SAJÓNÉMETI község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997.évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999.évi CXV, törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi következményeket jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendelet alkotja meg.

1. A rendelet területi hatálya kiterjed SAJÓNÉMETI teljes közigazgatási területére

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a mütárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

- a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala

- építési határvonal

az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai

- a területfelasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás

a legnagyobb beépítettség mértéke

megengedett építmény magasság

a minimális telekméret

a kötelező beépitési vonal

- a környezetvédelmi előírások

- korlátozások

a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:

- a szabályozási vonalakat,

- a területfelhasználási egységek határát,

- a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,

a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,

a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

- a belterület bővítés határát.

b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.

A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti az alábbiak szerint.

0,5- m- nél nagyobb reklámhordozó

védett épületek átfestése, illetve színezése

klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén

1.) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatoini,ki

- védett épület esetén a részletes színezési terv

- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit

1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

4. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

5. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

1. A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

2. A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

3. A beépítésre szánt terület az alábbi t erületfelhasználási egységekre ( övezetek) tagozódik:

a. falusias lakóterületek

b. településközpont vegyes terület

c. különleges terület

4.) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a. közlekedési és közműterület,

b. zöldterület

c. erdőterület

e. mezőgazdasági rendeltetésű terület

f. egyéb rendeltetésű terület

2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.

1. A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint termelő kertgazdasági építmény,

a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m² beépített szintterületig

kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig

igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig

szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig

sportlétesítmény

üzemanyagtöltö kivételesen sem helyezhető el

nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

2. Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

- Ha a föfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció
építménytmagasságát nem lépheti túl.

- Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.

3.) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:

a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

- a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

a levegőminőségi előírásoknak,

- működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

- az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

4. A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.

5. Ha a m ár kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és
egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.

6. Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

7. Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

- Az építési telek beépítését az építési helyen lehet megvalósítani, ezen előírás a melléképítményekre is vonatkozik. A hátsókert minimális méretén belül építményt elhelyezni nem lehet.

8. Előkertben kiszolgáló melléképítmény nem helyezhető el.

9. Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m

Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m

Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.

10. Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

11. Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

12. A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

13. Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

14.) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.

Kő, műkö, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.

Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, rikító erős színek nem alkalmazhatók

Kö, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.tornác fából, vagy kőből egyaránt létesíthető

Lapostető nem építhető. A tető hajlásszög 35-42 fok

Tetőfedésre hullámpala, müanyag hullámlemez, müanyag síklemez nem alkalmazható.

A tető felületen álló tetöablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetöablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.

Müanyag előtető nem építhető

Az utcai homlokzaton két ablak jelenítendö meg, melyek max. mérete 1,2X1,5 m Ajtók max. mérete 2,0X2,4 m

1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.

b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően

kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb e setében a z átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

a) az elökert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

b) az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építméy magasság 4,0 m lehet.)

c) a h átsókert mérete e I kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)

d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t.

- sem az övezetre előírt telekmélységet,

- sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett
építménymagasság mértékével csökkentett értéke.

e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg

- sem az övezetre előírt telekmélység nek a megengedett

építménymagasság értékével csökkentett értékét

sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.

- sem a 20,0 m-es telekmélységet.

3.) Az illeszkedés általános szabályai

a) A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme védendö.

b) Az építmény magasság és az oldalkert mérete összefügg, oldalhatáron álló beépítés esetén a telepítési távolság határozza meg a szomszédos épületek építmény magasságát.

4.)Az építési vonal a kialakult telektömb

a. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elö.

b. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

5.)A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság foghíj esetében nem haladhatja meg

- sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát

19

- sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek

figyelembevételével számított —utcaképi átlagos építménymagasságot. saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg

- sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,

- sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát,

6.) Új magastetö létesítése, magastetö átalakítása esetén a tetözet magassága -általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.

a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 42 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

b) félig (hézagosan) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetösik(ok) hajlásszöge -megközelítőleg legyen azonos, a takarandó tüzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, m int 3 5 fok, vagy nagyobb mint 42 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.

1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.

b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető

c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 550 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

legkisebb zöldfelület 40 ⁰10

terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény

- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan

környezetvédelmi besorolások

levegöminőség: általános levegötisztaságvédelmi övezet (VÉDETT I.) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

- Közmüvesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhetö meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

1 ) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel

b) az övezetben zártsorú beépítés (hézagosan zártsorú beépítés) nem engedhető.

c) a föfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 40 %

- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény

- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan

- környezetvédelmi besorolások

levegöminöség: általános levegötisztaságvédelmi övezet ( VÉDETT I.) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelezö.

1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb négylakásos lehet, de legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el

b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető

c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be