Sajónémeti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (III. 27.) önkormányzati rendelete
Sajónémeti Község önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (III. 27.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 12. 05Sajónémeti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (III. 27.) önkormányzati rendelete
Sajónémeti Község önkormányzata Képviselő-testületének4/2013. (III. 27.) számú önkormányzati rendeleteaz önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Sajónémeti község Önkormányzatának Képviselő-testülete — a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésének és 107. §ának felhatalmazása alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjára, az 5. § (2) bekezdés b) pontjára, a 13. § (1) bekezdésére, valamint a 18. § (1) bekezdésére Sajónémeti Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
1. § Az R 2. mellékletében szereplő 239.naplószámon felvett Sajónémeti Szabadság utca 92 helyrajzi számon felvett általános iskola megnevezésű 722 m2 nagyságú 29696 eFt bruttó értékű és 15032 eFT becsült értékű ingatlan törlésre kerül.
2. § Az R 2. mellékletében szereplő 239.naplószámon felvett Sajónémeti Szabadság utca 92 helyrajzi számon felvett általános iskola megnevezésű 722 m2 nagyságú 29696 eFt bruttó értékű és 15032 eFT becsült értékű ingatlan törlésre kerül.
3. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
4. Rendelkezés a vagyonnal
4. § A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
6. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
5. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
7. § Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó döntések a 9-11. §-ok rendelkezései szerint tartoznak a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe.
8. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
10. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 20 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal feladata.
(3) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.
7. A felajánlott vagyon elfogadása
11. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a képviselő-testület
fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
12. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a képviselő-testület az ingatlan eladási- vagy vételi árát meghatározza az (1) bekezdés alapján vagy értékbecslési eljárást kezdeményez.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
9. Eljárás a tulajdonos képviseletében
13. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
10. Az önkormányzati követelés elengedése
14. § (1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csödegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
fi kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
11. Záró rendelkezések
15. § (I) E rendelet a kihirdetése napját követő harmadik napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésivel- egyidejűleg az önkormányzati vagyonról és vagyongazdálkodás szatiálp«ótól 5/2003. (IV. 06.) számú rendelet hatályát veszti
