Sajópüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (X. 26.) önkormányzati rendelete
Sajópüspöki község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról.
Hatályos: 2005. 10. 26- 2014. 10. 15Sajópüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (X. 26.) önkormányzati rendelete
Sajópüspöki község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról.
2005.10.26.
A Képviselőtestület
az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános előírások
1. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya Sajópüspöki község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. tv (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T – 2 jelű S-383-01 törzsszámú Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű S-383-01 törzsszámú Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. §
Belterületi határmódosítás
(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket és a településközpont vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni.
Amennyiben a területek belterületbe vonása elmarad, úgy azok beépítésre szánt területként kezelendők, amelyekre a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás az érvényes.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. §
A terv területének felhasználása
(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a) beépítésre szánt területek
1. lakóterület, ezen belül
1.1. falusias lakóterület: Lf
2. vegyes terület
2.1. településközpont vegyes terület: Vt
3. gazdasági terület, ezen belül
3.1. egyéb iparterület: Gip
3.2. mezőgazdasági üzemi terület: Gip
4. különleges terület K, ezen belül
4.1. idegenforgalmi és kirándulóközpont területe
4.2. idegenforgalmi és szabadidő centrum
4.3. bányászati területek
4.4. sport és rekreációs területek
4.5. temetőterületek
4.6. hulladékkezelők területei
4.7. védett települési értékek övezete
b) beépítésre nem szánt területek
1. közlekedési és közműterületek, ezen belül
1.1. közutak: KÖu
2. zöldterületek, ezen belül
2.1. közpark: KP
3. erdőterület, ezen belül
3.1. védőerdő: Ev
3.2 gazdasági erdő: Eg
3.3 korlátozott gazdasági erdő terület: Egk
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
4.1. általános mezőgazdasági terület: Má
4.2. korlátozott használatú mezőgazdasági terület: Mák
5. vízgazdálkodási terület: V
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
4. §
Szabályozási elemek
(1) A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
- A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal;
- Szabályozási szélesség;
- Építési övezeti határ;
- Az építési övezeti és övezeti besorolás, ezen belül:
- beépítési mód (SZ, O, I, Z),
- megengedett legnagyobb beépítettség (%),
- a telekre vonatkozó alakítható legkisebb, telekterület (m2), szélesség (m), mélység (m), zöldfelület (%),
- a megengedett építménymagasság (m)
- A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi szabályozás;
- Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely;
- Kötelező építési vonal;
(3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve a 4. § (3) b.) pontban felsoroltakat.
b) A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1 m, a külterületen maximum 2 méter eltéréssel lehet.
c) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.
5. §
A telkek beépítésének feltételei
(1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (Szabályozási Terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(3) A közművesítettség mértéke:
a.) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót (gyűjtő) üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra (gyűjtő) engedélyt kiadni nem lehet.
b.) A lakó,- településközpont vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Az új beépítésű ingatlanok esetében a szennyvíz elhelyezésére zárt (vízzáró) szennyvízgyűjtők megépítését kell előírni. Az így megépült szennyvízgyűjtők elhelyezését és a hozzájuk vezető szennyvízcsatornákat a csatornázási terv közelében úgy kell kialakítani, hogy azok egyszerűen átköthetők legyenek majd a szennyvízcsatorna-hálózatra.
Ahol a szennyvízcsatorna majd kiépül, kötelezően rá kell kötni, a zárt rendszerű szennyvíztározót (gyűjtő) üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra (gyűjtő) engedélyt kiadni nem lehet.
c.) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt csak legalább részleges közműhálózat kiépítése vagy azokat pótló berendezések kiépítése esetén lehet.
(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.
(5) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történik. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint – egyes területfelhasználási egységek illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.
(6) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 5. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(7) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.
(8) A használat és építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(9) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
a köztárgyak,
a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
6. §
Építéshatósági eljárások
(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:
a) Építmények külső helyreállítása, homlokzat színezése.
b) Az építmények közterületről és közhasználatú területekről látszó és tető homlokzati felületein minden hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla és egyéb reklámfelület elhelyezése. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.
c) Minden 200 m2 területet meghaladó térburkolat.
d) Kerítésépítés. Műemléki környezetben oldal és hátsókerti kerítés is.
(2) Az építési engedély kérelmekhez a védett területek esetében a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell:
a) A műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől.
b) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében műemlékek és a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében olyan felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítását kell előírni, vagy ahhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni, illetve az értékeket meg kell őrizni.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve, ha azt a Képviselőtestület által jóváhagyott közterület rendezési terv tartalmazza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.
(4) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül külön állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait lakóterületen belül a Szabályozási Terv és HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.
(5) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(6) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.
(7) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra. Az illeszkedést a települési főépítésszel, annak hiányában az építéshatósággal és a területi Főépítészi Irodával egyeztetni szükséges.
(8) Az újonnan kialakítandó, vagy tömbfeltárásokkal bővülő, összefüggő lakó- és településközpont vegyes, különleges területek kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni (a 85/2000 (XI.08.) FVM rendelet szerint), melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki. A telekalakítási tervet az engedélyezési eljárás során annak jóváhagyása után a HÉSZ mellékletei közé kell emelni és a Képviselőtestülettel jóváhagyatni.
(9) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.
7. §
A telekalakítás szabályai
(1) A telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően továbbá egyéb jogszabályok, valamint telekalakítási terv alapján végezhetőek.
(2) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelezőerejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. A terv nem kialakult övezeteiben építési engedély az előírt közművesítés és a megközelítést biztosító köz,- illetve magánutak tényleges megléte esetén adható.
(3) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.
(4) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
(6) A szabályozási terven jelölt kötelező telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.
III. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
8. §
A területre vonatkozó általános előírások
(1) Sajópüspöki község területén belül építési telket alakítani a Szabályozási Terv és a HÉSZ 4. § (2) bekezdés vonatkozó, kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ 9-14. §-a másként nem rendelkezik.
(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(4) Falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve.
(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(6) Műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla, cég, vagy címtábla, vagy azonos célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám, továbbá a klíma berendezés kültéri egysége falon, illetve tetőfelületen nem helyezhető el.
(7) Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – azaz 3 méter – megtartása mellett.
elő- és oldalkertben:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal
- multireklám tábla ( 2 m 2 felett), de a védett területek, településközpont területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el.
oldal- és hátsókertben:
- multireklám tábla ( 2 m 2 felett), de a védett területek, településközpont területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el.
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
hátsókertben:
- multireklám tábla ( 2 m 2 felett), de a védett területek, településközpont területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el.
