Gagyapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési SZabályzatról

Hatályos: 2016. 02. 17- 2017. 10. 30

Gagyapáti Község Önkormányzat Képviselő- testületének
2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról



A képviselő-testület abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) illetve az Alaptörvényben foglalt felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg egységes szerkezetben helyezve:


I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.§


(1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Gagyapáti Község Önkormányzata


(2) Székhelye: 3837 Gagyapáti, Kossuth L. út 15.


(3)  Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Gagyapáti Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)


(4) Az önkormányzat működési területe Gagyapáti község közigazgatási területére terjed ki.



II. Önkormányzati feladatok, hatáskörök

2. §.



(1) Az önkormányzat feladat és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Gagyapáti Község Képviselő-testületét illetik meg.


(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester valamint Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.


 (4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását az 1. sz, melléklet tartalmazza.


(5) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.



III. A képviselő-testület működése

3. §


(1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 3 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.


(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.


(3) Az ülés kötelező összehívására vonatkozó szabályokat az Mötv. határozza meg.


1. Alakuló ülés

4.§


(1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.


(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen vagy azt követő ülésen megválasztja a polgármester javaslatára, titkos szavazással az alpolgármestert. Dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról. Az alpolgármester a megválasztását követően esküt tesz.


2. Rendes ülés

5. §


  1. A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart.


  1. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester.



3. Rendkívüli ülés

6. §


(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására az Mötv. rendelkezései irányadóak.


(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell:

a)   a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait

b)   a határozat-tervezetet,

c)   az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot


(3) A polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány ennél rövidebb időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított tizenötödik napra, köteles összehívni a Képviselő-testület ülését.


(4) Amennyiben a polgármester nem gondoskodik határidőben a rendkívüli ülés összehívásáról, úgy a képviselő-testületi ülést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.


(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 24 órával kell a képviselők és az jegyző részére kézbesíteni.


4. A képviselő-testület ülésének összehívása

7.§


(1) A képviselő-testület feladat és hatáskörét ülésein gyakorolja.


(2) A képviselő-testület üléseit a Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal Felsőgagyi Kirendeltség aljegyzői irodájában tartja.


(3) Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik. A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek legalább 5 nappal az ülés előtt kézhez kapják.


(4) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a rendeletek és határozatok tervezeteit, szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot.



8.§


(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

      a) a képviselő-testület tagjait,

      b) a jegyzőt,

      c) a napirendi pontok előadóit,

      d) akit a polgármester a napirendi pont témájához indokoltnak tart.


(2) A képviselő-testület ülésein szavazati joggal csak a települési képviselők rendelkeznek.


(3) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg:

      a) a jegyzőt,

      b) a napirendek előadóit,

      c) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

      d) a Kormányhivatal vezetőjét, képviselőjét,

      e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét.


5. A képviselő-testület munkaterve

9. §


(1) A Képviselő-testület a Mötv. szerint üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester az jegyző útján gondoskodik.


(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

A Képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:

- települési képviselők,

- a helyi nemzetiségi önkormányzat,

- jegyző.


        A munkatervnek tartalmaznia kell:

- az ülések időpontját, helyét,

- a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését)

- az előterjesztés előkészítésének határidejét

-  a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét,

-  a napirend tárgyalásához (amennyiben szükséges) külön meghívottakat.


  1. A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.



6. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai

10. §


(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.


(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A levezető elnök dönt arról, hogy részükre biztosít-e felszólalási jogot.


(3) A zárt ülés elrendelésre az Mötv. rendelkezései az irányadóak.


(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén a közös hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor.


(5) A zárt ülésen hozott határozatot – amennyiben ahhoz az érintett hozzájárul, és az önkormányzat érdekeit nem sérti - a nyilvános ülésen ismertetni kell.



