Sárazsadány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról 2/2020. (III.13.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben
Hatályos: 2018. 04. 04- 2024. 10. 10 09:00Sárazsadány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról 2/2020. (III.13.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben1
Sárazsadány Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sárazsadány Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 3942 Sárazsadány, Fő út 50.
(3) A képviselő-testület hivatala: Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
(4) Az önkormányzat szervei: a Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal, a polgármester, a jegyző, Ügyrendi Bizottság.
(5) Az önkormányzatot a polgármester önállóan képviseli.
(6) Az önkormányzat és a polgármester hivatalos, kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:
a) Sárazsadány Község Önkormányzata
b) Sárazsadány Község Polgármestere
(7) Az önkormányzat hosszúbélyegzőjén az önkormányzat elnevezése, székhelye, adószáma és számlaszáma olvasható: Sárazsadány Község Önkormányzata, 3942 Sárazsadány, Fő út 50., számlaszáma: 11734169-15545253, adószáma: 15545253-1-05.
(8) A bélyegzőket sorszámmal kell ellátni.
2. Az önkormányzat feladata és hatáskörei
2. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak, melynek során kötelező és önként vállat feladat-és hatásköröket lát el.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a temetési támogatás; rendkívüli települési támogatás, az étkeztetés; a házi segítségnyújtás; a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a köztemetés szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket.
(3) Az önkormányzat feladatainak és tevékenységének kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 3. melléklet tartalmazza
3. A képviselő-testület működése
3. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármester és a települési képviselők.
(2) A képviselő-testület tagjainak szám:4 fő
(3) A képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
4. A képviselő-testület ülései
4. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület évente legkevesebb 10-et tart.
(3) A rendes ülések időpontja – július és december hónapok kivételével – minden hónap utolsó csütörtöki napja. Amennyiben ez munkaszüneti napra esik, úgy a testületi ülés napja a csütörtököt közvetlenül megelőző szerdai nap.
(4) Indokolt esetben rendkívüli ülés is összehívható.
(5) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.
(6) A munkaterv tervezetét a testület januári ülése előtt – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(7) A munkaterv főbb tartalmi eleme:
a) a tervezett ülések időpontja,
b) az ülés napirendje, a napirend előadói.
5. A képviselő-testületi ülés összehívásának a rendje
5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása, valamint a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testület ülését bármely bizottság, vagy a képviselők egynegyedének az indítványára is össze kell hívni.
(3) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.
(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles összehívni.
(5) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése a polgármester, vagy az alpolgármester által telefonon vagy személyesen is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
(6) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(7) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
(8) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(9) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(10) A képviselő-testület ülésére képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn és a nemzetiségi önkormányzat elnökén és törvényben meghatározott személyeken kívül tanácskozási joggal meghívható:
a) a kormányhivatal vezetője vagy képviselője
b) a település országgyűlési képviselője,
c) a napirend előadója, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
d) a könyvvizsgáló
e) a belső ellenőrzési csoport vezetője a véleményezési körbe tartozó témákhoz
f) a napirendre tekintettel a bírósági bejegyzéssel rendelkező és a polgármesternek bejelentett önszerveződő közösségek képviselői,
g) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart,
h) a sajtó képviselői.
6. A nyilvánosság biztosítása
6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, ezért a képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel értesíteni kell.
(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
7. A képviselő-testületi ülés határozatképessége
7. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
8. A képviselő-testületi ülés vezetésére jogosult feladatai
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, valamint a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (továbbiakban: elnök) vezeti.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása,
c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
d) az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
f) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) a vita megnyitása,
b) szavazás elrendelése,
c) a szavazás eredményének megállapítása,
d) a döntés kimondása.
9. A rend fenntartására tett intézkedések
9. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
10. Az ülések napirendje
10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot.
(2) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
(5) A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) kérdés,
f) tájékoztató és egyéb bejelentés.
(6) A napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.
(7) Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.
(8) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 11. §, 15. §, 17. §-nak megfelelő rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.
(9) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(10) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
(11) Módosító javaslatot az ülést megelőzően írásban, továbbá az adott napirendi pont tárgyalása során szóban lehet előterjeszteni.
(12) A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető.
(13) A módosító javaslatokat indokolni kell.
11. Előterjesztés
11. § (1) Előterjesztésnek minősül: a rendelettervezet, határozat, beszámoló, és a tájékoztató.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) polgármester,
b) a bizottságok,
c) képviselő,
d) jegyző.
