Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018 (III.21.) rendelete

Sajópálfala Község Képviselő - Testületének Szervezeti és Működési Szabályzat

Hatályos: 2018. 03. 21- 2020. 02. 15

Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018 (III.21.) rendelete

Sajópálfala Község Képviselő - Testületének Szervezeti és Működési Szabályzat

2018.03.21.

Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján és az Alaptörvény a 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Sajópálfala Község Önkormányzata
(a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3714 Sajópálfala, Szabadság u. 26. szám
(3) Az Önkormányzat működési területe: Sajópálfala község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló.
(5) Az Önkormányzat jelképeinek használati rendjét Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselő testülete külön rendeletben szabályozza.
(6) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselő-testületét (a továbbiakban: Képviselő-testület) illetik.
(7) A Képviselő-testület szervei:
1. polgármester,
2. Pénzügyi Bizottság,
3. Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),
4. jegyző.
(8) A község nemzetközi kapcsolatai:
1. Császlóc (Ukrajna),
2. Csíkpálfalva (Románia)
3. Szádellő (Szlovákia)

II.

Önkormányzati feladatok és hatáskörök

1. A Képviselő-testület feladatai

2. § (1) Az Önkormányzat főbb feladata: önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) A Képviselő-testület ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében, továbbá egyéb jogszabályokban nevesített feladat- és hatásköreit.

(3) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok ellátása érdekében, a lakossági igények alapján – anyagi lehetőségeinek függvényében, - 5 éves gazdasági programjára alapozva - határozza meg, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

2. A Képviselő-testület hatásköre

3. § (1) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Mötv. 42. §-ában meghatározott feladatok.

(2) A Képviselő-testületnek a Pénzügyi Bizottságra és a polgármesterre ruházott hatásköreit Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselő-testületének egyes rendeletei tartalmazzák.

III.

A Képviselő-testület működése

3. A Képviselő-testület összehívása

4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) A Képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület július és augusztus kivételével havonta egy alkalommal tart ülést.

Rendkívüli ülést tart:
a) a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben;
b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére, a nemzetiségeket érintő ügyekben;
c) ha haladéktalanul dönteni kell a hatáskörébe tartozó ügyben, ez esetben a polgármesternek az ülés megkezdése előtt az összehívás indokát elő kell terjeszteni.
4. Az ülések tervezése, előkészítése

5. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik.

A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontját;
b) napirendjét;
c) napirendi pontok előadóinak nevét;
d) azokat a napirendeket, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani;
e) azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, és amelyekhez bizottsági állásfoglalás szükséges;
f) évfordulók, megemlékezések, rendezvények időpontját, egyéb szervezési feladatokat.
(2) A testület állandó meghívottjaiként tanácskozási joggal vesznek részt a testületi üléseken:
a) a jegyző,
b a Hivatal ügyintézői,
c) önkormányzati intézmény vezetője;
d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) A Képviselő-testület ülésére eseti jelleggel meghívót kapnak azon önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselői, pedagógusok, orvosok stb., akiknek feladatköréhez valamely napirendi pont kapcsolódik.
(4) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselők részére úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legalább 5, rendkívüli ülés esetén lehetőleg 1 nappal az ülés napja előtt megkapják.
(5) A meghívónak tartalmazni kell:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját;
b) a javasolt napirendet, zárt ülésre utalást;
c) a napirendi pontok előterjesztőit;
d) ülésszak esetén annak várható időtartamát;
e) a polgármester aláírását.
(6) Rendkívüli testületi ülést halaszthatatlanul sürgős esetben rövid úton (telefonon vagy testületi ülésen szóban) akár aznapra is össze lehet hívni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának okát és tartalmát. Az előterjesztés szóban történik, vagy a helyszínen írásban kerül kiosztásra.

5. Az előterjesztés

6. § (1) Az előterjesztések írásban, a polgármester előzetes engedélyével kivételesen szóban történhetnek.

A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
1. intézményalapítás, - átszervezés, - megszüntetés,
2. helyi népszavazás.
(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) a polgármester;
b) a képviselők;
c) a Képviselő-testület bizottsága;
d) a jegyző;
e) mindazok, akiket a Képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.
(4) Előterjesztésnek minősül:
a) határozati javaslat,
b) rendelettervezet,
c) tájékoztatás,
d) beszámoló.
Az éves munkatervben ennek megfelelően kell az előterjesztéseket nevesíteni.
(5) Az írásbeli előterjesztéseket a jegyzőnek kell leadni, legalább az ülést megelőző 10 nappal. Ha az előterjesztés formai vagy tartalmi okból nem megfelelő, az előterjesztőt 3 munkanapon belül fel kell hívni a hiányok pótlására.
(6) Az előterjesztés főbb elemei:
Az első részben
a) „Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselő-testülete” szöveg, alatta az előterjesztés adatait tartalmazó táblázat, amelynek formai követelményeit a polgármester és a jegyző által benyújtott előterjesztés vonatkozásában az 1. melléklet, egyéb előterjesztő esetében a 2. melléklet tartalmazza;
b) az előzmények ismertetése, utalás a korábbi döntésekre, a vonatkozó jogszabályok idézése;
c) az előkészítésben résztvevők megnevezése, véleménye;
d) az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének bemutatása (ha azt a kisebbségben maradt fél kéri).
A második részben
e) határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll;
f) a döntésre előterjesztett esetleges alternatív javaslatok egymástól jól elkülönülő megfogalmazása;
g) a meghozandó döntések indokainak bemutatása, előnyei, hátrányai;
h) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése;
i) a végrehajtási határidő megjelölése.
(7) Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.
(8) A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a Pénzügyi Bizottság és bármelyik képviselő módosító indítványt nyújthat be az ülés kezdete előtt legalább 2 nappal a jegyzőnek, vagy a polgármesternek.

