Tiszavalk Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (V.5.) önkormányzati rendelete

Tiszavalk Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 12. 15- 2016. 06. 30

Tiszavalk Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (V.5.) önkormányzati rendelete

Tiszavalk Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014-12-15-tól 2016-06-30-ig

Tiszavalk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezései

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszavalk Község Önkormányzata

(a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3464 Tiszavalk, Templom út 2.

(3) A község képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Tiszavalk Község Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal

(a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzsszám: 545112

b) adószám: 15545112-1-05

c) KSH statisztikai számjel: 15545112-8411-321-05

Az Önkormányzat jelképei

(1) Az Önkormányzat jelképei: Tiszavalk Község címere, zászlaja és pecsétje.

(2) Használatuk rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

A község ünnepei

A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

A képviselő testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és
gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Kormányhivatallal, a Járási Hivatallal és a Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, községi elképzelésekkel.

fejezet

Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre

Feladatok és hatáskörök

(1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(3) A (3) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(5) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

A képviselő-testület működése

7. §

(1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester.

A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről és a polgármester, valamint a települési képviselők részére a megbízólevelet átadja.

Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról. Az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

Rendes ülés

8.§

(1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július hónapban állapítja meg.

(3) Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

Rendkívüli ülés

9.§

(1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot és jelezni szükséges, hogy kinek a meghívását javasolja a testületi ülésre.

(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.

(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester külön indítvány nélkül is összehívhatja.

(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

(6) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.

A képviselő-testület összehívása

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak – választásuk szerint írásban, vagy elektronikus formában - olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet. Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen való kiosztására csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti.

(4) A Testület rendkívüli esetben, rövid úton (telefon, távirat ) is összehívható.

(5) A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

az ülés helyét, napját, időpontját,
a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(6) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata.

(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a Hivatal községházán lévő hirdetőtábláján való kifüggesztés.

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)

a képviselő-testület tagjait,
a jegyzőt, aljegyzőt,
a napirendi pontok előadóit,
akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

a jegyzőt, aljegyzőt,
akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges

A képviselő-testület ciklusprogramja

(1) A ciklusprogram az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.

(3) A programtervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé működésének első évében.

A képviselő-testület munkaterve

(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év január 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.

(3) A munkaterv tartalmi elemei:

az ülések tervezett időpontja,
várható napirendjei,
előadó megjelölése

(4) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek és a munkatervben érintett előadóknak.

A képviselő-testület ülése

A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a levezető elnök döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat.

A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

(1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 3 fő jelen van.

(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

(1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző (aljegyző), távollétében a kirendeltség vezető segíti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
kihirdeti a határozatokat,
berekeszti az ülést.

(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.

A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

18. §

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:

figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,
a levezető elnöknek az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.

(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A napirend megállapítása

19.§

A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.
A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.

A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

20.§

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:

rendelet-tervezet,
határozati javaslat,
beszámoló,
tájékoztató,
módosító indítvány,

(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, a zárszámadást, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

bármely települési képviselő,
polgármester, alpolgármester,
jegyző,
önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
felkérésre a társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek vezetői, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

az Mötv. 42. §-ában és az e rendeletben meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben,
önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,
a Ptk.-ból eredő jogviszonyokkal kapcsolatos ügyekben,
közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése.

(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát követően terjeszthetők elő.

(6) Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.

Módosító indítvány

(1) A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

(2) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.

(4) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

Hozzászólások

22. §

(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.

(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg.

(4) A képviselő-testület - külön vita nélkül hozott döntése alapján – a felszólalás időtartamát s a hozzászólások számát korlátozhatja.

(5) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(6) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot

érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni A levezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(7) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A napirendi pont vitáját a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze.

(9) A levezető elnök bármely képviselő kérésére – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

23. §

A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

24. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A képviselő-testület kézfelemeléssel szavaz.

(3) Érvényes a döntés, ha a jelenlévő képviselők több mint felének szavazata egybehangzó. Ha érvényes döntés nem született, a kérdés – a levezető elnök indítványára – tovább tárgyalható.

Név szerinti szavazás

25. §

(1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

a helyi népszavazásról,
a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,
minden olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület minősített többséggel indítványt tesz a név szerinti szavazásra,

(2) A név szerinti szavazás szóban történhet. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodommal” szóban szavaznak.

(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

26. §

(1) Titkos szavazást kell tartani:

választás,
kinevezés,
felmentés,
vezetői megbízás adása, visszavonása,
fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.