11.§


  1. A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
  2. Az ülés vezetésének rendje a következő:

Az ülés megnyitását követően a jelenléti ív alapján meg kell állapítani a határozatképességet,

A levezető elnök tájékoztatást ad a két ülés között a testület nevében hozott döntésekről, fontosabb eseményekről, tárgyalásokról,

Előterjesztést tesz a napirendre, melynek elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Az egyes napirendi pontokat az előterjesztő szóban kiegészítheti.

Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai kérdést intézhetnek, melyre válaszolni kell.

A levezető elnök minden napirendi pont felett külön-külön vitát nyit.

A vitát a levezető elnök vezeti és zárja le. A vitában elhangzottakról rövid összefoglalást ad.

Amennyiben a vitában elhangzott bármely javaslattal szemben az jegyzőnek törvényességi észrevétele van, szót kell adni részére.


7. Határozatképesség

12. §


  1. A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha azon a települési képviselők több, mint a fele jelen van. A határozatképességet az ülés során folyamatosan figyelemmel kell kísérni.


  1. Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról 8 napon belül gondoskodni kell, ugyanazon napirendi pontok tárgyalásával.



8. A tanácskozás rendjének fenntartása

13. §


  1. A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést levezető elnök feladata.

Ennek során:

      Figyelmezteti a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, sértő kifejezéseket használ,

      Ismételt figyelmeztetés esetén megvonhatja a szót,

      Rendre utasítja azt, aki méltatlan magatartást tanúsít,

     


  1. Ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását ellehetetleníti, a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja.


9. Az előterjesztés

14. §


  1. Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett: rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató, sürgősségi indítvány.


  1. Írásban vagy szóban kerül benyújtásra.


  1. Az előterjesztésnek a tárgykör valósághű bemutatását kell tükröznie, világosnak, közérthetőnek kell lennie.


  1. Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot is készíteni kell.


  1. Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:
    1. az Mötv-ben meghatározott, képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörökbe tartozó ügyekben,
    2. a Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben.




10. Sürgősségi indítvány

15. §


  1. A települési képviselő, a polgármester, a jegyző rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.


  1. Az indítványt az ülést megelőző munkanapon 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.


  1. A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


  1. Ha a testület az indítványnak helyt ad, akkor az indítványok, javaslatok napirend utolsó pontjaként tárgyalja meg.



11. Döntéshozatal

16. §


  1. A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
  2. A levezető elnök az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
  3. Az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlevő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
  4. A képviselő-testület a döntéshozatalból kizárhatja azt, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A képviselő köteles a személyes érintettségét bejelenteni. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
  5. A  minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott települési képviselők több mint felének - azaz 2 fő -  egybehangzó szavazata szükséges.



12. Szavazás

17. §


  1. Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
  2. A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Eredményét a levezető elnök állapítja meg.
  3. Érvényes a döntés, ha a jelenlevő képviselők több, mint a felének szavazata egybehangzó. Ha érvényes döntés nem született, a kérdés tovább tárgyalható.



13. Név szerinti szavazás

18. §


  1. A testület név szerinti szavazást rendel el:
    1. helyi népszavazásról,
    2. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,
    3. ha törvény írja elő.


  1. Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a jelenlevő testületi tagok nevét, akik nevük elhangzása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavak kimondásával szavaznak.
  2. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.



14. Titkos szavazás

19. §


  1. Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
  2. A titkos szavazás szavazólapon történik.
  3. Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. A szavazás előtt ismertetni kell a szavazás menetét, módját.
  4. A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.



15. Határozat

20. §


  1. A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni.
  2. A hatályos testületi határozatokról az aljegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
  3. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire Ket. rendelkezései irányadóak.



16. A jegyzőkönyv

21. §


(1) A Képviselő-testület üléséről az Mötv. alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.


  1. A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:
    1. a távolmaradt képviselők nevét, távolmaradás okát,
    2. napirendi pontonként az előadók nevét,
    3. szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
    4. elhangzott bejelentéseket, kérdéseket,
    5. a határozat szó szerinti szövegét, a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét,
    6. név szerinti szavazás esetén a szavazatot nevenként.


