Mályinka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése, székhelye, pecsétje,

a település legfontosabb adatai, a képviselő-testület tagjai, jelképei

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

Mályinka Község Önkormányzata

         3645. Mályinka, Rákóczi Ferenc utca 5. szám

2. Az Önkormányzat hivatalos pecsétjei:

a) Községi Önkormányzat Mályinka, körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság

    címerével, 

      b) Önkormányzati Képviselőtestület Mályinka, körbélyegző, középen a Magyar

          Köztársaság címerével,

      c) Polgármester Mályinka körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével.

2.§

(1) A település legfontosabb adatait az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület tagjai felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) Az önkormányzat jelképei a címer és zászló, melyek színes másolatát az 1. számú

      melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

3.§

(1) A képviselő-testület ellátja a helyi önkormányzatokról szóló törvény által kötelezően előírt és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2)  Az önként vállalt  feladatok ellátásáról a képviselő-testület az éves költségvetési    rendeletében  dönt.

(3) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt egyes szociális alapellátásokról külön önkormányzati rendelet szerint. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a polgármester a képviselő-testület következő rendes ülésén köteles tájékoztatást adni. 

KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 1. A képviselő-testület létszáma, ülései, munkaterve

4.§

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

(2) A Képviselő-testület tagjai felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számú ülést tart. Az ülések száma évente nem lehet kevesebb, mint 6. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart. 

5.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke hívja össze. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti   mindaddig,  amíg a megválasztott polgármester esküt nem tesz.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

1. a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választások eredményéről,
2. a megbízólevelek átadása,
3. a képviselők eskütétele,
4. a polgármester eskütétele,
5. a polgármester programjának ismertetése,
6. a polgármester illetményének megállapítása,
7. a Szervezeti- és Működési Szabályzat felülvizsgálatának előkészítése,
8. az alpolgármester megválasztása,
9. az alpolgármester eskütétele,
10. az alpolgármester tiszteletdíja megállapítása,
11. az állandó bizottság létrehozása.

6.§

(1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét az éves munkatervben állapítja meg,

      melyet minden év február 15. napjáig fogad el a Képviselő-testület. A munkaterv

      szerint megtartott ülés rendes ülés.

(2) A rendes ülés megtartására általában a munkatervben meghatározott hónapok

      második hetén kerül sor az önkormányzat székhelyén vagy az ülés

      meghívójában feltüntetett más helyszínen.

(3) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez

      javaslatot kell kérni a települési képviselőktől, az alpolgármestertől és a

      jegyzőtől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

         a) a hónap megjelölésével az ülések tervezett időpontját,

         b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, meghívottakat,

         c) a közmeghallgatás, falugyűlés, egyéb fórumok  időpontját, várható

             napirendjét.

7.§

(1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is

      összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell

      benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg

      kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó

      javaslatot.

(4) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett

      napirend tárgyalható.

(5) A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn

belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni. 

2. Az előterjesztés

8.§

(1) Előterjesztésnek minősül:

     a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,

     b) egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó

         javaslatok,

     c) beszámolók,

     d) tájékoztatók.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

     a) a települési képviselő,

     b) a polgármester,

     c) az alpolgármester,

     d) képviselő-testület bizottsága,

     e) a jegyző,

     g) a napirend előterjesztője.

(3) Az előterjesztéseket  fő szabályként írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

      Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 9.§ (2) bekezdésében említett határidőn

      belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni és

      azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.

      Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek lényegre-törőnek, közérthetőnek kell lennie.

      Tartalmaznia kell az előterjesztés részletes indoklását, a vonatkozó jogszabályi

      helyekre történő hivatkozást, az eltérő vélemények ismertetését.

(5) Amennyiben az előterjesztést nem a polgármester vagy a jegyző teszi, azt a

      tervezett képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal

      korábban meg kell küldeni a polgármester részére. 

3.Az ülés összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje

9.§

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a

      polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a

      képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a

      legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalásának  sorrendjére

      a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. A rendes ülésre szóló meghívót az

      ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt

      legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek és a meghívottaknak.

(3) A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót az önkormányzati hivatal és a

      település hirdetőtábláin ki kell függeszteni.

(4) Az ülésre meg kell hívni:
      a) a képviselőket,
      b) a jegyzőt,

      c) a napirendi pontok előadóit,
      d)az önkormányzat által alapított intézmények vezetőit,
      e) a helyi sportszervezet vezetőjét,

      f) helyi társadalmi szervezet vezetőjét,

      g) a község díszpolgárát,
      h) akit a polgármester megjelöl. 

10.§

(1) A képviselő-testület ülésein:

1. a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
2. a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
3. a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
4. a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.

(2) Az ülés vezetője:

a) a  jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,

c) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,

d) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,

e) beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti

    eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az

    átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,

f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

g) lezárja a vitát,

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

i) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

j) biztosítja az ülés rendjét,

k) szünetet rendelhet el,

l) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.

(3) Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön

      nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban

      kiegészítést tehet. A képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők

      kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(4) A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint

      történik. Egy napirendi pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni. A

      hozzászólás időtartama az első hozzászólásnál legfeljebb 5 perc, a második

      hozzászólásnál legfeljebb 2 perc lehet.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító indítványát a vita bezárásáig

      megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt szót kell adni a jegyzőnek, ha

      a javaslatra vonatkozóan törvényességi észrevételt kíván tenni.  

