Komlóska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (III. 7.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról (egységes szerkezetben)

Hatályos: 2018. 03. 08- 2024. 10. 15 16:30

Komlóska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (III. 7.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról (egységes szerkezetben)

2018.03.08.

Komlóska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,az Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Komlóska Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3937Komlóska, Rákóczi út 27.

(3) A képviselő-testület hivatala: Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(4) Az önkormányzat szervei: a polgármester, a jegyző, az Ügyrendi Bizottság, és a Hivatal, a társulások, melyeknek az önkormányzat tagja.

(5) Az önkormányzatot a polgármester önállóan képviseli.

(6) Az önkormányzat és a polgármester hivatalos, kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:

a) Komlóska Község Önkormányzata – 3937Komlóska, Rákóczi út 27.

b) Komlóska Község Polgármestere

(7) Az önkormányzat hosszúbélyegzőjén az önkormányzat elnevezése, székhelye, adószáma és számlaszáma olvasható: Komlóska Község Önkormányzata, 3937Komlóska, Rákóczi út 27., számlaszáma: 11734169-15545325, adószáma: 15545325-2-05

(8) A bélyegzőket sorszámmal kell ellátni.

2. Az önkormányzat feladata és hatáskörei

2. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak, melynek során kötelező és önként vállat feladat-és hatásköröket lát el.

(2) Az Önkormányzat feladatellátása során – az Mötv. 13. §-ában meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat és megteremti a helyben biztosítandó közfeladatok ellátásának rendszerét.

(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

3. A képviselő-testület működése

3. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármester és a települési képviselők.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

(3) A képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(5) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel. A bizottság tagjainak névsorán az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(6) A bizottság feladatát a következőkben határozza meg :

a) a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása,

b) összeférhetetlenség, illetve méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

c) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.

4. A képviselő-testület ülései

4. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselőtestület – ide nem értve a közmeghallgatást – évente legalább 6 ülést tart.

(3) A rendes ülések időpontja – július és augusztus hónapok kivételével – minden hónap utolsó hétfői napja. Amennyiben ez munkaszüneti napra esik, úgy a testületi ülés napja a hétfőt közvetlenül követő munkanap.

(4) Indokolt esetben rendkívüli ülés is összehívható.

(5) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(6) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(7) A munkaterv főbb tartalmi eleme:

a) a tervezett ülések időpontja,

b) az ülés napirendje, a napirend előadói.

5. A képviselő-testületi ülés összehívásának a rendje

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülését bármely bizottság, vagy a képviselők egynegyedének az indítványára is össze kell hívni.

(3) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles összehívni.

(5) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése a polgármester, vagy az alpolgármester által telefonon vagy személyesen is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

(6) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(7) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(8) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(9) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(10) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meghívható:

a) a kormányhivatal vezetője vagy képviselője

b) a település országgyűlési képviselője,

c) a napirend előadója, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,

d) a könyvvizsgáló

e) a belső ellenőrzési csoport vezetője a véleményezési körbe tartozó témákhoz

f) a napirendre tekintettel a bírósági bejegyzéssel rendelkező és a polgármesternek bejelentett önszerveződő közösségek képviselői,

g) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,

h) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart,

i) a sajtó képviselői.

6. A nyilvánosság biztosítása

6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, ezért a képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével értesíteni kell az 5. § (7) bekezdésében meghatározott időpontban.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

7. A képviselő-testületi ülés határozatképessége

7. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

8. A képviselő-testületi ülés vezetésére jogosult feladatai

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, tisztségek betöltetlensége esetén, az Ügyrendi Bizottság elnöke (továbbiakban: elnök) vezeti.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása,

c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,

d) az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,

e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,

f) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

a) a vita megnyitása,

b) szavazás elrendelése,

c) a szavazás eredményének megállapítása,

d) a döntés kimondása.

9. A rend fenntartására tett intézkedések

9. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) Az elnök:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. 4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

10. Az ülések napirendje

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot.

(2) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

(5) A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) polgármesteri beszámoló,

b) rendelet-tervezet,

c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

e) kérdés,

f) tájékoztató és egyéb bejelentés.