6. A Képviselő-testület ülése, szabályai

7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról a Pénzügyi Bizottság elnöke gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés nyilvánossága az állampolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti, ezért az ülés időpontját és helyét a javasolt napirend feltüntetésével az állampolgárok tájékoztatása érdekében Sajópálfala Község honlapján a www.sajopalfala.hu weboldalon (a továbbiakban: honlap) közzé kell tenni.

(3) A testületi ülésre kiküldött tárgyalandó anyagot – zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők a honlapon és a Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

(4) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester, vagy az ülést levezető elnök adhat. A tájékoztatás nem sértheti meg azokat az érdekeket és jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

(5) Ha a képviselő a zárt ülés előterjesztésének tartalmáról vagy a zárt ülésen elhangzottakról bizonyítottan tájékoztatást, felvilágosítást ad, a Képviselő-testület egyévi tiszteletdíját bármely képviselő javaslatára megvonhatja.

(6) A Képviselő-testület normatív határozatát nyilvánosan kell kihirdetni.

(7) A zárt ülésre vonatkozó előterjesztést külön borítékban kell kiküldeni.

7. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

8. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vagy az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti. Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, kijelöli a jegyzőkönyv hitelesítőket. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja és gondoskodik annak 15 napon belüli újbóli összehívásáról.

(2) A polgármester

a) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről,

c) közli a települési képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát,

d) ismerteti az ülést megelőző napon írásban benyújtott sürgősségi indítványt.

(3) Az előterjesztés tárgyalása előtt az előadó az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az ülésen megjelent állampolgároknak – kérésükre – indokolt esetben a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat.

(5) A hozzászólások időtartamának korlátozására, valamint a vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Módosító javaslatként terjeszthető elő, ami részleteiben eltér az eredeti javaslattól. Sorrendben először a módosító, majd az eredeti javaslat kerül szavazásra. Több módosító javaslat esetén az utolsóként elhangzott javaslatot kell szavazásra feltenni. Új indítványként kerül előterjesztésre, ami az eredeti javaslattól egészében eltér.

9. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

Ennek érdekében a polgármester
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmaz,
c) kiutasítja az ülésteremből azt a rendbontót - kivétel ez alól a képviselő
-, aki figyelmeztetést követően sem hagy fel az ülés rendjét zavaró magatartással,
d) 18 év alatti személy a polgármester külön engedélyével vehet részt a képviselő-testületi ülésen,
e) berekeszti az ülést, ha a rend fenntartása más módon nem biztosítható.
(2) Az ülés teljes ideje alatt zavaró eszközök használata (pl. mobiltelefon) tilos.

8. Határozathozatal

10. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyekben a Mötv. 47. §-ának figyelembe vételével határozatot hoz.

(2) A Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének, azaz 3 főnek a támogató szavazatát jelenti.

(3) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt az adminisztratív jellegű ügyekben (pl. napirend elfogadása, ügyrendi kérdések, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok, név szerinti szavazás elrendelése).

(4) A Képviselő-testület határozatait a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet szerint kell megjelölni.

(5) A határozatok tárgy szerinti és határidős nyilvántartásáért a jegyző felelős.

(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően azonnal, de legkésőbb 10 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személynek.

11. § (1) A határozathozatal szavazással történik, általában kézfelemeléssel.

(2) A Képviselő-testület a képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el, a kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, s a képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.

(4) A Képviselő-testület szavazatának összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(5) A települési képviselő az ülés megkezdése előtt az ülést levezető elnöknek köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalban.

(6) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a tudomására jutást követő munkaterv szerinti ülésén a döntést felülvizsgálja. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tárgyhavi tiszteletdíját a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára megvonhatja.

12. § (1) A Képviselő-testület indítvány alapján, esetenként dönt a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a titkos szavazás elrendeléséről.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi Bizottság elnöke és két tagja vesz részt (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság).

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(6) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

9. Kérdés, interpelláció

13. § (1) A képviselő a feladatkörébe tartozó minden ügyben – felvilágosítás kérése céljából – kérdést terjeszthet elő szóban és írásban.

(2) A szóban elmondott kérdés maximális időtartama 3 perc.