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence
- kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop kivéve a védett területeket, ahol ezen melléképítmények nem helyezhetőek el.
(8) A falusias lakóterületek, a településközpont vegyes területek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően
/a melléképület fogalmának meghatározását ezen dokumentáció 1. számú melléklete tartalmazza/:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)
6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
7. pince, pince felépítménye
c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:
a) ELŐKERTEK
1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.
2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
b) OLDALKERTEK
Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával (Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása):
a) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER:
- Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.
- Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.
- Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 méter kiülésű eresszel. Ez esetben a szomszédos ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem az 5,0 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.
- Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik.
(a fentiekben leírtakat az „A” jelű ábra szerint kell értelmezni)
b) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 14 MÉTER:
- A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével.
- Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgó távolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.
- Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság mértékét.
(a fentiekben leírtakat a „B” jelű ábra szerint kell értelmezni)
c) A BEÉPÍTENDŐ TELEK SZÉLESSÉGE NAGYOBB MINT 14 MÉTER, DE KISEBB, MINT 16 MÉTER:
- Az oldalkert legkisebb mérete nem csökkenthető.
- Ha az építési oldallal szomszédos telken az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteren belül épület, vagy épületrész áll, úgy a b) pontban leírtak szerint kell eljárni
(a fentiekben leírtakat a „C” jelű ábra szerint kell értelmezni)
„A” jelű ábra |
„B” jelű ábra |
|
„C” jelű ábra |
||
Tsz: telekszélesség |
3. A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők:
- A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.)
- A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni.
Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető.
d) HÁTSÓKERTEK
A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel:
1. falusias lakóterületek: |
|
Lf |
építési övezet esetében 50 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, |
ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke.
Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető.
2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.
HK ³ minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel
e) ÉPÍTÉSI VONAL
Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól
³ ÉV ³ építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva
ÉV ³ építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól
ÉV = K Kialakult építési vonal
(10) A lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével:
a) Főépületek esetében
OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD
1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.
2. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület- elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület-elhelyezés is lehetséges, kivéve a védett területeket.
4. A lakóterületek saroktelkein -oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.
5. Ha a telek szélessége kisebb mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet.
b) Melléképületek esetében
A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.
(11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(12) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati állattartási rendelet határozza meg.
(13) a) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
b) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok OTÉK és HÉSZ 8. § (9) b), valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.
c) Amennyiben az oldalhatáron álló szabályosan elhelyezni kívánt új épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő, korábbi szabályok alapján, vagy 10 éven túli szabálytalan építésű épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 8. § (9) b) pontban megadottak alapján építhető.
d) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható, az épület használati értékét növelő korszerűsítési munkákkal járó, az épület alapterületének 20 %-át meg nem haladó bontás esetén visszaépíthető eredeti helyére, illetve attól eltérően is.
e) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.
f) Településközpont vegyes területen és lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű.
g) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték növelhető az alábbiak szerint:
3. Átmenő telek esetében, amennyiben mindkét utca felé főépület épül, a beépítettség mértéke 5 %-kal növelhető.
(14) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
9. §
Falusias lakóterületek
(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot, sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
(4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
b) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (7) bekezdés szerint.
(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.
- Lakó és gazdasági udvar zónája
1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.
3. Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
- Gazdasági és kert zóna
1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna.
2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
3. Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
|
Lf |
|
|
Lf |
|
A lakóépületek számát a beépítettség mértékét, a szabályozott építési hely és az épületek között kötelezően megtartandó épületek közötti távolság határozza meg.
2. Az övezeten belül az egyes lakóterületek csak feltételhez kötötten alakíthatóak ki az alábbiak szerint, melyeket a szabályozásai terv feltüntet:
- csak telekalakítási terv és beépítési terv készítése után beépíthető terület, melynek kialakításához az építésügyi jóváhagyó véleményt be kell szerezni.
3. Az övezeten belül az egyes lakóterületek csak belvízrendezési, közműellátási tervek elkészítése után talajmechanikai szakvélemény függvényében alakíthatók ki.
10. §
A településközpont vegyes területek
(1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.
(2) A településközpont vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint. A 7. pontban fölsorolt üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.
|
Vt |
|
Az övezet elsősorban önálló intézmények, valamint egyéb igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és lakó funkciók elhelyezésére szolgál.
Amennyiben az övezeten belül a hagyományos lakóterületi funkció alakul ki, vagy marad meg, úgy az állattartás csak saját szükségletű lehet.
|
Vt |
|
szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb négy lakás tartozhat.
|
Vt |
|
séges parkoló szám legalább 50%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkoló szám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.
|
Vt |
|
|
Vt |
|
11. §
Gazdasági területek
(1) A gazdasági területek sajátos használatuk szerint mezőgazdasági üzemi területek és egyéb iparterületek (Gip).
12. §
Ipari gazdasági területek
(1) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 20 § (4) bekezdés szerint.
(2) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK 20 §. (5) bekezdés szerint, kivéve a 2. pontot, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.
(3) A Gip/1 funkcionális övezet sajátos előírásai:
Az övezetekben a termelői állattartás nem megengedett.
(4) A Gip/2 övezet sajátos előírásai:
Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetők, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják.
(5) Gip/2.2. övezetben meglévő lakófunkció megtartható, de új lakófunkció nem engedélyezhető.
(6) A Gip/1. Gip/2. részben meglévő, illetve tervezett övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni
13. §
Különleges területek
(1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
|
K |
|
|
K |
|
|
K |
|
|
K |
|
|
K |
|
|
K |
|
|
K |
|
(3) A különleges területek övezeti szabályozása:
|
K |
|
|||
|
K SZ 40 |
|
|||
Meglévő kirándulóhely (vadászház) területe.
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelennek / jelenhetnek meg: vadászház és kiszolgáló létesítményei.
|
K SZ 20 |
|
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelenhetnek meg: kirándulóhely és kiszolgáló létesítményei.
|
K |
|
|||
|
K |
|
|||
Elsősorban idegenforgalmi, sátorozási célokra használható.
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelenhetnek meg: horgászturizmus, vízi sportok és kiszolgáló létesítményeik, kemping sátorozás céljából.
A terület a 2003. évi XXVI. Törvény 24. §-ban foglaltak értelmében – mint a Sajó folyó hullámterének része – nem beépíthető. A parti sávban elhelyezendő létesítményeknél a 46/1999. (III.18.) Kormány rendelet 3. § (3) pontjában foglaltak betartása szükséges. Továbbá az illetékes Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását szükséges beszerezni.
