Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete
Pányok Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 16- 2025. 03. 28Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete
Pányok Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Pányok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pányok Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3898 Pányok, Fő út 35.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal). Székhelye: 3896 Telkibánya, Nagy út 2. Fonyi Kirendeltsége: 3893 Fony, Fő út 3.
(4) A képviselő-testület bizottságot nem hoz létre.
(5) Az önkormányzat működési területe: Pányok község közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.
(7) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét.
(8) A Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal körbélyegzője tartalmazza:
a) Magyarország címerét, körben a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését és a bélyegző sorszámát,
b) Magyarország címerét, körben a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője elnevezést, a székhelyet és a bélyegző sorszámát.
(9) Az önkormányzat azonosító adatai:
a) törzsszám: 545046
b) adószám: 15545040-1-05
c) KSH statisztikai számjel: 15545040-8411-321-05.
A Képviselő-testület
2. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének, kötelező és önként vállalt feladatainak „kormányzati funkció” szerinti besorolását a rendelet 1. melléklet tartalmazza.
3. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket 2. melléklet és a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő- testületnek az általa hozott döntésekről.
1. A képviselő-testület működése
4. § A képviselő-testület tagjainak száma: 3 fő.
5. § A képviselő-testület
a) alakuló,
b) rendes,
c) rendkívüli
ülést tart.
6. § Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele,
c) polgármesteri ciklus-program ismertetése,
d) polgármester illetményének megállapítása,
e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
f) alpolgármester választása,
g) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
h) egyéb indítványok, bejelentések, javaslatok, tájékoztatások.
7. § (1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.
(2) A képviselő-testület alakuló és rendes üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelye.
8. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyszíne az önkormányzat székhelye.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a rendkívüli ülést.
9. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.
(2) A munkaterv készítéséhez javaslatot tehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő,
d) jegyző,
e) aljegyző,
f) helyben működő civil szervezetek vezetői.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülés tervezett napirendjét,
c) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését.
2. Ciklus-program, gazdasági program
10. § A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.
11. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.
(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év szeptemberében tájékoztatja a képviselő-testületet.
3. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága
12. § A képviselő-testület ülését
a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester,
b) együttes akadályoztatásuk, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök
hívja össze és vezeti.
13. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyszínét, időpontját, a napirendi pontjait és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásbeli előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőség szerint huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.
(4) A kézbesítés papíralapon, vagy elektronikus úton - a meghívó, az előterjesztések, rendelettervezetek - történik.
(5) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítési ív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatalnak a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.
14. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
d) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
15. § (1) A meghívóval együtt, legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján a képviselők és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak részére az írásbeli előterjesztéseket is kézbesíteni kell.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:
a) a jegyző,
b) az aljegyző részére.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendi pontokkal kapcsolatos előterjesztéseket kapják meg írásban.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyszínéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell a meghívó önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) és a honlapon történő közzétételével, kifüggesztésével.
16. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el a Mötv. rendelkezései szerint meghatározott esetekben.
(2) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
(3) Zárt ülés megtartását:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző, aljegyző és
d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
17. § (1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.
A képviselő-testület ülésének vezetése
4. Az ülés, és a vita vezetése
18. § A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) berekeszti az ülést,
h) a szó megadása vagy annak megtagadása,
i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,
j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.
19. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további kérdéseket tehetnek fel,
d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(3) A napirendi pont előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult.
(4) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont megtárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirendi pont megtárgyalásának legközelebbi időpontját.
(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képviselője.
(6) A jegyző, aljegyző köteles soron kívül köteles szóban vagy írásban jelzéssel élni a jogszabálysértő működéssel, döntéssel kapcsolatban.
5. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása
20. § A napirendi pont megtárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
21. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.
22. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
A képviselő-testület ülése
6. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái
23. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) Önkormányzati rendelet tervezetét csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.
(4) Sürgősségi indítvány írásban vagy szóban is előterjeszthető.
(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indokolásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.
(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendi pontként tárgyalja.
(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
24. § A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.
25. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont megtárgyalása elnapolható. A napirendi pont megtárgyalásának elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
26. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi
a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül: két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit,
b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
ba) a rendelet-tervezeteket,
bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,
bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.
c) az önálló indítványokat.
7. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok
27. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a beszámoló,
c) a határozati javaslat,
d) a tájékoztató,
e) az indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) jegyző,
e) aljegyző, valamint az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott előterjesztés kivételével
f) akiket a képviselő-testület felkér.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.
(4) A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 7. napig a polgármesterhez kell benyújtani.
28. § (1) A napirendi pontok megtárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) tájékoztató,
f) napirend utáni felszólalás (nyilvános ülés utolsó napirendi pontja után).
(2) A napirendi pontok megtárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.
29. § A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 7 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
30. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat.
(2) Módosító javaslatot bármelyik képviselő, a jegyző, az aljegyző is előterjeszthet. A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(3) A módosító javaslat ismertetését követően a polgármester a napirendi pont előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
8. Tanácskozási jog, felszólalás
31. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirend utáni felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
(2) A meghívottak – a szavazati joggal rendelkező személyeken kívül - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirendi pont megtárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.
32. § (1) A napirendi ponthoz kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
(3) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal hívja meg az aláírást gyűjtők képviselőjét.
33. § (1) A napirendi pont megtárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget.
(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adnia.
9. A képviselő-testület döntései
34. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.
(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
10. Rendeletalkotás
35. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselők,
c) a jegyző,
d) aljegyző.
(2) A kezdeményezőnek a rendelet tervezetét a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
36. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény által előírt tartalmi elemeket.
37. § (1) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyében szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) történő közzététel, kifüggesztés.
(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt önkormányzati rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a közzététel, kifüggesztés napjával.
