Ziliz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (V. 18.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2006. 05. 18
Ziliz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (V. 18.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2006.05.18.
ZILIZ község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
1. § 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed ZILIZ teljes közigazgatási területére.
2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
2. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
Kötelező szabályozási elemek:
- a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala
- építési határvonal
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai
- a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás
- a legnagyobb beépítettség mértéke
- a megengedett építmény magasság
- a minimális telekméret
- a kötelező beépítési vonal
- a környezetvédelmi előírások
- korlátozások
3. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell
tekinteni:
- a szabályozási vonalakat,
- a területfelhasználási egységek határát,
- a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,
- a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv
módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
4. § 1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
3.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
4.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
5.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
A belterületi határ módosítása
5. § 1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
6. § 1.)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
2.)A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
3.)A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
falusias lakóterületek
- Lf-I Falusias aprótelkes lakóövezet)
- Lf-II Falusias szalagtelkes lakóövezet
- Lf-III Falusias kertes lakóövezet
településközpont vegyes terület
- Vt-1 Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
- Vt-2 Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményi
épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet
gazdasági területek
- Gip Ipari gazdasági területek
- Gb Mezőgazdasági birtoktest központ területek
Különleges területek
- Ksp sportpálya
- Kt temető
- Kpi pincés terület
4.)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület
- Köu közút
b.) zöldterület
- Z zöldterület
c.) erdőterület
- Evk környezetvédelmi célú erdő
- Evt természetvédelmi célú erdő
d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-I szántó művelésű terület intenzív használattal
- Má-Ix szántó művelésű terület intenzív használattal – major-létesítési
tilalommal
- Má-E gyep, legelő területek – extenzív használattal
- Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal
- Mk kert gazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek
e.) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 Folyók, patakok (Ziliz- patak)
- V-2 Vízbeszerzési területek
7. § 1.)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
2.)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
3.)Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
8. § 1.)Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
2.)Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
3.)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
4.)A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
5.)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.
6.)A telekalakítás szabályai:
b.)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
c.) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
9. § 1.)A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.
2.)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.
3.)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
4.)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
5.)A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.
6.)A 15%-nál nagyobb lejtésű telkek esetén az építési engedélykérelemhez geodéziai felmérést kell csatolni.
7.)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m .
8.)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
9.)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
10.)A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK
33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
11.)Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.
12.)Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK
44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó mellékleteinek megfelelően szabad.
13.)A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.
14.)A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.
15.)Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el.
16.)Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
17.)Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:
helyi értékvédelmi területen,
lakóépülettől 50 méteren belül.
18.)Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/ 1997. (XII.20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK 106. § (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen.
19.)Ha az érintett területen kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 KV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, illetve kábel (távfűtő vezeték), valamint PB gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű gáz- vagy olajtüzelő berendezés kerül elhelyezésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki bizottsági felügyelet jár el.
20.)Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló
46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 17. § f). pontja alapján: Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termőföld, vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításához adott engedélyét. A földrészletek más célú hasznosítása esetén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény
15. § (1) – (2) bekezdésében foglaltak alapján a hatáskörrel rendelkező illetékes természetvédelmi szakhatóságot (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága) a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet alapján a véleményezési és engedélyezési eljárásba be kell vonni.
10. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet
tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
kialakult telekméret: a ténylegesen meglévő telekméret. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor.
(2) Kialakult telektömbben az építési vonal:
a.)foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
b.)ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
(3) Kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság:
foghíj esetében max. 50 cm eltérés lehet
saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) max. 50 cm eltérés lehet
(4) Új magas-tető 35 foknál kisebb hajlásszögű nem lehet.
Lakóterületek általános előírásai
11. § 1.)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
termelő kertgazdasági építmény,
a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület,
500 m2 beépített szintterületig
kézműipari építmény, 500 m 2 beépített szintterületig
igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m 2 beépített szintterületig
szolgáltató és szállás épületek 500 m 2 beépített szintterületig
sportlétesítmény 1 ha-ig
üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
2.)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
3.)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:
a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
a levegőminőségi előírásoknak,
működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
4.)A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan.
5.)Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.
6.)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
7.)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
Az épületek közötti távolság betartandó,
Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
8.)A kiskereskedelmi üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény csak eseti elbírálással, a városképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.
9.)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m
Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m , kifutója 12,0 m
Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.
Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi
előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
10.)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
11.)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű,
vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű városképbe
nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
12.)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
13.)A „kismélységű telkek beépítése:
A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Kisméretű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.
