Lénárddaróc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2006. 12. 01Lénárddaróc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Lénárddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ban foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed LÉNÁRDDARÓC község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A HÉSZ mellékletei:
Szabályozási terv a belterületre M=1:2000
Szabályozási terv a külterületre M=1:10000
1.sz Helyi védelemre javasolt épületek
Függelékek :1 sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai
2 sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok
3.sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei
4.sz Közterületek besorolása
(4) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
a) a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
b) építési határvonal,
c) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
d) a terület-felhasználási kategóriák, a terület felhasználási besorolás, övezeti besorolás,
e) a legnagyobb beépítettség mértéke,
f) a megengedett építmény magasság,
g) a minimális telekméret,
h) a kötelező beépítési vonal,
i) a környezetvédelmi előírások,
j) korlátozások.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
a) a szabályozási vonalakat,
b) a terület-felhasználási egységek határát,
c) a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
d) a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
e) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
f) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
g) a belterület bővítés határát.
(2) Az bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Engedélyhez kötött építési munkák. A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló:
a) a 1,5 m2-nél nagyobb nagyságú reklámhordozó elhelyezése esetén,
b) védett épületek átfestése, illetve színezése esetén,
c) klímaberendezések épület utcai homlokzatra szerelése esetén,
d) kerítések építése,
e) előtetők építése.
6. § Az építési engedélykérelmekhez a rendeletben előírtakon túl benyújtandó egyéb mellékletek a következők:
a) védett épület esetén a részletes színezési terv,
b) kézműipari létesítmény esetén technológiai terv,
c) külterületet bányatelek érintette, mely törlésre került. Mélyműveléses terület volta miatt építési engedélyezéskor ezen területeken geotechnikai dokumentációt kell benyújtani.
7. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(3) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a vonatkozó rendeletben meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
A telkek beépítésének feltételei
8. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
(4) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
9. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
falusias lakóterületek:
a) Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet),
b) Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet,
c) Lf-3 Falusias kertes, lakóövezet kialakult oldalhatáron álló beépítési móddal.
településközpont vegyes terület övezetei:
d) Vt-1Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet, nagytelkes alövezet.
Különleges területek övezetei:
e) Kt temető
f) Ksp sportpálya
g) Ksz szabadidő központ
Gazdasági területek övezetei:
h) Gip-M mezőgazdasági-ipari terület övezete
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület
- KÖu közút.
b) zöldterület
- Z zöldterület.
c) erdőterület
- Ev környezetvédelmi célú erdő
d) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-I általános mezőgazdasági övezet ,szántó művelésű terület intenzív használattal
- Má-E általános mezőgazdasági övezet, gyep, legelő területek – extenzív használattal
- Má-Eö általános mezőgazdasági övezet ,az ökológiai hálózat övezetének területén belül .gyep, legelő területek
- Mk kertes mezőgazdasági terület
e) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 Patakok, vízmosások
10. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
Telekalakítás
11. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
a) amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.
(6) A telekalakítás szabályai:
a) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet szerint kell eljárni.
b) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
c) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
Általános előírások
12. § (1) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.
(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.
(3) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(5) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.
(6) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(7) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
(8) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
(9) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.
(10) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.
(11) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretein belül, kivéve a településközpont vegyes területet, itt az (5) bekezdés szerint kell eljárni.
b) a köztárgyak,
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(12) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el.
elő- és oldalkertben:
a) közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel).
oldal- és hátsókertben:
b) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m- nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop
(13) Terepszint alatti építmény- a közműépítményeket kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha terepszinttől számított magassága az 1 m-t nem haladja meg.
(14) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:
a) helyi értékvédelmi területen,
b) lakóépülettől 50 méteren belül.
Lakóterületek övezeteinek általános előírásai
14. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
a) termelő kertgazdasági építmény,
b) a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig
c) kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
d) igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület,500 m2 beépített szintterületig
e) szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
f) sportlétesítmény 1 ha-ig
g) üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
h) nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni, ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
(3) Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:
a) a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
b) a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
c) a levegőminőségi előírásoknak,
d) működésük a közízlést, közrendet nem sértheti, az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
(4) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ha a telek szélessége meghaladja a 20 m-t.
