Sajópüspöki község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017.(XII.29.)önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 01. 01

Sajópüspöki község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017.(XII.29.)önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2018.01.01.

Sajópüspöki Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, valamint a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Első rész

Bevezető rendelkezések

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Sajópüspöki község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
2. A helyi védelem célja

2. § A helyi védelem célja Sajópüspöki község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területek kijelölése, amelyek az épített környezet olyan összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

4. A rendelet hatálya

4. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Sajópüspöki község településkép védelmére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.

5. Értelmező rendelkezések

5. § A rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés:
Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 75%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 80 cm-t.
2. Eredeti állapot:
Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat
a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
3. Értékvizsgálat:
Építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is.
4. Főépület:
Az építmények azon csoportja, mely a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.
5. Hagyományos soros beépítésű falusias lakóterületek:
A beépítés a hagyományos magyar telekforma, a soros beépítésű telek késői megjelenése. A telek két részből áll, a lakóudvarból és a kertekből, melyek az alábbi formákban jelennek meg:
- A lakóudvar egyik oldalán egymás mögött egy – egy lakóház helyezkedik el. A lakóházak nem ritkán összeépülnek. A lakóudvar szélességében húzódó kert zónában a lakóházak számának megfelelő –kert jelenik meg, önálló helyrajzi számmal. A lakóudvar önálló telekként, közös udvarként, a lakóházak önálló tulajdoni albetétként jelennek meg, a kerteknek is önálló helyrajzi száma van.
- A lakóudvar mindkét oldalán egymás mögött, vagy egymáshoz építve, vagy önállóan két-két lakóház helyezkedik el. A lakóudvar szélességében húzódó kert zónában a lakóházak számának megfelelő számú kert található önálló helyrajzi számmal. A lakóudvar önálló telekként, közös udvarként, a lakóházak önálló tulajdoni albetétként jelennek meg.
6. Használaton kívüli, romos, felhagyott épület:
Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet- és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület.
7. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek:
E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.
8. Hirdető berendezés (részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló információs berendezés):
a) Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla
b) Cégér: Valamely mesterség jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
c) Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
d) Citylight: (világító reklám): Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy, vagy többoldalú világító hirdető-berendezés, vagy felirat.
e) Egyedi címfestett tábla: Olyan rögzített egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.
f) Hirdetőtábla: Hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható építmény.
g) Megállító tábla: különösen az üzletek, szolgáltató egységek elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú.
h) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
i) Totemoszlop: Intézmény, vállalkozás nevét, logóját, vagy arculatára jellemző egyéb adatait, információkat feltüntető műtárgy.
j) Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága legfeljebb 90 cm, vastagsága 10 cm lehet.
9. Illeszkedés elve:
A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
10. Kismélységű telek:
A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter.
11. Közös udvar:
A közös udvar olyan kialakult telek, melyen belül az egyes rendeltetési egységek külön tulajdonban álló épület részére kialakított önálló ingatlan nyilvántartási, helyrajzi számmal rendelkező földrészletet tartalmaznak, és az önálló, külön nyilvántartott rendeltetési egységek csak a közös udvaron keresztül közelíthetők meg.
12. Látványterv:
A jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
13. Lyukpince:
Felszín alatti, folyosószerűen kiképzett, ásott-vájt vagy kőből-téglából boltozott tároló hely. A paraszti és mezővárosi élelmiszer és bortárolás legelterjedtebb és történetileg is elsődleges formája. A fennálló épület nélküli lyukpincék az utak mentén, vagy lejtős zöldterületeken gyakran pincesort alkotnak, vagy pincedombon, pince bokorban csoportosan helyezkednek el.
14. Melléképület:
Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.
15. Pasztelles földszínek:
A vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs.
16. Tájba illesztés:
A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése.
Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.
17. Településképi jelentőségű, meghatározó területek:
A településkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
18. Transzparens:
Építményre kifeszített, vagy építmények között átfeszített reklámhordozó, mely általában textil jellegű anyagból készül, részben reklámnak nem minősülő, közérdekű információkat hordozó felirattal.
19. Utcaképi terv:
A tervezéssel érintett épület és a szomszédos ingatlanok összességét ábrázoló terv a homlokzat beillesztésével.
20. Utcakert:
A járdák és a közút, vagy a kerítések és a közút közötti zöldterület.
21. Településközpont területe:
Olyan a településközpont területén lévő meghatározó jelentőségű terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
22. Védett építmények, művészeti alkotások:
Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított.
23. Védett érték károsodása:
Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi.
24. Zászlótartók:
Egyes cégek arculati elemeit, márkanevét és az ahhoz tartozó arculati elemeket, cégjelzését tartalmazó részben reklámnak nem minősülő műtárgy.
25. Zöldterület:
Minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület felhasználási egységén belül helyezkedik el, és milyen tulajdonban van.

Második rész

A helyi védelem

II. Fejezet

A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek

6. A helyi védelem feladata

6. § Sajópüspöki község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség

a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítségnyújtás,
c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
7. A helyi védelem alá helyezés általános szabályai

7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,

b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,

c) a védendő érték rövid leírását,

d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre - az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:

a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,

b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,

c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek,

d) a védendő érték fotódokumentációja,

e) a védetté nyilvánítás indokolása.

(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.

8. A helyi védettség megszüntetése

8. § (1) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.

(3) Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben

a) műszakilag indokoltható,

b) életveszély-elhárítása miatt,

c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.

(4) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell

a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,

b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.

(5) A helyi védettség megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.

(6) A helyi védettség megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.

(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

9. A képviselő-testület döntésével összefüggő feladatok

9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.

(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.

(5) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.

(6) A helyi védettség alá helyezés tényéről az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.

10. § (1) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.

(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.

11. § A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a település megbízott főépítészének feladata.

10. A védett értékek megjelölése

12. § (1) A helyi védettség alatt álló védett építészeti értéket a közterületről jól látható helyen elhelyezett, egységes táblával kell megjelölni.

(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, hogy az adott védett értéket Sajópüspöki község Önkormányzata védetté nyilvánította, és tartalmazza a védetté nyilvánítás évének megjelölését.

(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

(4) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondoskodik.

(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.

