága
13. § A képviselő-testület ülését
a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester,
b) együttes akadályoztatásuk, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy
c) az a) és b) pontban megjelölt személyek együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
14. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyszínét, időpontját, a napirendi pontjait és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásbeli előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőség szerint huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.
(4) A kézbesítés papíralapon, vagy elektronikus úton - a meghívó, az előterjesztések, rendelettervezetek - történik.
(5) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítési ív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatalnak a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.
15. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
d) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
16. § (1) A meghívóval együtt, vagy legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdésekor a képviselők és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak részére az írásbeli előterjesztéseket is kézbesíteni kell.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:
a) a jegyző,
b) az aljegyző részére.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendi pontokkal kapcsolatos előterjesztéseket kapják meg írásban.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyszínéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell a meghívó önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) és honlapján történő közzétételével.
17. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el a Mötv. rendelkezései szerint meghatározott esetekben.
(2) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
(3) Zárt ülés megtartását:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző, aljegyző és
d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
18. § (1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.
A képviselő-testület ülésének vezetése
5. Az ülés, és a vita vezetése
19. § A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) berekeszti az ülést,
h) a szó megadása vagy annak megtagadása,
i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,
j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.
20. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további kérdéseket tehetnek fel,
d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(3) A napirendi pont előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult.
(4) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont megtárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirendi pont megtárgyalásának legközelebbi időpontját.
(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képviselője.
(6) A jegyző, aljegyző köteles soron kívül köteles szóban vagy írásban jelzéssel élni a jogszabálysértő működéssel, döntéssel kapcsolatban.
6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása
21. § A napirendi pont megtárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
22. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.
23. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
A képviselő-testület ülése
7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái
24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) Önkormányzati rendelet tervezetét csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.
(4) Sürgősségi indítvány írásban vagy szóban is előterjeszthető.
(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indokolásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.
(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendi pontként tárgyalja.
(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
25. § A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.
26. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont megtárgyalása elnapolható. A napirendi pont megtárgyalásának elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
27. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi
a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül: két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit,
b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
ba) a rendelet-tervezeteket,
bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,
bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.
c) az önálló indítványokat.
8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok
28. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a beszámoló,
c) a határozati javaslat,
d) a tájékoztató,
e) az indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) bizottság elnöke,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) valamint az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott előterjesztés kivételével, akiket a képviselő-testület felkér.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.
(4) A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 7. napig a polgármesterhez kell benyújtani.
29. § (1) A napirendi pontok megtárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) tájékoztató,
f) napirend utáni felszólalás (nyilvános ülés utolsó napirendi pontja után).
(2) A napirendi pontok megtárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.
30. § A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 7 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
31. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslatot bármelyik képviselő, a jegyző, az aljegyző is előterjeszthet. A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(3) A módosító javaslat ismertetését követően a polgármester a napirendi pont előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
(4) Az Ügyrendi Bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges kisebbségi álláspontot is tartalmaznia kell.
9. Tanácskozási jog, felszólalás
32. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirend utáni felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
(2) A meghívottak – a szavazati joggal rendelkező személyeken kívül - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirendi pont megtárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.
33. § (1) A napirendi ponthoz kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
(3) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal hívja meg az aláírást gyűjtők képviselőjét.
34. § (1) A napirendi pont megtárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget.
(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adnia.
10. A képviselő-testület döntései
35. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.
(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
11. Rendeletalkotás
36. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselők,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) aljegyző.
(2) A kezdeményezőnek a rendelet tervezetét a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
37. § A rendelettervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény által előírt tartalmi elemeket.
38. § (1) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyében szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) történő közzététel, kifüggesztés.
(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt önkormányzati rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a közzététel, kifüggesztés napjával.
12. Határozathozatal
39. § A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
13. Szavazás
40. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A szavazás általában nyíltan kézfelemeléssel történik.
(3) Szavazni először a napirendi pontot érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.
(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.
(5) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata.
(6) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal bonyolítják le.
41. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem lehet a napirend elfogadása tárgyában szavazást indítványozni.
(3) Nyílt szavazás név szerinti is lehet, azt bármely képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület vita nélkül dönt. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás végén minden képviselő aláírásával hitelesíti nyilatkozatát.
42. § A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
14. Jegyzőkönyv
43. § (1) A képviselő-testületi ülésről szerkesztett jegyzőkönyvet 15 nap alatt kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmazza:
a) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előterjesztők és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, és hozzászólások lényegét,
b) a polgármester intézkedéseit,
c) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
d) az elhangzott bejelentéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásbeli előterjesztések,
c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
d) a nem önálló indítványok,
e) a jelenléti ív,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
g) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében bárki megtekintheti.
(5) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén az aljegyző, vagy együttes akadályoztatásuk esetén az igazgatási ügyintéző jogosult.
Bizottságok
44. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság /3 fő/.
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az Ügyrendi Bizottság tagja tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
45. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, illetve a hozzátartozóik Mötv. 39. §-ában foglaltak alapján tett vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság elnöke kezeli és tartja nyilván. A polgármester, az alpolgármester, a képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános, a hozzátartozók vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
(2) A vagyonnyilatkozatok megőrzéséről és nyilvántartásáról az Ügyrendi Bizottság elnöke köteles gondoskodni.
46. § (1) Az Ügyrendi Bizottság rendkívüli ülését az elnök hívja össze és vezeti. A rendkívüli ülést össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.