(5) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
Az épületek közötti távolság betartandó
a) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
b) Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(6) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(7) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű városképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(8) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
(9) Övezeti eltérések:
a) Ha az építési jellemzői a rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:
Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.
Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni ez esetben az övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.
b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók.
c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők.
d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építmény-magassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni.
A lakóterület övezetei
Falusias lakóövezet
15. § (1) Az építési övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
c) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.
(2) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.
I.TÁBLÁZAT
Az építési telek |
|||||
Az építési |
Beépítési mód |
A kialakítható legkisebb telekterület |
A beépítettség megengedett |
A megengedett legnagyobb |
A zöldfelület legkisebb |
Lf-1 |
O |
550 |
30 |
4,5 |
40 |
Lf-2 |
O |
800 |
30 |
4,5 |
40 |
Lf-3 |
O |
700 |
30 |
4,5 |
40 |
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
- Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.
Vegyes terület övezetei
16. § (1) A vegyes terület építési övezetei lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület építési övezete lehet Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes övezet (Vt-1)
Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai
17. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) igazgatási épület 600 m2 beépített szintterületig,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény 1 ha-ig,
g) parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
a) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
b) Termelő kertészeti építmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
Vt - A településközpont vegyes terület
18. § (1) Az építési övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke).
b) Meglévő, kialakult, 10-14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak maximum 4,0 m lehet.
c) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető.
d) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
e) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.
f) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
(2) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az építési telek |
|||||
Az építési övezet |
Beépítési mód* |
A kialakítható legkisebb telekterület |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb |
A zöldfelület legkisebb |
Vt-1 |
O |
500 |
30 |
4,5 |
40 |
K - Különleges területek övezetei
19. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
Az építési telek |
|||||
Az építési övezet jele |
Beépítési mód* |
A kialakítható legkisebb telekterület |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Kt |
SZ |
1000 |
5 |
3,5 |
40 |
Ksp |
SZ |
1000 |
10 |
4,5 |
40 |
Ksz |
SZ |
2000 |
5 |
3,5 |
40 |
Gazdasági területek övezetei
20. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet mezőgazdasági ipari terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
A Gazdasági terület övezeteinek általános előírásai
21. § (1) A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.
(2) A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
(3) A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:
- átrakó építmény, mérlegház
- üzletház
- raktár
- szociális helyiség építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
- üzemanyagtöltő
- termék vezeték
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- termelő kertészeti építmény
(4) A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:
- garázs
- kirakat szekrény
- tüzelőanyag tároló
- kazánház
(5) A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:
- süllyesztett rakodó
- mérlegház
- tüzelőanyag tároló
- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
(6) A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:
- alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
- élőállat nagykereskedelem
- nyers-félkész bőr nagykereskedelem
- energiahordozó nagykereskedelem
- fém-, érc, nagykereskedelem
- fa, -építőanyag. -szaniter nagykereskedelem
- vasárú szerelvény nagykereskedelem
- vegyi árú nagykereskedelem
- egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
- hulladék nagykereskedelem
- akkumulátorgyártás
- ércdúsító
- bányaüzem
- lőporgyártás
- lakk és festékgyártás
- műtrágyagyártás
- atomenergiai létesítmény
- izotóp labor
- veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
- fehérje-feldolgozó üzem
- zsírfeldolgozó üzem
- azbesztgyártás
- cellulózgyártás
- kőolaj és földgáz feldolgozó
- grafitgyártás
- foszgéngyártás
- gyógyszergyártás
- növény-védőszer gyár
- klórgyártás
- kokszoló mű
(7) Nem kerülhet az ipari területre:
- vörös iszap-tároló
- zagytér
- veszélyes hulladéklerakó
(8) A (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).
(9) A területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).
(10) A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
(11) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
Mezőgazdasági ipari terület övezete
Gip-M
22. § (1) A Gmg övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
IV.TÁBLÁZAT
Az építési telek |
|||||
Az építési övezet |
Beépítési mód* |
A kialakítható legkisebb telekterület |
A beépítettség megengedett |
A megengedett legnagyobb |
A zöldfelület legkisebb |
Gip-M |
SZ |
2000 |
40 |
7,5(T) |
20 |
Oldalkert 10 m, illetve a max. építmény magasság függvénye alapján 25 m.
Hátsókert 10 m.