Harmadik rész

A településképi szempontból meghatározó és kiemelt területek

III. Fejezet

Az épített és természeti környezet településképi szempontból meghatározó területei

14. § (1) Az épített környezet településképi szempontból meghatározó területei:

a) a településképi szempontból maghatározó eltérő karakterű területek melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza,

b) a helyi egyedi építészei értékvédelemmel védett épületek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza,

c) a helyi védelemmel érintett műalkotások, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza,

d) a külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 1. függeléke tartalmazza

e) régészeti területek, melynek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

f) Természetvédelemmel érintett területek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 3. függeléke tartalmazza,

IV. Fejezet

Az épített és természeti környezet településképvédelmi szempontból kiemelt területei

15. § (1) Az épített környezet településképvédelmi szempontból kiemelt területei:

a) a helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek,

(2) A természeti környezet településképi szempontból kiemelt területei:

a) a természetvédelemmel érintett területek,

b) helyi természetvédelmi területek

c) egyedi tájértékek.

Negyedik rész

A településképi követelmények

V. Fejezet

Általános építészeti követelmények

12. Az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

16. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben

a) a környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
13. Általános követelmények

17. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.

(2) A településképi szempontból meghatározó és a településképvédelmi szempontból kiemelt területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(3) A település közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti

a) a településkép védelmében,

b) a közbiztonság védelmében,

c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,

d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy

e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.

(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

(5) Lakó-, iroda-, tároló- és szállítókonténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.

14. A terepadottságokhoz való alkalmazkodás

18. § (1) Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit.

(2) Meg kell őrizni az utcák eltérő szintjeinek kialakítását biztosító támfalakat, támfalrendszereket, rézsüket, azok karbantartásáról és növényzettel való befuttatásáról gondoskodni kell.

(3) Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit, így

a) a rézsűs utcakerteket,

b) a lépcsős rézsűs utcakerteket,

c) a lépcsőző telkeket és kerítéseket, támfalakat,

(4) Terepszint alá süllyesztett garázs utca felől nem létesíthető.

15. A táji környezetbe való illeszkedés

19. § (1) Az esztétikus táji környezet kialakítása és megőrzése érdekében az igazgatási területen belül a külterületeken, a tervezett fejlesztési területeken függetlenül attól, hogy a terület természetvédelemmel érintett vagy nem, az épületek elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) a meredek domboldalakon az épületet a lejtő, a domb aljára legyen elhelyezve a telken belül,

b) az épület hossztengelye a lejtés rétegvonalával párhuzamos legyen,

c) az épület tetőgerince a lejtő rétegvonalával párhuzamos legyen.

(2) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.

16. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

20. § (1) Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, földszínektől, a pasztell földszínektől eltérő színű homlokzatfestés,

(2) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során a tetőfedés esetében nem alkalmazható

a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés

b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,

c) a hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag

d) a bitumenes hullámlemez alkalmazása,

e) fém trapézlemez a gazdasági területek kivételével,

f) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető.

(3) A közterület határán épülő kerítések esetén

a) a teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés, színtől függetlenül, a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható,

b) Teljesen zárt, típus betonkerítés a gazdasági területek kivételével a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható.

(5) A függőleges homlokzatfelületeken az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével nem alkalmazható a homlokzat felület 15 %-át meghaladó mértékben:

a) nád,
b) kezeletlen farost-, pozdorja-, faháncslemez, deszka,
c) kezeletlen fém,
d) műanyag lemez,
e) szürke műpala (Eternit),
f) hagyományos bitumenes lemez
g) fém trapézlemez a gazdasági területek kivételével.
17. A fényszennyezés megakadályozására vonatkozó követelmények

21. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.

VI. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

18. Általános területi építészeti követelmények

22. § (1) Az általános településkép és a helyi védelem alatt álló épületek és környezetük védelme érdekében

a) meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető,

b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelentését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani,

c) a főépülettel egybe épített melléképület nem lehet magasabb a főépületnél.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelmény tekintetében meghatározó jelentőségű az épületek

a) fő tömeg- és tetőformája,

b) külső homlokzata,

c) az alkalmazott anyag

ca) színe,

cb) felületképzése.

(3) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, és a tetőformáját (kontyolt vagy oromfalas kialakítás) a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) Az illeszkedés érdekében

a) amennyiben az épület szélessége az utcai oldalon meghaladja a 10 métert, a tetőt az utca felé a hagyományoknak megfelelően kontyolni kell alkalmazni.

b) utca felőli oromfalba erkély nem építhető,

c) terepszint alá süllyesztett garázs utca felől nem létesíthető, (ez nem zárja ki az alagsor építését amennyiben terepadottságok ezt lehetővé teszik)

d) főépületen lapos tető nem építhető

(5) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni.

(6) Kialakult telektömbben az építési vonal:

a) foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz,

b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz.

(7) A területen meg kell tartani a hagyományos

a) kerítés- és kapuformákat,

b) építményfajtákat, melléképületeket és azok elhelyezési módját

c) növényzetet.

(8) A felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során lehetőség szerint egyaránt meg kell őrizni.

23. § (1) A területen végzett épületrekonstrukció esetében az energetikai korszerűsítés során hőszigetelés legalább egy teljes homlokzati felületen alkalmazható, tilos a mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.

(2) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 20. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően

a) a bitumenes zsindely és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag,
b) a hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag, és
c) a cserepes lemez fedés, ha az műszakilag elkerülhetetlen, akkor csak szürke, antracit vagy barna színű lehet,
d) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés
e) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,
f) a hullámpala
g) a bitumenes hullámlemez alkalmazása,
h) fém trapézlemez
i) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető.
sem.
(3) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető.

24. § Főépületek esetében oldalhatáron álló beépítési módnál

a) utcaszakaszonként egységes melléképület elhelyezést kell megvalósítani a kialakult állapotokhoz illeszkedően.

b) a sajátos, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.

25. § Melléképület

a) oldalhatáron álló beépítés esetében a melléképületeket is oldalhatáron kell elhelyezni,

b) esetében a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható.

c) kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül csak a főépülettel egybeépítve, az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.

d) főépülettel egybeépített melléképület nem lehet magasabb a főépületnél.

26. § A magastető

a) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,

b) hajlásszöge a 45°-ot nem haladhatja meg,

d) építése esetén nem építhető alacsony hajlásszögű, 30° alatti tetőszerkezet,

e) építése esetén a tetőtérben több önálló hasznos szint nem alakítható ki.