A jelenleg erdő művelési ágú ingatlanon a természetben meglévő erdő elsődleges rendeltetésének a megváltoztatásához Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. (Evt.) rendelkezéseinek betartása és az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatóság hatósági engedélye szükséges.
|
K SZ 20 |
|
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelenhetnek meg: horgásztó, vízi sportok és kiszolgáló létesítményeik, kemping, szálláshely szolgáltató terület, sportközpont, sportterület.
|
K |
|
|||
|
K SZ 70 |
|
|||
Beépítése során figyelembe kell venni a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet 3. § (3) pontjában a parti sávban elhelyezkedő létesítményre vonatkozó előírásokat, továbbá az ágazati szabványokat.
|
K |
|
|||
|
K SZ 70 |
|
|||
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelenhetnek meg: sport és rekreációs területek, a sport és rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál.
|
K |
|
|||
|
K |
|
|||
Jelenlegi védőtávolsága 1000 méter. Nem beépíthető.
|
K |
|
Jelenleg védőtávolsága 300 méter. A terület rekultiválása után védelmi erdő telepítése szükséges. Nem beépíthető.
|
K |
|
|||
|
K |
|
|||
Nem beépíthető.
Régészeti kutatás után fejlesztési tanulmányterv készítendő.
|
K |
|
|||
|
K SZ 10 |
|
|||
Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül.
14. §
A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||||
|
|
alakítható legkisebb |
megengedett építmény magasság |
legna-gyobb beépí-tettség % |
||||||
széles-ség (m) |
mély-ség (m) |
telek-terület m2 |
zöld-felület % |
|||||||
Falusias lakóterület |
|
O |
10 |
30 |
300 |
40 |
4,5 |
30 |
||
|
O |
12 |
50* |
600 |
40 |
4,5 |
30 |
|||
|
O |
10 |
80* |
800 |
40 |
4,5 |
30 |
|||
|
O |
12 |
100 |
1200 |
40 |
4,5 |
30 |
|||
Falusias lakóterület |
|
O |
18 |
50 |
900 |
40 |
4,5 |
30 |
||
Település-központi vegyes terület |
|
O |
16 |
25* |
400 |
30 |
4,5 |
40 |
||
Vt |
|
SZ |
20 |
35 |
700 |
30 |
12,5 |
50 |
|
SZ |
20 |
30 |
600 |
30 |
4,5 |
50 |
|
|
O |
15 |
40 |
600 |
30 |
4,5 |
50 |
|
Egyéb iparterület |
|
SZ |
50 |
90 |
4500 |
35 |
7,5 |
35 |
Mg-i ipari terület |
|
SZ |
50 |
50 |
2500 |
40 |
6,5 |
30 |
|
O |
30 |
50 |
1500 |
40 |
4,5 |
30 |
|
K |
|
SZ |
20 |
50 |
1000 |
40 |
6,5 |
40 |
|
SZ |
20 |
50 |
1000 |
40 |
4,5 |
20 |
|
K |
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
SZ |
50 |
100 |
5000 |
40 |
7,5 |
20 |
|
K |
|
SZ |
100 |
100 |
1000 |
50 |
7,5 |
20 |
K |
|
SZ |
30 |
50 |
1500 |
60 |
7,5 |
15 |
K |
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
K |
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
K |
|
SZ |
30 |
50 |
1500 |
10 |
7,5 |
10 |
*Amennyiben egy övezeten belül többféle minimális telekszélesség és telekmélység van megjelölve, úgy az egy sorban lévőket kell együtt alkalmazni!
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
15. §
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető berendezés elhelyezése, kivéve a multireklám táblákat 2 m2 felület felett
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint)
g) zöldfelületek, fasorok
h) közművek felépítményei
i) egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület az önkormányzat illetve a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)
(9) Biztosítani szükséges minden 10 parkolóhoz, vagy parkoló területenként legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
16. §
Közlekedési és közműterületek
(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott
- KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
|
KÖú |
|
A települést nem érinti.
|
KÖú |
|
Szabályozása:
1. belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
Új főút kiépítése esetén 40 méter.
· az út építési területe min. 40 méter
· az út védőtávolsága 100 méter
· a főút tengelyétől mért 100 m-es távolságon belül A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. értelmében bármilyen létesítmény elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulását kell beszerezni.
|
KÖú |
|
Szabályozása:
1. belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
Új főút kiépítése esetén 30 méter
· az út építési területe min. 22 méter
· az út védőtávolsága 100 méter
· a főút tengelyétől mért 100 m-es távolságon belül A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. értelmében bármilyen létesítmény elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulását kell beszerezni.
|
KÖú |
|
Szabályozása:
Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
|
KÖú |
|
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve a szabályozási terv szerinti érték
|
KÖú |
|
Szabályozása:
Külterületen
· Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter
· Az út építési területe minimum 12 méter
· Az út védőtávolsága 25 méter
|
KÖú |
|
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
A tervet nem érinti.
|
KÖú |
|
Szabályozása:
Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
|
KÖú |
|
Védett közterek esetén közterületi terv szerint.
Gyalogos forgalom számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított közlekedési terület.
Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre. A különféle tervfajtáknak egyidőben kell készülni.
Korlátozott kiszolgáló gépjárműforgalom és parkolás lehetséges.
(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) A közterületek kialakítása, nyilvántartása során a közterület rendeltetésétől eltérő használatához – amennyiben a közterület használata országos közút mellett történik – a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulásán túl a közútkezelő hozzájárulása is szükséges.
(5) Az országos közut(ak)hoz történő egyéb utak csatlakozása, országos közut(ak)at érintő esetleges parkolók, autóbuszöblök kialakításával kapcsolatosan azok terveztetése során a közútkezelővel szükséges egyeztetni.
(6) Az úthálózati rendszer szükséges fogalom meghatározásait a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
17. §
A közművesítés területei és létesítményei
(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.
(2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:
Falusias lakóterület
részleges közművesítés
Településközpont vegyes terület
teljes közművesítés
Gazdasági területek
Kereskedelmi és szolgáltató területek, egyéb ipari területek
teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés
Különleges területek
részleges közművesítés
(3) Az egyes területfelhasználási egységekben a területen a vízi közmű kiépítés mértéke:
a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával a településközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.
Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(4) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető.
Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(5) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(6) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
(7) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.
(8) A műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területeken belül a villamosenergia és a hírközlés közműveit földkábellel kell kialakítani.
(9) Sajópüspöki község nem szerepel a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti agglomerációs besorolásban, ezért a településen a szennyvízelhelyezéssel kapcsolatos feladatokat jelen jogi szabályozás szerint a közműves szennyvízelvezető- és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet határozza meg.
18. §
Zöldterületek
(1) A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.
|
KP |
Szabályozása az OTÉK 27. § szerint.