11. Határozathozatal
38. § A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
12. Szavazás
39. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A szavazás általában nyíltan kézfelemeléssel történik.
(3) Szavazni először a napirendi pontot érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.
(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.
(5) A titkos szavazás lebonyolítása a képviselő-testület feladata.
(6) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal bonyolítják le.
40. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem lehet a napirend elfogadása tárgyában szavazást indítványozni.
(3) Nyílt szavazás név szerinti is lehet, azt bármely képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület vita nélkül dönt. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás végén minden képviselő aláírásával hitelesíti nyilatkozatát.
41. § A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
13. Jegyzőkönyv
42. § (1) A képviselő-testületi ülésről szerkesztett jegyzőkönyvet 15 nap alatt kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmazza:
a) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előterjesztők és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, és hozzászólások lényegét,
b) a polgármester intézkedéseit,
c) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
d) az elhangzott bejelentéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásbeli előterjesztések,
c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
d) a nem önálló indítványok,
e) a jelenléti ív,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
g) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében bárki megtekintheti.
(5) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén az aljegyző, vagy együttes akadályoztatásuk esetén az igazgatási ügyintéző jogosult.
Bizottságok
43. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.
A képviselők jogai és kötelességei
44. § (1) A képviselő kötelessége kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(2) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) A képviselő köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(4) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, aljegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(5) A polgármester a képviselő kérésére igazolja a képviselő-testületi ülésen való részvételt.
(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző munkaidő alatt soron kívül köteles fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.
(7) A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
44/A. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a nem képviselő alpolgármester köteles a Mötv. 39. §-ában foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tenni a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a nem képviselő alpolgármester saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a nem képviselő alpolgármester vagyonnyilatkozata nyilvános, a hozzátartozók vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
(3) A vagyonnyilatkozatok megőrzéséről és nyilvántartásáról a polgármester köteles gondoskodni.
45. § (1) Ha a képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a következő jogkövetkezmények alkalmazhatók:
a) az első kötelezettség mulasztást követően a polgármester felhívja a figyelmét, hogy a jövőben tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének
b) ismételt kötelezettségszegés esetén a polgármester 5.000.- Forint összegű rendbírsággal sújtja, melyet a polgármester erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az önkormányzat költségvetési számlájára köteles megfizetni. A közlés időpontjának
ba) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Képviselő-testület ülésén jut tudomására, az ülésen való szóbeli közlést, vagy
bb) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ülést követően jut a Képviselő-testület tudomására, úgy a polgármester erről szóló értesítésének érintett általi kézhezvételét
kell tekinteni.
(2) Ismételt kötelezettségszegés esetén a rendbírság újra kiszabható.
A képviselő-testület tisztségviselői
14. A polgármester
46. § (1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.
(2) A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására az alpolgármester, bármely képviselő tehet javaslatot.
(3) A polgármester feladatai a Mötv.-ben foglaltakon túl – különösen, hogy:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
b) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(4) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(5) A polgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli az önkormányzatot.
(6) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(7) A polgármester minden héten csütörtöki napon – előzetes időpont egyeztetés mellett – 09.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart.
15. Az alpolgármester
47. § (1) A képviselő-testület kettő társadalmi megbízatású (egy képviselő és egy nem képviselő) alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
(3) Az alpolgármester munkarendje: heti 10 órát kell az önkormányzat ügyeivel foglalkoznia
(4) Az alpolgármester minden héten keddi napon – előzetes időpont egyeztetés mellett – 09.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart.
A jegyző és az aljegyző
16. A jegyző
48. § (1) A jegyző feladata az Mötv.-ben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:
a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,
b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.
(2) A jegyző minden héten csütörtöki napon – előzetes időpont egyeztetés mellett – 08.00 órától 09.00 óráig fogadóórát tart.
17. Az aljegyző
49. § (1) A képviselő-testület a jegyző helyettesítésére a képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevez ki pályázat útján.
(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
50. § A jegyzői és aljegyzői tisztség 6 hónapot meg nem haladó egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei által megbízott, a feladat ellátáshoz szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el.
A képviselő-testület hivatala
51. § Az önkormányzat működésével összefüggő hivatali feladatokat a Telkibánya, Fony, Hejce, Kéked, Mogyoróska, Pányok, Regéc települések önkormányzataival együttesen alapított Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
A lakossággal való kapcsolattartási formák
18. Lakossági fórumok
52. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, helyi ügyekben való részvételét lakossági fórum útján biztosítja.
(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok megszervezéséről esetenként dönt. A lakossági fórum helyszínét és időpontját legalább 7 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni a tájékoztató önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) történő közzétételével, kifüggesztésével.
19. Közmeghallgatás
53. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyszínét és időpontját legalább 7 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni a tájékoztató önkormányzat hirdetőtábláján (székhelyén) történő közzététellel, kifüggesztésével.
(2) A közmeghallgatáson a polgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.
(3) A polgárok és a (2) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz, aljegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(5) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a képviselő-testület megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül kell írásban választ adni.
Az önkormányzat költségvetése és vagyona
54. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
(2) A jegyző külső szerv útján gondoskodik a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.
A Képviselő-testület társulásai
55. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás (AHTKT),
b) Abaújvári Háziorvosi és Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás,
c) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás,
d) Borsod-Abaúj-Zemplén Térségi Ivóvíz-kezelési Önkormányzati Társulás,
e) Gönci Területfejlesztési Önkormányzati Társulás.
(2) A Társulási Tanácsokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy együttes akadályoztatásuk, esetén a képviselő-testület határozatban jelöli meg a helyettesítésére jogosult személyt.
(4) A társulásokra átruházott feladatokat és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
56. §1
57. § Ez a rendelet 2024. október 15-én lép hatályba.
Az 56. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.