Felsőgagy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2021.(I.14.) önkormányzati rendelete

a lakások bérletére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2021. 01. 15

Felsőgagy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2021.(I.14.) önkormányzati rendelete

a lakások bérletére vonatkozó szabályokról

2021.01.15.

Felsőgagy Község Önkormányzata képviselő- testületének feladat- és hatáskörében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában valamint az Mötv. 13. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el a rendelet helyben szokásos módon történő közzététele mellett:

1. §

A rendelet hatálya

A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Felsőgagy község közigazgatási területén lévő minden olyan lakásra, amely Felsőgagy Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonnában van.

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed:

a) a Felsőgagy Község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre,

c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,

d) a hontalanokra,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben a pályázat vagy kérelem benyújtásának az időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Felsőgagy Község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

(2) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

3. §

A rendelet tárgyi hatálya

(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed Felsőgagy Község Önkormányzata tulajdonában lévő minden lakásra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön rendelet szerint életjáradéki szerződés alapján önkormányzati tulajdonba kerülő lakásokra - a jogosult használati jogának fennállása alatt.

A lakások bérbeadásának jogcímei

4. § Felsőgagy Község Önkormányzata az EFOP 2.4.1-16 projekt keretében létrehozott lakásokat szociális helyzet alapján a pályázat előirásainak megfeleleően adja bérbe.

Értelmező rendelkezések

5. § (1) A rendelet alkalmazásában a képviselő-testület a család, az egyedülálló, egyedül élő, háztartás, jövedelem fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerinti, a közeli hozzátartozók fogalmának meghatározásánál a Ptk. szerinti fogalom-meghatározasokat alkalmazza.

(2) Vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindekori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja.

(3) Szociálisan rászoruló: az a személy és család, akinek vagy a jogszerűen vele együtt költözők tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház.

Adatvédelemre vonatkzó rendelkezések

6. § A bérbeadó - a jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak. Az önkormányzat az adatok kezelésekor a GDPR szabályozókat mindenkor köteles figyelembe venni.

A bérlakások üzemeltetése és bérbeadása

7. § (1) A lakások tulajdonosi feladatait Felsőgagy Község Önkormányzata látja el. E feladatokat a bérleti szerződés részletezi.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntéseket a képviselő-testület hozza.

(3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat a Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal Felsőgagyi Kirendeltsége - a továbbiakban hivatal - látja el. A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.

(4) Az e rendeletben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a képviselő-testület hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.

(5) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(6) A lakások bérbeadásából folyó bevételt az Önkormányzat elkülönített számlán kezeli, a befolyó összeget a lakások fenntartására fordítja.

8. § (1) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást helyben írásos hirdetmény útján kell közzétenni.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

a) a pályázati jogosultság feltételeit,

b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások számát,

c) a bérleti jogviszony határozott időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) a pályázati kérelem benyújtásának helyét, módját és határidejét és

f) a pályázatok elbírálásának, valamint az eredmény ismertetésének várható határidejét.

g) A pályázati adatlap tartalmazza:

ga) a pályázó alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét,

ga) a pályázó fennálló lakhatásának jogcímét a pályázat benyújtásának időpontjában,

ga) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét és

ga) a pályázó és a pályázóval jogszerűen együtt költözők jövedelmére vonatkozó igazolását, valamint a szociális és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat.

(3) Egy pályázó egyidejűleg legfeljebb három lakásra nyújthat be pályázatot.

(4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(6) A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. (3. melléklet)

A szociális bérlakásokra történő pályázatok döntéshozatali folyamata

9. § (1) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület a rendelet a meghatározott szempontrendszer alapján dönt.

(2) A pályázat eredményéről a pályázókat a hIvatal a döntéstől számított 15 napon belül értesíti.

(3) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(4) A képviselő-testület által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.

(5) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 90 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(6) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (3) és (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik, illetve a bérleti szerződést megköti.

