Ziliz Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§.(2) bekezdésében, 10.§.(1) bekezdésében, 26.§.-ában, 32.§.(3) bekezdésében, 45.§.(1) bekezdésében, 92.§.(1), (2) bekezdésében, 132.§.(4) bekezdés d), g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§.(1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1.§.

A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§.(1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki, amennyiben Ziliz közigazgatási területén lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkeznek.

2. Eljárási rendelkezések

2.§.

A rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a 7.§. és 9.§. esetén a polgármester gyakorolja.

3.§.

(1)     A települési támogatás iránti kérelem a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott           formanyomtatványon a Boldvai Közös Önkormányzati Hivatal Ziliz Községi         Kirendeltségében (a továbbiakban: Hivatal) terjeszthető elő.

(2)     A települési támogatás iránti kérelemhez az Szt. 10.§.(2)-(4) bekezdése alapján      számított jövedelem alátámasztására jövedelemigazolást kell mellékelni, amely fénymásolatban is becsatolható.

(3)     Nem havi rendszerességgel szervezett, továbbá vállalkozásból származó jövedelem            esetén adóbevallással már lezárt időszakra vonatkozóan az adóhatóság által kiállított      jövedelemigazolás, egyéb esetben könyvelő által aláírt jövedelemigazolást, ennek        hiányában a kiállító által aláírt jövedelemigazolást kell csatolni.

(4)     A települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

          a)  az 5.§.(1) bekezdés esetében a háziorvos által a gyógyszerszükségletről kiállított                       igazolás alapján kiadott gyógyszertári igazolást,

          b) az 6.§.(1) bekezdése esetében közüzemi díj számlát,

          c)  az 7.§.esetében a temetési számlát,

          d) az 8.§. esetében a többletkiadásokra vonatkozó igazolást,

(5)     Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresésé céljából nem működik együtt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Járási Munkaügyi Központjával.

4.§.

(1)     A megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a Közös Önkormányzati           Hivatal által történik az alábbiak szerint:

          a)  a havi rendszerességgel folyósított támogatásokat utólag, minden hónap 5. napjáig,

          b)  az esetenként megállapított ellátásokat a döntést követő 10 napon belül.

(2)     A támogatások kifizetése – az ügyfél kérése szerint – történhet házipénztárból, vagy lakossági folyószámlára való átutalással.

II. fejezet

3. Települési támogatás

5.§.

(1)     Képviselő-testület támogatásban részesítheti

          a)  gyógyszer kiadások viseléséhez azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre                    jutó jövedelme nem haladja meg

          aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

          ab) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át,

          és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj        mindenkori legkisebb összegének 30%-át eléri.

(2)     A települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, de nem haladhatja meg a 3.000.-Ft/hó összeget.

6.§.

^[1]"(1)     A képviselő-testület lakhatási támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. A villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a tüzelőanyag költségeihez támogatást nyújt."

(2)     Az Önkormányzat felé fizetendő közmű- és közszolgáltatási díj a lakhatási támogatásból levonható.

^[2](3)     Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával."

(3a)   A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3b)   Ha a háztartás

1. (3a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
2. (3a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3c)   Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4)     A lakhatást elősegítő települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2015. évben 450.-Ft.

(5)     A támogatás esetében elismert lakásnagyság

          a)  ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

          b)  ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

          c)  ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

          d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

          e)  ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

          de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6)     A támogatás egy hónapra jutó összege

          a)  a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

          b)  a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

          de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(7)     Az (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

          ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(8)     A lakhatást elősegítő települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra.

(9)     Lakhatást elősegítő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(10)   A lakhatást elősegítő támogatás megállapításának és folyósításának feltétele, hogy kérelmező, illetve az ellátás jogosultjának lakókörnyezete rendezett legyen.

(11)   A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a lakhatást elősegítő támogatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat

-          tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja

-          az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja

-          a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá

-          a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartásáról megfelelően gondoskodik.

(12)   A lakókörnyezet rendezettségéről a Szociális Alapszolgáltató Központ bevonásával a kérelem benyújtását követő 10 napon belül környezettanulmányt kell készíteni. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság bármely kérelmező esetében – helyszíni szemlén – jogosult felülvizsgálni a Szociális Alapszolgáltató Központ által elkészített környezettanulmányt.