Védett közterületekhez kapcsolódó közparkok külön előírás szerint.
|
KP |
|
Szabályozása az OTÉK 27. § szerint.
Zöldterületi fedettségi mérték fásításával legalább 75%.
19 §.
Erdőterületek
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
|
Ev |
|
|
Ev |
|
|
Ev |
|
A védelmi célú erdők elsődleges rendeltetése a lakott területek védelme. Védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
|
Eg |
|
Eg |
1. A gazdasági erdőövezet a gazdasági rendeltetésű erdők, illetve gazdasági erdőművelésre kijelölt területek, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el.
2. Az övezet területén elhelyezhetők:
· az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmények,
· szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.),
· vadászház,
· oktatási-kutatási építmények,
· közlekedési és szállítási építmények.
|
Egk |
|
Egk |
1. Korlátozott használatú gazdasági erdőn tarvágás még a törvényben előírt területi határig is csak a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával végezhető.
2. Korlátozott használatú természetközeli állapotú gazdasági erdőkben csak az erdőterület legfeljebb 50 százalékát szabad tarvágásra engedélyezni. Az erdőtelepítést és az erdő felújítást hazai fajokból – indokolt végezni, erdőtelepítési terv alapján.
3. A vegetatív úton szaporított, klónozott fajokból történő erdőtelepítés korlátozott használatú erdőterületen tilos.
4. Újratelepítésnél mellőzni kell a megszokott tuskózást és talajátforgatást, elegendő a talajlazítás.
(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(4) Erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(5) A erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(6) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(7) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.
(8) Erdő telepítése során figyelembe kell venni az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv-t, továbbá ezen törvény végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FVM rendelet előírásait.
(9) Erdőtelepítés csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentáció alapján hajtható végre.
20. §
Mezőgazdasági területek
(1) Mezőgazdasági területek besorolása:
Általános mezőgazdasági terület, jele Má.
Korlátozott mezőgazdasági terület, jele Mák.
(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.
|
Má |
|
|
Má |
|
Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint
- Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 6.000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 6.000 m2 alatti terület lakóházzal nem beépíthető,
- Állattartó telepek (új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével). Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.
- Ha lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső szántó terület művelését felhagyják, akkor az azt követő 6 évben a rendszeres kaszálásról és cserje irtásról gondoskodni kell.
- Lakó területtől legalább 1000 m-re, vagy annál távolabb elhelyezkedő szántó felhagyásakor elegendő a begyepesedés időszakában csupán a cserjeirtást elvégezni.
- Az övezeten belül a településrendezési terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alábbi művelési ágak is: gyümölcsös, erdő a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével.
Az általános használatú mezőgazdasági területek szántó övezete rugalmasan szabályozott, azaz jelen rendelet és a kapcsolódó szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alább felsorolt művelési ágak is:
gyep, (gyümölcsös), erdő.
gyep, (gyümölcsös), erdő.
|
Má |
|
- Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése.
- Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.
- A gyep, rét, legelő művelési ágként nyilvántartott területeken ezen művelési ágakat szükséges fenntartani, illetve ezeken a területeken a hagyományos módszerekkel történő, művelési ágnak megfelelő gazdálkodás fennmaradását biztosítani.
- A természet védelme szempontjából értékes réteken – ahol a terület nem legelő művelési ágban van nyilvántartva a legeltetést mellőzni kell.
- Gyep területek feltörése, majd ugaron hagyása tilos.
- Lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső éppen begyepesedő területeken rendszeres kaszálást és cserjeirtást kell végezni a szántóföldi művelés felhagyását követő 6 évig, majd ezt követően cserjeirtást szükség szerint.
- Lakóterülettől 1000 m-nél távolabb eső, éppen begyepesedő területeknél elegendő csupán cserje irtást végezni.
- Beállt gyepek és a gyepesedés folyamatában lévő gyepek talajának forgatása, lazítása tilos.
Az általános használatú mezőgazdasági területek szántó övezete rugalmasan szabályozott, azaz jelen rendelet és a kapcsolódó szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alább felsorolt művelési ágak is:
gyep, (gyümölcsös), erdő.
gyep, (gyümölcsös), erdő.
|
Mák |
|
|
Mák |
|
- A védett terület, vagy annak beépítése az OTÉK szerinti előírások betartásával, de csak az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával lehetséges.
- Természetvédelmi oltalom alá eső szántó területen művelési ág változtatás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.
A települési építési szabályozás értelmében megengedhető változtatások:
- Természeti oltalom alá eső területeken, vagy annak puffer zónájában természet közeli gazdálkodás technológiájának kialakításához és bevezetéséhez az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása szükséges.
|
Mák |
|
Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett nagyüzemi állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei csak természetes anyagokból a tájhagyománynak megfelelően létesíthetők.
21. §
Vízgazdálkodási terület
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.
null1. |
V |
|
null2. |
V |
|
null3. |
V |
|
null4. |
V |
|
(2) Vízgazdálkodási területen belüli (hullámtér) eltérő sajátos használatú övezetek, amely területek a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet értelmében természeti területként kezelendők:
|
V |
|
|
V |
|
3. |
V |
|
4. |
V |
|
5. |
V |
|
6. |
V |
|
(3) A hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. Korm. rendeletben foglaltak betartása kötelező. A hivatkozott számú kormányrendelet alapján engedélyezhető hullámtéri építményekre vonatkozó általános jellegű előírásai a következőek:
1. A hullámterek beépítése árvízvédelmi szempontból csak indokolt esetben javasolt, mivel az építmények akadályozhatják az árvizek szabad levonulását és káros visszaduzzasztásokat okozhatnak, továbbá ezen területek közműves ellátottsága sok esetben csak nehezen és költségesen oldható meg és árvíz levonulása esetén többlet karbantartási, üzemeltetési költségek merülhetnek fel.
2. Ezeken a területeken az épületek alsó síkját a MÁSZ +1,0 m-es szint fölé kell helyezni.
3. Az épületeket lábakon álló kivitelben kell megépíteni, a lábakat kihajlásra és a jeges árvíz torlónyomásra méretezni kell, az épületek alatti lábak terepszinthez viszonyított magassága max. 2,5 m lehet, mélyebb terepszint nem lehetséges.
4. Az épületek lábainak beépítése és e térben nagyobb tárgyak elhelyezése tilos.
5. A szennyvizet elvezető rendszer hiányában zárt árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gyűjteni és rendszeres ürítésükről gondoskodni kell.
6. A vízoldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el.
7. Az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a vízoldali lábvonaltól mért 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos.