(3) A titkos szavazás írásban történhet. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

A jegyzőkönyv

27. §

A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a kérdések és válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét, ,
a szóban előterjesztett javaslatokat,
az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
rendeletek és határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás számszerű eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalás (igen, nem, tartózkodott),
A polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

a meghívó,
a jelenléti ív,
az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati javaslatok egy-egy példánya,
a jegyző törvényességi észrevétele,
név szerinti szavazásról készült névsor.

(3) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.

A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül két kiválasztott – hitelesítő írja alá.

Rendeletalkotás

28. §

(1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

a települési képviselő,
a jegyző,
helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője,
az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában.

(3) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.

A képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározza az előkészítés menetét.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el.

(5) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint szakértő közreműködése igényelhető.

(6) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, és közzé kell tenni.

(7) A kihirdetés módja: a Hivatal községházán lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A közzététel módja: Tiszavalk Község hivatalos internetes honlapján történő megjelentetés.

(8) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint - a jegyző javaslatára – módosítja, hatályon kívül helyezi.

(9) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

Lakossági fórumok

29. §

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:

a közvetlen tájékoztatásra,
a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

közmeghallgatás,
állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A közmeghallgatás megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli.

A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(5) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást. A társadalmi szervezetek kezdeményezésére - szükség szerint - a polgármester az önkormányzati döntéseket megelőzően, a szervezeteket érintő kérdésekről előzetes egyeztetést tart. A községben megvalósuló, közérdeklődésre számot tartó rendezvényekről a polgármester (vagy a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzatot képviselő települési képviselő vagy a Hivatal adott témával foglalkozó munkatársa) a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

fejezet

A Képviselő-testület szervei

30. §

(1) A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért illetve, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései az irányadóak.

A Bizottságok

31. §

A képviselő-testület a kötelező bizottsági feladat- és hatáskörök ellátására egy állandó bizottságot, az Ügyrendi Bizottságot választja meg, tagjainak száma 3 fő.

A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat is választhat.

Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(5) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Hivatal munkavállalója nem lehet a bizottság elnöke és tagja.

(6) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

A bizottságok működése

32. §

(1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően három nappal előbb kézhez kapják.

A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére, és határozathozatalára vonatkozó szabályokat.

(3) Az ülések nyilvánosak, de az Mötv. zárt ülésre, valamint az Ötv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(4) A bizottság zárt ülésein hozott döntéseiről csak az elnök adhat tájékoztatást.

(5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.

A polgármester

33. §

Tiszavalk községban a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főállásban, kötetlen munkaidőben végzi.

A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények tartalmazzák.

A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:

szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
összehívja és vezeti a testület üléseit,
gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
képviseli az önkormányzatot,
segíti a települési képviselők munkáját,
együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település – különösen a térség önkormányzataival,
kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
szervezeti a településfejlesztést és közszolgáltatásokat, véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
lakossági fórumokat szervez.

(5) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) továbbá a hivatali munkavállalók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.

(6) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi Bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

Az alpolgármester

34. §

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel
a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatására, megbízatásának megszűnésére a Pttv. rendelkezései az irányadók.

A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester tiszteletdíjának, illetve illetményének és egyéb juttatásainak mértékéről.

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munka folyamatos biztosítása érdekében.

A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester, a polgármester tartós (legalább 15 napos) akadályoztatása esetén, általános helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet az önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat rá.

A jegyző, aljegyző

35. §

A jegyző, aljegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jegyzői és az aljegyzői tisztséggel kapcsolatos hatáskör Mezőkövesd Város polgármesterét illeti, szintúgy a munkáltatói feladatok és hatáskörök.

36. §

A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

A Hivatal

37. §

A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét.

fejezet

A Társulás

38. §

Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

fejezet

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

39. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

fejezet

Gazdálkodás, az Önkormányzat vagyona és költségvetése

Az önkormányzat vagyona

40. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:

a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (1) bekezdésben jelölt rendeletben kell szabályozni.

Az önkormányzat költségvetése

41. §

A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A
költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a
finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény,
valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

42. §

Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.
Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.
Az önkormányzat gazdálkodási feladatait intézményei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

43. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat a gazdálkodás belső ellenőrzését belső ellenőr útján biztosítja.

(3) A helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza

fejezet

Záró rendelkezések

44. §

Ez a rendelet 2014. május 15. napján lép hatályba.

