Sajópüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (XI. 4.) önkormányzati rendelete

az avar és kerti hulladék nyílt téri kezeléséről, a levegő tisztaságvédelmi követelmények szabályozásáról

Hatályos: 2004. 11. 04- 2015. 12. 25

Sajópüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (XI. 4.) önkormányzati rendelete

az avar és kerti hulladék nyílt téri kezeléséről, a levegő tisztaságvédelmi követelmények szabályozásáról

2004.11.04.

Sajópüspöki Község Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bek., az 1995. évi LIII. tv. 48. §. /1/ bek., a 48. §. /3/ bek. b. pontja, a 2000. évi XLIII. tv. 2. §. /4/ bek., továbbá a 21/20010. (II.14.) Korm. r. 11. §. —aiban kapott felhatalmazás alapján az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetéséről, a levegő tisztaságvédelmi követelményekről - a helyi körülmények megfelelő szabályozása érdekében az alábbi rendeletet alkotja

(1) A rendelet célja az avar és kerti hulladékok kezelésének helyi szabályozása a levegő tisztaságvédelmi követelmények érvényre juttatása.
(2) A rendelet hatálya Sajópüspöki Község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet hatálya minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.

2. § .

A rendelet alkalmazása szempontjából:
a. Avar és kerti hulladékok: falomb, korhadék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (továbbiakban: kerti hulladék).
b. Hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása
c. Tároló edény, kukatartály, konténer, papír vagy műanyag zsák.

3. § (1) A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges komposztálással a keletkezés helyén. A komposztálás során figyelembe kell venni a lerakott hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának csökkentési arányait a 2000. évi XLIII. tv. 56. §. /7/ bekezdésében foglalt előírások szerint.

(2) a. Tűzgyújtás és égetés közterületen és ingatlanon belül heti két alkalommal (szeptember I-jétől április 30-ig) hétfői és pénteki napokon 13-15 óra között szélmentes időben megengedett. Az égetés maximum 30 percig tarthat, tartós füstölés nem megengedett. b. Szeles időben, továbbá nyári évszakban (május 1-jétől augusztus szemétégetés
céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

4. § (1) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról és égetést befejezően köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén megszerelt kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 I vizet edényben vagy egy db 34 A vizsgálati tűzoltásra alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot kell az égetés helyszínén készletben tartani, amellyel a tűz terjedése megakadályozható. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni.

(2) Az égetendő kert hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait.)

(3) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízi növényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.

(4) A kerti hulladék elszállítására az évente szükség szerint szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

5. § (1) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilolom alól a rendelet nem ad felmentést.

(2) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok, bevágás, stb.) mentén — a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül — bármely növényzet égetése tilos.

(3) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növény termesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(4) Engedély nélküli nyílt égetésnek minősül, ha a hulladék — elemi kár kivételével —bármilyen más okból eredően kigyullad.

6. § (1) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére.

(2) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy, aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értéket (emisszió) túllépi.

7. § .

Háztartási-fűtési tevékenységgel okozott légszennyezés.
(1) Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanok 140 kW összteljesítmény alatti tüzelőberendezés, illetve valamennyi fűtő- és tüzelőberendezés használata során csak tüzelőanyagok elégetése engedélyezett, melyek a berendezés használati utasításában szerepelnek.
(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, gyógyszert, festéket, elemeket, stb. különösen veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási eneraiatermelő berendezésben
vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB gáz, hűtőolaj, a háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék égethető csak el.

8. § .

Bűzös anyagok kezelése és a porképződés megelőzése.
(1) Bűzös anyagot — kivétel a (2) bekezdés — csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.
(2) Trágyát szállítani és tárolni a belterületen - a kellemetlen bűzhatás megelőzése érdekében — csak befedett állapotban szabad.
(3) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak rakszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.
(4) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásával keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell a munkálatok jellegétől függően legalább naponta, illetve közterület esetében a közterület foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínéről, vagy zárt konténerben kell tárolni.
Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.