27. § A kerítés

a) építése során áttört kerítést kell létesíteni, kivéve

aa) forgalmi terhelés mérséklése,

ab) történeti hagyományok megtartása, (tömör természetes kő anyagú kerítés 1,8 méter magasságig)

ac) utcaképi illeszkedés biztosítása, vagy

ad) építészeti koncepció érvényesítése céljából,

ae) vagy az ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évre, vagy az építkezés idejére épülő kerítés esetében

b) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,

c) a tömör lábazat magassága legfeljebb 80 cm lehet,

d) a kapuépítmény legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet.

e) építése és fenntartása során kötelező

ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,

eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, telítetlen földszínek, vagy a fehér szín alkalmazása,

ec) a természetes anyagok használata,

ee) a balesetmentes kialakítás,

ef) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

28. § (1) A homlokzatok kialakítása során

a) az új lakó- és közösségi épületek földszinti, illetőleg bejárati padlómagasságát a közterület tervezett, vagy már kiépített magasságának figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy az építmény megközelítése biztonságos, a külső képe pedig településképi szempontból elfogadható legyen,

b) az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani,

c) tilos a homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel, oda nem illő burkolatokkal megbontani.

(2) A homlokzatok rekonstrukciója során feleslegessé vált közműveket környezetbarát módon kell felhagyni, és a terület helyreállítását el kell végezni.

19. Egyedi építészeti követelmények

29. § Az anyaghasználatnak

a) illeszkedőnek,
b) időtállónak,
c) minőséget képviselőnek,
d) természetesnek, vagy ahhoz hasonló megjelenésűnek
e) a környezetétől nem elütő színűnek, és
f) árnyalatában pasztell földszínűnek vagy fehérnek
kell lennie.

30. § A tömegformálásnak

a) illeszkedőnek
b) építészeti minőséget tükrözőnek,
c) arányosnak,
d) funkciójával összhangot mutatónak
kell lennie.

31. § (1) A homlokzat kialakításnak

a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazónak,
b) a tagozatokat visszafogottan használónak,
c) díszítésében egyszerűségre törekvőnek,
d) pasztell földszíneket alkalmazónak vagy fehér színűnek,
e) nyílásrendszerében rendezettnek, és
f) lehetőleg természetes anyagokat vagy megjelenésében azt mutatónak
kell lennie.
(2) Szabadlépcső legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve az épületek hátsó homlokzatán lévő padfeljárókat.
(3) Építmény homlokzatán égéstermék kivezető kémény nem helyezhető el.

32. § (1) Az előkertben elhelyezett műtárgyakat növényzettel kell eltakarni vagy mérsékelni.

(2) Antenna a településképi jelentőségű meghatározó területek útvonalai felőli homlokzatra nem rögzíthető.

(3) Szellőzőt és klímaberendezést utcafronti homlokzatra tilos elhelyezni.

VII. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területekre vonatkozó sajátos építészeti követelmények

20. Történeti településközpont, történeti falusias lakóterület és annak soros udvaros beépítésű telkei

33. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános, területi és egyedi építészeti követelmények szabályait e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) A telkek és közterületek kapcsolatánál a rendelet 18. §- a szerint kell eljárni.

34. § (1) A településközpont, a műemléki környezet és a helyi védelem alatt álló épületek környezetének védelme érdekében

a) meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.

b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelentését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani.

c) A főépülettel egybe épített melléképület nem lehet magasabb a főépületnél.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény tekintetében meghatározó jelentőségű az épületek

a) fő tömeg- és tetőformája,

b) külső homlokzata,

c) az alkalmazott anyag

ca) színe,

cb) felületképzése.

(3) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, és a tetőformáját (kontyolt vagy oromfalas kialakítás) a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) Hagyományosan falusias lakóterület kialakult beépítésű lakóterületein az épület fő tetőgerincét a településképi illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni, azt jellegében meg kell tartani.

(5) A területen meg kell tartani a hagyományos

a) kerítés- és kapuformákat,

b) építményfajtákat, melléképületeket és azok elhelyezési módját

c) növényzetet.

35. § (1) A településközponti területen végzett épületrekonstrukció esetében az energetikai korszerűsítés során hőszigetelés teljes homlokzati felületen alkalmazható, tilos a mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.

(2) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 20. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően a cserepes lemez fedés sem.

(3) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

36. § A beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló, azonban szabadonálló beépítés is előfordul, vagy előfordulhat. Ebben az esetben megengedett az épületek tagoltabb tömegformálása, azonban törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő megvalósításra.

37. § Magas tetős épület esetén a tetőhajlásszöge 30-45° között alakítható ki.

38. § Terepszint alá süllyesztett garázs és tetőtér oromfalában erkély az utca felől nem létesíthető.

39. § Lapostető nem létesíthető a lakóépületek főépülete esetében.

40. § A járdák és a közút közötti utcakertek, zöldsávok zöldterületi jellegét meg kell őrizni.

41. § Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.

42. § (1) A soros udvaros beépítésű, közös udvaros területek, telkek jellegét, telekrendszerét és hagyományos beépítési módját meg kell őrizni, vagy folyamatosan átalakítani a mai viszonyoknak megfelelően. A közös udvarokból kialakítható telkek-összevonással egyedi telekké alakíthatók,, amennyiben ezt a tulajdonviszonyok lehetővé teszik.

(2) A teleknyelek kialakítása nem megengedett.

21. Települési zöldterületek és különleges zöldterületi intézmények

43. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -

a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort kell telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,

b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani,

c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(2) A telek előkertként meghatározott részét zöldterületként kell kialakítani, mely a közterülettől legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítéssel választható el.

(3) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(4) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m2 területű szabad, földes terület maradjon, melyet faverem-ráccsal vagy vízáteresztő kavicsozással kell ellátni.

(5) A közművek elhelyezésénél a zöldterületek védelme érdekében a közműveket a műszaki lehetőségek figyelembe vétele mellett a járda vagy az útburkolat alatt kell vezetni.

(6) A közművesítés, vagy közmű bekötés munkálatainak során történő burkolat bontások esetén a burkolatot teljes szélességében kell helyreállítani a közút, a közterület kezelője által meghatározott határidőig.

44. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely

a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító
növényzet telepíthető.
(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy
a) egységes arculatot teremtsen,
b) ne eredményezzen zavarosan vibráló burkolatot,
c) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,
d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,
e) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson, és
f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviseljen.