A „kisméretű” telkekre vonatkozó külön előírások:
ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
12. § Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
a.)a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b.)az övezetben hézagosan zártsorú beépítés nem engedhető meg.
c.)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
d.)amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be)
e.)A telkek legkisebb szélessége 16 m lehet.
Övezet
jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
Magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Lf-I |
O
Oldalhatáron álló |
550 m2 |
30% |
(K) 4,0 m |
35 % |
Legkisebb telekszélesség 14 m
Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatártól minimum 4 m oldalkert biztosításával.
a kialakítható legkisebb építési telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítés %-nál nem vehető számításba.
Tetőidom: utcára merőleges, vagy hajlított ház eseté utcával párhuzamos összetett
(2) A telekhasználat belső határvonalai
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be,
(3) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.
(4) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
különálló terepszint alatti létesítmény vízzáróan szigetelt szennyvíz, vagy trágyalé-tároló
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
közművesítés: részleges
Falusias szalagtelkes lakóterület
13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. sz. táblázatban előírtaknak.
a.) lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b.)az övezetben hézagosan zártsorú, zártsorú beépítés a központ közelsége miatt megengedhető.
c.)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
d.)amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
e.)A telkek legkisebb szélessége 16 m lehet
Övezet
Jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Lf-II |
O
Oldalhatáron álló |
800 m2 |
30% |
(K) 4,0 m |
35 % |
Legkisebb telekszélesség 14 m
Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatártól minimum 4 m oldalkert biztosításával.
a kialakítható legkisebb építési telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítés %-nál nem vehető számításba.
Tetőidom: utcára merőleges, vagy hajlított ház eseté utcával párhuzamos összetett
különálló terepszint alatti létesítmény vízzáróan szigetelt szennyvíz, vagy trágyalé-tároló
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
közművesítés: részleges
14. § Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak.
Az övezetben megengedett többi funkció elhelyezésének feltétele, hogy annak területigénye a normatív telekméret háromszorosát ne haladja meg.
a.)A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b.)Az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető meg.
c.)A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d.)Amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
e.) A beépítési mód oldalhatáron (csurgótávolságon) álló, de speciális helyzetekben (saroktelek, „lapostelek” intézményi funkció, építési oldalváltás, telekméret adottság stb. esetén megengedett szabadonálló beépítés is, de ezek a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem érinthetik hátrányosan, ezért elbírálásuk elvi engedélyezési eljáráshoz köthető.
f.)A telkek legkisebb szélessége:
Oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m
Szabadon álló beépítés esetén: 16 m
Övezet
jele |
Beépítési
Mód |
Kialakítható
Legkisebb
Telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Lf-III |
O
Oldalhatáron álló |
700 m2 |
30% |
4,5 m
K |
30 % |
Legkisebb telekszélesség 14 m
Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatártól minimum 4 m oldalkert biztosításával.
a kialakítható legkisebb építési telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítés %-nál nem vehető számításba.
Tetőidom: utcára merőleges, vagy hajlított ház eseté utcával párhuzamos összetett
különálló terepszint alatti létesítmény vízzáróan szigetelt szennyvíz, vagy trágyalé-tároló
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
közművesítés: teljeskörű
15. § A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
A vegyes terület lehet:
Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
Településközpont vegyes terület általános előírásai
16. § 1.)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2.)A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
lakóépület
igazgatási épület
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
egyéb közösségi szórakoztató épület
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
sportépítmény
parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg
3.)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
Termelő kertészeti építmény
4.)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
A településközpont vegyes terület
jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
17. § 1.)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a.)A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.
b.)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
c.)Meglévő, kialakult, 10- 14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak maximum 4,0 m lehet.
d.)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető.
e.)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
f.)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.
g.)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
különálló terepszint alatti létesítmény építése nem engedhető meg
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
közművesítés: teljes körű
Övezet
Jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Vt-1 |
O
Oldalhatáron álló |
K (400) m2 |
30% |
4,5m |
15 % |
Legkisebb telekszélesség 14 m
Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatártól minimum 4 m oldalkert biztosításával.
a kialakítható legkisebb építési telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítés %-nál nem vehető számításba.