Mind a szóban, mind az írásban előadott kérdésre a megkérdezett köteles választ adni a képviselő-testületi ülésen azonnal, vagy ha ez nem lehetséges, írásban 15 napon belül. A kérdésre írásban adott választ a következő munkaterv szerinti ülésen fel kell olvasni.
A kérdésre adott válasz maximális időtartama 5 perc.
A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület csak akkor határoz - vita nélkül -, ha a kérdező a választ nem fogadja el.
(3) A képviselő a feladatkörébe tartozó minden ügyben – magyarázat kérése céljából – interpellációt intézhet:
1. a polgármesterhez,
2. az alpolgármesterekhez,
3. a Pénzügyi Bizottság elnökéhez,
4. a jegyzőhöz,
5. az intézményvezetőkhöz.
(4) Az interpellációra adott válasz maximális időtartama 10 perc.
1. Az interpellációra a képviselő-testületi ülésen akkor kell azonnal szóban választ adni, ha azt a képviselő az ülést megelőző 11 nappal benyújtotta. Ebben az esetben az interpellációt az előterjesztésekkel együtt minden képviselőnek meg kell küldeni.
2. Amennyiben a képviselő az a) pontban megjelölt határidőn túl nyújtja be az interpellációt, azt a következő munkaterv szerinti ülésen tárgyalja a Képviselő-testület.
3. Amennyiben az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülésen kerül sor, azt a képviselőnek szóban is ismertetnie kell. A választ 15 napon belül írásban kell megküldeni az interpellálónak, és a következő munkaterv szerinti ülésen fel kell olvasni.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik - majd vita nélkül - a Képviselő-testület dönt.
(6) Az interpelláció tárgyában a Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, melyet a polgármester köteles lefolytatni, indokolt esetben bizottság létrehozásával, melyben az interpelláló köteles részt venni.
(7) A képviselő kezdeményezheti az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy végrehajtásával kapcsolatos vizsgálat elrendelését. A polgármesterhez benyújtott javaslat alapján a Képviselő-testület a soron következő ülésen dönthet a legalább háromtagú vizsgáló bizottság felállításáról. A vizsgáló bizottságnak szakértő bizottságnak kell lennie, amelyet az biztosít, hogy a bizottság legalább két tagja a vizsgálandó kérdés tekintetében megfelelő iskolai végzettséggel, szakértelemmel, gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik. A vizsgáló bizottság szakértő tagjainak személyéről a Képviselő-testület dönt.
(8) A vizsgálatot kezdeményező képviselőnek a javaslatban meg kell határoznia:
1. a vizsgálat konkrét tárgyát,
2. a vizsgálat elrendelését alátámasztó konkrét indokokat, esetleg írásos lakossági bejelentéseket, egyéb dokumentumokat
3. a vizsgálat során szükséges dokumentumokat, iratokat,
4. a vizsgálatba bevonni kívánt képviselőket, külső szakértőket,
5. a vizsgálat várható befejezésének időpontját.
(9) A képviselő vizsgálatot csak olyan ügyben kezdeményezhet, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe, továbbá az ügyben korábban nem történt még hatósági vagy bizottsági vizsgálat.
(10) A vizsgálóbizottság első ülését a polgármester hívja össze a megalakításától számított 15 napon belül.
(11) A vizsgálatot végző bizottság első ülésén a tagjai sorából elnököt választ, aki nem lehet a vizsgálatot kezdeményező képviselő. A bizottság a működésére vonatkozó további szabályokat maga állapítja meg.
(12) A vizsgáló bizottság a Képviselő-testület által létrejöttekor meghatározott időpontban köteles beszámolni a vizsgálat eredményéről, illetve kezdeményezni a vizsgálat befejező időpontjának meghosszabbítását és ezt követően beszámolni a lefolytatott vizsgálatról, a szükséges intézkedésekről.

10. A jegyzőkönyv

14. § (1) A jegyzőkönyvet 15 napon belül elektronikus úton az erre a célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) a megjelent képviselők, külön a távolmaradásukat bejelentők, a távolmaradásukat be nem jelentők és meghívottak nevét, a megjelenés, távozás időpontját,

c) az érdeklődők számát,

d) a tárgyalt napirendi pontokat,

e) a testületi ülésen elhangzott hozzászólások lényegét, külön kérésre szó szerint,

f) a szavazás eredményét előterjesztésenként,

g) a hozott határozatok tartalmát, a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét,

h) a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítők aláírását.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

a) meghívó;

b) az írásos előterjesztések;

c) a képviselők kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólás;

d) jelenléti ív.

(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt az állampolgárok részére hozzáférhetővé kell tenni. A testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségét a jegyző biztosítja, gondoskodik azok évenkénti bekötéséről.

(5) A jegyzőkönyvet évenként egy számon kell iktatni és folyamatosan növekvő alszámokkal kell ellátni. A zárt ülés jegyzőkönyvét „szolgálati használatra” minősítéssel kell ellátni.

11. Lakossági fórum, közmeghallgatás

15. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek.
A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket, valamint közérdekű kezdeményezéseiket. A lakosság meghatározó körét vagy egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt egy hónappal a Képviselő-testület közmeghallgatást tart.

(3) A testület a döntés előtt közmeghallgatást tarthat:

a) az éves költségvetés, zárszámadás;

b) helyi életviszonyokat szabályozó rendelet;

c) nagyobb fejlesztés, beruházás;

d) jelentősebb ingatlaneladás esetén;

e) egyéb esetekben akkor, amikor azt a szavazásra jogosult állampolgárok 10%-a kéri, vagy valamelyik képviselő azt indítványozza.

(4) A közmeghallgatás kiírására a testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.

(5) A közmeghallgatást más helyen is lehet tartani.

(6) Kihelyezett képviselő-testületi ülést is lehet tartani.

12. A képviselők kötelezettségei

16. § (1) A képviselők főbb kötelezettségei:

a) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület és a bizottság munkájában;

b) olyan magatartást tanúsít, mely méltóvá teszi a választók bizalmára;

c) a tudomására jutott (állami, szolgálati, üzleti és magán) titok megőrzi.
A titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll.

(3) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Képviselő-testület, a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy valamely megbízatásában akadályoztatva van.