45. § (1) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A településen található zöldterületek a zöldterület rendeltetése szerint közparkok és utcakertek és egyéb, zöldterületi jellegű rétek.

(3) Közparkok legalább 70 %- ban kialakítandó zöldfelületeinek legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek és a területet kiszolgáló épületek helyezhetők el, egyedi építészeti megoldásokkal.

(4) A település főútját és kísérő zöldterületek, zöldterületi jellegű rétek jellegét, mint a település egyik meghatározó településképi elemét meg kell őrizni, művelésükről gondoskodni kell, a tulajdon viszonyoktól függetlenül.

(5) A közhasználati jelleg erősítése a parkosítással növelhető, de nem cél a zöldterületi jellegű rétek megszüntetése.

46. § (1) A temető területének rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási és a zöldterületekre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.

(2) A temető kerítései részben urnafalként is kialakíthatók. A temető területeken az urnafalakat a részben földdel takartan is meg lehet valósítani.

(3) Sírbolt, kripta csak az erre a célra kijelölt területen létesíthető.

(4) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.

VIII. Fejezet

A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

47. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

22. Építészeti követelmények

48. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület településképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

(2) Átalakítás során tilos megváltoztatni az épület

a) tömegét,
b) homlokzatát,
c) anyaghasználatát,
d) jellegzetes formai kialakítását,
a falfelületek és nyílászárók arányát.
(3) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, anyaghasználatot meg kell őrizni.
(4) Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében a védelem érdekében az illetékes hatóság a helyreállítási kötelezettséget elrendelheti.
(5) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, kivéve ha az eredeti formában van jelen és ahhoz illeszkedik. Fekvő tetőablak egyedileg és sorolva is elhelyezhető.
(6) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.
(7) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről látható módon nem helyezhető el.
23. A teljes épület vagy építmény és az építészeti részértékek védelme

49. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.

(2) A védett épület, építmény

a) hagyományos építészeti értékeit, tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,

b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok nem változtatható meg, szükség esetén helyre kell állítani.

(3) A védett épület bővítése esetén

a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat, és

b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

(5) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, az a bontás után a meglévővel azonos, párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.

24. Helyi építészeti örökség fenntartása

50. § (1) A helyi védettségű építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.

(2) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességek nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(8) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

25. Helyi védettségű építészeti örökség bonthatósága

51. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható,

(3) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében az építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.

IX. Fejezet

A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő és a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

26. Területi építészeti követelmények

52. § (1) A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken és a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeken és a belterületi kertségekben

a) a beépítés telepítési módjának tekintetében a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni,

b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében

ba) lehetőleg földszintes, vagy a technológia függvényében legalacsonyabb

bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó

épületet kell kialakítani,

c) a kerti építményeket, műtárgyakat

ca) a táji látványt nem zavaró módon,

cb) növényzettel a tájba illesztve,

cc) természetes anyagokból készülően,

cd) a főépülettel összhangban álló építészeti kialakítással

kell elhelyezni.

d) kerítés építés során

da) áttört kerítést, vagy

db) növényzetből kialakított

kerítést kell létesíteni.

e) a kerítés kialakítása és fenntartása során kötelező

ea) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat,

eb) az időtálló, minőségi anyaghasználat

ec) az élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér alkalmazása,

ed) a természetes anyagok használata,

ee) a balesetmentes kialakítás,

ef) a műszaki állapotfolyamatos karbantartása.

(2) A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő és a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeken és azok környezetében

a) az épületek tájba illesztéséről gondoskodni kell,

b) a sajátos építményfajták és közművezetékeket és a járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve az esetleges felszín alatti vonalvezetést - is kell elhelyezni.

(3) Ökológiai hálózat területén lévő beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból) lehet.

27. Egyedi építészeti követelmények

53. § (1) A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre és a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területekre vonatkozóan

a) az anyaghasználat vonatkozásában a 27. § rendelkezéseit,

b) a tömegformálás tekintetében a 28. § rendelkezéseit,

c) a homlokzatkialakítás során a 29. § (1) bekezdésének rendelkezéseit

d) a zöldfelületek kialakítása során a 31. § (1) bekezdésének rendelkezéseit

e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása során a 31. § (2) bekezdésének rendelkezéseit,

f) a sajátos építményfajták elhelyezése során

fa) a tájba történő beillesztését meg kell oldani

fb) az antennák nem helyezhetők el

fc) a légkondicionáló kültéri egységei táji megjelenést zavaróan nem helyezhetők el.

(2) A táji környezetbe való illeszkedés tekintetében a 19. § szerint kell eljárni.

54. § (1) A gazdasági, mezőgazdasági üzemi épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása támogatott, ezen belül a nagy fesztávú (10 méter fölötti szélességű) csarnokszerkezet esetében nyeregtető, alacsony hajlású félnyereg tető, kivételes esetben lapostető, valamint ezek kombinációja is alkalmazható.

(2) Nem alkalmazható a túlságosan tördelt épülettömeg, valamint a s manzárd tetős épület.

(3) Az állattartó épületek esetében a tájegységre jellemző hagyományos épületformák és anyaghasználat alkalmazható.

(4) Az épületek tetőfedésének és homlokzatainak anyaghasználata nem készülhet zavaró fényhatást okozó, tükröződő felülettel.

(5) Az épületeken lévő egyes technológiai berendezéseket az épület homlokzataival összhangban, (klíma, kémény) takartan kell megvalósítani.

X. Fejezet

A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

55. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) a gazdasági területek,
b) a különleges területek közül
bb) a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
bc) a nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
bd) a hulladékkezelő területe,
c) a közlekedési- és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
alkalmas.
(2) Belterületen és zártkerti területeken mobil átjátszó állomás nem létesíthető.
(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a műemléki környezet,
b) a településképi jelentőségű meghatározó területek,
c) a településképi jelentőségű meghatározó védett zöldterületek és zöldterületi intézmények,
d) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek
nem alkalmasak.
(4) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint
a) a lakó, (hagyományos kertes) területek, kolóniák, telepszerű többszintes lakóterületek
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
d) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,
e) a zöldterületek,
f) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,
g) a vízgazdálkodási területek,
f) a természetközeli területek,
g) az (1) bekezdés d) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek
nem vehetők igénybe.
XI. Fejezet

A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

56. § (1) A reklámok elhelyezésével kapcsolatos területi besorolásokat a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza, melynek alapja a község mindenkor hatályos Településrendezési terve.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely

a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,

b) nem korrodálódik,

c) állékony,

d) karbantartása könnyű,

e) nem használ élénk színeket,

f) a reklám megjelenését nem befolyásolja,

g) másik reklámhordozót nem takar el.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) A reklám, reklámhordozó folyamatos karban-, és megfelelő esztétikai állapotban tartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési határidő biztosítás után – a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonosa költségére eltávolíthatja.