- Közműellátás: részleges, szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg, a szennyvizek gyűjtése a szennyvíz hálózat kiépítéséig vízzáróan szigetelt tárolókban történhet.
- Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet szerint
- Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges terület felhasználási kategória határértékei
Beépítésre nem szánt területek
A közlekedési területek övezeteinek általános előírásai
23. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
a) Országos mellékutak esetén 22 m
b) Helyi gyűjtő-utak esetén 16-22 m
c) Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
d) Kiszolgáló utak esetén 10 m
e) Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a) Közlekedési létesítmények,
b) Közművek és hírközlési létesítmények.
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
Közműlétesítmények, közműellátás
24. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e) A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sávkarbantartás számára szabadon hagyandó.
f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia-ellátás
a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomás-szabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés
a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
25. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számontartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
a) Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
b) Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
c) Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
d) Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
e) Távbeszélőfülke elhelyezése
f) Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Z - Zöldterületek övezete
Általános előírások
26. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
Közparkok területe
27. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
a) Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
b) A terület fenntartásához szükséges épület.
c) Pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).
E - Erdőterületek övezete
Általános előírások
28. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából) védelmi (Ev) rendeltetésű övezetekbe tartozik.
Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)
29. § (1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.
(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(3) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természeti területeken és védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
(4) A természet, az erdő és vad védelemről szóló jogszabályok (az 1996. évi LIII., LIV illetve LV. törvény), valamint a tájvédelmi kormányrendeletet (a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendelet) előírásait be kell tartani.
(5) A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, valamint az ESA/ÉTT ÉS SPA - területeken) nem kívánatos, ennél fogva a BNP nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat.
(6) A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal, vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.) művelési águk megváltozatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellen javalt (értékes gyepek erdősítése). Ugyancsak fontos a hagyományos terület - és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák – megtartása-meghonosítása.
Má - Mezőgazdasági területek övezete
Általános előírások
30. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-I általános mezőgazdasági övezet (jellemzően) szántó művelésű terület – extenzív terület
Má-E általános mezőgazdasági övezet (jellemzően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület extenzív terület
Má-Eö általános mezőgazdasági övezet az ökológiai hálózat övezetén belül(jellemzően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület
Mk kertes mezőgazdasági terület terület, ültetvények övezete
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Má-I
Általános mezőgazdasági terület (jellemzően) kisparcellás szántó művelésű mezőgazdasági övezet
31. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telekszélesség biztosításával ) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.
V. TÁBLÁZAT
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Má-I |
SZ |
6000 m2+10 ha |
3% |
4,5 m |
Általános mezőgazdasági terület
Má-E
(döntően) Gyep, legelő művelésű mezőgazdasági övezet
32. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI.sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telek szélesség kialakítással ) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.
VI. TÁBLÁZAT
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Má-E |
SZ |
6000 m2+10 ha |
3% |
4,5 m |
Mk - Kertes mezőgazdasági terület, gyümölcsös terület övezete
33. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
VII. TÁBLÁZAT
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Mk-2 |
SZ |
1500 m2 |
3% |
3,5 m |
A volt zártkerti – kertes – területeken 150 m2-nél nagyobb alapterületű épület nem helyezhető el. A terepszint alatti beépítés – maximum 10 % - nem számít bele a beépítési százalékba.
Birtoktest központ
Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
34. § (1) A település közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.
(2) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett) legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, gyümölcsös, szőlő összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű, ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedé-sének legalább 30 ha –nak kell lennie.
(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető LÉNÁRDDARÓC területén.
(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani
(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építmény magassága max. 4,5 m lehet.
(6) A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető
(7) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet. Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.
(8) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
(9) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
(10) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.
(11) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben –lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
V-1, V-2, V-3
Egyéb terület
Vízgazdálkodási terület övezetei
35. § (1) V-1 jelű övezetbe tartoznak patakok, árokok és partjuk illetve a vízmosások.
(2) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek.
Az épített környezet védelme
36. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg
(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
Építészeti értékvédelem
37. § (1) A település kiemelkedő értékei helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület, természeti érték) az SZT feltünteti.
(2) A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel:
a) épület, építmény teljes tömegére,
b) épület, építmény részértékeire,
c) területre (védett terület),
d) táji és természeti értékekre ("helyi természetvédelmi terület").
(3) Védett területen telekalakítás, építmény elhelyezése az illetékes műemlékvédelmi hatóság véleménye alapján történhet.