8. A nyílt ártereken és a hullámtereken a levonuló árhullámok által esetlegesen okozott károkért az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kártérítésre nem kötelezhető, az ingatlanon keletkezett károk teljes mértékben a tulajdonost terhelik.
(4) a) Sajópüspöki község a 2.27-es Sajópüspöki öblözetben fekszik, mentesített területen, a Sajó jobb partján 122,8 fkm – 124,6 fkm között.
b) A település mellett elhelyezkedő töltésszakasz részben kiépített, helyenként magasságilag a Mértékadó Árvízszintet csak 20-30 cm-rel haladja meg, így a meglévő védelmi szakasz fejlesztésre szorul.
A Mértékadó Árvízszintek (MÁSZ) a területen a következők:
Sajó folyó (fkm) |
MÁSZ (mBf.) |
|---|---|
120,85 |
151,04 |
123,00 |
152,17 |
123,55 |
152,50 |
125,20 |
153,35 |
c) A mentett oldali területekre vonatkozó általános előírások a következők:
1. A mentett oldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmilyen építmény nem helyezhető el.
2. Az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a mentett oldali lábvonaltól számított 110,0 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad, az épületek alá pincét építeni tilos.
3. Árvízkor a mentett oldalon összegyülekező csapadékvizek befogadóba juttatása az önkormányzat feladatköre, melyhez a szivattyúkat és a szükséges személyi állományt biztosítani köteles.
4. A mentett oldalon szivárgó, fakadóvizek alakulhatnak ki, melyet az építési engedélyezési eljárásnál, az épületek kialakításánál figyelembe kell venni.
5. A mentett oldali lábvonaltól számított 110 m-es sávban történő bármilyen fejlesztési elképzelést az ÉKÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetni szükséges, valamint az építési engedélyezési eljárás során az ÉKTVF szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
d) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján a Sajópüspöki-Bánréve közút fölött a jobbparton nem épült árvízvédelmi töltés, annak kiépítése a helyi önkormányzat feladata, tekintve, hogy a 2.27-es öblözet a törvény alapján nem tartozik az állam kizárólagos tulajdonába, továbbá a település esetleges árvízmentesítése nem tartozik az állam feladatkörébe.
Patakmedrek, árkok
(5) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.
(6) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.
(7) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.
(8) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.
Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások
(9) a) A Sajó folyó partélétől számított 6,0 m-es kezelői, illetve fenntartási sávot szabadon kell hagyni.
b) Az esetleges területhasznosításhoz szabályozási, illetve rendezési tervet kell készíteni, a meder állandósítását be kell tervezni és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelői hozzájárulásának beszerzése szükséges.
(10) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások part élétől számított 6- 6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.
(11) A mederben, illetve a parti sávban tervezett beavatkozások vízimunkának minősülnek, ezért a megfelelő vízjogi engedélyeket be kell szerezni, e tekintetben az engedélyező hatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.
(12) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.
(13) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
22. §
Általános előírások
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
(3) Biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező mezőgazdasági területeken végzendő növényvédelmi tevékenységeket ne akadályozzák, az azokon végezhető helyi mezőgazdasági gyakorlat feltételei ne csökkenjenek.
23. §
A természet értékeinek védelme
(1) Országos védelem alatt álló (illetve javasolt) területek
A védett területek jegyzékét a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
24. §
A föld védelme
(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.
(2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.
(4) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.
(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(6) Az építési hulladéklerakó szeméttelep(ek) roncsolt területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a külterületi szabályozási terven jelölt funkcióknak.
25. §
A vizek védelme
(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló mód. 1995. évi LVII. Törvényben, valamint a felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásának szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, illetve a csatornabírságról szóló mód. 204/2001. (X. 26.) Korm. rend., amely 2006. július 1-jén hatályát veszti, így az abban foglalt rendelkezések csak 2005. december 31-ig lefolytatott ellenőrzésére és bírságolásokra vonatkozik. Továbbá a hullámterek, a parti sávok, a vázjárta valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat.
(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.
(4) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
(5) Sajópüspöki község „Érzékeny” besorolású a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet szerint.
(6) a) A területfelhasználás során a vízellátással érintett területek szennyvízcsatornával történő lefedését biztosítani kell.
b) A meglévő egyedi szennyvízgyűjtők vízzáróságát felül kell vizsgálni, kifogásoltság esetén a szükséges műszaki intézkedéseket haladéktalanul elő kell irányozni.
c) Az összegyűjtött szennyvizeket engedéllyel rendelkező szervezettel kell elszállítani a települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel, ill. megfelelő szabad kapacitással rendelkező szennyvíztisztító telepre.
d) Felhagyott, üzemen kívüli kutakba a szennyvizek bevezetését szigorúan meg kell tiltani.
e) A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírását kell figyelembe venni a használt és szennyvizek kibocsátási határértékei vonatkozásában.
26. §
A levegőtisztaság védelme
(1) A község területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében (így különösen a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában) a 14/2001. (V. 9.) sz. KöM-EüM-FVM sz. és a 21/2001.(II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.
(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján, s így környezetveszélyeztetést nem okoznak.
(4) A szállópor terhelés mérséklése, illetve csökkentése érdekében az utak (elsősorban a belterületi utak) vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.
(5) a) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10. §-a értelmében.
b) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. §-a értelmében.
c) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni a módosított 21/2001. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.
d) A lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely teljesíti a vonatkozó határértékeket, illetve nem jelentenek zavaró hatást a környezetre.
(6) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő (a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján), amennyiben szükséges a környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el.
(7) Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat az Önkormányzati rendeletben szükséges megállapítani.
(8) A levegőtisztaság védelme szempontjából figyelembe kell venni a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendeletet, amelynek 1. sz. melléklete határozza meg a kialakított agglomerációt és zónákat, a 2. sz. melléklete pedig a hozzá tartozó településeket.
(9) a) Az állattartás köztisztasági és temetkezési szolgáltatás helyi szabályozása szükséges.
b) Az állattartást önálló Önkormányzati állattartási rendeletben kell részletesen szabályozni, addig a Helyi Építési Szabályzat 3. számú melléklete van érvényben, ahonnan a szabályozás az önálló állattartási rendeletbe átemelésre kerül.
27. §
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(2) Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(4) A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításánál a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. rendeletben meghatározott besorolások és határértékek érvényesek.
(5) A zaj- és rezgéskibocsátással járó szolgáltatási tevékenységgel összefüggő zajforrást a helyi önkormányzat ellenőrzi és engedélyezi zajvédelmi szempontból, mint hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatóság.
28. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett (lehetőség szerint szelektív) gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) a) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
b) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával. A tevékenységek engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001 (VI. 15.) Kormányrendeletben és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltakra, továbbá a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet 6. számú mellékletének előírásaira. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.
c) A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.