(7) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán 100 méteren belül CityLight formátumú eszköz, nem helyezhető el.

A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(8) Reklámhordozó 5 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el, azonban mindenki (gazdasági szervezetek), számára biztosítani kell legalább egy reklámhordozó kihelyezését, ha szükséges.
(9) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
28. A reklámhordozók kialakítására vonatkozó szabályok

57. § (1) Reklámhordozó

a) megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrás használható

b) analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.

58. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető hirdető berendezéseket (cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat) úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(4) Az egyes épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10 %- nagyobb felületén nem helyezhető el hirdető berendezés.

59. § Közvilágítási, hírközlési berendezésen, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfeljebb 2 darab, mérete legfeljebb 2,0 m2 lehet.

60. § (1) Megállítótábla

a) kizárólag

aa) akciós termékek hirdetése,

ab) rendezvények, programok népszerűsítése, hirdetése,

ac) standolás, szervezés

céljából megengedett,

b) legfeljebb A0-ás méretű,

c) a településképi védettségekhez és karakterekhez igazodó, a védettségi szintnek megfelelő, ahhoz illeszkedő lehet.

(2) Megállító tábla csak ott helyezhető el, a balesetmentes közlekedés biztosítva van, és az elhelyezés a gyalogos forgalmat nem akadályozza.

(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható módon nem helyezhető el.

(4) Totemoszlop és zászlótartó csak üzemanyagtöltő állomások és 300 m2-nél nagyobb kereskedelmi, szolgálató egységek esetében helyezhető el.

29. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

61. § (1) A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(5) Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

30. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

62. § (1) A településképi jelentőségű meghatározó területeken belül az utasvárók azonos kialakításban és típusban jelenjenek meg.

(2) Közterületen kioszk nem létesíthető.

(3) Közterületen közművelődési célú hirdetőoszlop egymástól legalább 100 méteres távolságra létesíthető, kivéve, ha az intézmény telekszélessége meghaladja az 50 métert, akkor egy telekre több közművelődési célú hirdetőoszlop is elhelyezhető.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegét érintő, elsősorban állami információk;

f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk

(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmadának közérdekű információt kell tartalmaznia.

31. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai

63. § (1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.

(2) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha

a) a felújítás megkezdésének időpontja az építésinaplóba történt bejegyzéssel igazolható,

b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.

XII. Fejezet

Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

64. § Az egyéb műszaki berendezések esetén

a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos, és
c) a funkcióját tükröző
kialakítás alkalmazható.

65. § Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználata során

a) nem rozsdásodó,
b) minőséget képviselő,
c) könnyen karbantartható,
d) élénk színeket nem használó,
e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
anyag használható.

66. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Védett és településképi szempontból meghatározó területen

a) a vezetékes elektronikus és hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett,

a) a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

67. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)

a) meglévő közműoszlopokon,
b) épületek tetőszerkezetén takart módon
helyezhető el.
68.
Védett épületen homlokzati napelem, és homlokzati napkollektor nem helyezhető el.

69. § Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének

a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,

b) helyi védelemmel érintett épületeken az utca felőli oldalon közterület felől látható módon klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

70. § Hulladéktároló konténerek és kukák tárolása céljából a közterületeken robosztus, fedett, rácsos építmény nem helyezhető el.

Ötödik rész

Településkép-érvényesítési eszközök

XIII. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

71. § Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.

72. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a megbízott települési főépítész (annak hiányában a polgármester) feladata. Igény esetén a megbízott települési főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,

b) tervezett tevékenység rövid leírása;

c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:

a) építési helyen belüli építményelhelyezés,

b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése,

c) az illeszkedés szabályainak megállapítása,

d) egy építési telken több épület elhelyezése,

e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál

f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése során, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen,

g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál,

h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében, ha a közterületről látható változást eredményez,

i) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése,

j) vízfelület létesítése

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;

b) felvetett javaslatok

(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

XIV. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

73. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

74. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi.

75. § A polgármester a 5. mellékletben meghatározottak szerint ad véleményt a települési főépítész álláspontja alapján.

76. § A településképi véleményezési eljárás során

a) településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,

b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

ba) a földszinti alaprajz, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, akadályozza vagy nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,

c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy építmény

ca) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

cb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

cc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,

cd) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot,

ce) a közterület fölé benyúló építmény-része, szerkezete és berendezése befolyásolja-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.

d) vizsgálni kell, hogy

da) – amennyiben sor került rá – figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során készült emlékeztetőben foglaltakat,

db) amennyiben da) pontban foglalt emlékeztetőben foglaltak mellőzésre kerülnek, az eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb-e,

e) vizsgálni kell, hogy a kérelem tárgya megfelel-e a rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

XV. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

77. § Az eljárás megindításához szükséges bejelentés formanyomtatványát a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

78. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendelet 7. mellékletében meghatározott esetekben, az építési tevékenységet megelőzően,

a) az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében,

b) a reklámok elhelyezése tekintetében, a reklámelhelyezést megelőzően,

c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, a rendeltetés-változtatást megelőzően.

79. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.

(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve hatósági határozatban dönt.

(3) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:

a) a településképi megfelelőség körében elsősorban

aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,

ab) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés,

ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,

ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,

ae) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint

af) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítása.

b) a kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelés,

c) a környezet kialakult illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,

d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,

e) a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés,

f) a reklám-, illetve hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelés

(4) A polgármester döntésében nem javasolja, illetve megtilthatja, ha a tervezett építési munka:

a) A településképi jelentőségű meghatározó területek esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár;

b) A településképi jelentőségű meghatározó területek esetén a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja;

c) HV egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;

d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.

(5) A polgármester döntésében a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg is meghatározhatja az alábbiak szerint:

a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,

b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,

c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, a portálokon és nyílászárókon elhelyezett reklámgrafikák megjelenését;

d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását;

e) előírhatja és korlátozhatja reklámhordozók, hirdetőfelületek, hirdető berendezések, cégérek, cégtáblák, címfeliratok elhelyezésének módját és formáját.

XVI. Fejezet

A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás

80. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:

a) szakmai konzultáció elmulasztása,

b) települési véleményezési eljárás elmulasztása,

c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

e) településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítése.

(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:

a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:

ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,

cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,

cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,

cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ce) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják,

cf) az építkezéssel érintett telek és környezete az építés ideje alatt nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

d) a 17. § (3) bekezdés szerinti esetekben.

81. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész

a) felújítására,
b) átalakítására,
c) elbontására,
d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,
e) a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,
f) a jogszabályok előírásaival ellentételesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására,
g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme céljából a telek bekerítésére, vagy a telek kerítésének elbontására, bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal) történő megjelölésére
kötelezheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg a polgármester az ingatlan tulajdonosát 1.000.000,-Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településkép-védelmi bírsággal sújtandó.

82. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) a szakmai konzultáció elmulasztása,

b) településképi véleményezési eljárás elmulasztása,

c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

e) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész

a) felújítására,
b) átalakítására, vagy
c) elbontására,
d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,
e) a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére, legfeljebb 2 éves határidővel;
f) a jogszabályok előírásaival ellentétesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, illetőleg felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására, legfeljebb 30 napos határidővel;
g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, vagy pedig a telek kerítésének elbontására, illetőleg bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal, stb.) történő megjelölésére, legfeljebb 1 éves határidővel
kötelezheti.

83. § A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.

XVII. Fejezet

A helyrehozatali kötelezettség

84. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:

a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.

b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.

c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);

cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;

cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;

cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;

ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;

cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; valamint

cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).

Hatodik rész

Záró rendelkezések

85. § (1) Ez a rendelet 2018. januárt 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sajópüspöki Község Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 16/2005.(X.26.) önkormányzati rendeletének6. § (1)-bekezdése, 6. § (2) bekezdése, 6. § (7) bekezdése, 6. § (8) bekezdése, 6. § (9) bekezdése, 8. § (6) bekezdése, 15. § (5) bekezdése, 30. §-a, 2.függeléke, 2.melléklete,

1. Melléklet a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

1.1 Településképi jelentőségű meghatározó területek

1. ábra: Településképi jelentőségű meghatározó területek elhelyezkedésének térképvázlata

2. ábra: Településképi jelentőségű meghatározó területek elhelyezkedésének bemutatása légifotó segítségéve

2. Melléklet a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek

A

B

C

D

E

SORSZÁM

HELYRAJZISZÁM

UTCA

HÁZSZÁM

MEGNEVEZÉS

1.

1.

330

Kossuth Lajos utca

20.

lakóház

2.

2.

295

Rákóczi utca

18.

lakóház

3.

3.

107

Rákóczi utca

23.

lakóház

4.

4.

273

Rákóczi utca

42.

lakóház

5.

5.

251

Rákóczi utca

74.

lakóház

6.

6.

70

Hősök tere

9.

parókia

3. ábra: Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek elhelyezkedésének térképvázlata

4. ábra: Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek elhelyezkedésének bemutatása légifotó

3. Melléklet a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

Helyi értékvédelemmel védett műalkotások

A

B

C

D

SORSZÁM

ALKOTÁS MEGNEVEZÉSE

ANYAGA

HELYSZÍN

1.

1.

Feszület

kő

74 hrsz

2.

2.

Hősi emlékmű

kő

75 hrsz

3.

3.

Kápolna

tégla

233 hrsz

4.

4.

Feszület

kő

209 hrsz előtt

5. ábra: Helyi értékvédelemmel védett műalkotások elhelyezkedésének térképvázlata

6. ábra: Helyi értékvédelemmel védett műalkotások elhelyezkedésének bemutatása légifotóval

4. Melléklet a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

A településképi véleményezési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelem

Kérelmező tölti ki

Kérelem - Településképi véleményezési eljárás lefolytatásához

A Kérelem az ..../2017.(.. . .. .) Ö.r. ............5. mellékletének ..................pontja alapján kerül benyújtásra

I. Építtető adatai (kötelező)

Tervező adatai

Név:

Tervező:

Lakcím vagy székhely:

Levelezési cím:

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervezői jogosultság sz.:

Tel./e-mail:

Tel./e-mail:

Kérelmező:

Építtető; Ingatlan tulajdonosa

II. Építési helyszín adatai - az ingatlan adatai

Ingatlan címe:

Hrsz.:

Igen

Nem

Igen

Nem

Területi védelem

Közterület

Helyi egyedi védelem

Önk. tul. v. kezelés

III. Építési tevékenység

a) rövid leírása:

b)a tervezett épület(ek) részletes adatai:

ba) telken létesítendő épületek száma:

db

be) tervezett építménymagasság:

m

bb) telek területe:

m2

bf) tervezett szintterületi mutató:

m2/m2

bc) telek tervezett beépítettsége:

%

bg) parkolóhelyek, garázsok száma:

db

bd) zöldfelület tervezett mértéke:

%

bh) közművesítettség:

bi) az épület(ek) rendeltetése (több rendeltetési egység esetén az egyes rendeltetési egységek elnevezései /lakások, üdülő, szállás, stb./ és darabszámuk felsorolása):

IV. Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció

ÉTDR azonosítója:

Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma

a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is)

c) reklámelhelyezés ábrázolása

d) rendeltetés meghatározása

e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról

f) egyéb (nem kötelező):
Alulírott, az I. pontban megjelölt kérelmező a II. pontban megjelölt ingatlanon a III. pont szerinti - építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység településképi követelményének tisztázása céljából kérem a településképi véleményezési eljárás lefolytatását.

Sajópüspöki , 20.... ...................... hónap ...... nap

……………………………………
Kérelmező aláírása

5. Melléklet a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezési eljárás alá eső tevékenységek

Településképi véleményezési eljárás

ESETEI - építmény építésére, bővítésére irányuló építési, összevont, fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenység településképet érint -

A polgármesteri vélemény megalapozásának

terület

létesítmény

MÓDJA:

I.

II.

III.

A

A település egyes- alábbiakban felsorolt - területeihez kötődő településképi véleményezési eljárás

1.

Védett helyi művi értékkel érintett vagy azzal szomszédos ingatlan esetén, helyi értékvédelemmel érintett területen, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen

építmények

önkormányzati főépítész közreműködésével.

3.

Településképi jelentőségű meghatározó területek esetében

4.

A SZT szerinti településközpont vegyes területen

5.

Az országos közutak mentén elhelyezkedő - SZT -ben - közlekedési, közműépítési területnek jelölt telkeken és a vele szomszédos telkeken/építési telkeken

6.

A SZT szerinti különleges területen

7

A SZT szerinti gazdasági területen településképi szempontból jelentős utak melletti, ahhoz csatlakozó teleksor területén

önkormányzati főépítész közreműködésével.

B

Az egész település területén egyes - alábbiakban felsorolt - építményekhez kötődő településképi eljárás

1.

a./

kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - településképet érintő - homlokzatának megváltoztatása

önkormányzati főépítész közreműködésével

b./

az OTÉK vagy a HÉSz szerint csak kivételesen engedélyezhető építmények

c./

szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel ha annak a talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 6,0 m-t

önkormányzati főépítész közreműködésével

d./

emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 3,0 m-t

e./

10 méternél nagyobb teljes magasságú, önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy

Településképi véleményezési eljárás

ESETEI - építmény építésére, bővítésére irányuló építési, összevont, fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenység településképet érint -

A polgármesteri vélemény megalapozásának

terület

létesítmény

MÓDJA:

I.

II.

III.

C

A település egyes területein, egyes építményekhez kötődő településképi véleményezési eljárás

1.

A kertes mezőgazdasági jelű övezetek területén

a./

90 m² szintterület fölötti építmények és

önkormányzati főépítész közreműködésével

b./

a lakó funkciót is magukba foglaló épületek

2.

A település látványvédelemmel érintett kiemelt térségi övezeteiben

a./

90 m² szintterület fölötti építmények és

b./

a lakó funkciót is magukba foglaló épületek

3.

A település beépítésre nem szánt területein

a./

10 méternél nagyobb beépítési magasságú építmények

önkormányzati főépítész közreműködésével

b./

250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények

6. Melléklet a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

A településképi bejelentési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges bejelentés formanyomtatványa

Kérelmező tölti ki

Kérelem, Településképi bejelentési eljárás lefolytatásához

A Kérelem az ..../2017.(.. . .. .) Ö.r. 7. melléklet ének ..................pontja alapján kerül benyújtásra

1. Bejelentő adatai (kötelező)

Tervevező adatai (értelem szerűen)

Név:

Tervező:

Lakcím vagy székhely:

Tervező szervezet:

Levelezési cím:

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervezői jogosultság sz.:

Tel./e-mail:

Tel./e-mail:

2. A bejelentés tárgyának helye - az ingatlan adatai

Ingatlan címe:

Hrsz.:

Igen

Nem

Igen

Nem

Területi védelem

Közterület

Helyi egyedi védelem

Önk. tul. v. kezelés

3. A bejelentés tárgya

4. A bejelentéssel kérelmezett időtartam

Építési tevékenység

Építési tevékenység

Reklámelhelyezés

Hirdető berendezés

Rendeltetés változás

Rendeltetés változás

Rövid leírása:

5. A bejelentéshez mellékelt dokumentáció tartalma

2 pld-ban

Műszaki leírás (telepítésről, építészeti kialakításról)

Helyszínrajz szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével:

Alaprajzok:

Homlokzatok:

Utcaképi vázlat, színterv, látványterv (Fotó dokumentáció):

Egyéb (nem kötelező)
Alulírott, az 1. pontban megjelölt kérelmező a 2. pontban megjelölt ingatlanon a 3. pont szerinti hatósági engedélyhez nem kötött - építési tevékenységet /reklám elhelyezést/ rendeltetés változtatás tevékenységet településképi követelmények tisztázása céljából településképi eljárásra a mai napon bejelentem.
A bejelentési kérelem kitöltésével tudomásul veszem, hogy a tervezett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, amennyiben ahhoz más hatósági engedély nem szükséges és a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi.
A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban megtilthatja az építési tevékenységet, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
……………………………, 20.... ...................... hónap ...... nap
................................................
a kérelmező aláírása

7. Melléklet a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentési eljárás alá eső tevékenységek

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

I.
az alábbi engedély nélkül végezhető
építési tevékenységek közül

II.
az alábbi
TERÜLETEKEN, illetve. esetekben:

A

Bontási tevékenységek esetében

1.

Építményt, építményrészt érintő bontási engedély nélkül végezhető bontási tevékenység

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon minden esetben,

b./

településképi meghatározó területen,
ha a tervezett építési tevékenység utcaképet, településképet érint.

B

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározott alábbi építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén

1.

Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében

c./

kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész település területén

2.

Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró– cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben,

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében,

c./

kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész település területén

3.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben,

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében,

c./

kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész település területén

4.

A 312/2012.(XI. 8) Korm. rendelet 1. melléklet 14.pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben,

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében,

c./

az országos közutak mentén elhelyezkedő - a SZT-ben - közlekedési, közműépítési területnek jelölt telkeken és a vele szomszédos telkeken/építési telkeken

5.

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, és műemléki környezetben

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

I.
az alábbi engedély nélkül végezhető
építési tevékenységek közül

II.
az alábbi
TERÜLETEKEN, illetve. esetekben:

6.

Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása

a./

az országos vagy helyi védettség alatt álló építményeken, illetve területeken, valamint azok környezetében

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében

c./

az országos közutak mentén elhelyezkedő - a SZT-ben - közlekedési, közműépítési területnek jelölt telkeken és a vele szomszédos telkeken/építési telkeken

7.

Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon és műemléki környezetben

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében

8.

Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon és műemléki környezetben

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében

c./

kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész település területén

9.

Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és
tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon és műemléki környezetben

10.

Utasváró fülke építése.

a./

a település egész közigazgatási területén.

11.

Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, és legfeljebb 180 napig fennálló

a./

védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon és műemléki környezetben

b./

településképi jelentőségű meghatározó területek esetében

C

Építési engedélyezési eljáráshoz nem kötött, építési tevékenységnek minősülő egyéb tevékenység

1.

Közterületen bérleti szerződés keretében végzett, építési tevékenységnek minősülő vendéglátó ipari üzleti előkert létesítése

a./

fokozott védelmet élvező közterületeken.