A településközpont vegyes terület jellemzően alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
18. § 1.)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a.)A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.
b.)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
c.)Meglévő, kialakult, 10- 14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak max. 4,0 m lehet.
d.)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető.
e.)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
f.)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el.
g.)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
különálló terepszint alatti létesítmény építése nem engedhető meg
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: kisvárosi lakóterület
közművesítés: teljes körű
Övezet
Jele |
Beépítési
Mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
Magasság* |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Vt-2 |
O
Oldalhatáron álló |
K |
40% |
(K) -6,5 m |
15 % |
Legkisebb telekszélesség 16 m
Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatártól minimum 4 m oldalkert biztosításával.
a kialakítható legkisebb építési telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítés %-nál nem vehető számításba.
* A lakóház építmény magassága kialakult, illetve max. 4,5 m , a 6,5 m közintézményi épületre vonatkoztatható (kivétel templom torony)
*-* A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek (ríkító, erős színek nem alkalmazhatók)
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető.
19. § A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
A gazdasági terület lehet:
- Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági
tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
- Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet
A Gazdasági terület általános előírásai
20. § 1.)A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.
2.)A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
3.)A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:
átrakó építmény, mérlegház
üzletház
raktár
szociális helyiség építménye
üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
szolgálati lakó és szállásépületek
terület ellátó alapfokú intézmény
üzemanyagtöltő
termék vezeték
Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
Termelő kertészeti építmény
4.)A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:
garázs
kirakat szekrény
tüzelőanyag tároló
kazánház
5.)A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:
süllyesztett rakodó
mérlegház
tüzelőanyag tároló
pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
6.)A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:
alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
élőállat nagykereskedelem
nyers-félkész bőr nagykereskedelem
energiahordozó nagykereskedelem
fém-, érc, nagykereskedelem
fa, -építőanyag. -szaniter nagykereskedelem
vasárú szerelvény nagykereskedelem
vegyi árú nagykereskedelem
egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
hulladék nagykereskedelem
akkumulátorgyártás
ércdúsító
bányaüzem
lőporgyártás
lakk és festékgyártás
műtrágyagyártás
atomenergiai létesítmény
izotóp labor
veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
fehérje-feldolgozó üzem
zsírfeldolgozó üzem
azbesztgyártás
cellulózgyártás
kőolaj és földgáz feldolgozó
grafitgyártás
foszgéngyártás
gyógyszergyártás
növény-védőszer gyár
klórgyártás
kokszoló mű
7.)Nem kerülhet az ipari területre:
vörös iszap-tároló
zagytér
veszélyes hulladéklerakó
8.)Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre:
téglagyár
műanyag feldolgozó
nyomtatott áramkör előállító üzem
üveggyártó
nehéz gépjárműjavító
9.)A kereskedelmi szolgáltató területen (Gksz) a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).
10.)Az egyéb ipari területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).
11.)A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
12.)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
13.)Egyéb előírások:
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület
terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű, szigetelt szennyvíztároló
közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
21. § 1.)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak.
2.)Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m .
Övezet
Jele |
Beépítési
Mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Gip |
SZ
Szabadon álló |
1000 m2 |
50% |
7,5(T) |
20 % |
* (T) –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek(darupálya, víztorony, siló, tartály)
Legkisebb telekszélesség 25 m.
Mezőgazdasági birtoktest központ
Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
(1) Ziliz közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható
(2)A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha , de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett)
legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy
kert, gyümölcsös, szőlő összesen legalább 5 ha , és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) legalább 15 ha
ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedé-sének legalább 30 ha –nak kell lennie.
(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető Ziliz területén.
(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha ( 10000 m 2 ) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani
(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2 , építménymagasága max. 4,5 m lehet.
(6) A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető
(7) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m , kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.
Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.
(8) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
(9) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m 2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
(10) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.
(11) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló
41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben –lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható
23. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VIII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
2.)A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
Sportpálya (Ksp),
Temető (Kt),
Emléktemető (Ket),
Pincés terület (Kpi)
Övezet
Jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési
Mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Kt |
Működő temető |
SZ
Csak kiszolgáló épület |
K |
5% |
7,5 m |
Ket |
Emléktemető |
SZ
Csak kiszolgáló épület |
K |
5 % |
7,5 m |
Ksp |
Sportpálya |
SZ
Csak kiszolgáló épület |
K |
10% |
T
Technológia függő |
Kpi |
Pince terület |
SZ (K)
Szabadon álló |
K
új teleknél 150 m 2 |
40% |
3,5 m |
3.)A pincés területekre vonatkozó külön előírások:
Új pince bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető, a szomszéd tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos.