  1. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
    1. jelenléti ívet,
    2. meghívót,
    3. írásos előterjesztést,
    4. végleges rendeleteket,
    5. aláírt szerződéseket,
    6. érintett nyilatkozatát, ha személyes ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,
    7. az aljegyző törvényességi észrevételét,
    8.  titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.


  1. A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a testületi ülés jegyzőkönyvébe.


(5) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készíthető.



17. Rendeletalkotás

22.§


(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi, társadalmi viszonyok rendezésére, valamint törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.


(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

            a) települési képviselő,

            b) képviselő-testület bizottsága

            c) jegyző


(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A beterjesztett javaslatról a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a testületet.


(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.


(5) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni és közzé kell tenni.


(6) A kihirdetés módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés.


(7) Az önkormányzati rendeleteket évente folyamatos sorszámmal illetve évszámmal kell ellátni.


IV. A települési képviselő

23. §


(1) A települési képviselő az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért, illetve a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt a település érdekeinek képviseletében.


(2) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.



V. A képviselő-testület bizottságai

24.§





VI. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző



1. A polgármester

25. §


(1) Gagyapáti településen a polgármester a választópolgárok által választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főállásban, kötetlen munkaidőben végzi.


(2) A polgármester feladatait az Mötv. és más törvények szabályozzák.


(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

            a) segíti a képviselők munkáját,

            b) képviseli az önkormányzatot,

            c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

            d) biztosítja a helyi hatalomgyakorlást.


2. Az alpolgármester

26.§


(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, saját tagjai közül egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.


(2) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.



3. A jegyző

27. §


(1) a j egyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges.


(2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki.


(3) A jegyző kinevezésére és feladataira az Mötv. rendelkezései az irányadók.



VII. A Közös Önkormányzati Hivatal

28. §


  1. A Közös Önkormányzati Hivatal alapítására, működésre az Mötv. rendelkezései az irányadóak.


(2) A Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye:

3821 Krasznokvajda, Scholtz Albin tér 3.


Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal Felsőgagyi Kirendeltségének székhelye:

3837 Felsőgagy, Rákóczi út 78.


A Közös Hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfő 8 órától 12 óráig

szerda 8 órától 16 óráig

péntek 8 órától 12 óráig



VIII. A Társulás

29. §


(1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb megoldása érdekében tárulásokban vehet részt.


(2) A társulásokra vonatkozó részletes szabályokat az Mötv. tartalmazza.





IX. A lakossági fórumok rendje


1. Közmeghallgatás

30.§


(1) A Képviselő- testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.


(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a közmeghallgatást megelőző 15 napon belül az értesítést ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal, illetve a Közös Hivatal Kirendeltségének hirdető tábláján.




2. Helyi népszavazás

31. §


(1) Helyi népszavazást a 2013. CCXXXVIII. törvény előírásai szerint lehet kezdeményezni.




X. Az Önkormányzat vagyona

32. §



(1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.


(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes körét, a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.


(3) A helyi adók megállapításának szabályait a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.


(4) A belső ellenőrzési feladatokat megbízási szerződés keretében külső szolgáltatóval látja el.



XI. Az önkormányzat gazdálkodása

33. §



  1. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése.


  1. A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat.


  1. A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.


  1. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.



XII.
Záró rendelkezések

34. §



  1. E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
  2. Hatályát veszti Gagyapáti Község Önkormányzatának 9/2013. (XI.21.) önkormányzati rendelete és azt módosító 6/2014. (III.14.) önkormányzati rendelete.




Gagyapáti, 2015. február 27.


P. H.



Mitró János jegyző megbízásából:



Bogoly János s.k.

Dr. Kerékgyártó Judit s.k.

polgármester

aljegyző




Záradék:


Kihirdetve: 2015. február 27.


                                                                                               Dr. Kerékgyártó Judit s.k.

                                                                                                          aljegyző