(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban kell benyújtani.
(5) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(7) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés címét és előadóját,
b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
d) a döntési javaslatot és indokait,
e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
12. Az előterjesztések vitája
12. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett napirendi pontonként nyit vitát.
(2) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek, majd érintettség esetén a bizottságnak kell szót adni.
(4) Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja.
(5) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
(6) A szót az elnök – az SZMSZ keretek között – soron kívül, jelentkezésük sorrendjében köteles megadni.
(7) A felszólalások lehetnek:
a) napirend előtti felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás,
d) személyes megjegyzés.
(8) A képviselő-testület tagjain kívül meghívott személyek az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt
(9) Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
(10) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet, és javaslatot tehet.
(11) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(12) Módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
13. Kérdés, interpelláció
13. § (1) A települési képviselők interpellációt és kérdést terjeszthetnek elő.
(2) Interpelláció az a probléma felvetés, amely során a települési képviselő az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével összefüggésben magyarázatot kér.
(3) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.
(4) Interpelláció és kérdés a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz intézhető.
(5) Az interpellációt legalább az ülést megelőző 5 nappal, kérdést az ülést megelőzően a jegyzőnél kell benyújtani.
(6) A határidőre benyújtott kérdésre és interpellációra az ülésen kell válaszolni.
(7) Szóbeli kérdés az ülésen is feltehető.
(8) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol.
(9) Ha a válaszadásra való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül, írásban adja meg válaszát.
(10) A képviselő-testület az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor határoz, ha az interpelláló kérdező a választ nem fogadja el.
(11) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy dönt a szükséges intézkedésről.
14. A szavazás módja
14. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) Szavazni csak személyesen lehet.
(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(4) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(5) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(6) Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
(7) A szavazás általában nyíltan történik. A képviselőtestület a nyílt szavazás során kézfelemeléssel dönt
(8) Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, a képviselő-testület a szavazás időtartamára szavazatszámláló bizottságot választ.
(9) A titkos szavazás külön szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazással eldöntendő kérdést,
b) a szavazás helyét, idejét,
c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás eredményét.
(10) Név szerint szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(11) A napirend elfogadása tárgyában, a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(12) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, majd a képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
(13) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja.
(14) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(15) A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
15. Rendeletalkotás
15. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
b) az elérni kívánt célt,
c) az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),
d) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
e) a rendelet-tervezet teljes szövegét.
(4) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.
(5) Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.
(6) A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(7) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(8) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a „/” jelet,
d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és
g) a rendelet címét
(9) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni.
(10) A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
16. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről és annak módosításáról,
b) a helyi adóról és annak módosításáról,
c) a költségvetés végrehajtásáról,
d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,
e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló tervezetet, valamint
f) azon tervezetet melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek főződik, vagy amelynek egyeztetésre bocsátásából kifolyólag az önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné,
g) az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.
(4) Az (3) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.
(5) A véleményezésre legalább 5 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését.
(6) Az általános egyeztetésre történő megjelentetésre a Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltségének hirdetőtábláján, valamint a település honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.
(7) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.
(8) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított 3 hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani.
16. Határozathozatal
17. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(3) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségének bejelentését, a megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra megvonhatja.
(4) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elutasítottnak kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az elutasított javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
(5) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
a) a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölését,
b) a normatív határozat sorszámát arab számmal,
c) a „/” jelet,
d) a normatív határozat közzétételének évét arab számmal,
e) zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) a normatív határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését,
g) a „határozata” kifejezést és
h) a normatív határozat címét
(6) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(7) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
17. A jegyzőkönyv
18. § (1) A képviselő-testület üléseiről a testületi ülés helyét; időpontját; a megjelent önkormányzati képviselők nevét; a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; az előterjesztéseket; az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; a döntéshozatalban résztvevők számát; a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; a szavazás számszerű eredményét; a hozott döntéseket és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül, amely nem selejtezhető.
(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezik:
a) meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jegyző törvényességi észrevétele,
d) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
(5) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
(6) A nyílt ülési jegyzőkönyv írásos formában a Hivatalban megtekinthető, elektronikus példányát az önkormányzat honlapján kell közzétenni.
18. Közmeghallgatás
19. § (1) A képviselő-testület évente közmeghallgatást tart a Művelődési Házban, melynek időpontját 15 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.
(2) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, jegyző, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények vezetői.
(4) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(5) Az állampolgárok és a (4) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.
