1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Háromhuta község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§-ában, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4.§-ában meghatározott személyekre.

(2) Az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a Háromhuta község területén tartózkodó hajléktalanokra, valamint a Szt. 7.§ (1) bekezdése szerinti rászorulókra is kiterjed.

(3) A rendelet az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat és természetbeni szociális alapszolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: ellátások) szabályozza:

• a) lakásfenntartási támogatás,
• b) élelmiszer támogatás,
• c) rendkívüli települési támogatás,
• d) temetési támogatás,
• e) köztemetés,
• f) falugondnoki szolgáltatás
• g) étkeztetés,
• h) házi segítségnyújtás,
• i) családsegítés,
• j) nappali ellátás.

(4) A rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt a Szt. 4.§-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.

(5) A közeli hozzátartozó fogalmát az Szt. 4.§ (1) bekezdés d) pontja szabályozza.

2. § (1) A rendeletben meghatározott hatásköröket első fokon Háromhuta Község Önkormányzat Képviselő-testülete, továbbá az általa átruházott hatáskörben, a rendkívüli települési támogatás és a temetési támogatás esetében a polgármester, a lakásfenntartási támogatás esetében a jegyző gyakorolja.

(2) Az ellátások iránti kérelmeket a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani.

(3) Az ellátások iránti kérelmet a hivatal által közzétett, formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány a rendelet 1. melléklete. A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a kérelmező nevét,
• b) a kérelmező születési helyét, idejét,
• c) a kérelmező anyja leánykori nevét,
• d) a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét,
• e) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek az előbbiekben felsorolt adatait,
• f) a kérelmező társadalombiztosítási azonosító jelét,
• g) az igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

3. § (1) A rendeletben meghatározott esetben a kérelmező a kérelem benyújtásakor az 2. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján köteles nyilatkozni saját és közös háztartásban élő családtagjai vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Vagyontárgy lízingelése esetén a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell a lízingszerződést is.

(2) Amennyiben a hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt vonhat be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálat során köteles közreműködni.

4. § (1) Amennyiben a rendelet az ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, és közös háztartásban élő család tagjai jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni.

(2) Az önkormányzat szabályozási hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, egyéb jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző egy év.

(3) Jövedelemigazolásként az alábbi iratokat kell csatolni:

• a) alkalmazásban állók esetében a munkáltató által kiadott jövedelemigazolást, vagy
• b) a társadalombiztosítási, és a rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap utalási szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonatot, vagy
• c) vállalkozó, és gazdálkodó szervezet tagja esetében az illetékes állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolást, vagy
• d) munkanélküli ellátás esetében az illetékes szerv ellátást megállapító határozatát, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy
• e) tartásdíj esetében a bíróság határozatát, vagy
• f) az egyéb jövedelmek esetében, és ha a kérelmező nem tud, és nem képes jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelősségének elismerése mellett tett nyilatkozatát (a továbbiakban az a) - f) pontok együttesen: jövedelemigazolás).

(4) A rendelet által szabályozott egyéb jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, hatósági döntés, bírósági határozat, iskolalátogatási igazolás, közműszámla, háziorvosi igazolás. Ha a kérelmező nem tud, és nem képes okiratot becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelősségének elismerése mellett tett nyilatkozata elfogadható.

(5) A rendeletben szabályozott és jövedelemhatárhoz kötött ellátásra nem jogosult az, aki a 3. § (1) bekezdés alapján az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.

5. § (1) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, és gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, és környezettanulmányt készíthet.

(2) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, és jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, és felhívhatja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, és saját és a közös háztartásban élő család tagjai tulajdonában álló vagyonnak, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat. A 3 hónapra vonatkozó költségeknek ki kell számolni az átlagát (továbbiakban: igazolt fenntartási költségek).

(3) Abban az esetben, ha az igazolt fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet úgy kell vélelmezni, hogy az igazolt fenntartási költségekhez hozzá kell adni a kérelmező és közös háztartásban élő család tagjai számának és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a szorzatát. A vélelmezett jövedelem mértéke nem lehet kevesebb, mint a jövedelemnyilatkozatban megjelölt összeg.