(6) A napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.

(7) Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.

(8) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 11. § -nak megfelelő rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.

(9) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

a) sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat,

c) bizottsági vélemény.

(10) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

(11) A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető.

(12) A módosító javaslatokat indokolni kell.

11. Előterjesztés

11. § (1) Előterjesztésnek minősül: a rendelettervezet, határozat, beszámoló, és a tájékoztató.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

a) polgármester,

b) a bizottság,

c) képviselő,

d) jegyző.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban kell benyújtani.

(5) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(7) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés címét és előadóját,

b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,

c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,

d) a döntési javaslatot és indokait,

e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,

f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.

12. Az előterjesztések vitája

12. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett napirendi pontonként nyit vitát.

(2) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek, majd érintettség esetén a bizottságnak kell szót adni.

(4) Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja.

(5) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

(6) A szót az elnök – az SZMSZ keretek között – soron kívül, jelentkezésük sorrendjében köteles megadni.

(7) A felszólalások lehetnek:

a) napirend előtti felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás,

d) személyes megjegyzés.

(8) Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

(9) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet, és javaslatot tehet.

(10) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(11) Módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

13. Kérdés, interpelláció

13. § (1) A települési képviselők interpellációt és kérdést terjeszthetnek elő.

(2) Interpelláció az a probléma felvetés, amely során a települési képviselő az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével összefüggésben magyarázatot kér.

(3) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(4) Interpelláció és kérdés a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz intézhető.

(5) Az interpellációt legalább az ülést megelőző 5 nappal, kérdést az ülést megelőzően a jegyzőnél kell benyújtani.

(6) A határidőre benyújtott kérdésre és interpellációra az ülésen kell válaszolni.

(7) Szóbeli kérdés az ülésen is feltehető.

(8) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol.

(9) Ha a válaszadásra való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül, írásban adja meg válaszát.

(10) A képviselő-testület az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor határoz, ha az interpelláló kérdező a választ nem fogadja el.

(11) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy dönt a szükséges intézkedésről.

14. A szavazás módja

14. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Szavazni csak személyesen lehet.

(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(4) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(5) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(6) Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

(7) A képviselőtestület a nyílt szavazás során kézfelemeléssel dönt.

(8) Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület a szavazás időtartamára szavazatszámláló bizottságot választ.

(9) A titkos szavazás külön szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazással eldöntendő kérdést,

b) a szavazás helyét, idejét,

c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét.

(10) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart, ha azt jogszabály előírja.

(11) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz.

(12) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(13) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(14) Ha a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget a részére megállapított havi tiszteletdíja 1 havi időtartamra 25 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.

15. Rendeletalkotás

15. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,

b) az elérni kívánt célt,

c) az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),

d) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,

e) a rendelet-tervezet teljes szövegét.

(4) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

(5) Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.

(6) A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(7) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(8) A rendeletek megjelölése tartalmazza: A Képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése: „Komlóska Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (......) önkormányzati rendelete”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal –.

(9) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni.

(10) A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

16. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről és annak módosításáról,

b) a helyi adóról és annak módosításáról,

c) a költségvetés végrehajtásáról,

d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,

e) azon tervezetet melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek főződik, vagy amelynek egyeztetésre bocsátásából kifolyólag az önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné,

f) az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.

(5) A véleményezésre legalább 5 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését.

(6) Az általános egyeztetésre történő megjelentetésre az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a település honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.

(7) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(8) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított 3 hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani.

16. Határozathozatal

17. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elutasítottnak kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az elutasított javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

(3) A Képviselő-testület által hozott határozat jelölése: „Komlóska Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám arab számmal (......) határozata és a határozat címe”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni.A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal –.

(4) A képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást kell vezetni oly módon, hogy abból a végrehajtás folyamata is figyelemmel kísérhető legyen.

(5) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

17. A jegyzőkönyv

18. § (1) A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvét egy példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,

b) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv(ek)

(3) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

(5) A nyílt ülési jegyzőkönyv írásos formában a Hivatalban megtekinthető.

