A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

Az általános rendelkezések között kell meghatározni az önkormányzat hivatalos megnevezését és székhelyét, működési területének megnevezését. Amennyiben az önkormányzat önálló hivatallal rendelkezik, annak megnevezése szükséges ( Mötv. 84. § (2) bek.). Itt kap helyet az önkormányzat szerveinek megnevezése is. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. ( Mötv. 41. § (2) bek.) Az általános rendelkezések között lehet meghatározni az önkormányzat jelképeit, társadalmi kapcsolatait.

A képviselő-testület – az Mötv. 42. §-ában meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart, így az SZMSZ-ben meghatározásra került az ülések gyakorisága.

Az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának módjáról ( Mötv. 45. §). A szóbeli meghívás kivételes, ennek feltételei szintén rögzítésre kerültek.

Az ülések előkészítésével összefüggésben meghatározásra került a testületi ülésre meghívandók köre. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein ( Mötv. 53. § (3) bek.).

E paragrafus tartalmazza a képviselő-testület ülésének összehívásával kapcsolatos legfőbb kötelezettségeket. Ez alapján tartalmazza a meghívó formai és tartalmi követelményeit, annak kötelező mellékleteivel a képviselők számára történő megküldés módját.

Az Mötv. 47. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület ülése nyilvános és mely esetben tartandó, illetve tartható zárt ülés. Az SZMSZ tartalmazza a képviselő-testület tagján kívül az ülésen résztvevő meghívottakat nyílt, illetve zárt ülés esetében

Meghatározásra került a vita részletes menete. Az egyes napirendek feletti vita megnyitásától a vita lezárásáig terjedő időszakban a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve az ülést vezető elnök jogosítványait tartalmazza a tervezet ezen rendelkezése.

Az SZMSZ rögzíti a szavazás menetének részletszabályait. Az Mötv. 50. §-ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározásra kerültek azon tárgykörök, amelyekhez a képviselő-testület minősített többsége szükséges.

Az Mötv. 48- 49. §-ai alapján a név szerinti szavazás eseteiről, a titkos szavazás módjáról és a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről az SZMSZ rendelkezik.

Az SZMSZ-be rögzítésre került a rendeletek megalkotására vonatkozó eljárási szabályok: a tervezet elkészítésére, a rendelet megalkotására és hatályosulásának vizsgálatára vonatkozóan. Az előzetes hatásvizsgálat és az indokolási kötelezettséget a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet tartalmazza.

Az SZMSZ szabályozza az önkormányzat döntéseivel kapcsolatos formai követelményeket és az Mötv. 51. § (2) bekezdése alapján rendelkezik a rendeletek kihirdetésének módjáról (helyben szokásos mód meghatározása).

Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni e törvényben meghatározott tartalommal. Az SZMSZ kiegészíti a jegyzőkönyv szükséges tartalmát és mellékleteit. Az Mötv. 52. § (2) bekezdése értelmében a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések együttes ülését szabályozza

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d./ pontja felhatalmazást ad arra, hogy az SZMSZ-ben kerüljenek meghatározásra az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések.

A Képviselők összeférhetetlenségi eljárására-, illetve vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Az Mötv. 57. §-a értelmében a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát. E paragrafus tartalmazza a bizottságokra vonatkozó szabályozásokat

Az Mötv. 64. §-a értelmében a polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el. Az SZMSZ tartalmazza a polgármester főbb tevékenységét, feladatát, a polgármesterre átruházott hatáskörök eseteit, valamint a munkáltatói jogok gyakorlását vele szemben.

Az SZMSZ rögzíti az alpolgármesteri tisztséget, valamint feladatát.

Az Mötv. 81-83. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket a jegyzőre és az aljegyzőre, amelyek az SZMSZ-ben meghatározásra kerültek.

A Közös Hivatalra vonatkozó szervezeti felépítést, valamint a munka- és ügyfélfogadási rendet a Képviselő-testület által jóváhagyott „Szervezeti és Működési Szabályzata” tartalmazza.

E § a társulásokra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.

Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kötelezettségeket, feladatokat, tudnivalókat részletezi.

A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

Az Mötv. 52. §-a alapján a képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. E paragrafus tartalmazza a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat.

A hatályba léptető rendelkezéseket, a mellékleteket tartalmazza, valamint a korábbi SZMSZ hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.