(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha

a) távollétét előre bejelenti, vagy

b) utólag igazolja.

(5) Amennyiben a képviselő a munkaterv szerinti testületi ülésen, vagy az érintett bizottság tagjaként, annak munkaterv szerinti ülésén nem vesz részt, és ezt az ülést megelőző napig a Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán, vagy a képviselő-testületi referensnél nem jelzi, úgy a tiszteletdíjából 15.000 Ft levonásra kerül.

(6) Amennyiben a bizottság nem képviselő tagja a bizottság munkaterv szerinti ülésén nem vesz részt és ezt az ülést megelőző napig a jegyzőnek, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal Sajópálfalai Kirendeltség ügyintézőjének nem jelzi, úgy a tiszteletdíjából 15.000 Ft levonásra kerül.

III.

Az önkormányzat rendeletalkotása

17. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a Képviselő-testület tagjai;

b) a Pénzügyi Bizottság elnöke;

c) a polgármester;

d) a jegyző,

e) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnöke(i),

f) a civil szervezetek képviselője.

(2) A rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármesterhez kell előterjeszteni, aki tájékoztatja a testületet a rendelet kezdeményezéséről.

(3) A Képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről és annak módjáról. Meghatározza az előkészítés menetét, megbízhatja a bizottságot az előkészítéssel, vagy erre ideiglenes bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértőket kér fel.

(4) A rendelettervezethez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá a hatásvizsgálati lapon ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait.

(5) A (6) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet tervezetét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. A rendelettervezetet a honlapon kell közzétenni úgy, hogy elegendő idő, 5 nap álljon rendelkezésre annak érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

2. a helyi adókról, a helyi adók végrehajtásáról,

3. a fizetési kötelezettségekről,

4. az önkormányzat, az önkormányzat szervei, intézményei, gazdasági társaságai szervezeti működési szabályairól és eljárási rendjeiről,

5. a települési képviselők, a bizottság tagjai tiszteletdíjáról,

6. a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban állók munkavégzésének és juttatásainak szabályairól szóló önkormányzati rendelet tervezetét, és

7. a rendelettervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(7) Az önkormányzati rendelet tervezetéhez a honlapon megadott elektronikus levélcímen bárki véleményt nyilváníthat legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző nap 12.00 óráig.

(8) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely a közerkölcsöt vagy másnak a jó hírnevét sérti, a becsület csorbítására alkalmas kifejezést tartalmaz, nem kapcsolódik a rendelettervezet tárgyához, vagy név nélkül érkezett. A figyelembe nem vehető véleményeket a beérkezésüket követően törölni kell.

(9) A beérkezett és figyelembe vehető vélemények, továbbá a véleményező nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(10) A beérkezett és figyelembe vehető véleményeket az előterjesztő ismerteti a Képviselő-testülettel, és javaslatot tehet a vélemények rendelettervezetbe történő beépítésére. A javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(11) A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése a jegyző feladata.

18. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Közös Önkormányzati Hivatal Sajópálfalai Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja, amelyet a rendeletre kihirdetési záradék formájában rá kell vezetni.

(2) A Képviselő-testület rendeleteit a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet szerint kell megjelölni.

(3) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a rendelet számát;

b) tárgyát;

c) a rendelet hatálybalépésének időpontját;

d) a módosító rendelet megjelölését.

19. § A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek hatályosulásának figyelemmel kíséréséről, jogszabályi változás esetén köteles kezdeményezni módosítását és hatályon kívül helyezését.

IV.

A Képviselő-testület bizottságai

13. A bizottságok feladatai

20. § (1) A Képviselő-testület egy Pénzügyi Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. A bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztést, amelyre vonatkozóan

a) módosító javaslatot tehet,
b) nem kellő előkészítettségre hivatkozva javasolhatja a kiegészítést,
c) javasolhatja, hogy az előterjesztést a Képviselő-testület vegye le a napirendjéről.
A bizottságnak a döntést indokolnia kell.
(2) A Pénzügyi Bizottság 3 fő képviselő-testületi tagból áll.
(3) A Pénzügyi Bizottság feladatai:
1. Folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a pénzügyi feladatok és a gazdálkodás végrehajtását, a számviteli szabályok betartását és azt, hogy azok a Képviselő-testület határozatainak megfelelően történnek-e.
2. Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon hasznosítását, gyarapítása érdekében tett intézkedéseket.
3. Munkájáról rendszeresen beszámol a Képviselő-testületnek.
4. Állást foglal és minősíti a feladatkörét érintő testületi előterjesztéseket.
5. Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli.
6. Javaslatot tesz a számlavezető pénzintézet kiválasztására,
7. Az éves költségvetés benyújtásával egyidejűleg javaslatot tesz a polgármester éves bérfejlesztésére, az alpolgármester és a képviselők tiszteletdíjára.
8. Ellátja a titkos szavazással kapcsolatos teendőket.
9. Figyelemmel kíséri a Képviselő-testület és szervei szabályszerű működését.
10. A közigazgatási munka egyszerűsítését kezdeményezi (hatósági, szervezési).
11. Előzetesen megtárgyalja és véleményezi a rendelettervezeteket.
12. Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester(ek) és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos kezdeményezést és ellátja az
összeférhetetlenség és/vagy méltatlanság megállapításával kapcsolatos feladatokat.
1. Nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és a polgármester
vagyonnyilatkozatait.
- Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
- Lefolytatja a jegyzővel szemben az etikai eljárást.