(6) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(7) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 5 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
19. A képviselő-testület bizottsága
20. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság 2 fővel
(2) A bizottságok elnökeinek és a tagjainak a nevét a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester
c) bármely képviselő.
(4) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése és az önkormányzati képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
b) a polgármesteri illetmény emelésére vonatkozó javaslattétel.
20. A települési képviselők
21. § (1) A képviselőt az Mötv-ben, az egyéb jogszabályokban rögzített jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő köteles:
a) részt venni a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,
c) olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti munkára és a választók bizalmára
d) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
e) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
f) választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).
(3) A képviselő jogai:
a) kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz,
b) önálló indítványt terjeszthet elő.
(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
21. A polgármester
22. § (1) A polgármester főállású foglalkoztatási jogviszonyban látja el a polgármesteri tisztséget.
(2) A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,
d) kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének ismételt megtárgyalását,
e) kapcsolatot tart a civil szervezetek, önkormányzatok, lakossági csoportok képviselőivel.
(3) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás ill. következményeinek elhárítása érdekében /vészhelyzetben/ a költségvetés 1 %-át meg nem haladó mértékben átmeneti intézkedéseket hozzon.
(4) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles tájékoztatni.
22. Az alpolgármester
23. § (1) A képviselő-testület az Mötv. szerint 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.
(3) Az alpolgármester feladat és hatásköreit a polgármester határozza meg.
(4) Az alpolgármester a polgármestert teljes jogkörében helyettesíti a jogszabály által meghatározott tovább át nem ruházható hatáskörök kivételével.
23. A Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző
24. § (1) A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatban köteles a jogszabálysértésekre a figyelmet felhívni, és erre utaló jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületek által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, mely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a jegyző fogadóóráit.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyzői referens látja el.
24. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
25. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot.
25. Az önkormányzat gazdálkodása
26. § (1) Az önkormányzat megbízatása idejére megalkotott gazdasági program a költségvetési gazdálkodás átfogó dokumentuma.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről két fordulóban történő eljárásban rendeletet alkot.
(3) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
(4) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy kötelezettségenként az éves költségvetés egy százalékát meg nem haladó mértékben kötelezettséget - a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben vállalhat.
26. Az önkormányzat társulásai
27. § Az önkormányzat
a) az Abaúj-Zemplén Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásban
b) a Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulásban
vesz részt.
27. Záró rendelkezések
28. § Ez a rendelet 2018. április 4-én lép hatályba.
29. § (1) Az SZMSZ a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az SZMSZ mellékletei:
a) 1. melléklet: A képviselő-testület tagjainak névsora.
b) 2. melléklet: A bizottságok elnevezése, elnökeinek és tagjainak névsora.
c) 3. melléklet: Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolása.
d) 4. melléklet: Sárazsadány Község Önkormányzatának társulásaira átruházott hatáskörök
(3) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Sárazsadány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016. (IV.6.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról.
1. melléklet
|
Ender László |
polgármester |
|
Janik Kálmán |
alpolgármester |
|
Hermann Zoltánné |
képviselő |
|
Kormány Mihályné |
képviselő |
|
Lukács József |
képviselő |
2. melléklet
|
Hermann Zoltánné |
képviselő |
|
Kormány Mihályné |
képviselő |
|
Lukács József |
képviselő |
3. melléklet
|
Kormányzati funkció |
|
|
kódja |
megnevezése |
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
|
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
|
035010 |
Közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés |
|
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045230 |
Komp- és révközlekedés |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
076062 |
Település-egészségügyi feladatok |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatás |
|
082091 |
Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek |
|
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
107051 |
Szociális étkeztetés |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
4. melléklet
1. A Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:
1.1. a társulás gondoskodik az egészségügyi alapellátás együttes szervezésén belül a központi orvosi ügyelet megszervezéséről és fenntartásáról.
1.2. a társult önkormányzatoknál és az önkormányzatok szervezeteinél a Társulás gondoskodik a belső ellenőrzés megszervezéséről, és fenntartásáról.
1.3. Területfejlesztési feladatellátás:
1.3.1. A területfejlesztés tekintetében a Társulás vizsgálja és értékeli a térség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait,
1.3.2. kidolgozza és elfogadja a Társulás területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását,
1.3.3. koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és a civil szervezetekkel.
Az önkormányzati rendeletet a Sárazsadány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 28. §-a hatályon kívül helyezte 2024. október 10. 9 órával.