(3) a) A település területén végzett tevékenységek során képződő hulladékokat – melyek körét a mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.
b) A település területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.
c) A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére, amelynek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
(4) A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladék-mentesítését kellő gyakorisággal kell végezni, s a belterületi utak portalanított kialakítása szükséges a szállópor terhelés csökkentése érdekében.
(5) a) Az építési, bontási tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltakat, így amennyiben a kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége átlépi ezen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a használatbavételi eljárás során a tervdokumentációhoz csatolni kell a fent említett rendelet 4. sz. melléklete szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot.
b) A használatbavételi eljárások során a dokumentációhoz csatolni kell a kivitelezés során keletkezett hulladékok elszállítását igazoló dokumentumokat.
(6) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (1) pontja szerint a települési önkormányzatoknak az országos és területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban az illetékességi területére vonatkozóan helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgozni. A tervet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmú követelményeiről szóló 126/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell elkészíteni.
29. §
Sugárzásvédelem
Sugárzás tekintetében a terv hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.
V. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
30. §
Építészeti értékvédelem
(1) Országosan védett műemlék:
Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(2) Országosan védett műemlék műemléki környezete:
(A 2001. LXIV. tv. alapján és a települési adottságokat figyelembe véve)
Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(3) Helyi építészeti védelem alá vont épületek:
Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(4) Helyi védelem alá vont utcák, utcaképek, terek:
Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(5) Helyi értékvédelmi terület határa:
Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter védelmére is.
Területi határait a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(6) Régészeti területek:
Jegyzékét a HÉSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
(7) Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi területsajátos előírásai:
a) A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
(Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)
A műemléki környezetben és helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen.
Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.
c) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
d) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.
e) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterületi tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati és zöldfelületi kiviteli terveket, a mikroarchitektúra elemeket, a közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit.
Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetőek.
A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.
f) A közterületi tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése.
- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
- A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
- A közterületi terv készítésébe településrendezőkön, építészeken túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
g) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások, stb.)
Nem engedélyezhetők nagy, függőleges és vízszintes (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.
A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.
(8) A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.
(9) A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításánál az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és azt az építtető tudomására hozni (akár védett az épület egyedileg akár nem):
Építési anyaghasználat:
1. Lábazatképzés
- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető
- A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, fémlemez fedés, cserepes fémlemez fedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként)
Abban az esetben ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerű változatának (titáncink lemez fedés ) megfelelően
- Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.
(10) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
a. Térarányok, utcaképek
- A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
- Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
- Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
- A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
b. Homlokzati arányrendszer védelme
- A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.
(Szalagablak, erkélysor, stb.)
- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez, illetve a helyi hagyományokhoz hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.
- A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet, illetve az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
c. Tetőformák szabályozása
- Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással,az illeszkedés szabályai szerint.
- A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.
Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.
(11) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében az örökségvédelmi hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).
c) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
e) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.
(12) Régészeti területek:
a) A Rendezési Terv által érintett régészeti területek vonatkozásában a Kultúrális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.
b) A Rendezési Terv által érintett területen (minimálisan a belterületbe vonni kívánt, illetve beépítésre szánt területeken) földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások tervezése esetén – az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében – szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését, régészeti terepbejárását.
c) A később kijelölendő vagy régészeti kutatással igazolt és pontosított területeken építési engedély csak a területileg illetékes hatóság hozzájárulásával adható ki.
VI. FEJEZET
31. §
A településrendezési feladatok megvalósítását
biztosító sajátos jogintézmények
(1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.
(2) A terven jelölt beültetési kötelezettség.
(3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
32. §
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
(1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
33. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba.
1. melléklet
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Sajópüspöki község képviselőtestületének
16/2005. (X.26.) számú rendeletéhez
HÉSZ
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Melléképület
Az építési telken, építési területen a sajátos használat szerinti besorolás szerinti fő funkciótól eltérő rendeltetésű épület.
Az egyes terület felhasználási egységeken belül – az övezeti előírások és az általános egyéb előírások keretei között – más épülethez csatlakozóan vagy attól különállóan a következő melléképületek helyezhetőek el:
a) jármű – (gépkocsi-, motorkerékpár-, munkagéptároló)
b) a háztartással kapcsolatos
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)
- állattartás céljára szolgáló épületek és építmények
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon
- kazánház
c) melléképület lakássá nem minősíthető át.
Közlekedési területek szabályozása
Külterületen
- Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.
- Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló
- közlekedési építmények
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
helyezhető el.
- Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.
Belterületen
· Szabályozási szélesség:
A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.
2. melléklet
KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK BESOROLÁSA
Sajópüspöki község képviselőtestületének
16/2005. (X.26.) számú rendeletéhez
HÉSZ
KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK BESOROLÁSA
|
KÖú |
|
A települést közvetlenül gyorsforgalmi út nem érinti. A települést közvetve érintő, tervezett megyei gyorsforgalmi út tekintetében (meglévő elemek normál, a tervezett elemek vastag betűvel szerepelnek):
· 26-os gyorsforgalmi út: Miskolc (északi csomópont) – Sajószentpéter-Kazincbarcika-Sajókaza-Dubicsánytól meglévő nyomvonal négynyomúsítás-Bánréve (Szlovákia)
· vagy Miskolc (északi csomópont)-Sajószentpéter-Sajószentpétertől meglévő nyomvonal négynyomúsítás-Bánréve (Szlovákia)
|
KÖú |
|
(meglévő elemek normál, a tervezett elemek vastag betűvel szerepelnek
· 25-ös számú főút (Kerecsend-Eger)-Borsodnádasd-Járdánháza, Arló elkerülő-Ózd-Sajópüspökitől délre új nyomvonal, Bánréve (Szlovákia)
|
KÖú |
|
· A 25. számú főút átkelési szakasza –Rákóczi utca,
· Kossuth utca Velkenye irányába
|
KÖú |
|
· Az új lakótömböt kiszolgáló, a település déli részén lévő 033/8 hrsz-ú út.
|
KÖú |
belterületi kiszolgálóút: |
Belterületi szabályozási terv szerint.
|
KÖú |
kiemelt külterületi kiszolgáló út: |
Külterületi szabályozási terv szerint.
|
KÖú |
gyalogút: |
Belterületi szabályozási terv szerint.
|
KÖú |
közlekedési területen belüli köztér |
|
KÖú |
vegyes használatú gépjárműút |
· Római Katolikus Templom környezetében lévő vegyes használatú gépjárműút
3. melléklet
ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI LAKÓTERÜLETEN
Sajópüspöki község képviselőtestületének
16/2005. (X.26.) számú rendeletéhez
(A melléklet csak az önálló állattartási rendelet jóváhagyásáig
van érvényben, ahová a szabályozás átemelésre kerül)
ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI LAKÓTERÜLETEN
(1) Falusias lakóterületen belül
1. Azokban a falusias lakótelkeken, ahol a telekterület £ 600 m2, csak saját szükségletet szolgáló állattartás engedélyezhető.
