1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszavalk Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3464 Tiszavalk, Templom út 2.

(3) A község képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Tiszavalk Község Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat azonosító adatai:

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Tiszavalk Község címere, zászlaja és pecsétje.

(2) Használatuk rendjét a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

4. § A képviselő testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Kormányhivatallal, a Járási Hivatallal és a Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, községi elképzelésekkel.

5. § (1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(3) A (2) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(5) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

6. § Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

7. § (1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről.

(4) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról. A polgármester és az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július hónapban állapítja meg.

(3) Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

9. § (1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot és jelezni szükséges, hogy kinek a meghívását javasolja a testületi ülésre.

(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.

(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester külön indítvány nélkül is összehívhatja.

(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

(6) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.

10. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak – választásuk szerint írásban vagy elektronikus formában - olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet. Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen való kiosztására csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti.

(4) A Testület rendkívüli esetben, rövid úton (telefon, távirat) is összehívható.

(5) A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

(6) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata.

(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a Hivatal tiszavalki községházán lévő hirdetőtábláján való kifüggesztés, legalább 5 nappal az ülés napja előtt.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

12. § (1) A ciklusprogram az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.

(3) hatályon kívül

13. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év január 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.

(3) A munkaterv tartalmi elemei:

(4) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek és a munkatervben érintett előadóknak.

14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a levezető elnök döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat.

(2) A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

15. § (1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 3 fő jelen van.

(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

16. § (1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést levezető elnök feladata.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.

17. § A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

18. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:

(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

19. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.

(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.

(3) A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:

(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, a zárszámadást, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

(3) Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

(4) hatályon kívül

(5) hatályon kívül

(6) hatályon kívül

21. § (1) A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

(2) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.

(4) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

22. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.

(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg.

(4) A képviselő-testület - külön vita nélkül hozott döntése alapján – a felszólalás időtartamát s a hozzászólások számát korlátozhatja.

(5) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(6) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni A levezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(7) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A napirendi pont vitáját a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze.

(9) A levezető elnök bármely képviselő kérésére – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

23. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik. Az ügyrendi Bizottság általános feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(6) A megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

24. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A képviselő-testület kézfelemeléssel szavaz.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének „igen” szavazta szükséges (egyszerű többség).

25. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

(2) A név szerinti szavazás szóban történhet. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodommal” szóban szavaznak.

(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

26. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.

(2) A titkos szavazás írásban történhet. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

27. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

(3) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül két kiválasztott – hitelesítő írja alá.

28. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

(3) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet. A képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározza az előkészítés menetét.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el.

(5) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint szakértő közreműködése igényelhető.

(6) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, és közzé kell tenni.

(7) A kihirdetés módja: a Hivatal községházán lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A közzététel módja: Tiszavalk Község hivatalos internetes honlapján történő megjelentetés.

(8) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint - a jegyző javaslatára – módosítja, hatályon kívül helyezi.

(9) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

29. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

(3) A közmeghallgatás megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli.

(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(5) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást. A társadalmi szervezetek kezdeményezésére - szükség szerint - a polgármester az önkormányzati döntéseket megelőzően, a szervezeteket érintő kérdésekről előzetes egyeztetést tart. A községben megvalósuló, közérdeklődésre számot tartó rendezvényekről a polgármester (vagy a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzatot képviselő települési képviselő vagy a Hivatal adott témával foglalkozó munkatársa) a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

30. § (1) A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért, illetve a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

(2) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

31. § (1) A képviselő-testület a kötelező bizottsági feladat- és hatáskörök ellátására egy állandó bizottságot, az Ügyrendi Bizottságot választja meg, tagjainak száma 3 fő.

(2) A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat is választhat.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(5) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Hivatal munkavállalója nem lehet a bizottság elnöke és tagja.

(6) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

32. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően három nappal előbb kézhez kapják.

(2) A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére, és határozathozatalára vonatkozó szabályokat.

(3) Az ülések nyilvánosak, de az Mötv. zárt ülésre, valamint az Ötv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(4) A bizottság zárt ülésein hozott döntéseiről csak az elnök adhat tájékoztatást.

33. § (1) Tiszavalk községben a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főállásban végzi.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények tartalmazzák.

(4) A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:

(5) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., továbbá a hivatali munkavállalók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.

(6) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi Bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

34. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester tiszteletdíjának, illetve illetményének és egyéb juttatásainak mértékéről.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munka folyamatos biztosítása érdekében.

(4) hatályon kívül

35. § A jegyző, aljegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő személy látja el a polgármester megbízása alapján. A jegyzői és az aljegyzői tisztséggel kapcsolatos hatáskör Mezőkövesd Város polgármesterét illeti, szintúgy a munkáltató feladatok és hatáskörök.

36. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző feladata az Mötv.-ben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következő:

37. § A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét.

38. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

39. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

40. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:

(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (1) bekezdésben jelölt rendeletben kell szabályozni.

41. § A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

42. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait intézményei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

(4) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

43. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat a gazdálkodás belső ellenőrzését belső ellenőr útján biztosítja.

(3) A helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza

44. § (1) Ez a rendelet 2014. május 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Tiszavalk Község Képviselő-testülete és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 5.) önkormányzati rendelet.