(4) Helyi védettség alatt álló építményt érintő építési munka esetében az (elvi) építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az önkormányzat állásfoglalását.
(5) A helyi védelmi jelentőségű területen település- és tájképvédelmi okok miatt:
a) elektromos légvezeték, távközlési- és elektronikus hírközlési légkábel nem létesíthető,
b) közmű-, energia-, táv- és elektronikus hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el,
c) közmű létesítmények önálló, föld feletti szabadonálló építményként nem helyezhetők el,
d) táv- és elektronikus hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) nem létesíthetők, a meglévők nem újíthatók fel.
(6) A védett területen a településkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő építmény engedélyezése esetén a településképhez történő illeszkedést településkép vizsgálatban, utcakép (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével), fotómontázs stb. készítésével igazolni kell. Szükség esetén az építési hatóság előírhatja, hogy az építési engedély mellékletét képező műleírás mutassa be a tervezett építmény illeszkedésének megítéléséhez szükséges jellemzőket, különösen a rálátásban érvényesülő látványt, a tömegképzést, külső megjelenést (homlokzatképzést) és a színezést.
(7) Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását.
Védett terület beépítésének általános előírásai
38. § (1) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési tagolásra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.).
(2) Védett területen, a település helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett.
(3) Ha bontás következtében utcai foghíj jön létre, a bontással létrehozott foghíjat 5 éven belül be kell építeni.
(4) A SZABÁLYOZÁSI TERV-en lehatárolt, a védett terület jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):
a) az építménymagasságot,
b) az utcai homlokzat magasságát,
c) a tető hajlásszögét,
d) a tetőgerinc irányát,
e) a nyílászárók méretét és formáját,
f) a kerítést,
g) az alkalmazott építőanyagokat,
h) az építmények színezését.
(5) Védett területen az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét. Az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.
(6) Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolat architektúra, kváderképzés, melynek anyaga lehet kő, vagy világos színű tégla, vakolt festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő, vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok).
(7) Az épületeket magastetővel kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 40-45között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. (Legfeljebb 1/4-ed rész)
(8) Az épületek tetőhéjalása meghatározóan, de legkevesebb a tetőfelület 2/3-ában a területen jellemzően alkalmazott sík jellegű cserépfedés (hornyolt, vagy kettős fedés) lehet.
(9) Tetőfelépítmény, vagy tetősík-ablak alkalmazása esetén a tetősík felületének legfeljebb 1/3-át szabad megbontani.
(10) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető.
Helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások
39. § (1) Helyi védett épület, vagy épületrész a csak gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.
a) Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell, és a dokumentációt át kell adni a Herman Ottó Múzeumnak.
b) Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.
c) Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni.
(2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező műszaki leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékeit elemző, állapotrögzítő adatait.
a) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.
b) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető.
c) Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek – az országos védelem alatt álló épületek mellett – a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell. Ennek érdekében az ezekkel kapcsolatos építési tevékenység csak a városi főépítész szakvéleményének beszerzésével történhet.
(3) A helyi védelem alatt álló épületeknél és területeknél település Önkormányzata Képviselőtestületének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló. rendelete előírásait is figyelembe kell venni.
Régészeti területek védelme
40. § (1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását az Szabályozási Terv feltünteti.
(2) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások keretében a KÖH szakhatóságként jár el. (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény. 63. §).
(3) A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött munkálatokhoz, változtatásokhoz a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság hatósági engedélyét kell beszerezni. Az engedélyköteles tevékenységek jegyzéke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. sz. mellékletében található.
(4) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában a földmunkákhoz - a beruházó költségére – régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.
Záró rendelkezések
42. § Ez a rendelet a kihirdetésével lép hatályba.
