1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Komlóska Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3937 Komlóska, Rákóczi út 27.

(3) A képviselő-testület hivatala: Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(4) Az önkormányzat szervei: a polgármester, a jegyző, az Ügyrendi Bizottság, és a Hivatal, a társulások, melyeknek az önkormányzat tagja.

(5) Az önkormányzatot a polgármester önállóan képviseli.

(6) Az önkormányzat és a polgármester hivatalos, kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:

(7) Az önkormányzat hosszúbélyegzőjén az önkormányzat elnevezése, székhelye, adószáma és számlaszáma olvasható: Komlóska Község Önkormányzata, 3937 Komlóska, Rákóczi út 27., számlaszáma: 11734169-15545325, adószáma: 15545325-2-05

(8) A bélyegzőket sorszámmal kell ellátni.

2. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak, melynek során kötelező és önként vállat feladat-és hatásköröket lát el.

(2) Az Önkormányzat feladatellátása során – az Mötv. 13. §-ában meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat és megteremti a helyben biztosítandó közfeladatok ellátásának rendszerét.

3. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármester és a települési képviselők.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

(3) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(4) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(5) A bizottság feladatát a következőkben határozza meg :

4. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselőtestület – ide nem értve a közmeghallgatást – évente legalább 6 ülést tart.

(3) A rendes ülések időpontja – július és augusztus hónapok kivételével – minden hónap első keddi napja.

(4) Indokolt esetben rendkívüli ülés is összehívható.

(5) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(6) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(7) A munkaterv főbb tartalmi eleme:

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülését bármely bizottság, vagy a képviselők egynegyedének az indítványára is össze kell hívni.

(3) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles összehívni.

(5) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése a polgármester, vagy az alpolgármester által telefonon vagy személyesen is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

(6) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(7) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(8) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(9) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(10) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meghívható:

6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, ezért a képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével értesíteni kell az 5. § (7) bekezdésében meghatározott időpontban.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

7. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, tisztségek betöltetlensége esetén, az Ügyrendi Bizottság elnöke (továbbiakban: elnök) vezeti.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

9. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) Az elnök:

(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot.

(2) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

(5) A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(6) A napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.

(7) Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.

(8) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 11. § -nak megfelelő rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.

(9) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

(10) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

(11) A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető.

(12) A módosító javaslatokat indokolni kell.

11. § (1) Előterjesztésnek minősül: a rendelettervezet, határozat, beszámoló, és a tájékoztató.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban kell benyújtani.

(5) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(7) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

12. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett napirendi pontonként nyit vitát.

(2) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek, majd érintettség esetén a bizottságnak kell szót adni.

(4) Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja.

(5) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

(6) A szót az elnök – az SZMSZ keretek között – soron kívül, jelentkezésük sorrendjében köteles megadni.

(7) A felszólalások lehetnek:

(8) Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

(9) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet, és javaslatot tehet.

(10) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(11) Módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

13. § (1) A települési képviselők interpellációt és kérdést terjeszthetnek elő.

(2) Interpelláció az a probléma felvetés, amely során a települési képviselő az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével összefüggésben magyarázatot kér.

(3) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(4) Interpelláció és kérdés a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz intézhető.

(5) Az interpellációt legalább az ülést megelőző 5 nappal, kérdést az ülést megelőzően a jegyzőnél kell benyújtani.

(6) A határidőre benyújtott kérdésre és interpellációra az ülésen kell válaszolni.

(7) Szóbeli kérdés az ülésen is feltehető.

(8) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol.

(9) Ha a válaszadásra való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül, írásban adja meg válaszát.

(10) A képviselő-testület az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor határoz, ha az interpelláló kérdező a választ nem fogadja el.

(11) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy dönt a szükséges intézkedésről.

14. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Szavazni csak személyesen lehet.

(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(4) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(5) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(6) Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

(7) A képviselőtestület a nyílt szavazás során kézfelemeléssel dönt.

(8) Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület a szavazás időtartamára szavazatszámláló bizottságot választ.

(9) A titkos szavazás külön szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(10) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart, ha azt jogszabály előírja.

(11) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz.

(12) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(13) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(14) Ha a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget a részére megállapított havi tiszteletdíja 1 havi időtartamra 25 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.

15. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

(5) Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.

(6) A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(7) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(8) A rendeletek megjelölése tartalmazza: A Képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése: „Komlóska Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (......) önkormányzati rendelete”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal –.

(9) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni.

(10) A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

16. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.

(5) A véleményezésre legalább 5 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését.

(6) Az általános egyeztetésre történő megjelentetésre a Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a település honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.

(7) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(8) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított 3 hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani.

17. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elutasítottnak kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az elutasított javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

(3) A Képviselő-testület által hozott határozat jelölése: „Komlóska Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám arab számmal (......) határozata és a határozat címe”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni.A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal –.

(4) A képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást kell vezetni oly módon, hogy abból a végrehajtás folyamata is figyelemmel kísérhető legyen.

(5) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

18. § (1) A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvét egy példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

(3) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

(5) A nyílt ülési jegyzőkönyvírásos formában a Hivatalban megtekinthető.

19. § (1) A képviselő-testület évente közmeghallgatást tart, melynek időpontját 5 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni az önkormányzat hirdetőtábláján történő közététellel.

(2) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, jegyző, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények vezetői.

(4) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(5) Az állampolgárok és a (4) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

(6) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(7) Amennyiben a résztvevők száma indokolja, a kérdésre, hozzászólásra, továbbá a válaszra és a viszontválaszra az elnök időkeretet állapíthat meg. Az időkeret kérdés és válasz esetében öt percnél, viszontválasz esetén kettő percnél rövidebb nem lehet.

(8) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 5 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

20. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:

21. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester helyettesítési feladatain túlmenően segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.

22. § (1) A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatban köteles a jogszabálysértésekre a figyelmet felhívni, és erre utaló jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületek által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, mely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a jegyző fogadóóráit.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzői referens látja el.

23. § (1) A Képviselő-testület a helyi ruszin nemzetiségi önkormányzat részére, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) Ha jogszabály a Nemzetiségi Önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos és a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a döntést a Képviselő-testület csak a Nemzetiségi Önkormányzat nyilatkozatának kikérését követően hozza meg.

(3) Az Njtv. által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő határozatot a Képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő Nemzetiségi Önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkotja meg.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti döntés meghozatalának szándékáról írásban kell értesíteni a Nemzetiségi Önkormányzatot, vagy a területi nemzetiségi önkormányzatot

24. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot.

25. § (1) Az önkormányzat megbízatása idejére megalkotott gazdasági program a költségvetési gazdálkodás átfogó dokumentuma.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(3) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(4) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy kötelezettségenként az éves költségvetés egy százalékát meg nem haladó mértékben kötelezettséget - a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben vállalhat.

26. § (1) Az önkormányzat

(2) A képviselő-testület által társulásokra átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

27. § Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról (egységes szerkezetben) című 3/2018. (III. 7.) önkormányzati rendelet.

28. § Ez a rendelet 2024. október 15-én 16 óra 30 perckor lép hatályba.