14. A bizottság működése, munkaterve

21. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik.

A munkaterv tartalmazza:
a) a bizottsági ülés időpontját és napirendjét;
b) az ellenőrzések, vizsgálatok tárgyát;
c) azokat a feladatokat, amelyekkel a Képviselő-testület megbízza a bizottságot.
(2) A munkaterv előkészítéséről a Képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül a bizottság elnöke gondoskodik.
(3) A bizottság az elnök helyettesítésére elnökhelyettest választhat.

15. A bizottság összehívása, tanácskozási rendje

22. § (1) A bizottsági ülések összehívása, vezetése az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes feladata.

(2) A bizottságot össze kell hívni a Képviselő-testület, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának indítványára.

(3) A bizottság szükség szerint, vagy legalább évenként 6 alkalommal ülésezik.

(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza.

(5) A bizottság különös szakképzettséget igénylő kérdések eldöntésére szakértőként nem bizottsági tagokat is bevonhat.

(6) Zárt ülésre a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet 15 napon belül elektronikus úton az erre a célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak.

(8) A bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát – mely tartalmazza az ülés időpontját is – a bizottság elnöke írja alá.

(10) A bizottság működésére további szabályokat is megállapíthat.

(11) Az ideiglenes bizottság működésére e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(12) Az állandó jelleggel megválasztott bizottság tagjainak nevét, lakcímét
a 2. függelék tartalmazza.

V.

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

16. A polgármester feladatai

23. § (1) A polgármester – akár határozatban megjelölt felelősként, akár közvetetten – felelős a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatok végrehajtásáért.

(2) Gondoskodik az összetett, vagy több felelős közreműködését igénylő határozatok végrehajtásáról, tervszerű ütemezéséről, megszervezi a bizottság munkáját a végrehajtás ellenőrzésében.

(3) A határozat végrehajtásáért felelős a megjelölt határidő lejárta után 5 napon belül köteles írásban jelentést tenni a polgármesternek a végrehajtásról. A polgármester a határozat végrehajtásáról írásban jelentést tesz a Képviselő-testületnek, melyet a testületi ülés meghívójával együtt kell kiküldeni.

(4) Ha a Képviselő-testület határozata olyan folyamatosan ellátandó feladatok megvalósítására irányul, melynek végrehajtási határideje is folyamatos, a Képviselő-testületnek a határozatban megjelölt időközönként tájékoztatást kell adni.

(5) Azokban az esetekben, amikor a Képviselő-testület határozatát a végrehajtásért felelős mulasztása miatt nem hajtják végre, az erről szóló beszámoló keretében a Képviselő-testületet a mulasztást elkövető felelősségre vonásáról tájékoztatni kell. Ha a felelősségre vonás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, erre vonatkozó javaslatot is elő kell terjeszteni.

(6) A határozat végrehajtásáért felelős személy, ha akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását köteles a polgármestertől kérni.

(7) A községet érintő önkormányzati ügyekben képviseli az önkormányzatot és nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek, vagy azzal az adott témától függően megbízhatja a hivatal köztisztviselőjét.

(12) A polgármester minden szerdán ügyfélfogadást tart.

17. Az alpolgármesterek feladatai

24. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy főállású/társadalmi megbízatású alpolgármestert választ és egy nem a képviselő-testületi tagok közül választott főállású/társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármester a polgármester távolléte, akadályoztatása esetén ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály és az SZMSZ a polgármester hatáskörébe utal.

18. A jegyző feladatai

25. § (1) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a testületi ülések előterjesztései megfeleljenek a törvényességi követelményeknek.

(2) Rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzati munkájukat érintő megjelenő jogszabályokról.

(3) A polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

(4) A Képviselő-testület vagy szervei jogszabálysértő döntése, működése esetén ezt a tényt írásban jelzi a szerv vezetőjének a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével. Képviselő-testületi ülésen felmerült jogszabálysértés esetén az írásbeliség mellőzhető, és a jelzést a jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(5) A jegyző minden csütörtökön ügyfélfogadást tart.

(6) A Hivatalt érintő igazgatási ügyekben képviseli az önkormányzatot és nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek, vagy azzal az adott témától függően megbízhatja a hivatal köztisztviselőjét.

(7) A jegyző tartós távolléte alatt a mindenkori pénzügyi csoportvezető helyettesíti.

VI.

A Képviselő-testület költségvetése, vagyona

27. § (1) A Képviselő-testület minden év november 30-ig meghatározza gazdálkodási tervét.

(2) A gazdálkodási tervet a Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság megtárgyalja és véleményezi.

(3) A Képviselő-testület a gazdálkodási tervéről hozott határozatában az alábbiakról dönt:

1. a tárgyévi költségvetés bevételeinek növelésére irányuló intézkedésekről:

aa) a helyi adó(k) bevezetéséről, vagy meglévő(k) mértékének módosításáról,
ab) a különféle bérleti díjak változtatásáról, azok mértékéről,
ac) önkormányzati vagyon értékesítéséről, annak feltételeiről.
1. a meglévő intézményi struktúra változatlan fenntartásáról, vagy átalakításáról,
2. a folyamatban lévő beruházások, felújítások ütemezéséről, új beruházások, felújítások indításáról,
3. működési kiadások változtatásának lehetőségéről és mértékéről,
4. a képezhető általános tartaléknak a kiadási főösszeghez viszonyított mértékéről,
5. a céltartalék képzéséről, mértékéről,
6. létszámváltozásokról (csökkentésről, növelésről, átcsoportosításról),
7. támogatásokról,
8. pénzeszköz átadásokról,
9. a mérlegegyensúly megteremtésének lehetséges és alkalmazható eszközeiről.

