Zsujta Község Önkormányzat képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi. LXXVIII. Törvény 6. §. Foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőeket rendeli el:

1. §.

A 14/2008. (IX.22.) rendelet (továbbiakban: R.)  13. §. (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„13.§. (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

1. A lakóépület legfeljebb egylakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el.
2. Az övezetben hézagosan zártsorú beépítés megengedhető.
3. A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
4. Bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.

1. sz. táblázat

** A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.

300 m2-ig              100m2

300-400 m2-ig      120m2 + 300m2 feletti rész   25 %-a

400-500 m2-ig      130m2 + 400m2 feletti rész     20%-a

500 m2-től 140m2 + 500m2 feletti rész   15 %-a

• limitálva további 100 m2-enkénti teleknövekmény esetén 5 %-kal csökken a beépíthetőség

(2) A telekhasználat belső határvonalai

Lakó- és gazdasági udvar határvonala

• Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
• Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
• Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

Gazdasági és kert határvonala

• Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 400,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

-    A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

• Az utcai telekhatártól számított 400,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.

2. §.

Az R. 14. §. (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 „14.§. (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak.

1. A lakóépület legfeljebb egylakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el.
2. Az övezetben zártsorú beépítés megengedhető.
3. A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
4. Bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.

2. sz. táblázat

** A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.

300 m2-ig              100m2

300-400 m2-ig      120m2 + 300m2 feletti rész   25 %-a

400-500 m2-ig      130m2 + 400m2 feletti rész     20%-a

500 m2-től 140m2 + 500m2 feletti rész   15 %-a

• limitálva további 100 m2-enkénti teleknövekmény esetén 5 %-kal csökken a beépíthetőség

(2) A telekhasználat belső határvonalai

Lakó- és gazdasági udvar határvonala

• Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
• Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
• Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

Gazdasági és kert határvonala

• Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 400,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
• A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
• Az utcai telekhatártól számított 400,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.

3. §.

„15.§. (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak.

a.)  A lakóépület legfeljebb egylakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el.

1. Az övezetben zártsorú beépítés megengedhető.
2. A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
3. Bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.

3. sz. táblázat

** A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.

300 m2-ig              100m2

300-400 m2-ig      120m2 + 300m2 feletti rész   25 %-a

400-500 m2-ig      130m2 + 400m2 feletti rész     20%-a

500 m2-től 140m2 + 500m2 feletti rész   15 %-a

• limitálva további 100 m2-enkénti teleknövekmény esetén 5 %-kal csökken a beépíthetőség

(2) A telekhasználat belső határvonalai

Lakó- és gazdasági udvar határvonala

• Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
• Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
• Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

Gazdasági és kert határvonala

• Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 400,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

-    A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

Az utcai telekhatártól számított 400,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr helyezhető el.

Záró rendelkezések

4. §.

E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

Zsujta, 2014. január 15.

Koncsol Sándor                                                                                   Dr. Szakály László

Polgármester                                                                                                  jegyző

A rendelet kihirdetve: 2014. január 15.

                                                                                                          Dr. Szakály László

                                                                                                                      jegyző