Sajópüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 02. 18- 2013. 03. 23Sajópüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Sajópüspöki Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésének és 107. §-ának felhatalmazása alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjára, az 5. § (2) bekezdés b) pontjára, a 13. § (1) bekezdésére, valamint a 18. § (1) bekezdésére Sajópüspöki Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) Sajópüspöki Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre;
b) az Önkormányzat tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra.
1. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza
(3) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
1. Vagyonnyilvántartás
3. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
1. Rendelkezés a vagyonnal
4. § A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
5. § A képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes, vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat közép-, és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét
6. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
1. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
7. § Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó döntések a 9-11. §-ok rendelkezései szerint tartoznak a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe.
8. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) 500.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlásának jóváhagyása,
b) Vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje,
c) elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,
d) behajthatatlan követelések - a kisösszegű követelések kivételével - törlése,
e) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,
f) 50 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
9. § A polgármester jogosult:
a) 500 ezer Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására,
b) 50 ezer Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére.
c) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
d) megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,
e) megkötni a biztosítási szerződéseket,
f) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,
g) a kisösszegű követelések törlésére.
1. Az önkormányzati vagyon átruházása
10. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 20 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal feladata.
(3) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.
1. A felajánlott vagyon elfogadása
11. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a képviselő-testület fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
1. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
12. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a képviselő-testület az ingatlan eladási- vagy vételi árát meghatározza az (1) bekezdés alapján vagy értékbecslési eljárást kezdeményez.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
1. Eljárás a tulajdonos képviseletében
13. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
1. Az önkormányzati követelés elengedése
14. § (1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
1. Záró rendelkezések
15. § E rendelet a kihirdetése napját követő harmadik napon lép hatályba.