Zsujta Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Zsujta Községi Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a bankszámlát bejelentők részére utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

6. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

7. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési lakásfenntartási támogatás,

1. Települési létfenntartási támogatás

8. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

9. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum 4 alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 10.000,- Ft.

10. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

2. Települési gyógyszertámogatás

11. § Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

12. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum 4 alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 5000Ft-ot.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 10.000,- Ft.

13. § Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

3. Települési temetési támogatás

14. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

(3) A települési temetési támogatás kérelmezni lehet

a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy

b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.

(4) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000,- Ft.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(7) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(8) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

4. Települési támogatás elemi kár elhárításához

15. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege kérelmenként maximum 100.000,-Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.

(4) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős - 1.000.000,-Ft-ot elérő egyéb ingó és ingatlan – vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg,

(5) Az önkormányzat hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.

(7) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

1. a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(8) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül dönt.

(9) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(10) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.

1. 1. 5. Települési lakásfenntartási támogatás

   2. 
      

16. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, a közös költség, és a tüzelőanyag ára.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 20%-át.

17. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás maximális összege 3000,- Ft, minimális összege :1.000,-Ft.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg nem haladhatja meg a 20. § (4) bekezdés szerint a lakásfenntartási támogatás körébe bevont kiadások 50%-át.

1. 1. 1. III. Fejezet

      2. Természetben nyújtott szociális ellátások

18. § A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) szociális földprogram

b) köztemetés.

6.Szociális Földprogram

19. §. (1) Az Önkormányzat a pályázati támogatási lehetőségek igénybevételével és annak végrehajtására szociális földprogramot működtet. A program célja a településen lakóhellyel rendelkező szociálisan rászorult családok és személyek élelmiszer-szükségletét részben kielégítő gazdálkodás (állattenyésztés és növénytermesztés) segítése és ehhez átmeneti segélyként természetbeni szociális támogatás biztosítása.

(2) A támogatás célja,hogy a kedvezményezett családok az állattenyésztés és növénytermesztés alapjainak elsajátításával és az ehhez nyújtott természetbeni támogatással önellátóvá váljanak illetve ebbe az irányba mozduljanak.

(3) A Szociális Földprogram keretében elsősorban 55 év felettiek foglalkoztatására kerül sor, akiknek a munkaerőpiacra történő visszajutása nehéz.

(4) A természetbeni támogatásra (elsősorban állatszaporulat biztosítása révén) az jogosult, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, de különösen:

- azok a családok amelyekben a gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, illetve

- a nagycsaládosok – három, vagy több gyermeket nevelő,

- azok a családok, ahol az egyedülálló szülő gyermeket nevel (egy vagy több gyermek)

(5) Fentieken kívül támogatásban részesíthetők a javak megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állása esetén:

- tartósan munkanélküliek,

- jövedelemmel nem rendelkezők,

- álláskeresési járadékban, segélyben részesülők,

- közcélú foglalkoztatásban részesülők.

(6) Kivételes méltányosságból megállapíthatók a szociális földprogram keretében nyújtott támogatások, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot meghaladja, de a család szociális helyzete a támogatást indokolja.

20. §. (1) A szociális földprogram keretében nyújtott természetbeni támogatások:

a) 100 nöl termőföld

b) talaj előkészítés és kisorolás + vetőmag térítésmentes használatára, a termeléshez szükséges vetőmag, növény védőszer térítésmentes felhasználására jogosult.

A termés a kedvezményezett tulajdonába kerül.

c) az állattenyésztésből származó szaporulat kedvezményezetti kör részére történő térítésmentes vagy kedvezményes áron történő juttatása képviselő-testület külön döntése alapján.

(2) Ha az ellátásra jogosult a külön megállapodásban szabályozott kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor 1 évig nem veheti igénybe ezt a támogatási formát.

(3) A szociális földprogram szakmai előkészítésében és lebonyolításában a falugazda és szaktanácsadó is közreműködik. A program szakmai és pénzügyi lebonyolításáért a polgármester, mint programkoordinátor felelős.

(4) A rendelet 1. sz. függeléke a Szociális Földprogram Szervezeti és Működési szabályzata.

1. 1. 7. Köztemetés

2. 
   

3. 21. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

4. (2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

5. a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj150 %-át, egyedül élő esetén a 200%-át,

6. b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100%-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érintett személy1.000.000,- Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

22. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) az étkeztetés, és

b) a családsegítés, valamint

c) a házi segítség nyújtás

d) falugondnoki szolgálat

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja. A falugondnoki szolgálattal kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy

b) az ellátást az (1) bekezdés a), b) és c) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja, vagy

(3) Külön eljárás keretében akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 2 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.

(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

a) a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond,

(5) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

23. § (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendeletben állapítja meg. A térítési díjakat az 1. melléklet tartalmazza.

1. 1. 8. Étkeztetés

24. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy

b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 62 életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkora eléri a 60 évet, vagy

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

25. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást az Abaújvár Szociális Konyha nevű,

intézmény közreműködésével nyújtja.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhoz szállításával

biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni. A szociális étkeztetésre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt.

1. 2. 14. Házi segítségnyújtás

26. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot az Abaúj-Hegyközi Gyermekjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Körzet nevű 3895 Gönc Petőfi u.8. sz közreműködésével, intézményi háttérrel látja el.

1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 15. Családsegítés

27. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait az Abaúj-Hegyközi Gyermekjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Körzet nevű 3895 Gönc Petőfi u.8. sz közreműködésével látja el.

16. Falugondnoki Szolgálat

28. §. A falugondnoki szolgáltatás Abaújvár székhely településsel közös társulásban működik.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

29. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.

31. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 8/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelet.

P.H.

Koncsol József Sándor dr. Szakály László

polgármester jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: 2015.02.18.

P.H.

dr. Szakály László

jegyző