28. § (1) A költségvetési rendelettervezet testület elé terjesztésének formája:

a) rendelettervezet

b) rendelettervezethez kapcsolódó mellékletek

(2) A költségvetési rendelettervezetet – testületi előterjesztést megelőzően – a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetni kell, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A költségvetési rendelettervezetet a Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.

(5) A költségvetési rendelet elfogadását követően a költségvetési szervek vezetőivel írásban közölni kell a jóváhagyott kiemelt előirányzatokat, és a költségvetés végrehajtására vonatkozó kötelező előírásokat.

29. § (1) A polgármester a zárszámadási rendelettel egyidejűleg beszámolót terjeszt a Képviselő-testület elé az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

(2) A helyesbített pénzmaradvány jóváhagyása a költségvetési beszámoló elfogadásával egyidőben történik. A pénzmaradvány keletkezésének forrásait, a pénzmaradványt terhelő kötelezettségek kimutatását biztosítani kell.

30. § Az évközi beszámoló (féléves beszámoló) a feladatellátás előirányzatainak időarányos pénzügyi teljesítését tartalmazzák.

VII.

Társulások

31. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy társulás kezdeményezésében részt vegyen.

( 2 ) Sajópálfala Község együttműködik a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzattal. Az együttműködést a települési nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködési megállapodásban rögzítik.

VIII.

Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajópálfala Község Képviselő-testültének 9/2014.(X.29.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Molnárné Cseh Mária

Fekete Zoltán

jegyző

polgármester

1. melléklet a 1/2018 .(III.20.) . önkormányzati rendelethez

A polgármester és a jegyző által benyújtott előterjesztés formai követelményei
Sajópálfala Község Önkormányzat
Képviselő-testülete

Ügyiratszám: …………………...

Ellenőrizte: (jegyző, aljegyző)

Pénzügyileg látta: (osztályvezető)

Ügyintéző: ……………………...

Megtárgyalja: Képviselő-testület

Előterjesztő: ……………………

Előzetesen tárgyalja: …………….. Bizottság

A döntéshez egyszerű
minősített többség szükséges

Az előterjesztést nyílt ülésen kell tárgyalni

Az előterjesztést zárt ülésen kell tárgyalni

Az előterjesztés zárt ülésen tárgyalható

A rendelettervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani

Melléklet:

Függelék:

Az előterjesztés kapcsán érintettségét jelezte:

…………………………… képviselő

Az előterjesztés a Képviselő-testület munkaterv szerinti rendkívüli ülésére készült.

T e r v e z e t /J a v a s l a t / B e s z á m o l ó / T á j é k o z t a t ó
…………………………………

2. melléklet a 1/2018. (III.20.) önkormányzati rendelethez

A képviselő, a Képviselő-testület bizottsága és az előterjesztés készítésére kötelezett által benyújtott előterjesztés formai követelményei

Sajópálfala Község Önkormányzat

Képviselő-testülete

Ügyiratszám: …………………...

Látta: (jegyző, aljegyző)

Pénzügyileg látta: (osztályvezető)

Ügyintéző: ……………………...

Megtárgyalja: Képviselő-testület

Előterjesztő: ……………………

Előzetesen tárgyalja: …………….. Bizottság

A döntéshez egyszerű
minősített többség szükséges

Az előterjesztést nyílt ülésen kell tárgyalni

Az előterjesztést zárt ülésen kell tárgyalni

Az előterjesztés zárt ülésen tárgyalható

Melléklet:

Függelék:

Az előterjesztés kapcsán érintettségét jelezte:

…………………………… képviselő

Az előterjesztés a Képviselő-testület munkaterv szerinti rendkívüli ülésére készült.

T e r v e z e t / J a v a s l a t / B e s z á m o l ó / T á j é k o z t a t ó

…………………………………

Határozati javaslat

Tárgy:

Felelős:

Határidő:

1. függelék a 1/2018. (III.20.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati képviselők neve és lakcíme

1. Fekete Zoltán polgármester Sajópálfala, Akác u. 33.

2. Kázsmér Veronika Sajópálfala, Szabadság u. 69.

3. Izsó János Sajópálfala, Ady u. 31.

4. Stefura Ibolya Sajópálfala, Szabadság u. 38.

5. Takács Zsuzsa Sajópálfala, Ady u. 33.

2. függelék a 1/2018. (III.20.) önkormányzati rendelethez1

A BIZOTTSÁG TAGJAINAK NEVE ÉS LAKCÍME

1. A Pénzügyi Bizottság tagjai

A
Név

B
Lakcím

C
Megjegyzés

1.

Takács Zsuzsa

Sajópálfala, Ady u. 33.

elnök, képviselő

2.

Kázsmér Veronika

Sajópálfala, Szabadság u. 69.

képviselő

3.

Stefura Ibolya

Sajópálfala, Szabadság u. 38.

képviselő

3. függelék a 1/2018. (III.20.) önkormányzati rendelethez

Sajópálfala Község Önkormányzata által alapított költségvetési szervek

I. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv:

1. Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal Sajóvámos, Munkácsy u. 2.