(7) A (3) és (5) bekezdésben foglalt bérleti jog elvesztése esetén a képviselő-testület ismételten dönt a benyújtott pályázatok alapján a bérlő kiválasztásáról.

10. § (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat:

a) aki és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában- Magyarország területén nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, erről nyilatkozik;

b) akinek és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogáról nem mondott le, vagy bérleti jogviszonya nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg.

(2) A pályázat benyújtásának az (1) bekezdésben foglaltakon kívül további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki.

A bérlő jogai és kötelezettségei

11. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.

(2) A Hivatal a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban 15 napon belül tájékoztatja.

(4) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja.

(5) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díj tartozásuk. A bérleti szerződés meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a bérlő körülményeinél fogva e rendelet szerint lakásbérleti pályázat benyújtására nem lenne jogosult.

(6) Ha bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított

a) 30 napon belül köteles ennek tényét bejelenteni a bérbeadó felé és

b) 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból.

A bérbeadó jogai és kötelezettségei

12. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében

a) az épület karbantartásáról,

b) az épület központi berendezésének állandó üzemképes állapotáról és a keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2) Bérbeadó csak az ingatlan értékét növelő átalakításhoz járul hozzá. Az értéknövelő beruházás hivatalos dokumentumokkal igazolt költségének 50%-ával csökkenthető a bérleti díj összege.

13. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a képviselő-testület kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit megállapodásban kell meghatározni.

14. § (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, az bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

15. § (1) Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben, vagy a bérlővel előre egyeztetett időpontban évente legfeljebb négy alakalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(3) A képviselő-testület és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart, mely nem része az (1) pontban említett ellenőrzéseknek.

(4) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájélkoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

(5) A hivatal a pályázatok elbírálása előtt szükség szerint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.

A befogadás szabályai

16. § (1) A bérlő a lakásba más személyt az Ltv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a képviselő-testülettől.

(3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.

(4) A képviselő-testület a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.

(5) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

17. §

A bérleti jog folytatása és az elhelyezési kötelezettség szabályai

(1) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a képviselő-testület hozzájárulásával befogadott, lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.
(2) A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

Hozzájárulás albérleti szerződéshez

18. § A bérbeadó a teljes vagy részleges albérletbe adásához nem járul hozzá.

A lakbér mértéke

19. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni, melynek mértéke havi 7000 Ft azaz hétezer forint /ingatlan.

(2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

a) lakás használata,

b) a lakás és az épület üzemeltetése, a lakbérek közlése és beszedése,

c) A lakás és az épület fenntartása:

ca) a szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért;

cb) az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása;

cc) az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése;

cci) biztosítási díj.

(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet (kertet) térítés nélkül jogosult használni. A bérlő a lakáshoz tartozó területen - az építésügyi előírások betartásával - melléképületet létesíthet.

A lakásbérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése

20. § (1) A képviselő- testüelt a szociális bérlakásokat 3 évre adja bérbe, mely ezt követően 1, 3, vagy 5 évvel meghosszabbítható.

(2) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontot követő 60 napon belül nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást rongálják, a lakást vagy a hozzá tartozó kertet rendeltetésükkel ellentétesen használják,

(3) A 10 000 Ft alatti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, a képviselő-testület a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.

(4) Amennyiben a bérlő a képviselő-testület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a képviselő- testület a lakásbérleti szerződést az Ltv. szerint meghatározott módon felmondja.

(5) Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

21. § (1) A szociális bérlakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.

(2) A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a képviselő-testület a kérelem benyújtását követő ülésén újabb 5 évvel meghosszabbíthatja, ha a kérelmezők továbbra is megfelelnek a rendelet feltételeinek és nincs lakbér vagy közüzemi díj- tartozásuk.

(3) A szerződés meghosszabbításának további feltétele, hogy a kérelmező és a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak.

(4) A bérleti szerződés meghosszabbítására meghatározott határidő elmulasztása esetén, vagy ha a kérelmező nem felel meg a szerződés meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlő a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást.