1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Becskeháza Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 3768 Becskeháza, Fő út 52.

(3) Az Önkormányzat működési területére vonatkozó főbb adatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat jelképei: a címer és a pecsét.

(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: 'Becskeháza Község Önkormányzata feliratú körbélyegző' középen a Magyarország címerével.

(6) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(7) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire.

(8) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottságai, a Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző és az Önkormányzat részvételével működő társulások.

2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 3 fő.

(2) A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv) által kötelezően előírt és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 2. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörein túl az önként vállalt feladatok ellátásához a költségvetési rendeletben biztosít forrást.

(7) Az Önkormányzat kormányzati funkciók szerint besorolt alaptevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.

4. § (1) A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. Ezen kívül szükség szerint ülést tarthat.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-ában foglaltakon kívül a polgármester a téma sürgősségére tekintettel rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást kívülállónak csak a polgármester adhat, nem sértve meg ezzel azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

(5) Az alakuló ülés összehívására, vezetésére, napirendjére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(6) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(7) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

(8) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

(9) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.

(10) § A képviselő-testület az üléseit, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a községháza tanácstermében tartja.

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze. Mindkettőjük akadályoztatása esetén, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek írásbeli előterjesztéseit is. Amennyiben az előterjesztés nagy terjedelme indokolttá teszi az előterjesztés(ek) kézbesítése elektronikus úton (e-mail-ben) vagy elektronikus adathordozón történik.

(4) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.

(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(6) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni a települési képviselőket. Tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, aljegyzőt, a napirendi pontok előadóit, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, továbbá akiket a polgármester vagy a Képviselő-testület indokoltnak tart. Zárt ülésen történő részvételt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (3) bekezdése szabályozza.

(7) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni a települési önszerveződő közösségek képviselőit.

(8) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(9) A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és időpontjáról, az ülés napirendi javaslatáról, annak megtartása előtt legalább 3 nappal korábban, a meghívó közzétételével értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni.

6. § (1) A polgármester tartós akadályoztatása, a tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester elnököl.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testület ülését és látja el az elnöki teendőket. Ilyen esetben a Képviselő-testületi ülés összehívására, vezetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha a polgármester vagy az alpolgármester látná el a tisztséget.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 15 nap időtartamot meghaladó távollét.

(4) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

7. § Az ülés elnökének munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a Képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel. Ha a jogszabálysértés később jut tudomására, a tudomásra jutástól számított 3 napon belül köteles jelezni azt a polgármesternek, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

8. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak, illetve a Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői.

(2) A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében legalább 3 nappal korábban; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére a meghívottak.

(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés lehetőleg írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

9. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitásakor megállapítja a határozatképességet. Javaslatot tesz -elsősorban a kiküldött meghívó szerint -az ülés napirendjére, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek.

(4) A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, a javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

(6) A képviselő-testület ülésein:

(7) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket.

(8) A hallgatóság a tanácskozást nem zavarhatja.

(9) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

(10) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(11) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(12) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(13) A napirendet tárgyalók ismertetik véleményüket, módosító indítványaikat. Az elnök felszólíthatja a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(14) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(15) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát berekeszti. Ezt követően a javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatot. Az elnök javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, a napirendek összevont tárgyalására, amelyről a Képviselő-testület határoz.

(16) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

10. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

11. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja.

(2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap megjelöléssel, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (2) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való részvételüket.

(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók.

12. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(3) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

13. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

14. § (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

15. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mind azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74. § (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv.76. § d) pontja szerint titkos szavazással kerül sor.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(3) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül.

(4) A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

16. § Minősített többség szükséges:

17. § Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén tiszteletdíját egy havi időtartamra 50 %-kal csökkentett mértékben kell folyósítani.

18. § A képviselő-testület döntései:

19. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést indokolással, írásban, előzetesen a Polgármesternél kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt.

(3) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A megalkotott rendeletet az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(5) A rendelet publikálásra kerül a https: //kozadat.localinfo.hu/becskehaza/ honlapon.

20. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:

(2) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

21. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre.

(2) A jegyzőkönyvben a határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülést elhagyja, illetve oda megérkezik.

(3) A jegyzőkönyvhöz az Mötv-ben foglaltakon kívül mellékelni kell a jelenléti ívet, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és mellékleteit, valamint a név szerinti szavazásról készült névsort és a leadott szavazatokat.

22. § A nyílt ülés jegyzőkönyvébe ügyfélfogadási időben, csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.

23. § A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

24. § (1) A települési képviselő jogait és kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és e rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(3) A képviselő köteles akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását, valamint az ülésen a kezdési időponthoz képest későbbi érkezését vagy onnan az ülés bezárása előtti távozását (továbbiakban együtt: „távollét”) előzetesen bejelenteni a polgármesternek.

(4) Igazoltnak minősül a távollét, ha arra igazolt betegség, munkahelyi elfoglaltság, állampolgári kötelezettség teljesítése, hivatalos kiküldetés, illetve előre megszervezett üdülés miatt kerül sor.

(5) Annak a képviselő-testületi tagnak, aki egy naptári félév alatt kettő egymást követő alkalommal előzetes bejelentés nélkül távol marad, havi tiszteletdíja 20 %-al csökkentésre kerül. Amennyiben a képviselő-testületi tag egy naptári félév alatt kettőnél több alkalommal előzetesen bejelentés nélkül marad távol, úgy vonatkozásában további 10-10%-al csökkentésre kerül a tiszteletdíja. Egy naptári féléven belül 4-nél több mulasztás esetén a tiszteletdíj megvonásra kerül.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét, illetve távollétének tényét.

(7) A tiszteletdíj csökkentéséről, annak mértékéről, a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés ténye, mértéke a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet az (5) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.

(8) A tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bizottsági tagok bizottsági ülésen való megjelenésére is.

25. § A 24. § (3) bekezdésben foglaltakon kívüli, az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület 20%-al csökkenti, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén a tiszteletdíj megvonásra kerül a 24. § (5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

26. § A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkot.

27. § A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. rendelkezései az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

28. § (1) A képviselő az Mötv. szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület tartja nyilván és ellenőrzi.

29. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

30. § A képviselő-testület nem hoz létre állandó bizottságot, a jogszabályban meghatározott egyes feladatokat, mint az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását, a polgármester, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

31. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

32. § (1) A bizottság üléseit a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.

(4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

33. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester hetente legalább egyszer, az általa előre meghatározott napon fogadóórát tart, melynek időpontjáról a közös hivatal helyi szervezeti egységében hirdetményt tesz közzé.

(3) A polgármester

(4) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a képviselő-testület korelnökének adja át.

34. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére és munkájának segítése érdekében saját tagjai köztagjai sorából egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

35. § (1) Becskeháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bódvalenke Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bódvaszilas Község Önkormányzata Képviselő-testülete; Komjáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Szin Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Szinpetri Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornanádaska Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Tornaszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre.

(2) Kirendeltségei:

(3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva:

(4) A Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a Hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.

(5) A működésével kapcsolatos szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

36. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásának esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei által megbízott köztisztviselő látja el.

37. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal - tárgy megjelölés nélkül - közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjának kihirdetése plakátok útján történik.

(2) A közmeghallgatáson résztvevő helyi lakosok, helyben érdekelt szervezetek képviselői felszólalásának tárgya közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, valamint hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót. Felszólalásra személyenként kétszer van lehetőség, de azok együttes időtartama a 10 percet nem haladhatja meg.

(3) A képviselő-testület a helyi lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést tarthat.

(4) A közmeghallgatás falugyűlés keretében is meghirdethető.

38. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.

(2) A társulások jegyzékét és az átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

39. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2012. (X. 11.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles.

(3) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

40. § (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 500.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról.

42. § Ez a rendelet 2024. december 4-én lép hatályba.