(2) Az Ügyrendi Bizottság ülésének időpontjáról, helyszínéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell a meghívó önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) és honlapján történő közzétételével.
(3) Az elnököt - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.
(4) Az elnök feladatai:
a) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,
b) a bizottsági döntések végrehajtásának szervezése,
c) a bizottság képviselete.
(5) Az Ügyrendi Bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a polgármester, alpolgármesterek, a szakelőadók, a képviselők, a jegyző, az aljegyző.
(6) A bizottság tagjai távollétükről kötelesek tájékoztatni az elnököt.
47. § (1) Az Ügyrendi Bizottság üléseiről, és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről jegyzőkönyv készül.
(2) Az Ügyrendi Bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.
(3) A képviselő-testület bizottsága működésével kapcsolatosan felmerülő és e fejezetben nem szabályozott kérdésekben értelemszerűen a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
48. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.
(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.
A képviselők jogai és kötelességei
49. § (1) A képviselő kötelessége kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(2) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) A képviselő köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(4) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, aljegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(5) A polgármester a képviselő kérésére igazolja a képviselő-testületi ülésen való részvételt.
(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző munkaidő alatt soron kívül köteles fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.
(7) A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
50. § (1) Ha a képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a következő jogkövetkezmények alkalmazhatók:
a) az első kötelezettség mulasztást követően a polgármester felhívja a figyelmét, hogy a jövőben tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének
b) ismételt kötelezettségszegés esetén a polgármester 5.000.- Forint összegű rendbírsággal sújtja, melyet a polgármester erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az önkormányzat költségvetési számlájára köteles megfizetni. A közlés időpontjának
ba) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Képviselő-testület ülésén jut tudomására, az ülésen való szóbeli közlést, vagy
bb) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ülést követően jut a Képviselő-testület tudomására, úgy a polgármester erről szóló értesítésének érintett általi kézhezvételét
kell tekinteni.
(2) Ismételt kötelezettségszegés esetén a rendbírság újra kiszabható.
A képviselő-testület tisztségviselői
15. A polgármester
51. § (1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.
(2) A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására az alpolgármester, bármely képviselő, az Ügyrendi Bizottság tehet javaslatot.
(3) A polgármester feladatai a Mötv.-ben foglaltakon túl – különösen, hogy:
a) segíti a képviselők, az Ügyrendi Bizottság munkáját,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(4) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(5) A polgármester szabadságát igény szerint veszi ki azzal, hogy a szabadság kivételét megelőzően a polgármesteri feladatok folyamatos ellátása - a távollét ideje alatti helyettesítés biztosítása - érdekében a szabadság időtartamát az alpolgármesterrel egyezteti.
(6) A polgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli az önkormányzatot.
(7) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(8) A polgármester minden szerdai napon 13.00 órától 15.00 óráig – előzetes időpont egyeztetés mellett - fogadóórát tart.
16. Az alpolgármester
52. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású (képviselő) alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
(3) Az alpolgármester munkarendje: heti 10 órát kell az önkormányzat ügyeivel foglalkoznia
(4) Az alpolgármester minden csütörtöki napon 15.00 órától 16.00 óráig - előzetes időpont egyeztetés mellett - fogadóórát tart.
A jegyző és az aljegyző
17. A jegyző
53. § (1) A jegyző feladata az Mötv.-ben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:
a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,
b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.
(2) A jegyző minden csütörtöki napon – előzetes időpont egyeztetés mellett – 11.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart.
18. Az aljegyző
54. § (1) A képviselő-testület a jegyző helyettesítésére a képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevez ki pályázat útján.
(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
55. § A jegyzői és aljegyzői tisztség 6 hónapot meg nem haladó egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei által megbízott, a feladat ellátáshoz szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el.
A képviselő-testület hivatala
56. § Az önkormányzat működésével összefüggő hivatali feladatokat a Telkibánya, Fony, Hejce, Kéked, Mogyoróska, Pányok, Regéc települések önkormányzataival együttesen alapított Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
A lakossággal való kapcsolattartási formák
19. Lakossági fórumok
57. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, helyi ügyekben való részvételét lakossági fórum útján biztosítja.
(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok megszervezéséről esetenként dönt. A lakossági fórum helyszínét és időpontját legalább 5 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni a tájékoztató önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) történő közzétételével, kifüggesztésével.
20. Közmeghallgatás
58. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyszínét és időpontját legalább 5 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni a tájékoztató önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) történő közzététellel, kifüggesztésével.
(2) A közmeghallgatáson a polgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.
(3) A polgárok és a (2) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz, aljegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(5) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a képviselő-testület megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül kell írásban választ adni.
Az önkormányzat költségvetése és vagyona
59. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
(2) A jegyző külső szerv útján gondoskodik a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.
A Képviselő-testület társulásai
60. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás (AHTKT),
b) Abaújvári Háziorvosi és Védőnői Szolgálatot fenntartó Társulás,
c) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás,
d) Gönci Területfejlesztési Önkormányzati Társulás,
e) Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulás.
(2) A Társulási Tanácsokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy együttes akadályoztatásuk, esetén a képviselő-testület határozatban jelöli meg a helyettesítésére jogosult személyt.
(4) A társulásokra átruházott feladatokat és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
61. §1
62. § Ez a rendelet 2024. október 9-én lép hatályba.
A 61. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.