2. 400 m2-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk maximum 50
lehet.
(2) Saját szükségletű állattartás mértéke
A saját szükségletű állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg
Nagy haszonállat *1 db együttesen max. |
Haszonállat *2 db |
Kis haszonállat *3 együttesen max. |
|---|---|---|
2 |
2 |
100 |
*1 nagy haszonállat: marha, ló, szamár, öszvér
*2 haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc, emu
*3 kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb
(3) Kistermelői állattartás mértéke:
1. Azokban a falusias lakóövezetekben, ahol a telekterület ³ 3000 m2, és a minimális telekszélesség ³ 20 méter kistermelői állattartás engedélyezhető.
2. A kistermelői állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg:
Nagy haszonállat: 20 db ló
30 db szarvasmarha, szamár vagy öszvér
Haszonállat: 60 db sertés
100 db juh, kecske
30 db strucc
Kis haszonállat: 500 db baromfi (tyúkféle, vízi szárnyas, pulyka stb.)
500 db galamb
50 db nyúl (és szaporulata)
3. A 700 m2 és 3000 m2 telekterületű lakóterületeken a kistermelői állattartás darabszámát területarányosan kell meghatározni, a számosállat szabvány betartásával.
(4) Állattartásra szolgáló épületek és átmeneti trágyatároló létesítmények védőtávolságai:
Védőtávolság |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
Állattartásra szolgáló épületek |
a telek utcai telekhatárától |
lakóépület- |
ásott |
fúrott |
csatlakozó vízvezeték- |
Vízvezetéki csaptól |
kúttól |
||||||
Nagy haszonállat esetén |
||||||
15 |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|
20 |
15 |
20 |
10 |
5 |
5 |
|
25 |
25 |
20 |
15 |
5 |
5 |
|
40 |
40 |
35 |
25 |
10 |
10 |
|
Haszonállat esetén |
||||||
15 |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|
20 |
15 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|
25 |
25 |
15 |
10 |
5 |
5 |
|
40 |
40 |
25 |
20 |
10 |
10 |
|
Kis haszonállat esetén |
||||||
15 |
10 |
10 |
5 |
1 |
3 |
|
20 |
15 |
15 |
10 |
2 |
5 |
|
40 |
40 |
25 |
20 |
10 |
10 |
|
Baromfifélék |
||||||
15 |
5 |
10 |
5 |
1 |
3 |
|
15 |
15 |
10 |
5 |
1 |
5 |
|
25 |
25 |
15 |
10 |
5 |
5 |
|
40 |
40 |
25 |
20 |
10 |
10 |
|
4. melléklet
LAKÓ ÉS TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEKEN BELÜL
TILTOTT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK
Sajópüspöki község képviselőtestületének
16/2005. (X.26.) számú rendeletéhez
LAKÓ ÉS TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEKEN BELÜL
TILTOTT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK
Lakó és településközpont vegyes területeken belül telepengedély az alábbi tevékenységekre nem adható ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):
vegyianyag készítő és előállító [24.1, 24.2],
építési betontermék-gyártás [26.61],
előkevert beton gyártása [26.63],
habarcsgyártás [26.64],
egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66],
kőmegmunkálás [26.70],
csiszoló termék gyártása [26.81],
vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10],
öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22],
hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31],
alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása [27.42],
rézgyártás [27.44],
fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11],
fémtartály gyártása [28.21],
fémalakítás, porkohászat [28.40],
fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51],
gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56]
autóbontó [50.20.],
műanyag-feldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24].
1. függelék a 4. melléklethez
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
Sajópüspöki község képviselőtestületének
16/2005. (X.26.) számú rendeletéhez
HÉSZ
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
A természeti környezet védendő értékeinek adatait egyrészt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), illetve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) adatszolgáltatásai alapján adjuk meg.
A 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet és a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos hatósági, szakhatósági munka az illetékes nemzeti park igazgatóságok helyett Sajópüspöki község esetében az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feladatkörébe került.
1. Országos védelem alatt álló területek:
Sajópüspöki községhatárában ilyen terület jelenleg nem található. A község közigazgatási területén az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében e törvény erejénél fogva többek között ún. ex-lege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, szikes tó, barlang, kunhalom, földvár. Sajópüspöki település területén ezek közül fellelhető képződmények és területek országos jelentőségűnek minősülnek. Védelmük érdekében körülöttük védőövezet kijelölése szükséges.
2. Érzékeny természeti területek ESA:
A 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Sajópüspöki községhatára Ózd környéke fontos ÉTT-térség által érintett terület. Sajópüspöki az ANPI illetékességi területére eső része a rendelet melléklete alapján III. (tervezett) kategóriába került besorolásra.
3. Különleges madárvédelmi területek
Sajópüspöki község határában ilyen területet még nem jelöltek ki.
4. Természeti területek:
Az 1996. évi LIII. tv. 15. §-ában foglaltak alapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága részéről felmérésre kerültek a természeti területek, amelyek katasztere elkészült, feldolgozásuk és kihirdetésük folyamatban van.
Természeti területek Sajópüspöki község közigazgatási területén:
199,0012 Sajópüspöki 02 Rét |
199,0003 Sajópüspöki 046 Kivett |
A 46/1999. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (3) pontjában leírtak alapján a hullámtér mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó része természeti területeknek minősül. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Sajópüspöki területén ennek hrsz-os listájával még nem rendelkezik, térképi lehatárolása már elkészült.
5. Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei:
Sajópüspöki község határában a Sajó folyót kísérő külterületi földrészletek/azaz a teljes hullámtér (ami természeti terület is)/ teljes községhatáron keresztül folytonos ökológiai folyosóként vannak nyilvántartva, ugyanakkor a községhatár D-i részén nagyobb ökológiai folyosóknak minősülő földrészletek találhatók.
A területek védelmére vonatkozó törvényi szabályozás még nincs teljesen kidolgozva. A fő kategóriák az alábbiak: magterület, ökológiai folyosó (folytonos, megszakított), pufferterület, rehabilitációs terület. Területekről helyrajzi számos lehatárolás még nincs, elhelyezkedésük térképi megjelenítése már elkészült.
