(egységes szerkezetben a 10/2005.(VIII.30.),

a 7/2006.(VII.06.), 12/2006.(IX.14.), 4/2007.(II.22.), a 6/2007.(III.29.), a 3/2009.(II.25.), a 10/2010.(XI.16.), a 3/2011.(II.24.), a 10/2013. (IV. 24.), és a 21/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendeletekkel)

Sajópálfala Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése, valamint a többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban Sztv.) felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.§.[1]

A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki, amennyiben Sajópálfala közigazgatási területén lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkeznek.

2. §

(1)     A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el az átmeneti segély megállapítása iránti ügyekben.[2]

(2)[3]    A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző jár el a méltányossági jogcímen való közgyógyellátás megállapítása iránti ügyekben

Eljárási rendelkezések

3. §.

(1)   A szociális ellátás iránti kérelem a meghatározott formanyomtatványon a Felsőzsolcai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Sajópálfalai Kirendeltségénél terjeszthető elő.[4]

          (2)     A kérelem benyújtásához jövedelemigazolást kell mellékelni. A jövedelem számításánál figyelembe vehető időszak:

                   a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

                   b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni.[5]

          (3)     A jövedelmekről nem szükséges eredeti igazolás, fénymásolat is becsatolható.

         (4)   A szociális ellátások kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Hivatal Gazdálkodási Osztálya gondoskodik.[6]

          (5)     A szociális igazgatási eljárás költség és illetékmentes.

          (6)     Ahol e rendelet kivételesen, rendkívül, illetve különösen indokolt esetet említ, ott a döntésnél az alábbi mérlegelési szempontokat kell figyelembe venni:

                   - közeli hozzátartozó halála esetén felmerülő kiadásokat,

                   - olyan rendkívüli jellegű kiadásokat, melyek a kérelem beadását megelőzően nem merültek fel a családban,

-a kérelmező, illetve a családjában élő személy tevékenységével érdemeket szerzett a község életében

4. §.

          (1)[7]

          (2)[8]

          (3) A hatáskört gyakorló, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezi a pénzbeli ellátás visszafizetésére.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

5. §.

         (1)  A szociális alapellátás keretében a jogosultak számára megállapítható juttatások:

               a) lakásfenntartási támogatás,

               b) rendszeres szociális segély

               c)[9]

               d) köztemetés,

               e) önkormányzati segély[10]

               f)[11]

               g) közgyógyellátási igazolvány,

               h)[12]

Lakásfenntartási támogatás

6. §

(1) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapításának és folyósításának feltétele a 7/A. §-ban foglalt feltétel teljesítése.[13]

Aktív korúak ellátása

7. §

(1)A rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködni köteles a jegyzővel, a Felsőzsolcai Családgondozó Központtal (a továbbiakban: Családgondozó Központ).[14]

(2)      A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Szt. 37. § (1) bekezdés a)

                   pontja kivételével köteles:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel nyilvántartásba vetetni magát,

                        b) beilleszkedést segítő programban való részvételről írásban megállapodni a  

                        Családgondozó Központtal,

                        c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(3)           A rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

            a) a Családgondozó Központtal kapcsolatot tartani,

            b) egyéni képességeket fejlesztő, az életmódot formáló foglalkozásokon,

                 tanácsadáson, munkavégzésen történő felkészülést segítő programokon részt

                venni,

                        c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben részt venni – különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

     (3a)[15]      Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki

a)pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres gyógykezelésen vesz részt és munkavégzésre alkalmatlan, vagy

b)foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként munkavégzésre alkalmatlan, és a háziorvos kéri a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalását.

(3b)[16]     A rendszeres szociális segélyre való jogosultság iránti kérelemhez csatolni kell

a) (3a) bekezdés a) pontja esetében a kezelőorvos vagy szakorvos igazolását,

b) a (3a) bekezdés b) pontja esetében foglalkozás-egészségügyi szakorvosi véleményt és a szakhatósági állásfoglalás megkérését alátámasztó dokumentumokat (kitöltött nyomtatvány, tértivevény, feladóvevény stb.)