6. § (1) Az ellátások folyósítása a kérelmező részére:

• a) készpénzben pénztári kifizetéssel, vagy
• b) pénzben postai utalással történik.

(2) A rendszeres ellátásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni. Az átmeneti ellátások esetében lehetőség van hóközi kifizetésre is.

(3) Az ellátás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül igazolni köteles.

7. § A Szt.-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban, és a rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személy az Szt. 17.§-ában meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.

8. § (1) A jegyző szociálisan rászoruló család részére a közös háztartásban élő család tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A lakásfenntartási támogatást a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a havi jövedelme vagy közös háztartásában élő családtagjainak az egy főre jutó havi jövedeleme nem haladja meg a 35.000, -Ft-ot és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A lakásfenntartási támogatás összege: 3.000, -Ft/hó, amely összeget a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatást a határozatban egy évre kell megállapítani, a lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

9. § (1) A képviselő-testület a településen életvitelszerűen élő személyek részére, amennyiben a közös háztartásban élő családtagjainak az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja a mindenkori legkisebb nyugdíj összegének tízszeresét, negyedévente, legfeljebb 15.000, -Ft értékben, élelmiszer támogatást juttat feltéve, ha az önkormányzat tárgyévi költségvetésében a pénzügyi fedezet erre biztosított.

(2) Az élelmiszer támogatás tárgyévi mértékéről a juttatás előtt a képviselő-testület határozattal dönt.

(3) Az élelmiszer támogatást az önkormányzat juttatja el a jogosultak részére.

10. § (1) A polgármester eseti jelleggel rendkívüli támogatásra való jogosultságot állapít meg azon személy részére, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetében annak 200%–át.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező:

• a) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, vagy
• b) válsághelyzetben lévő várandós anya, aki a rendkívüli települési támogatást gyermekének megtartása érdekében igényli, vagy
• c) a rendkívüli települési támogatást iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz igényli, vagy
• d) létfenntartása, megélhetése valamilyen egyéb előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet-kiadása keletkezik.

(3) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem–kiesésről.

(4) A (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás esetében

• a) a rendkívüli települési támogatás esetenként megállapítható legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,
• b) egy kérelmező egy évben maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére jogosult.

11. § (1) A polgármester azon személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át, egyedül élő esetében annak 800 %–át, eseti jelleggel temetési támogatást nyújt.

(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a jövedelemigazolást, az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint az eltemettető nevére szóló, a temetés költségeit igazoló számlát.

(3) A temetési támogatás összege 25.000, -Ft.

12. § (1) A köztemetés elrendelésének feltételeit a Szt. 48.§-a tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az eltemettetésre köteles személynek a köztemetés költségeinek megtérítését 18 havi részletben engedélyezi, valamint a megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy közös háztartásban élő családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át.

13. § Az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja azon rászoruló személyek részére:

• a) falugondnoki szolgálatot,
• b) étkeztetést,
• c) házi segítségnyújtást,
• d) családsegítést.

14. § (1) Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a falugondnoki szolgálat, együttműködve az egyéb szolgáltatásokat végző intézményekkel, segítséget nyújt a rászorulók személyeknek, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában.

(2) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok:

• a) közösségi és szociális információs szolgáltatás,
• b) étkeztetésben való közreműködés,
• c) intézmények és az ellátottak közötti kapcsolattartás elősegítése,
• d) házi segítségnyújtásban való közreműködés,
• e) családsegítésben való közreműködés,
• f) nappali ellátásban való közreműködés,
• g) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása.

(3) A szociális információs szolgáltatás keretén belül a falugondnok feladata az intézmények szolgáltatásainak a lakosok felé való közvetítése, tájékoztatás a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, családtámogatási, munkaügyi és egyéb ellátások tekintetében, szükség szerint együttműködve a Családsegítő Szolgálattal.

(4) A falugondnok jelzéssel él a Családsegítő Szolgálat felé, ha olyan problémát észlel, ahol családgondozó segítségére van szükség, biztosítja a családgondozó eljuttatását az ellátotthoz, valamint segíti a házi segítségnyújtásban dolgozó házi gondozó nem szakmai jellegű tevékenységét.