II. Önállóan működő költségvetési szerv:

1. Sajópálfalai Vackor Egységes Óvoda-Bölcsőde Sajópálfala, Szabadság u. 26.

4. sz. függelék

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján Sajópálfala Község Önkormányzata (továbbiakban: helyi önkormányzat) és Sajópálfala Község Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik:

A megállapodás szabályainak kialakítása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XI1.31.) Korm. rendelet, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könnyvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet alapján történt.

1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

1.1. A költségvetési koncepció elkészítése

A helyi önkormányzat a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal vezetőjét jelöl ki megbízottnak a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra. A megbízott minden év április 30-ig, a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítását megelőzően, áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, ezek közül kötelezően a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásának együttes összegére vonatkozó bevételeket.

Fentiek alapján a közös hivatal pénzügyi csoportja elkészíti nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióját, melyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke április 30-ig a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé terjeszt.

2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának és önálló elemi költségvetésének elkészítése.

A helyi önkormányzat megbízottja tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről, különös tekintettel a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzatnak nyújtandó támogatás összegére, valamint a nemzetiségi önkormányzat költségvetés készítésére vonatkozó határidőről.

A költségvetési törvény hatálybalépését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után a helyi önkormányzat megbízottja folytatja az egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó központi szabályozás szerinti adatokat. Az egyeztetést a költségvetési törvény hatálybalépését követő 10 napon belül kell lefolytatni.

A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja és határozatában fogadja el a feladatainak ellátásához szükséges költségvetési előirányzatait. A nemzetiségi önkormányzat határozatát a költségvetési törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles az önkormányzati megbízott útján eljuttatni a község jegyzőjéhez az elemi költségvetés elkészítéséhez.

A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a nemzetiségi önkormányzat költségvetése 2012-től nem épül be.

A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal, és nem tartozik felelősséggel a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatainak törvényességéért, bevételi kiadási előirányzatainak megállapításáért, teljesítéséért, kötelezettség-vállalásaiért és tartozásaiért.

A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt előirányzatokról - különös tekintettel a helyi önkormányzat által nyújtott támogatásokra - a polgármester tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

A nemzetiségi önkormányzat ezek alapján határoz a végleges költségvetéséről. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoport vezetője a felelős.

2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése mutatkozik, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

3. Költségvetési információ szolgáltatás rendje

3.1. Információ szolgáltatás a költségvetésről

Ennek érdekében a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletét úgy fogadja el, hogy a nemzetiségi önkormányzat a fenti információkat határidőre teljesíteni tudja.

3.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A nemzetiségi önkormányzat a 368//2011.(XI1.31.) Kormány rendeletben meghatározott módon és határidőre önálló negyedéves költségvetési jelentést, önálló negyedéves mérlegjelentést és önálló beszámolót készít.

A nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni a központilag előírt nyomtatványon és tartalommal.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési jelentését, mérlegjelentését, költségvetési beszámolóját a Polgármesteri Hivatal Költségvetési és Adóigazgatási Osztálya készíti el.

A nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és erről a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal információt úgy szolgáltat, hogy az a beszámolási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

4. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje

4.1. A költségvetés végrehajtása

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

a) Kötelezettségvállalás rendje

A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalásra csak írásban kerülhet sor. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke nem éri el az ötvenezer forintot, pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy az Áht. 36 § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
A kötelezettségvállalásokról a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi csoportja analitikus nyilvántartást vezet.
b) Utalványozás
A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
Készpénz a nemzetiségi önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének határozata, szerződés, számla) bemutatja és a készpénz felvételére irányuló szándékát a pénzfelvételt megelőző 3 napon belül a Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Csoportjának jelzi.
c) Pénzügyi ellenjegyzés
A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás pénzügyi ellenjegyzésére - külön kormányrendelet szerinti eljárási rendben - a pénzügyi csoportvezető távollétében kijelölés alapján a helyettese jogosult. A pénzügyi ellenjegyzés csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint a jogszerűségének ellenőrzésére irányul.
A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint a pénzügyi ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.
d) Érvényesítés
Az érvényesítést a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi.
e) A teljesítés igazolása
A teljesítés igazolását a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal ezzel megbízott dolgozója végzi.
4.2. A nemzetiségi önkormányzat számlái
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a helyi önkormányzat által választott banknál megnyitott és forrásai terhére fenntartott önálló fizetési bankszámlán köteles lebonyolítani.
A nemzetiségi önkormányzat önálló bankszámlával, adószámmal rendelkezik. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzaton keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. A támogatás nemzetiségi önkormányzat részére történő továbbutalásáért a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője köteles intézkedni a helyi önkormányzat számlájára érkezéstől számított 10 napon belül.
4.3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
A Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
A 368/2011.(XI1.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségért a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője együttesen felelősek.

5. A nemzetiségi önkormányzat elhelyezése, költségvetési támogatása

A nemzetiségi önkormányzat feladatai ellátáshoz tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget nem igényel.

A nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a testületi ülések és döntések előkészítését, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat a helyi önkormányzat biztosítja.

6. Záró rendelkezések

Jelen együttműködési megállapodás nem a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására irányul. Az együttműködési megállapodást évente január 31. napjáig felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. A jegyző a megállapodás vonatkozó jogszabályok változása miatti módosításának szükségességét a helyi és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A jelzés alapján a Képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén módosítja.