11.§

(1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

     a) figyelmezteti azt a  hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a

         hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő,  méltatlan  magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja, 

     b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,

     c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban

         foglalt intézkedései eredménytelenek.

 (2) Az ülés vezetőjének  a  rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,

      azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

4. Interpelláció, kérdés

12.§

(1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros

      kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely

      irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez,

bizottsághoz és jegyzőhöz intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell

      benyújtani az ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az interpellációt legkésőbb

      annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen

szóban köteles érdemi választ adni.

(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (3) bekezdésben

      meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15

     napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden

     települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben

az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik. Abban az esetben, ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. 

13.§

(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz

     és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.

(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó

      szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó felvetést vagy tudakozódást,

      amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti

     meg.

(4) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes

     vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az

     ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ

     minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

5. Határozatképesség

14.§

(1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.

(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.

6. Döntéshozatal

15.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) tájékoztatók tudomásulvételéről,

c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés

     vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem

     érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot

     egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott

     módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell

     dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.

16.§

(1) Minősített többség szükséges az 5 millió forint feletti hitelfelvételhez és az

      önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez.

(2) Amennyiben a döntéshozatal során a szavazásra bocsátott javaslat bármilyen ok

     miatt nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés

     vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendelhet el, majd a szünet után újra

     szavazásra bocsátja a javaslatot.

(3) Ha a javaslat a (2) bekezdésben szabályozott ismételt szavazáson sem kapja meg az

     elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor a javaslatot a képviselő-testület

     elutasította.

17.§

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően 

     folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

      Mályinka   Község Önkormányzat Képviselő-testületének …....../….év(közzététel hónapja  római számmal, napja  arab számmal) határozata.

(2) A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozat számát, tárgyát, a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét

18.§

(1) A  rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás

      indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó

      javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van

      rendeletalkotási joga.

(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester és a

      jegyző a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé

      terjeszti.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb

      elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok

      rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.

(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.

19.§

(1) A képviselő-testület által alkotott rendeletet külön-külön a naptári év elejétől

      kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet

      megjelölése: Mályinka Község Önkormányzat Képviselő-testületének

      ......./...........év (kihirdetés hónapja, napja) önkormányzati rendelete

       ............................-ról/-ről

(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, a  önkormányzati hivatal

      hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

7. Szavazás rendje, módja

20.§

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.

(3) Névszerinti szavazás elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, az

      alpolgármester és bármely képviselő. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül

      dönt.

(4) Névszerinti szavazás esetén a körjegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét,

      akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a

      szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja    a polgármesternek, aki a szavazás eredményét  kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21.§

(1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság  feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása.

(2) Amennyiben az ülésen az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló  Bizottság

      tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen, akkor a szavazással járó

      feladatok ellátásra 3 fős eseti bizottságot kell választani az ülésen jelenlévő

      képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a

      képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a

      képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

8. Jegyzőkönyv

22.§

A Képviselő-testület üléséről 2 példányban  hangrögzítés  alapján jegyzőkönyv készül

IV.FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

Közmeghallgatás, lakossági fórum

23.§

(1) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal

      válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem

      válaszolható meg,  a polgármesternek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül

      írásban válaszolnia kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron

      következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) A  közmeghallgatással  érintett ülés összehívására,  az ülés  vezetésére, a tanácskozás  rendjére,   a döntéshozatalra,  a szavazás  rendjére, módjára a képviselő-testület  ülésére vonatkozó  rendelkezéseket  kell alkalmazni.

(3) A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás

      érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester

      feladata.

V.FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

24. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó

     vagy ideiglenes bizottságot választ.

             (2) A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat

                   Vizsgáló Bizottságot hoz létre 3 fővel.

  (3) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság feladata:

      a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a

          nyilatkozattételre köteles hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát;

      b) kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítása iránti kezdeményezést,

          állást  foglal a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben,

      c) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.

  (4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes

        bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának

        elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő

        elfogadásáig tart.

VI. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

25.§

(1) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, tisztségét társadalmi  

       megbízatásban  látja el.

(2) A polgármester hivatali munkarendje: szerdai munkanapokon 8,00 -16,00 óra. A         

       polgármester szerdai  munkanapokon 13,00órától 15,00 óráig  fogadóórát tart  az 

       önkormányzat  székhelyén.

(3)  A képviselő-testület 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4)  A jegyző szerdai munkanapokon ügyfélfogadást tart. 

„VII.   FEJEZET”

DÉDESTAPOLCSÁNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

26.§

(1) A Képviselő-testület Dédestapolcsány Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt

      tart fenn Dédestapolcsányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A  közös önkormányzati hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatát külön határozat

     tartalmazza. ​

VIII.FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSA

27.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat évente beszámoltatja az általa támogatott szervezetek vezetőit az önkormányzat által nyújtott támogatás felhasználásáról.

IX.FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

28.§

(1) Ez a rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat Képviselőtestülete és Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló 19/2006.(XI.17.) rendelet és az azt módosító 18/2006.(X.13.), 5/2007.(III.13.), 14/2007.(XI.30.), 3/2008.(I.30.), 13/2008.(VII.24.), 11/2010. (X.29.) önkormányzati rendelet.

             Mihály Ferenc sk.                                               Turócziné Fazekas Magdolna sk.

                Polgármester                                                                          Körjegyző

Záradék:

Jelen rendelet 2011. év   március   hó 31.  napján kihirdetésre került.

                                                                       Turócziné Fazekas Magdolna sk.

                                                                                                    Körjegyző