(5) A falugondnoki szolgálat biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást oly módon, hogy elszállítja az ellátottakat a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és szakellátási rendelésekre, a probléma súlyosságától függően értesíti a mentőszolgálatot, tovább ha igény van rá, biztosítja a település lakosságának különböző egészségügyi szűréseken való megjelenését.

(6) A falugondnok az Szt-ben meghatározott egyéni és közösségi szintű szükségletek teljes körű teljesítésének érdekében az alábbi szolgáltatási feladatokat köteles biztosítani:

• a) személyszállítási feladatokat,
• b) ügyintézési feladatokat.

15. § (1) Az étkeztetés keretében a Szt. vonatkozó rendelkezésében meghatározott, szociálisan rászorult személyekről kell az önkormányzatnak gondoskodnia.

(2) A szociálisan rászorultak körében, ingyenes étkeztetésre jogosultak:

• a) hajléktalan személyek, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg és az étkeztetés hiánya veszélyezteti az életét,
• b) a háziorvos által kiadott igazolás alapján az egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, szenvedélybetegségük, pszichiátriai betegségük miatt érintett személyek, akik nem képesek biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést.

(3) A térítési díja az adott tárgyhónapot követő hónapban, utólag fizetendő.

16. § (1) Nem jogosult házi segítségnyújtásra az a személy:

• a) akire tekintettel a hozzátartozója ápolási díjban részesül,
• b) akinek ellátását tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésben vállalták.

(2) Átmenetileg házi segítségnyújtásban részesíthetők az (1) bekezdésben megjelölt személyek is, ha a kötelezett a vállalását bármely oknál fogva nem teljesíti.

(3) A térítési díj az adott tárgyhónapot követő hónapban, utólag fizetendő.

17. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell:

• a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
• b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
• c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, és konfliktusok megoldásának elősegítését,
• d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
• e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, és egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
• f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés térítésmentes, az önkormányzat a családsegítést a Mikro-Térségi Integrált Szolgáltató Központ (3934 Tolcsva, Bajcsy-Zs. u. 34.) útján biztosítja.

18. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, és a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

• a) nevelési, oktatási támogatás,
• b) rendkívüli települési támogatás,
• c) gyermekjóléti szolgáltatás.

2. Nevelési, oktatási támogatás

19. § (1) A képviselő-testület az óvodásnak, az általános iskolai tanulónak és a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton tanuló tanulónak, hallgatónak nevelési, oktatási támogatást biztosít feltéve, ha a közös háztartásban élő családtagjainak az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb nyugdíj összegének nyolcszorosát.

(2) A nevelési, oktatási támogatás megállapítására irányuló kérelmet a tanuló jogán a szülő vagy a törvényes képviselő, vagy saját jogán a fiatal felnőtt tanuló tárgyév augusztus 1-től október 31-ig nyújthatja be.

(3) A nevelési, oktatási támogatásról a polgármester határozattal dönt.

(4) A nevelési, oktatási támogatás mértéke:

• a) az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek részére 5.000, -Ft,
• b) az általános iskolai nevelésben-oktatásban résztvevő tanulók részére 10.000, -Ft,
• c) a középiskolai nevelésben-oktatásban résztvevő tanulók részére 15.000, -Ft,
• d) a felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan mesterképzésben résztvevő hallgatók részére 20.000, -Ft.

(5) A nevelési, oktatási támogatás iránti kérelemhez, a középfokú és felsőfokú oktatási intézményben tanulók esetében, az oktatási intézmény igazolását be kell csatolni.

20. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el az önkormányzattal, az intézmények vezetőivel és gyermekvédelmi felelőseivel, a házi orvossal, a házi gyermekorvossal, a rendőrséggel és a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes, az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Mikro-Térségi Integrált Szolgáltató Központ (3934 Tolcsva, Bajcsy-Zs. u. 34.) útján biztosítja.

21. § Hatályát veszti Háromhuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete.

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.