Minden pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást kell tartalmaznia. (fotó melléklet, térkép).
A pinceüreg maximum 5 m mély, 4 m széles és 8 m hosszú lehet és legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges. A bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
A közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók) felépítmény közterületi pincékre nem építhető.
A pincék építményei az építési helyen belül „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadon állóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadon álló beépítés esetén minimum 1 m távolság betartandó.
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
A közlekedési területek általános előírásai
24. § 1.)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtő-utak esetén 16- 22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
2.)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a.)Közlekedési létesítmények
b.)Közművek és hírközlési létesítmények
3.)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
4.)Figyelembe kell venni továbbá:
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
Közműlétesítmények, közműellátás
25. § 1.)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2.)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
3.)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
4.)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
5.)Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
6.)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
7.)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
8.)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
9.)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
10.)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
11.)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6- 6 m , a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6- 6 m , az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2- 2 m , a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m , a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
12.)Villamosenergia-ellátás
A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5- 5 m , belterületen 2,5- 2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m .
A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
13.)Gázellátás
Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9- 9 m . A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3- 5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3- 3 m .
Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
14.)Távközlés
A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
26. § 1.)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
2.)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
3.)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
4.)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
Távbeszélőfülke elhelyezése
Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
5.)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
6.)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
27. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
28. § 1.)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
2.)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
3.)Az övezetbe elhelyezhető:
Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
A terület fenntartásához szükséges épület.
pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).
29. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)
a) védelmi (Ev)
b) gazdasági (Eg)
rendeltetésű övezetekbe tartozik.
Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)
(1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.
(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(3) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természeti területeken és védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
(4) A természet, az erdő és vad védelemről szóló jogszabályok (az 1996. évi LIII., LIV illetve LV. törvény), valamint a tájvédelmi kormányrendeletet (a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendelet) előírásait be kell tartani.
(5) A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, valamint az ESA/ÉTT ÉS SPA - területeken) nem kívánatos, ennél fogva az ANP nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat.
(6) A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal, vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.) művelési águk megváltozatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellen javallt (értékes gyepek erdősítése).
Ugyancsak fontos a hagyományos terület - és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák – megtartása-meghonosítása.
Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el:
Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha ( 100 000 m 2 )
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség (maximum): 0,5 %
Építménymagasság (maximum): 4,5 m
Má
Mezőgazdasági területek
32. § 1.)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
2.)A mezőgazdasági területeken az OTÉK
6. § (3) alapján és a
29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-I (döntően) szántó művelésű terület – extenzív terület
Má-E (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület
– extenzív terület
Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények
3.)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület
33. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az X. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
2.)Tanya és farmgazdaság 6000 m 2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Má-I |
SZ
Szabadon álló |
6000 m2+ 10 ha |
3% |
4,5 m |
(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület
34. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IX. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
2.)Tanya és farmgazdaság 6000 m 2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével. A gazdasági épület magassága technológiai terv alapján állapítandó meg.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Má-E |
SZ
Szabadon álló |
6000 m2+ 10 ha |
3% |
4,5 m |
Mk
Kertgazdálkodásra szolgáló terület, gyümölcsös terület
35. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az X. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
2.)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m 2 , szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m 2 . Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m 2 . Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m 2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.
3.)Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:
Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
Földbevájt pince létesíthető.
4.)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Mk-2 |
SZ
Szabadon álló |
1500 m2 |
3% |
3,5 m |
36. § 1.)V-1 jelű övezetbe tartozik a Ziliz-patak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi-sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.
2.)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
3.)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.
4.)Területükön építmények nem helyezhetők el.
5.)V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek
Természeti területek és az ökológiai hálózat
37. § Ezen kataszterezett területekre az Aggteleki Nemzeti Park kezelési terve vonatkozik.
V. Fejezet
A környezet védelmére vonatkozó előírások
38. § 1.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995. évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni.
2.)A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani.
3.)A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
4.)Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
5.)Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
2.)A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe tartozik.
A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása – légszennyezettségre gyakorolt hatása - kielégíti az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket és környezetveszélyeztetést nem okoz.
5.)Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
6.)A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.
7.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni. 8.) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri , valamint hagyományos energiatermelő berendezésekben történő égetése , a nem védett , illetve helyi védelem alatt álló területeken és más vízi növények égetése és a tarlóégetés vonatkozásában is a többször módosított 21/2001. (II 14.) korm rendelet előírásai szerint kell eljárni.