1. melléklet
Utca megnevezése |
Házszám |
Helyrajzi szám |
|
|---|---|---|---|
1. |
Dózsa György |
2 |
325 |
2. |
4 |
324 |
|
3. |
5 |
296 |
|
4. |
295 |
||
5. |
9 |
293 |
|
6. |
15 |
290 |
|
7. |
17 |
289 |
|
8. |
27 |
283/2 |
|
9. |
29 |
282/2 |
|
10. |
32 |
276 |
|
11. |
38 |
271 |
|
12. |
46 |
266 |
|
13. |
75 |
||
14. |
75 |
78 |
|
15. |
250 |
||
16. |
97 |
128 |
|
17. |
101 |
131/1 |
|
18. |
templom |
173 |
|
19. |
Dobó |
124 |
1. függelék az 1. melléklethez
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
11. |
12. |
13. |
14. |
1. |
100 |
100 |
200 |
500 |
200 |
500 |
500 |
500 |
1000x |
1000x |
500 |
500 |
200 |
2. |
- |
- |
100 |
200 |
100 |
300 |
500 |
50 |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
100 |
3. |
- |
- |
200 |
100 |
100 |
200 |
200 |
100 |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
100 |
4. |
100 |
200 |
- |
50 |
100 |
100 |
100 |
200 |
1000x |
1000x |
200 |
100 |
100 |
5. |
200 |
100 |
50 |
- |
100 |
50 |
100 |
50 |
1000x |
1000x |
200 |
100 |
100 |
6. |
100 |
100 |
100 |
100 |
- |
50 |
50 |
100 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
50 |
7. |
100 |
200 |
100 |
50 |
50 |
- |
- |
50 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
100 |
8. |
500 |
200 |
100 |
100 |
50 |
- |
- |
100 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
100 |
9. |
50 |
100 |
200 |
50 |
100 |
50 |
100 |
- |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
200 |
10. |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
- |
- |
50 |
500 |
100 |
11. |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
- |
- |
50 |
500 |
500 |
12. |
100 |
100 |
200 |
200 |
50 |
50 |
50 |
100 |
50 |
50 |
- |
- |
300 |
13. |
100 |
100 |
100 |
100 |
50 |
50 |
50 |
100 |
500 |
500 |
- |
- |
200 |
14. |
100 |
100 |
100 |
100 |
50 |
100 |
100 |
200 |
100 |
500 |
300 |
200 |
- |
2. függelék az 1. melléklethez
Növényfajta |
Pollenszám/m3 |
Fák, bokrok |
100 |
Fűfélék (parlagfű és egyéb |
|
3. függelék az 1. melléklethez
Védőtávolság |
||||||||
Állattartásra szolgáló épületek |
A telek utcai telekhatárá-tól |
lakóépülettől |
ásott |
fúrott |
csatlakozó vízvezeték |
vezetéki csaptól |
||
kúttól |
||||||||
Nagy haszonállat |
||||||||
1-2 állatig |
15 |
5 |
15 |
5 |
2 |
3 |
||
20 |
10 |
20 |
10 |
5 |
5 |
|||
25 |
10 |
20 |
15 |
5 |
5 |
|||
30 |
15 |
30 |
20 |
10 |
10 |
|||
Haszonállat |
||||||||
1-5 állatig |
15 |
5 |
15 |
5 |
2 |
3 |
||
20 |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|||
25 |
20 |
15 |
10 |
3 |
5 |
|||
30 |
15 |
20 |
15 |
10 |
10 |
|||
Kis haszonállat |
||||||||
prémes állat |
||||||||
15 |
5 |
10 |
5 |
1 |
- |
|||
20 |
10 |
15 |
10 |
2 |
- |
|||
25 |
15 |
20 |
15 |
10 |
10 |
|||
Baromfi félék |
||||||||
20 állatig |
15 |
0 |
10 |
5 |
1 |
- |
||
15 |
10 |
10 |
5 |
1 |
- |
|||
25 |
15 |
15 |
10 |
5 |
- |
|||
30 |
20 |
20 |
15 |
10 |
10 |
|||
4. függelék az 1. melléklethez
1. Köu-1- gyors forgalmi út
2. Köu-2-országos főt (I. és I. rendű ) főforgalmi út
3. Köu-3 –országos mellékút, települési főút, forgalmi út
4. Köu-4 települési mellékút, gyűjtő út
5. Köu-5 kiszolgáló út
2x1 nyomú út = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út vízelvezető árokkal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út merőleges parkolóval = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +5,5 m parkoló +6,5 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +1.5 m zöldsáv +7,0 m útburkolat +1,5 m zöldsáv +2,0 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út lejtős terepen = 12,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m rézsű +6,0 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv +2,0 m rézsű
2x1 nyomú út lejtős terepen = 8,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,0 m rézsű +5,0 m útburkolat +1,5 m járda