Hatályát veszti a Tiszavalk Község Képviselő-testülete és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 5.) önkormányzati rendelet.

Domonkos Józsefné dr. Jakab Orsolya

polgármester jegyző

1. melléklet

Minősített többségű szavazást igénylő ügyek

Az Ötv. még hatályos rendelkezésein és az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl az alábbi ügyekben:

A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, felmentés,
Önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, adományozása
Hitel felvétele és kötvény kibocsátás,
Testületi hatáskör átruházása,
Helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés kiírása,
Rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírása, szervezése,
Ciklusprogram elfogadása,
Zárt ülés elrendelése,
Indítvány név szerinti szavazásra,
Forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának rendeltetésének megváltoztatása,
Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak rendeltetéstől eltérő célú elidegenítése, megterhelése, lekötése, hasznosítása, működtetése,
A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,
Önként vállalt közfeladat felvállalása, és megszüntetése

2. melléklet

Ügyrendi Bizottság

feladat-és hatásköre

I. A BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS FELADATAI:

ellátja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,
gyakorolja a polgármester, alpolgármester, képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat /2000. évi XCVI. törvény 10/A.§ (3) bekezdés/
tájékoztatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen,
kivizsgálja a polgármester által előterjesztett, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést és arról a következő testületi ülésen, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül a képviselő-testület elé előterjesztést nyújt be.
ellátja a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket.

II. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT JOGKÖRBEN

1.) DÖNT:

a bizottság elnöke a bizottság nevében gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat (szabadság engedélyezése),
póttag hiányában a Választási Bizottságba új tagot választ, ha a választásig, népszavazásig a Képviselő-testület már nem ülésezik.

3. melléklet

A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása A polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

a képviselő – testület által jóváhagyott költségvetési előirányzatok között átcsoportosítás engedélyezése az önkormányzat adott évi költségvetési tervét jóváhagyó rendeletben meghatározott összeg erejéig,

az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása.

Tiszavalk Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

6/2014. (V. 5.) önkormányzati rendelete

Tiszavalk Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

- a módosításokkal egységes szerkezetben -

Tiszavalk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezései

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszavalk Község Önkormányzata

(a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3464 Tiszavalk, Templom út 2.

(3) A község képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Tiszavalk Község Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal

(a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzsszám: 545112

b) adószám: 15545112-1-05

c) KSH statisztikai számjel: 15545112-8411-321-05

Az Önkormányzat jelképei

(1) Az Önkormányzat jelképei: Tiszavalk Község címere, zászlaja és pecsétje.

(2) Használatuk rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

A község ünnepei

A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

fejezet

Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre

Feladatok és hatáskörök

(1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(3) A (3) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

A képviselő-testület működése

7. §

(1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester.

A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

[1]Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről.

[2]Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról. A polgármester és az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

Rendes ülés

8.§

(1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július hónapban állapítja meg.

(3) Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

Rendkívüli ülés

9.§

(1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.

(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester külön indítvány nélkül is összehívhatja.

(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

A képviselő-testület összehívása

(1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).

(4) A Testület rendkívüli esetben, rövid úton (telefon, távirat ) is összehívható.

(5) A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

az ülés helyét, napját, időpontját,
a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(6) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata.

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)

a képviselő-testület tagjait,
a jegyzőt, aljegyzőt,
a napirendi pontok előadóit,
akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

a jegyzőt, aljegyzőt,
akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges

A képviselő-testület ciklusprogramja

(3) [3]

A képviselő-testület munkaterve

(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(3) A munkaterv tartalmi elemei:

az ülések tervezett időpontja,
várható napirendjei,
előadó megjelölése

(4) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek és a munkatervben érintett előadóknak.

A képviselő-testület ülése

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a levezető elnök döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat.

(2) A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

(1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 3 fő jelen van.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

(1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző (aljegyző), távollétében a kirendeltség vezető segíti.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
kihirdeti a határozatokat,
berekeszti az ülést.

(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.

18. §

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:

figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,
a levezető elnöknek az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A napirend megállapítása

19.§

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.

(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.

(3) A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

20.§

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:

rendelet-tervezet,
határozati javaslat,
beszámoló,
tájékoztató,
módosító indítvány,

(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

bármely települési képviselő,
polgármester, alpolgármester,
jegyző,
önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
felkérésre a társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek vezetői, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői.

(4) [4]

(5) [5]

(6) [6]