1. § ^[1] A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2018 (III.22.) Önkormányzati rendelet 72.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép:

2. § ^[2] Ez a rendelet 2019.augusztus 28.-án lép hatályba

3. § Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott.

4. § Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza és a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

6. § A Sajónémeti község önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. § Az önkormányzat önként vállalt feladatot nem lát el.

8. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

9. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

• a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
• b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

• a) az ülések időpontját,
• b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
• c) az előterjesztő megnevezését,
• d) az előterjesztésben esetlegesen közreműködőket,
• e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget.

12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

• a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
• b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
• c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előadóit,
• e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált írásos előterjesztéseket, mely írásos előterjesztéseket előterjeszthetnek a polgármester, a települési képviselő, a bizottság, az illetékes országgyűlési képviselő, az illetékes járási hivatalvezető, a sajónémeti lakcímmel rendelkező állampolgárok. Az írásos előterjesztéseket a meghívó kiküldésének napját megelőző napig kell eljuttatni a jegyzőhöz. Elkésett előterjesztést a polgármester a soron következő munkaterv szerinti ülésen köteles beterjeszteni a képviselő-testület részére.

(4) Az írásos előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal – 3657 Királd Alsótelep 26. – (továbbiakban: hivatal) tárgy szerinti illetékes személyeit.

(5) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A polgármester rendkívüli esetben dönthet az írásos előterjesztés képviselő-testületi ülés előtti kiosztásáról. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

17. § (1) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

• a) a képviselőknek,
• b) a jegyzőnek,
• c) a nem állandó meghívottaknak
  • ca) az előterjesztőknek és
  • cb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(2) A (1) bekezdés c) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

• a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
• b) elektronikus levélben (e-mailben),
• c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 16. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.

19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

• a) a jegyzőt,
• b) az illetékes országgyűlési képviselőt.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

• a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
• b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

20. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosság tájékoztatásáért a polgármester felelős. A tájékoztatás formái

• a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
• b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

21. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

• a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
• b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
• c) a zárt ülés tényének bejelentése,
• d) napirendenként
  • da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
  • db) a vita összefoglalása,
  • dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
  • dd) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása,
  • de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  • df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
• e) a rend fenntartása,
• f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
• g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
• h) az ülés bezárása,
• i) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), e), f), h) pontokban meghatározott feladatok.

22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személy vesz részt. A zárt ülés tartásához a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjához kapcsolódóan a polgármester kötelezően meghívja az érintettet.

25. § (1) Írásos vagy szóbeli előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

26. § Az előterjesztések tartalmi elemei

• a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
• b) a téma ismertetése,
• c) a jogszabályi háttér bemutatása,
• d) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
• e) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
• f) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a jegyző jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az ülés vezetője foglalja össze, egyúttal az ülés vezetője vagy az előterjesztő reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § Az ülésvezető a vita lezárása után a módosító javaslattal kiegészített eredeti határozati vagy rendelet javaslatot, elutasított módosítást követően az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

• a) a határozat szövege,
• b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
  • ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
  • bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének - legalább 3 képviselő - egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

34. § (1) A képviselő-testület döntései

• a) a határozat,
• b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

• a) a napirend meghatározásáról,
• b) az ügyrendi kérdésekről,
• c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület rendeleteit, normatív határozatait a községházán az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell kihirdetni, saját honlapján közzétenni.

35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

• a) nyílt szavazással, ezen belül:
  • aa) nem név szerinti nyílt szavazással
  • ab) név szerinti nyílt szavazással,
• b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ - igen, nem, tartózkodom - a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

36. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(2) A titkos szavazás során a képviselők szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapokat a szavazást követően a jegyzőkönyv mellékletét képezik. Az Ügyrendi Bizottság jelen lévő minden tagja által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

37. § Az ülés vezetője a 35–36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

38. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

39. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását egy hónapra 50 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

40. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülésen részt vevők az ülésen a hozzászólási szándékukat jelzik.

(3) Az ülésen részt vevők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a polgármester korlátozhatja 2 perc időtartamra.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)–(4) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt egy hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

41. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

42. § A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

43. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy amennyiben az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá amennyiben a jelenlévő képviselő-testületi tagoknak további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

44. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

• 45. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet a jegyző kezel.

46. § A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

• a) a meghívót,
• b) a jelenléti ívet,
• c) a képviselők kérése alapján
  • ca) a képviselői indítványokat,
  • cb) a képviselői hozzászólásokat,
  • cc) a képviselői interpellációkat.

47. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

48. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, illetve a jegyző távolléte esetén a távollétében helyettesítő.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

49. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

51. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

52. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

53. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel, vagy az általános közmeghallgatással egy időpontban községpolitikai fórumot ( a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző jegyzőkönyvet készíttet a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

54. § A képviselő-testület ülésén önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körében tanácskozási jogot nem állapít meg.

55. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

56. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

• a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• b) előre bejelenteni, legkésőbb az ülés napján, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

57. § (1) A települési képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatás szabályairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint rendeletet alkotott.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozattal egy hónap időtartamra megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra alkalmazásra kerül..

58. § A képviselő-testület szervei:

• a) a polgármester,
• b) a képviselő-testület bizottsága,
• c) a jegyző,
• d) a közös önkormányzati hivatal,
• e) a társulás.

59. § (1)^[3] A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.

60. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

61. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• d) fogadóórát tart,
• e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: minden hétfői nap 7³⁰- 8³⁰ óra között

62. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat – kizárólag a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – az alábbi ügyekben:

• a) szociális ügyek,
• b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

• a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
• b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

63. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatású, feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája:

64. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok nem rendelkeznek nem képviselő-testületi tag taggal.

65. § A képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi bizottság.

66. § (1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

• a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,
• b) a polgármester jutalmazására, az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
• c) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,
• d) az éves tevékenységéről szóló beszámoló
• e) a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató.

(3) Az ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre

• a) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
• b) az alpolgármester díjazásának megállapítására, emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
• c) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
• d) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz.
• e) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése.
• f) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti
• g) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,
• h) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
• i) a h) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása.

(4) A bizottság feladata, hogy a (3) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,

68. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
• e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
• g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert.

69. § (1) A 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(2) A 68. § (2) bekezdés e)–f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

• a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
• b) a határozatok határidő nyilvántartása.

(3) A 68. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

• a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
• b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

70. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Polgármester által kijelölt, a hivatal – a mindenkori jogszabályi feltételeknek megfelelő végzettséggel rendelkező – köztisztviselője látja el.

(3)^[4] A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy megbízottként a helyettesítő ügyintéző köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni

71. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Királdi Közös Önkormányzati Hivatal néven Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

• 10. Társulás

72. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

• a) Putnok és Térsége Többcélú Társulás
• b) Észak-magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

(2) A képviselő-testület társulásaira hatáskört nem ruház át.

73. § (1) Cégszerű aláírással kell ellátni minden olyan iratot, amelyen megkövetelt a cégszerű aláírás és az önkormányzat kötelezettséget vállal, jogot szerez, vagy amely más jelentős jogkövetkezménnyel járó nyilatkozatot tartalmaz. A cégszerű aláíráskor a névviselés szabályai szerinti személynevet és az önkormányzat hivatalos bélyegzőjének lenyomatát kell alkalmazni. Cégszerű aláírásra jogosult a polgármester, illetve az általa felhatalmazott személy.

(2) Bankok, illetve pénzintézetek felé a cégszerű aláírást csak a bankszerű aláírási joggal rendelkező személyek tehetnek.

74. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

75. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

76. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014 (XII.04.) Önkormányzati rendelete.