Beret Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018(II.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 02. 28Beret Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018(II.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Beret Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága,a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya,a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint, a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Beret Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet területi hatálya Beret Község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Beret Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
b) Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
c) Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
d) Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
e) Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
f) Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
g) Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
h) Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
i) Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
j) Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) A helyi építészeti érték minden olyan helyi építészeti, településszerkezeti, falu- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek, valamint az ezeket körülvevő környezet, ami nem minősül műemléknek vagy műemléki környezetnek.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
(4) A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alatt álló érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Beret Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
h) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
i) a helyreállítási javaslatot,
j) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
8. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése
12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
Településképi szempontból meghatározó területek: Beret Község településkép szempontjából meghatározó területei
13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Beret Község teljes közigazgatási területét:
a) a település belterülete,
b) a település külterülete.
c) Örökségvédelmi területek: régészeti lelőhelyek.
d) Táj- és természetvédelmi területek: tervezett természeti terület; országos ökológiai hálózat övezete (ökológiai folyosó); tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, egyedi tájértékek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. számú melléklet, a táj- és természetvédelmi területek lehatárolását az 1. sz. függelék, az örökségvédelemmel érintett területek felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
(2) A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(6) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11/A. Belterület
15. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) Tetőidom és hajlásszög: magastetős kialakítású, a tető hajlásszöge, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a tető hajlásszög 32-42°
(3) Tetőhéjalás: hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
(4) Homlokzatszínezés: homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(6) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(7) Udvari épületek elhelyezése, kialakítása: udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő; az udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
(8) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
(9) Kerítés kialakítása:
a) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.
b) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.
11/B. Külterület
16. § (1) Mezőgazdasági területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból kell kialakítani.
(2) Az épületek külső megjelenítéséhez lehetőleg hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
(3) Az épületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül), mesterséges pala, bitumenes zsindely.
12. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.
(2) Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
(3) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 2. sz. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.
(4) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.
(5) Amennyiben bármelyik közterületen burkolatbontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie.
(6) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.
13. A zöldfelület kialakításának követelményei
18. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken a 2. sz. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.
14. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
(3) A táj értékek megőrzendők, tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont értékek, természeti emlékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Rendszeres gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(4) Gondoskodni kell a táj érték, természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről.
15. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
20. § (1) A helyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:
a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
c) A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
d) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
e) A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
f) Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
g) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el el.
(2) Helyi védelem alatt álló keresztek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
21. § (1) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges.
(2) Helyi védett épület bontására csak a védettség 7. § szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén, az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
(4) Klímaberendezés kültéri egysége, elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.) valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(4) A közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.
(5) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(6) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(7) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
24. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:
a) belterület,
b) országos ökológiai hálózat övezete,
c) tájképvédelmi terület,
d) egyedi tájértékek területe.
25. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:
a) elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,
b) egyéb, védelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
26. § (1) Beret község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és annak a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó közzététele vagy elhelyezése.
(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
27. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(5) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
(6) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges
30. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció: Rendelkezés a szakmai konzultációról
32. § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén
c) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
d) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
e) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
f) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
fa) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
fb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.
A településképi véleményezési eljárás
24. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
33. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
34. § A polgármester véleménye a 33. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
25. A településképi véleményezés szempontjai
35. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
26. A településképi véleményezési eljárás szabályai
36. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 2. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendelet 26/A §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
A településképi bejelentési eljárás
27. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
37. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
a) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
b) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
c) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
39. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
28. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b. pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
29. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
41. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi bejelentési eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.
(2) Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
30. A településképi kötelezési eljárás
42. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
d) a településképi követelmények megsértése esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.
31. A településkép-védelmi bírság
43. § (1) A polgármester, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
Záró és átmeneti rendelkezések
32. Hatályba léptető rendelkezések
44. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
33. Hatályon kívül helyező rendelkezések
45. § Hatályát veszti Beret Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 12/2017. (X.19.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1a. 
2. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme: (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
4.1a. A telek területe: _____________________
4.1b. A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: ______________________________________
5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
7.1a. Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld
7.1b. Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db
7.1c. Egyéb szakhatósági állásfoglalás ________ pld
7.1d. Egyéb okirat ___________________________________________________________________
8. Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
9. Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap
aláírás (kérelmező)
3. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme: (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
7.1a. Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld
7.1b. Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db
7.1c. Egyéb szakhatósági állásfoglalás _________ pld
7.1d. Egyéb okirat ____________________________________________________________________
8. Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.
9. Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap
aláírás (kérelmező)
1. függelék
1. 
2. Egyedi tájértékek
Ssz. |
Név |
Helyszín |
Főbb jellemzők |
|---|---|---|---|
1. |
Református templom |
Rákóczi u. 48. |
Egyhajós, harangtornyos, barokk stílusú református kőtemplom, a lépcső mellett gesztenyefákkal, valamint az I. és II. világháborúban elhunytak emlékére állított emléktáblával a falon. |
2. |
1848-as emlékmű |
A falu központjában, a főút K-i oldalán, az italbolttal szemben |
3 m magas, fehér, kőből épült emlékmű, vasráccsal körbekerítve, évszámmal és emléktáblával ellátva. Felirata: „A néppel tűzön, vízen át.” Petőfi S. Az emlékmű felső részén kisméretű, szürke kőtáblába vésve két évszám: 1848 1948. |
3. |
Csuszamláshalmaz üledékes kőzeten |
A belterület ÉK-i határában, a Ny-i irányba néző domboldalon, kb. 170-220 m magasságban. |
Kevert homokos-agyagos összletű, kb. 200 x 200 m-es területű, inaktív csuszamlások. A hepehupás felszínt az egykori csuszamlások alakították ki. |
4. |
Lakóházsor (utcakép) |
A belterület déli határánál sorban. |
Jellegzetes utcakép, füstlyukas házak. A házak utcafronti részén, a tető felső harmadában, a csúcsrésznél faberakású díszítés, benne: a tulajdonos monogramja, a ház építésének éve és díszítés (legidősebbek a XIX. sz végéből) |
5. |
Idős gyümölcsös |
Babar-tető DK-i és K-i oldala |
Fasorokkal elválasztott kisebb parcellák, körülötte szántóföld, amelytől jól elkülönül. Szilva, dió, szőlő, közte kisebb szántók lucernával, kukoricával, krumplival, egy része elhagyott, más része művelt. Jellegzetes művelési mód, tájkép meghatározó eleme. |
6. |
Üledékes összlet feltárása |
Meggyes-szőlő, a templomtól 500 méterre keletre. |
Középszemű, szürkés-sárga, csillámos homok alapkőzetű, kb. 70 x 30 m nagyságú bányaterület. Világos, barnásszürke, középszemű, csillámos homok, felső 2 m-én mészkonkréciókkal. Rétegződés nem látható, csak a felszíntől kb. 2,5-3 m-re található rozsdás, finomabb szemű rétegben. |
3. 
4. 
2. függelék
1. 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
Magyar név |
Tudományos név |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
2. 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
Az érintett növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
3. 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről
4. Általános irányelvek
Ezen fajok listája:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
zöld juhar |
Acer negundo |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
parlagfű |
Ambrosia artemisiifolia |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
lándzsáslevelű őszirózsa |
Aster lanceolatus |
kopasz őszirózsa |
Aster novi-belgii |
fűzlevelű őszirózsa |
Aster x salignus |
kerti seprűfű |
Bassia scoparia |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
süntök |
Echinocystis lobata |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
csicsóka |
Helianthus tuberosus |
parlagi ligetszépe |
Oenothera biennis |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
alkörmös |
Phytolacca americana |
karmazsinbogyó |
Phytolacca esculenta |
kései meggy |
Prunus serotina |
akác |
Robinia pseudoacacia |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
3. függelék
azonosító |
megye |
település |
lelőhely-szám |
név |
HRSZ |
|---|---|---|---|---|---|
15875 |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
Beret |
1 |
Rákóczi u. 35, |
46, 44, 45, 60, 61, 57 |
16424 |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
Beret |
2 |
Református templom |
25, 27, 26 |
44707 |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
Beret |
3 |
Babar-tető (Szőlőskert) |
028/8, 028/12, 1102/2 |