9.)A háztartásban kis mennyiségben keletkező hulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető , a többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm rendelet 11. §-a értelmében. 10.)Lakóterületen szagos , bűzös tevékenység nem folytatható , csak külterületen korszerű technológia mellett.
11.)Helyhez kötött díffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa , kezelője , illetve használója köteles- a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében- illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében- az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodno a többször módosított 21/2001. (II.14) Korm. rendelet 10. §-a értelmében 40. § A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó - 8/2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet - szerinti határértéket nem haladja meg.
A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/ 2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szabályozza.
Üzemi létesítményektõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
Zajtól védendõ terület
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
nappal 6-22 óra |
éjjel 22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
45 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
50 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
55 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
60 |
50 |
Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) |
|
|
ha az építési munka idõtartama |
|
Zajtól védendõ terület |
1 hónap vagy kevesebb |
1 hónap felett 1 évig |
1 évnél több |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
60 |
45 |
55 |
40 |
50 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
65 |
50 |
60 |
45 |
55 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
70 |
55 |
65 |
50 |
60 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
70 |
55 |
70 |
55 |
65 |
50 |
Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
ha az építési munka idõtartama |
|
Zajtól védendõ terület |
1 hónap vagy kevesebb |
1 hónap felett 1 évig |
1 évnél több |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
60 |
45 |
55 |
40 |
50 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
65 |
50 |
60 |
45 |
55 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
70 |
55 |
65 |
50 |
60 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
70 |
55 |
70 |
55 |
65 |
50 |
A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre
(dB) |
|
Zajtól védendõ terület |
üdülõ-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken |
kiszolgáló út; átmenõ forgalom nélküli út mentén |
gyûjtõút; összekötõút; bekötõút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repü-
lõtér, illetve helikop-
terállomás, -leszál-
lóhely mentén |
autópálya; autóút; I. rendû fõút; II. rendû fõút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fõvonal és pálya-
udvara; repülõtér, illetve helikopter-
állomás, -leszálló-
hely mentén |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
45 |
35 |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
65 |
55 |
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
3.)A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
42. § 1.)A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
2.)A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról az
1993. évi XLVIII. törvény alapján gondoskodni kell. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az ANPI előírása érvényes.
3.)A bányatelek területén történő építési célú telekalakításnál, illetve a telekingatlan beépítésénél figyelembe kell venni az 1993 évi XLVIII. Bányászatról szóló törvényt és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. (XII. 19.) számú Kormány Rendeletet. Bánya telekhatáron belül, illetve alábányászott területen építményt elhelyezni csak a bánya vállalkozó hozzájárulásával, talajmechanikai és bányageológiai szakvélemény és statikai terv alapján meghatározott módon (pl. lemezalapozás, vasbeton koszorú építésével) lehet.
4.)A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
-a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
-a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
-az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
5.)A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
6.)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
7.)A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén.
2.)Az üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn.
3.)Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig a 41/1997. (V.18.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzatot kell figyelembe venni. 4.)A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény alapján kell gondoskodni.
44. § A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni:
Az épített környezet védelme
45. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg
1.)Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
2.)Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
3.)A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
46. § 1) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza.
2.) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
3.) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
4.)A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.
5.) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően –függetlenül attól, hogy műemléki jelentőségű terület vagy sem – a következők szerint kell eljárni:
Az építési engedélyezési eljárás során ki lehet kötni, hogy az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontásról az Önkormányzati Testület határozhat.
- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell
Az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a) Építési anyaghasználat
Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
b.)Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
-Az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor.
- A nyílás és falfelületek aránya a védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.
c.)A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni
- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyen.
- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
d.)A nyilvántartott régészeti lelőhelyek ill. a védelemre javasolt régészeti lelőhelyek felsorolását a. függelék tartalmazza.
A régészeti lelőhelyek védelméről a
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 22.
. §. (3).
A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
Egyes sajátos jogintézmények
47. § 1.)A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
2.)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
közérdeket nem sért,
az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek
48. § Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz.
49. § 1.)Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
2.)Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
50. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
51. § 1.)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
2.)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
52. § Ez a rendelet 2006. május 18. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2006. június 1. napjától kell alkalmazni.
Jelen rendelet mellékletét képezi:
a./ Szabályozási Terv belterületre M= 1:4.000 (Sz-1)
b./ Szabályozási Terv külterületre M= 1:10.000 (Sz-2)