A képviselő-testület a zárszámadási rendeletben történő meghatározására az Mötv. 143. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján jogosult. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadásról a képviselő-testület rendeletet alkot.

Sajópálfala Önkormányzata 2018. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló zárszámadás elkészült, melyet az alábbiak szerint terjesztek a Képviselő-testület elé.

Sajópálfala Önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. március 20.-án fogadta el az önkormányzat 2018. évi költségvetéséről szóló rendeletét, ami a költségvetés végrehajtásának időszakában többször módosításra került. A képviselő-testület folyamatosan tájékozódott az időarányos teljesítésekről.

Sajópálfala lakosainak száma 2018. január 1-jén 737 fő volt.

A Munkaügyi Központ adata alapján a településen a regisztrált álláskeresők száma az év végén (2018. ………………..-án) ………….. fő volt, melyből 365 napot meghaladóan nyilvántartott …………… fő. Járadék típusú ellátásban ……………. fő, segély típusú ellátásban ……………… fő, rendelkezésre állási támogatásban pedig ……….. fő részesült.

Az önkormányzat 2018-ban felhalmozásra és felújításra összességében 16.867.755 Ft-tal fordított többet , mint 2017-ben. A felhalmozási jellegű kiadásoknál csak néhány beruházás fejeződött be ( ingatlan vásárlás, Tájház felújítás, Hivatal energetikai felújítás) jelentős részük áthúzódik 2019-ra.

A Képviselő-testület az önkormányzat 2018. évi költségvetését 0 Ft működési forráshiánnyal fogadta el.

A működési forráshiányra az önkormányzat a működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásából …0…. Ft-ot kapott az év folyamán.

A beszámolási időszakban összesen 0… Ft fejlesztési célú hitelt vettünk fel, melyből év közben ………0…….. Ft visszafizetésre került.

Az önkormányzat a forráshiányt a kiadási megtakarításokkal, csökkentésekkel, illetve az elért többletbevételekkel ellentételezte.

A 2018. évi költségvetésünket az előző évekhez hasonlóan a kiadások csökkentése és a kényszerű takarékosság jellemezte.

A kiadások lehetséges csökkentésével, átütemezésével sikerült a fizetőképességet biztosítani.

Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az éves beszámolási kötelezettségnek eleget tettek, melyek továbbítása a MÁK felé megtörtént.

A hivatal az intézmények vonatkozásában a kötelező számszaki egyezőséget felülvizsgálta és azt dokumentálta.

Az önkormányzat pénzkészlete (bankszámlák, pénztárak) 2018. január 1-jén 35.057.000
Ft volt. Bevételként 117.007.999 Ft került elszámolásra. Az év folyamán 147.776.075 Ft kifizetését követően a 2018. december 31-i záró pénzkészlet 6.110.000 Ft.

A többéves kihatással járó döntésekből származó működési és felhalmozási célú kötelezettségek összege …………0…… Ft. A működési célú kötelezettségek az előző évekről áthúzódó kötelezettségek.

Az önkormányzat hitelállománya összesen 2018. december 31-én ……0………. Ft.

A beruházásoknál és a felújításoknál a 2018. évre áthúzódó és megvalósuló feladatokat és munkákat mutattuk ki.

Az önkormányzatnak 2018. december 31. napjával nem volt kezességvállalása, a korábbi évek kezességvállalásai a fizetési kötelezettségek teljesítése miatt megszűntek. Kezességvállalás érvényesítésére nem került sor.

2018. december 31-én az önkormányzatnak külföldi hitelező felé adósság állománya nem volt. A 2018. évi költségvetést, valamint a következő évet terhelő belföldi szállítói kötelezettségként a mérlegben …………0….. Ft került kimutatásra, melyből nem lejárt ………….. Ft, 1-90 nap közötti lejáratú ………….. Ft.

Az intézmények 2018. évi utolsó finanszírozására 2018. december ……21…-én került sor, melyből az eddig beérkezett 2018. évi fizetési határidejű számláikat egyenlítették ki. Ezt követően még érkeztek 2018. évi fizetési határidejű számlák (melyek 2018.december hónapban kifizetésre kerültek).

Az önkormányzat eszközeinek értéke 2018. december 31-én 477.752.451 Ft, mely 4 %-kal csökkent az előző évhez képest.

.

Az immateriális javak állománya 278.324 Ft-tal csökkent a 2017. december 31-i adathoz viszonyítva, mely a Polgármesteri Hivatalnál és az intézményeknél a vásárolt szoftverek és vagyoni értékű jogok aktiválása miatt keletkezett.

A tárgyi eszközök állománya 446.175.700 Ft., 4 %-os növekedést mutat, melynek oka, a tárgyévi aktiválálás.

A befektetett pénzügyi eszközök az elmúlt évhez képest nem változtak.

A csökkenés következett be a pénzeszközöknél, melynek év végi állománya 6.110.000 Ft.

A követelések vonatkozásában csökkenés tapasztalható, mértéke 11 % az előző évhez képest.

Az önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatalnál az érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (0-ra leírt használatban lévő és használaton kívüli eszközök) kimutatták.

A 2018. évi költségvetési rendeletben megfogalmazott célok a végrehajtás során szükségessé vált módosításokkal együtt teljesültek. A fejlesztések eredményeként a működés takarékosabbá vált, a szolgáltatások színvonala emelkedett. 2019-ban több Képviselő-testületi döntés is a szigorú, takarékos és ésszerű gazdálkodást helyezte az előtérbe, pl.:

A fenntartható fejlődés érdekében, 2019-ben folyamatosan elemeznünk kell a gazdasági folyamatokat, figyelembe véve az önkormányzat erre irányuló döntéseit.

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Bkr.) 11. § (2a) bekezdése értelmében az önkormányzat valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles az éves költségvetési beszámolóval együtt a Bkr. 1. melléklete szerinti vezetői nyilatkozatot a polgármesternek megküldeni. A költségvetési szervek vezetői ennek a kötelezettségüknek eleget tettek. A vezetői nyilatkozatok a zárszámadási rendelet tervezet mellékletét képezik.[3]

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §-a alapján a zárszámadási rendeletet előkészítő jegyző előzetes hatásvizsgálatot végzett, melyben felmérte a szabályozás várható következményeit.

A zárszámadási rendelettervezet előzetes hatásvizsgálatának megállapításai a következők:

A rendelet-tervezet elkészítésénél figyelembe vettük a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásait.