SárazsadányKözség Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2013.(VII.10.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyonkezelés és értékesítés szabályairól

Sárazsadány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva – figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjára, az 5. § (2) bekezdés c) pontjára, a 11. § (16) bekezdésére, a 13. § (1) bekezdésére és a 18. § (1) bekezdésére, továbbá az államháztartásáról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 97. § (2) bekezdésére, valamint az Mötv. 109. § (4) bekezdésére és 143. § (4) bekezdésére – az alábbiakat rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

1. Sárazsadány Község Önkormányzatára (a továbbiakban Önkormányzat),
2. az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
3. az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyakra.

 2. §    E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének   sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésben felsoroltak.

2. Az önkormányzat vagyona

3. § (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból, melyet az 1. számú melléklet tartalmaz,

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból áll, melyet a 3. számú melléklet tartalmaz.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

3. A vagyonnal való rendelkezés

4. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása, illetve megszüntetése, így különösen:

1. az elidegenítés,
2. a vagyon gazdasági és közhasznú társaságokba, közalapítványokba történő bevitele,
3. a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, illetve onnan való kivonását,
4. a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
5. az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
6. az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,
7. vagyonszerzés,
8. értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
9. önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári jogi eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
10. közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, illetve öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szervezése, illetve annak megtétele,
11. ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele,
12. selejtezés.

(2) A vagyonnal való rendelkezés gyakorlása a képviselő-testület jogköre.

(3) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyont

1. nem lehet elidegeníteni,
2. nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
3. dologi jog nem létesíthető,
4. osztott tulajdon nem létesíthető.

4. A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
5. A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(6)A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

4. Az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő

költségvetési szerv vagyonhasznosítása

5. § (1) Az önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely az intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel.

(2) Az intézmény köteles a vagyontárgyakkal jó gazda gondosságával bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról a jóváhagyott költségvetési előirányzatokon belül gondoskodni.

(3) Az intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe, haszonkölcsönbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(4) A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmény feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítandó.

5. Vagyonnyilvántartás és vagyonkimutatás

6. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről az Mötv. 110. §-ában meghatározottak szerint nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az önkormányzat vagyongyarapodása esetén a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy besorolásáról.

(3) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Az önkormányzat tulajdonában, de intézménye használatában lévő ingó- és ingatlan vagyontárgyakról az azokat használó intézmény köteles nyilvántartást vezetni.

7. § (1) Az   önkormányzat   vagyonállapotát vagyonkimutatásban   kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

8. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll:

1. a mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
2. a mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell

1. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat,
2. az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:

ba) a tárgyi eszközöknél,

bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,

c) a  ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:

ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,

cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,

cc) a  helyi  önkormányzat  tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

cd) vizeket és közcélú vízilétesítményeket,

ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,

cf) műemlékeket,

cg) védett természeti területeket,

ch) kulturális javakat,

ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,

cj) közműveket,

ck) temetőt,

d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:

da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,

db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,

dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon részletezésben.

6. Vagyongazdálkodási terv

9. § (1) Az önkormányzat

a) 5 évre szóló középtávú és

b) 10 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyongazdálkodás formáit, azok főbb szabályait, az ennek kapcsán szükségessé váló rendeletalkotási feladatokat;

b) az ellátandó közfeladatokhoz rendelt vagyont, továbbá a vagyongazdálkodás alapvető elveit.

(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási terv a (2) bekezdés b) pontja szerinti előírásokat foglalja magában.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási terv, az önkormányzat gazdasági programja, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az éves költségvetési rendeletek összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

7. Az önkormányzat vagyonhasznosítás rendje

10. § (1) Az önkormányzat vagyonának elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérését követően történhet.

4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel meghozott – határozata alapján lehet. 

(5) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

11. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes   korlátozottan   forgalomképes   törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni:

1. vagyonértékesítés esetén az érintett 1.000.000.- Ft érték feletti vagyontárgyra vonatkozóan ingatlan esetén ingatlanforgalmi értékbecslő, míg ingó esetén árszakértő szakvéleményét kell kikérni. Az ingatlanforgalmi értékbecslő, illetve az árszakértő szakvéleményében szereplő forgalmi érték alatt vagyont értékesíteni nem lehet;
2. a vagyonértékesítést megelőzően a helyben szokásos módon az ingatlanra vonatkozó vételi vagy értékesítési ajánlatot 15 napra ki kell függeszteni;
3. vagyon tulajdonjogát átruházni 500.000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

1. természetes személy vagy
2. a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(5) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon  megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal,

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

13. § (1) Az   önkormányzat korlátozottan forgalomképes  törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

14. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az   önkormányzat forgalomképes  üzleti vagyonának  megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

16. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba  vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

az Mötv. 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

18. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

 19. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

 20. § (1) Vagyonkezelő  jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek; 

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás;

b) alapfokú nevelés, oktatás;

c) szociális ellátás;

d) közművelődés;

e) egészségügyi ellátás.

 21. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

1. az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
2. a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
3. az Ügyrendi Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

1. megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
2. gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
3. az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

22. § (1) Az   önkormányzat jogosult az ideiglenesen  feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.

23. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

1. a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 500.000,- Ft összeghatárt, 
2. a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.

 24. § (1) A 23. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

25. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra.

(2) A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(4) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

26. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

1. az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
2. az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
3. 
   

8.  Eljárási szabályok

27. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

26. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.

9. Záró rendelkezések

27. § Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2013. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.

28. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát   veszti  Sárazsadány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 6/2013.(III.31.) rendelete.