18. Közmeghallgatás

19. § (1) A képviselő-testület évente közmeghallgatást tart, melynek időpontját 5 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni az önkormányzat hirdetőtábláján történő közététellel.

(2) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, jegyző, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények vezetői.

(4) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(5) Az állampolgárok és a (4) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

(6) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(7) Amennyiben a résztvevők száma indokolja, a kérdésre, hozzászólásra, továbbá a válaszra és a viszontválaszra az elnök időkeretet állapíthat meg. Az időkeret kérdés és válasz esetében öt percnél, viszontválasz esetén kettő percnél rövidebb nem lehet.

(8) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 5 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

19. Polgármester, alpolgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal

20. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel,

f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

21. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester helyettesítési feladatain túlmenően segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.

22. § (1) A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatban köteles a jogszabálysértésekre a figyelmet felhívni, és erre utaló jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületek által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, mely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a jegyző fogadóóráit.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzői referens látja el.

A helyi nemzetiségi önkormányzat

23. § (1) A Képviselő-testület a helyi német nemzetiségi önkormányzat részére, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) Ha jogszabály a Nemzetiségi Önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos és a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a döntést a Képviselő-testület csak a Nemzetiségi Önkormányzat nyilatkozatának kikérését követően hozza meg.

(3) Az Njtv. által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő határozatot a Képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő Nemzetiségi Önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkotja meg.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti döntés meghozatalának szándékáról írásban kell értesíteni a Nemzetiségi Önkormányzatot, vagy a területi nemzetiségi önkormányzatot.

20. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

24. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot.

21. Az önkormányzat gazdálkodása

25. § (1) Az önkormányzat megbízatása idejére megalkotott gazdasági program a költségvetési gazdálkodás átfogó dokumentuma.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(3) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(4) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy kötelezettségenként az éves költségvetés egy százalékát meg nem haladó mértékben kötelezettséget - a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben vállalhat.

22. Az önkormányzat társulásai

26. § (1) Az önkormányzat

a) az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásban

b) a Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulásban

vesz részt.

(2) A képviselő-testület által társulásokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

23. Záró rendelkezések

27. § Ez a rendelet 2018. március 8-án lép hatályba.

28. § Hatályát veszti Komlóska Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016. (IV.27.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról.

1. melléklet

A Képviselő-testület tagjainak névsora


Haluska Szilvia


polgármester


Gergely Tibor László


alpolgármester


Golenya Attiláné


képviselő


Gromóczki Zsuzsana


képviselő

Matisz Zsolt

képviselő

2. melléklet

Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora


Matisz Zsolt


elnök


Golenya Attiláné


képviselő


Gromóczki Zsuzsana


képviselő

3. melléklet

Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolása

Kormányzati funkció

kódja

megnevezése

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

START – Munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130

Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030

Nem veszélyes (települési hulladék vegyes ömlesztett begyűjtése, átrakása

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

081071

Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082044

Könyvtári szolgáltatás

082092

Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220

Közművelődési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő feladatok

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

107151

Szociális étkeztetés

107052

Házi segítségnyújtás

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

4. melléklet

Komlóska Község Önkormányzatának társulásaira átruházott hatáskörök:

1. A Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:

1.1. a társulás gondoskodik az egészségügyi alapellátás együttes szervezésén belül a központi orvosi ügyelet megszervezéséről és fenntartásáról.

1.2. a társult önkormányzatoknál és az önkormányzatok szervezeteinél a Társulás gondoskodik a belső ellenőrzés megszervezéséről, és fenntartásáról.

1.3. Területfejlesztési feladatellátás:

1.3.1. A területfejlesztés tekintetében a Társulás vizsgálja és értékeli a térség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait,

1.3.2. kidolgozza és elfogadja a Társulás területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok

megvalósítását,

1.3.3. koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és a civil szervezetekkel.

2. Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:

Ellátja az Mötv. 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott hulladékgazdálkodással kapcsolatos közfeladatot.