Sajópálfala, 201………………….. Sajópálfala, 201.………………..

5. számú melléklet

A képviselő-testület átruházott hatáskörei

( l ) A képviselő-testület a házi segítség nyújtást, a család- és gyermekjóléti feladatokat

az Mötv.41. §. ( 4 ) bekezdése alapján a Felsőzsolcai Családsegítő-és Gyermekjóléti Társulásra ruházza át (Felsőzsolca, Szent I. u. 20.)

A Felsőzsolcai Családgondozó Központ, személyes gondoskodás szociális alapszolgáltatásait nyújtó intézmény.

Feladata, hogy az ellátási területén, az igénylő szociálisan

rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben,

önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból,

vagy más okból származó problémáik megoldásában segítséget nyújtson..

Ellátási terület: Felsőzsolca, Sajópálfala.

Cím: 3561 Felsőzsolca, Kassai u. 32.

Telefonszám: (46) 383-520

Mobil telefonszám: +36 (70) 6980-971

e-mail: csaladgondozo.kozpont@gmail.com

Intézmény vezető: Gladics Jánosné

Ügyfélfogadási idő:

hétfő: 08:00-12:00

szerda: 08:00-18:00

péntek: 08:00-12:00

Az intézmény szolgáltatásai:

1. Szociális étkeztetés

A szociális étkeztetés keretében azoknak biztosítunk napi egyszeri meleg ételt, akik egészségi, szociális, vagy más ok miatt nem tudnak átmenetileg vagy tartósan önmagukról, ill. hozzátartozóikról gondoskodni; ezt a szükségleteknek megfelelően az igénybe vevő kérheti:

- helyben fogyasztással - Idősek Klubjában

- elvitel lehetőségével,

- lakásra szállítással.

Térítési díja: 350 Ft/nap

Kiszállítással: 370 Ft/nap

2. Családsegítés

A családsegítői szolgáltatás általános és speciális segítő feladata keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

Segítségért fordulhatnak hozzánk:

- akik nehéz szociális körülményeik miatt támogatást szeretnének igénybe venni, de nem tudják, hová és kihez fordulhatnak

- a családjában krízishelyzet alakult ki (pl. válás, haláleset),

- családon belüli erőszak esetén,

- tartós munkanélkülivé vált, és újra munkába szeretne állni,

- szenvedélybetegség előfordulásakor,

- valamint egyéb ügyben, amelyet önmaga vagy környezete nem tud megoldani, és segítségre szorul,

- rendszeres szociális segélyben részesülő személyek számára segítséget nyújtunk a beilleszkedési program keretén belül.

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe

3. Gyermekjóléti Szolgálat

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

Feladatai:

- A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése.

- A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése.

- A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.

- A gyermek családba való visszahelyezése.

A Gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

4. Házi segítségnyújtás

A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.

Házi segítségnyújtás keretén belül az ellátott kérheti a lakókörnyezete rendben tartását (takarítás, mosás), saját higiéniai szükségletében való segítségnyújtást (fürdetés, hajmosás, ágynemű csere), háztartásának vitelében való segítséget (bevásárlás, főzés) alapvető gondozási, ápolási feladatok igénybevételét (gyógyszer-felíratás, -kiváltás, -adagolás), ügyeinek intézésében való segítségnyújtást.

Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe

5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízis helyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

Az ellátásért napi 10 Ft térítési díjat kell fizetni.

6. Nappali ellátás - Idősek klubja

Feladata hogy, az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségügyi, mentális állapotának megfelelő napi életritmust biztosító közösségi ellátást nyújtson. Lehetőséget biztosítson a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá szervezze az ellátottak napközbeni étkezését.

Nyitva tartási idő:

Hétfőtől-péntekig 7:00 – 15:30

A Klub többféle szolgáltatást kínál

- Háromszori étkeztetés biztosítása, melyből egy meleg étkezés,

- Személyi higiéné biztosítása (mosási lehetőség),

- Szükség szerint az egészségügyi ellátás megszervezése,

- Hivatalos ügyek intézésének segítése,

- Társas kapcsolatok kialakítása,

- Szabadidős programok szervezése, kirándulás, gyógyfürdőzés, TV nézés, rádió, magnó hallgatása, felolvasás, sajtótermékek biztosítása,

- Felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról,

- Gyógytorna lehetőségének biztosítása, mentális gondozás,

- Rendezvényeken való részvétel,

- Találkozások szervezése más települések időseivel.

Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe

( 2 )

A hulladékgazdálkodás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 19. pontja szerint az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata. Az Mötv. 87. §-a, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 36. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében egymással társulhatnak. A képviselő-testület a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására külön közszolgáltatási szerződés alapján 2014. januárjától 2018. december 31-ig a MiReHuKöz Nonprofit Kft. (továbbiakban: Közszolgáltató) jogosult.

A Közszolgáltató feladatellátása tekintetében a jogszabályi keretek között, az azokban foglalt feladatkört, a meghatározott rendben és az előírt teljesítési határidők betartása mellett végzi a Miskolc Térségi Konzorciumot alkotó 37 tagönkormányzat ellátási területén.

Magyarország Kormánya a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt –n keresztül a MiReHuKöz Nonprofit Kft. –re ruházza át, és a közöttük létrejött Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Szerződésben rögzítettek szerint látja el.

1

Módosította a 12/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. XI. 29-től.