(4)          Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyét annak az aktív korú személynek, aki:

a) a segély folyósításának ideje alatt az együttműködésre kijelölt   szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan 2 éven belül ismételten  megszegi, vagy [17]

b) a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt, az abban foglaltakat nem teljesíti.[18]

7/A. §

(1)       Az aktív korúak ellátásában részesülő személy köteles a törvényben foglaltakon túl az alábbiakat teljesíteni:[19]

a) köteles a vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használatára,   rendszeres takarítására, fertőtlenítésére,

b) köteles a lakcímet igazoló hatósági igazolványban feltüntetett lakóhely, tartózkodási hely teljes területének, valamint annak öt méteres körzetének rendben tartására, különös tekintettel az alábbiakra: tisztaság (szemét és lom eltávolítása), vízelvezető árok karbantartása, takarítása, talajegyengetés, szeméttároló használata, az általa használt közkút környezetének rendben tartása, be nem épített területek gyomtalanítása, művelésbe vonása, stb.

c) a lakóingatlan rendeltetésszerű használata, állagának megóvása, rendben tartása,

d) az ingatlan és közvetlen környezetének rágcsálóktól (egér, patkány) való irtása,

                     e) [20]

(2)     A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot, a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3)  Az (1) bekezdésben foglaltak betartását a Hivatal ügyintézője legalább évente környezettanulmány készítésével ellenőrzi. [21]

    (4)     [22]

Temetési segély

8. §.[23]

Köztemetés

9. §

     (1)      A lehető legolcsóbb temetési szertartást kell biztosítani, lehetőleg az elhalt felekezet

                hovatartozása figyelembevételével.

(2) [24] A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól.

Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy

a)hajléktalan,

b)családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3)[25] A polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségének megtérítésére részletfizetést engedélyezhet, ha az egyösszegű megfizetés a kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyeztetné.

(4)[26] Amennyiben az eltemettetésre köteles személy a törlesztő részlet megfizetését elmulasztja, a tartozás egy összegben válik esedékessé.

Önkormányzati segély[27]

10. §

(1)     Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segély állapítható meg, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 130%-át. Különösen indokolt esetben a jövedelemhatártól a polgármester eltérhet.

     (2)     Az önkormányzati segély formái:

a)   egyszeri, vissza nem térítendő készpénzjuttatás,

b)  természetbeni szociális ellátásként

ba)  alapvető élelmiszercsomag,

bb)  étkezési térítési díj átvállalása,

c)   rendkívüli gyógyszersegély.

     (3)     Egyszeri, vissza nem térítendő készpénzjuttatás esetén a segély összege évenként és személyenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 80 %-át és családonként annak 100 %-át.

     (4)     Elemi kár esetén az átmeneti segélyre megállapított felső határtól el lehet térni.

     (5)     Önkormányzati segély családonként maximum évi két alkalommal adható

     (6)     Aktív korúak ellátásában részesülő családnak különösen indokolt esetben adható átmeneti segély

11. §

     (1)     Étkezési térítési díjak részbeni vagy teljes átvállalása az oktatási intézmények vezetőinek javaslatára a család jövedelmi viszonyaitól és egyéb szociális körülményeitől függ.

     (2)     Ha a családban az 1 főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 120%-át meghaladja, térítési díj nem vállalható át.

     (3)     Rendkívül indokolt esetben az étkezési térítési díj teljes mértékben átvállalható.

12. §.[28]

(1)A rendkívüli gyógyszersegély megállapításához annak indokoltságát alátámasztó orvosi igazolást kell csatolni.

Közgyógyellátás

13. §

(1)     Közgyógyellátásra jogosult azt, akinek a családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 250 %-át, és akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja a nyugdíjminimum 25 %-át.[29]

(2)[30]

Ápolási díj

14. §

(1)Az ápolási díjra jogosult az Sztv. 41. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személy.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az ellátások formái

15. §.[31]

(1)     A szociálisan rászorultak részére az alábbi ellátási formák biztosíthatók:

a)étkeztetés,

b)nappali ellátás:

ba)  idősek klubja,

bb)  demens személyek nappali ellátása

c) családsegítés,

d)    házi segítségnyújtás,

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

16. §

(1)[32] A 15. § a)-d) pontjában meghatározott feladatokat a Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás a Felsőzsolcai Családgondozó Központ (3561 Felsőzsolca, Kassai u. 32.) útján látja el. [33]

       17. §[34]^{, [35]}

(1)     A 15. § e) pontjában meghatározott ellátásokat az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása az Ongai Szociális Szolgáltató Központ (3562 Onga, József A. u. 5.) útján biztosítja.

             (2)     A személyes gondoskodás megállapítása iránti kérelemétkeztetés, nappali ellátás, családsegítés és házi segítségnyújtás esetében a Családgondozó Központ intézményvezetőjénél, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az Ongai Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetőjénél terjeszthető elő, aki dönt az ellátás megállapításáról és megszüntetéséről, valamint megállapítja a személyi térítési díj összegét.

18. §[36]

Záró rendelkezések

19.§.

(1)Rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Sajópálfala Község Önkormányzatának 16/2003. (X. 16.) számú rendelete.[37]

      Sáhó Zoltánné sk.                                                                 Kovács Tamás sk.

                         jegyző                                                                                  polgármester