2.

Zajgátló építmények

a./

a vasút- és a főútvonalak mentén.

3.

Utasváró fülke építése

a./

a település egész közigazgatási területén.

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

I.
az alábbi engedély nélkül végezhető
építési tevékenységek közül

II.
az alábbi
TERÜLETEKEN, illetve. esetekben:

D

Építési engedélyhez nem kötött - reklámok elhelyezése tekintetében:

1.

A településképi jelentőségű meghatározó területek esetében valamint az országos vagy helyi védettség alatt álló építmények, illetve területek környezetében az 1 m2-nél nagyobb hirdető-berendezések elhelyezése reklámhordozó berendezés, reklámfelület létesítése (kivéve a címtáblák, megállító táblák, reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-belső berendezések létesítése) esetében;

2.

a település táj és természetvédelemmel érintett kiemelt térségi övezeteiben állandó vagy mobil tartószerkezettel rendelkező, önálló megjelenésű hirdető felület létesítése esetében

E

Építmények rendeltetésének (rendeltetés módjának) megváltoztatása esetében:

1.

Építési engedélyhez nem kötött tevékenységgel megvalósuló, meglévő építmények rendeltetésének (rendeltetés módjának) megváltoztatása esetében

a./

a település egész közigazgatási területén.

1. Függelék a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

Külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet

A

B

C

D

E

F

G

H

TÖRZSSZÁM

AZONOSÍTÓ

CÍM

NÉV

VÉDELEM

HELYRAJZI SZÁM

EOV Y

EOV X

1.

1257

23082

R. k. templom ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

330, 331, 332, 333, 335, 272, 337, 77/1, 76, 44, 51/1, 56, 59/1, 69, 66, 65, 73, 75

2.

1257

3072

Hősök tere

R. k. templom

Műemlék

74

745722

327344

1. ábra: A külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet térképvázlata

2. Függelék a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

Külön jogszabályban meghatározott régészeti érdekű területek

A

B

C

E

F

G

AZONOSÍTÓ

LELŐHELY
SZÁM

NÉV

HRSZ

EOV Y

EOV X

1.

16294

1

Szurdok-hegy

043/13, 043/18, 043/23, 043/19, 043/22, 043/16, 043/21, 043/17, 043/20, 043/15, 042/21

746730

326233

2.

37536

2

Nagybereki pást

025/6

747192

327538

2. ábra: A külön jogszabályban meghatározott régészeti érdekű területek térképvázlata

3. ábra: A külön jogszabályban meghatározott régészeti érdekű területek térképvázlata légifotón bemutatva

3. Függelék a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

Természetvédelemmel érintett területek
Országos védelem alatt álló terület
Az 1996. évi LIII. törvény (Ttv) 23. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár.
A közigazgatási területen lápot tartunk nyilván. Területükre a fenti törvényben az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek.

4. ábra: Források

5. ábra: Lápok

Természeti Területek:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Ttv) 15. § és 4. § d) alapján természeti területnek minősül minden

a) erdő , gyep, nádas, művelési ágú termőföld

b) művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt;

c) mező-és erdő gazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület,

mely elsősorban a Tvt. 4§ d)-ben definiált természetközeli állapotot jellemeznek.
Ezeken a területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a tájékép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvására. Határaik a mellékelt térképen láthatók.

6. ábra: Tervezett természeti területek

Natura2000 területek

Sajópüspöki község közigazgatási területét az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendeletben kihirdetett, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelettel közzétett Natura 2000-es területek közül a Sajó-völgy helyszín (azonosító: HUBN20006) néven kihirdetett kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI) érinti.

7. ábra: A külön jogszabályban meghatározott NATURA 2000 területek

Országos Ökológiai Hálózat övezetei:

Sajópüspöki közigazgatási területén az országos ökológiai hálózat övezetei közül a magterület és az ökológiai folyosó övezetek megtalálhatók.

8. ábra: A külön jogszabályban meghatározott ökológiai hálózatok

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetére vonatkozó szakmai előírásokat az OTrT 14/A. §-a tartalmazza. A területek lehatárolása az ábrán látható, mely a teljes közigazgatási területet lefedi.

9. ábra: A külön jogszabályban meghatározott tájképvédelmi területek

Nagyvízi meder:

Sajópüspöki község közigazgatási területét az alábbi nagyvízi mederkezelési terv érinti: 08.NMT.06. (Sajó folyó, folyószakasz eleje: Államhatár, folyószakasz vége: Sajószentpéteri közúti-híd). A mederkezelési szabályokról a 83/2014. Korm.rendelet rendelkezik.

10. ábra: A külön jogszabályban meghatározott tájképvédelmi területek

4. Függelék a 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták
A TELEPÍTÉSRE JAVASOLT NÖVÉNYFAJTÁK FELSOROLÁSA
FÁSÍTÁSRA, NÖVÉNYTELEPÍTÉSRE JAVASOLT ŐSHONOS NÖVÉNYEK JEGYZÉKE
Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula (allergén)

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sarjmeggy, török meggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

Populus canescens *

szürke nyár

Populus nigra *

fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén)

fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis

törékeny fűz, csörege fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye, fojtóska

Sorbus torminalis

barkóca berkenye, barkócafa

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil
Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő
Lombos cserjék

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa**

fürtös bodza

Spirea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita
* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak
** 500 m felett javasolható a telepítése
NEM TELEPÍTHETŐ NÖVÉNYFAJTÁK FELSOROLÁSA
1143/2014. EU rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
Az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok (IAS) jegyzéke
(Hatályos 2017. augusztus 2-ától)

magyar név

tudományos név

aligátorfű (papagájfű, papagájlevél)

Alternanthera philoxeroides

karolinai tündérhínár

Cabomba caroliniana

közönséges vízijácint

Eichhornia crassipes

cingár (aprólevelű) átokhínár

Elodea nuttallii

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

nagy fodros-átokhínár

Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárga tóalma

Ludwigia peploides

strucctoll-süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

chilei óriáslapu (óriásrebarbara)

Gunnera tinctoria

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Szosznovszkij-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

japán gázlófű

Microstegium vimineum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

rózsás tollborzfű

Pennisetum setaceum

ördögfarok-keserűfű

Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum)

japán nyílgyökér (kudzu)

Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata)

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia
a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).