(13)   Ha a lakókörnyezet a (11) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, az Ügyrendi és Jogi Bizottság ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételten a helyszínen győződik meg.

(14)   Ha az ellátást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét a felszólítás ellenére a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak lakhatást elősegítő támogatás nem állapítható meg, illetve a lakhatást elősegítő támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

7.§.

(1)     Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való        hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről           gondoskodott és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem

          a) nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350%-át

          b) nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500%-át

(2)     Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásként biztosított települési támogatás

          a) az (1) bekezdés a) pontjában írt jövedelem esetében 15.000.-Ft

          d)az (1) bekezdés b) pontjában írt jövedelem esetén 10.000.-Ft.

(3)     A helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 80.000.-Ft.

8.§.

(1)     A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családot és   személyt, - elsősorban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45.§.(4) bekezdésében meghatározott esetekben - akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg

          a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

          b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

            Az Szt. 45.§.(4) bekezdésében foglaltakon túl

       a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

                        aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

                        ab) a családot elemi csapás érte

                        ac) 7 napot meghaladó tartós kórházi kezelés,

                        ad) súlyos közlekedési balesetet,

                        ae) egyéb hirtelen bekövetkező, előre nem várt családi tragédia

       b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

       ba) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése során, igazoló

             módon veszélyeztetve,

                        bb) olyan váratlan anyagi kiadás jelentkezik, amely veszélyezteti létfenntartásának

                              biztosítását.”

(2) A (1) bekezdés szerinti jövedelemhatárok nem vonatkoznak a 8.§.(1) bekezdés a) pont szerinti esetekre.

(1)   ZIliz község költségvetésének terhére biztosított köztemetés költségeinek megfizetésére az Szt. alapján az eltemettetésre köteles személy utólagosan kötelezhető.

(2)   Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben            mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, amennyiben a mentesítésre vonatkozóan   kérelmet terjeszt elő, továbbá családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.”

III. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

       10.§.

A személyes gondoskodást az önkormányzat szociális alapszolgáltatás keretében

            - házi segítségnyújtás

            - étkeztetés

            - családsegítés

            - nappali ellátás formájában biztosítja.

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt

Nappali ellátás

(1)     a)  A nappali ellátást nyújtó intézmény típusa: Idősek klubja

b)  Az idősek klubja a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2)     Az idősek klubjába felvehető

          a)  a 18. életévüket betöltött, idős korú (60. életévét betöltött) szociálisan és mentálisan támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes személy

          b)  az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára tekintettel (legalább 50%-os munkaképességű illetve 40%-os egészségkárosodott) gondozásra szorul.

(3)     Nappali ellátásért térítési díjat nem kell fizetni.

Személyi térítési díj mérséklése, elengedése

(1)     A személyi térítési díj csökkenthető, illetve elengedhető ha azt a kötelezett jövedelmi s vagyoni viszonyai indokolttá teszik.

(2)     Különös méltánylást érdemlő esetekben a polgármester átmenetileg csökkentheti a térítési díj összegét, amennyiben a kérelmező anyagi, szociális helyzetében, egészségi állapotában kedvezőtlen változás állt be (kérelmező jövedelmében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékű jövedelemcsökkenés, a kérelmező házastársának halála, súlyos betegség).

A polgármester elengedheti a térítési díj megfizetését amennyiben a kérelmezőt ért elemi kár miatt nem tudja létfenntartását biztosítani.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

Hatályát veszi Ziliz Község Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló 6/2009.(VI.18.) önkormányzati rendelete.

                                   Verebélyi Norbert                                                     Dr. Gadóczi Bertalan

                                     polgármester                                                                       jegyző

Ziliz Község Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2015.(XI.12.)  önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról  szóló 2/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Ziliz Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§.(2) bekezdésében, 10.§.(1) bekezdésében, 26.§.-ában, 32.§.(3) bekezdésében, 45.§.(1) bekezdésében, 92.§.(1), (2) bekezdésében, 132.§.(4) bekezdés d), g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§.(1) bekezdés 8.a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§.

A Rendelet 6.§.(1) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:

„A tüzelőanyag támogatás természetben is adható.”

2.§.

A Rendelet 6.§.(3) bekezdése helyébe  az alábbi lép:

„Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.”

3.§.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

            Verebélyi Norbert  sk                                                            Dr. Gadóczi Bertalan  sk

                   polgármester                                                                               jegyző