6. Egyedi tájértékek:
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 6. § (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Sajópüspöki érintett részén még nem történt meg az egyedi tájértékek előzetes felmérése.
7. Egyéb védettségi kategóriák és területek
Sajópüspöki közigazgatási területén ilyen területekről a BNPI-nek nincs tudomása.
8. NATURA 2000, Habitat Direktívás területek
A NATURA 2000 hálózat Habitat Direktívája alapján olyan területek kerülnek kijelölésre, amelyeken olyan élőhelyek, illetve fajok találhatók, amelyeknek Európai Uniós szinten is kiemelkedő jelentősége van. Sajópüspöki érintett területén a Sajó-völgy kerültek felterjesztésre, az ott található, Uniós szinten is fontos élőhelyek és a bennük megtalálható Uniós jelentőségű fajok miatt. A terület helyrajzi számai a következők: 02/1, 02/1, 02/3, 02/4, 07, 08, 08, 013/7, 013/8, 017/4, 021, 024, 025/2, 025/3, 025/8, 025/9, 025/10,0025/11, 026.
9. Helyi értékek
A település nyugati részén, a 341 hrsz-ú mezőgazdasági üzemi területen a telekhatárokat kísérő értékes fasorok.
A kilátás és látványérték szempontjából jelentős táji értékek a község nyugati (temető mellett), illetve déli részén (az erdészház környezetében) helyezkednek el.
Érzékeny természeti területek ESA (Ózd környéki ESA terület Sajópüspöki község közigazgatási területét érintő része) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
adatszolgáltatása alapján
Természeti területek Sajópüspöki község határában
(a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján)
A Nemzeti Ökológiai Hálózat területei Sajópüspöki község határában
(a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján)
Természetvédelmi szempontból értékes területek
Sajópüspöki ANPI illetékességi területére eső részén
(az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján)
2. függelék a 4. melléklethez
ÉPÍTÉSZETI ÉRDEKVÉDELEM
Sajópüspöki község képviselőtestületének
16/2005. (X.26.) számú rendeletéhez
HÉSZ
ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM
(1) Országosan védett műemlék:
|
||
(2) Országosan védett műemlék műemléki környezete:
1. Műemléki környezet helyrajzi számok szerint:
37, 38, 39, 40, 41, 44, 52, 51/1a, 55, 56, 57, 58, 59/1, 59/2, 59/3, 59/4, 59/5, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77/1, 86, 324, 326, 329, 330, 331, 332, 333, 335, 337 (Kossuth utca egy része)
Római Katolikus Templom műemléki környezete
(3) A helyi építészeti védelem alá vont épületek:
Sor-szám |
A helyi védelem alatt álló épület |
Címe |
Helyrajzi száma |
|---|---|---|---|
1. |
parókia |
Hősök tere |
70 |
2. |
lakóház |
Kossuth utca |
330 |
3. |
lakóház |
Kossuth utca 18. |
329 |
4. |
Sajó Agrár Rt. épülete |
Kossuth utca |
335 |
5. |
lakóház |
Kossuth utca 6. |
318 |
6. |
lakóház |
Rákóczi utca |
300 |
7. |
lakóház |
Rákóczi utca 42. |
273 |
8. |
lakóház |
Rákóczi utca 62. |
250 |
9. |
lakóház |
Rákóczi utca 70. |
253 |
10. |
lakóház |
Rákóczi utca 74. |
251 |
11. |
lakóház |
Rákóczi utca 23. |
107 |
12. |
lakóház |
Rákóczi utca 18. |
295 |
13. |
lakóház |
Rákóczi utca 55. |
123/3 |
14. |
kápolna |
Rákóczi utca 94. |
233 |
A helyi védelem alatt álló terület |
Helye |
Helyrajzi száma |
|
15. |
feszület |
Ady Endre utca (209 hrsz. ingatlan előtt) |
212 |
16. |
feszület |
Római Katolikus Templom mellett |
74 |
|
|
|
|
5. Kossuth utca 6. sz. /hrsz.: 318/ |
6. Rákóczi utcai lakóház /hrsz.: 300/ |
7. Rákóczi utca 42. sz. /hrsz.: 273/ |
8. Rákóczi utca 62. sz. /hrsz.: 259/ |
9. Rákóczi utca 70. sz. /hrsz.: 253/ |
10. Rákóczi utca 74. sz. /hrsz.: 251/ |
11. Rákóczi utca 23. sz. /hrsz.: 107/ |
12. Rákóczi utca 18. sz. /hrsz.: 295/ |
13. Rákóczi utca 55. sz. /hrsz.: 123/3/ |
14. Kápolna - Rákóczi utca 94. sz. /hrsz.: 233/ |
Védelemre javasolt épület, illetve terület az általunk kijelölt védett településrészen kívül:
15. Ady Endre utcában lévő feszület |
16. A Római Katolikus Templom melletti feszület |
(4) Helyi védelem alá vont utcák, utcaképek, terek:
A helyi védelemre javasolt utcák, |
Helyrajzi szám |
|---|---|
Kossuth utca (a Rákóczi utcától a templomig) |
337 |
Rákóczi utca (Kossuth utcától az Ady utcáig) |
92 |
Hősök tere |
75 |
|
|
|
(5) Helyi értékvédelemi terület határai:
A belterületi szabályozási terv szerint:
o Északon: a település közigazgatási határa
o Keleten: határa megegyezik a Római Katolikus Templom műemléki környezetének határával, azaz:
76, 77/1, 86, 324, 326 hrsz-ú ingatlan telekhatára
o Délen: a 033/8 hrsz-ú út
o Nyugaton: egyrészt az Ady utca, illetve a 131 és 137 hrsz-ú
lakóingatlanokkal lezárva
Védelemre javasolt településrész Sajópüspöki településen
3. függelék a 4. melléklethez
RÉGÉSZETI TERÜLETEK
Sajópüspöki község képviselőtestületének
16/2005. (X.26.) számú rendeletéhez
HÉSZ
RÉGÉSZETI TERÜLETEK
(1) Régészeti lelőhely(ek):
Megnevezés |
Adatbázisban nyilvántartott szám |
Jelleg |
Kor-határozás |
A lelőhely ismert állapota |
Hivatkozás |
Javaslat a lelőhely kezelésére |
Szurdok-hegy |
1457 |
Telep-nyom, kőesz-köz |
Ismeretlen kor, őskőkor |
Ismeretlen |
HOM Rég. Ad.: |
2001. évi LXIV. törvény rendel-kezései értelmé-ben a földmun-kákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott ré-gészeti lelőhe-lyeket lehetőség szerint el kell kerülni. |
Régészeti lelőhely(ek) Sajópüspöki község közigazgatási területén