Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019.(XI.13.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 02. 17

Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019.(XI.13.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.02.17.

Felsődobsza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsődobsza Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3847 Felsődobsza, Kossuth út 6.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Felsődobszai Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség).

(5) A képviselő-testület székhelye: 3847 Felsődobsza, Kossuth út 6.

(6) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése: Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);

(7) Az önkormányzat működési területe: Felsődobsza Község közigazgatási területe.

(8) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

2. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.felsodobsza.hu

3. § (1) Az önkormányzat által alapított jelképek:

a) községi címer, és

b) községi zászló

c) pecsét

(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzat testvér-települései:

a) Mikháza, Románia

b) Alsódobsza, Magyarország

5. § Az önkormányzat helyi kitüntető címeket és díjakat alapít, és adományoz, melyek alapításáról és adományozásának szabályairól önálló önkormányzati rendeletet alkot.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

1. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

6. § (1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) mezei őrszolgálat működtetése

b) művelődési és közművelődési feladatok

c) önszerveződő közösségek, szervezetek, civil szervezetek, alapítványok működésének támogatása

d) társulásban való részvétel.

2. Az önkormányzat átruházott hatáskörei

7. § (1) A Képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, bizottságára, jegyzőre, a társulásra ruházhatja át.

III. Fejezet

A képviselő-testület

1. A képviselő-testület működése

8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2)1 A polgármester nevét, a települési önkormányzati képviselők névsorát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület üléseinek a helye az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Felsődobszai Kirendeltségének Tanácskozóterme.

10. § (1) A képviselő - testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen a választás eredményéről való tájékoztatást követően, majd az ezt követő eskütételek után, kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43. §-ban meghatározottakban történő döntéshozatalra.

11. § (1) A képviselő - testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart.

(2) A rendes ülések minden hónap második vagy harmadik hetének kedd napján 14.00 órai kezdéssel kerülnek megtartásra.

12. § (1) Rendkívüli ülésnek minősül a munkatervben nem szereplő ülés, melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indoklással és döntési javaslattal – az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül a kezdeményező által megjelölt időpontra köteles az ülést összehívni.

2. A munkaterv

13. § (1) A képviselő-testület működésének irányvonala a munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester iránymutatása alapján - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület minden év utolsó ülésén egyszerű többségi szavazattal dönt.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját,

b) a napirendi pontok megnevezését, előadóját,

c) a közmeghallgatás időpontját.

3. Gazdasági program

14. § A képviselő-testület a Gazdasági Programban határozza meg az önkormányzat tevékenységének célkitűzéseit, irányvonalát a fejlesztési elképzeléseket. A Gazdasági Programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatát tartalmazza.

4. A képviselő-testület ülése

15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a korelnök. Ha a korelnök sincs jelen az ülésen, de az ülés egyébként határozatképes, az ülést a legidősebb jelenlevő képviselő vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését legkésőbb az ülést megelőző ötödik napon, írásbeli meghívóval kell összehívni.

(3) Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, napirendjét.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, 24 órán belülre is összehívható a képviselő-testületi ülés. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, és el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

(5) A képviselő-testület ülésére a települési képviselőkön kívül, tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a kirendeltség-vezető,

c) a helyi települési nemzetiségi önkormányzat elnökét

d) a napirendi pontok előadóit

e) az önszerveződő közösségeket képviselő személyt

f) akit a polgármester meghív

16. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a Kirendeltség hirdetőtábláján történő közzététel útján kell értesíteni

(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület nyílt ülésén bármely állampolgár részt vehet. A nyílt ülésen jelen lévők a Képviselő-testület munkáját nem zavarhatják.

17. § (1) A Képviselő-testült határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testültet 8 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) A Képviselő-testület ismételt határozatképtelensége esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

5. Ülésvezetés, ülés rendjének fenntartása

18. § A polgármesternek az ülésvezetési feladatai, és jogköre:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,

c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, megadja a szót a hozzászólásokra,

d) az elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként ―az elhangzás sorrendjében― szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést,

h) a szó megadása vagy annak megtagadása,

i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,

j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,

b) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti.

6. Napirendi javaslat, sürgősségi indítvány

20. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(3) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.

(4) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(5) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(6) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

(8) A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

21. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

22. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:

aa) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.

b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:

ba) a rendelettervezeteket,

bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,

bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.

c) az önálló indítványokat.

7. Előterjesztések

23. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelettervezet

b) a beszámoló

c) a határozati javaslat

d) a tájékoztató

e) az indítvány.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) bizottság elnöke,

d) képviselők,

e) jegyző,

f) aljegyző,

valamint az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott előterjesztés kivételével
g) önkormányzati intézmények vezetői,
h) akiket a képviselő-testület felkér.

24. § A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni. A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző nyolcadik napig a polgármesterhez kell benyújtani.

25. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) polgármesteri beszámoló,

b) rendelettervezet,

c) beszámoló és határozati javaslat,

d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

e) tájékoztató,

f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

8. Felszólalások

26. § (1) A felszólalások lehetnek:

a) napirend utáni felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

27. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólítások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.

9. Határozathozatal és rendeletalkotás

28. § A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

29. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselők,

c) a képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző,

e) aljegyző,

f) a települési nemzetiségi önkormányzat.

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

30. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Felsődobszai Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

10. Szavazás

31. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan kézfelemeléssel történik.

(3) Szavazni először a napirendi érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

32. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület- indítvány alapján-esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú ad hoc bizottságot hoz létre.

(4) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel bonyolítják le.

(5) Szavazategyenlőség esetén vagy eredménytelen titkos szavazás ugyanazon az ülésen egy alkalommal megismételhető.

33. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

34. § A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

11. A jegyzőkönyv

35. § (1) A testületi ülésről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

(2) A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A hozott határozatot meg kell küldeni a jogszabályban meghatározott szervnek, személynek is.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Felsődobszai Kirendeltségén bárki megtekintheti.

(4) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén az aljegyző, vagy együttes akadályoztatásuk esetén a titkársági és igazgatási ügyintéző jogosult.

IV. Fejezet

A települési képviselő

36. § A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre

c) köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll

d) köteles bejelenteni a személyes érintettségét a döntéshozatalnál

e) köteles bejelenteni, ha nem tud megjelenni a képviselő-testületi ülésen

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

37. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására- állandó, vagy ideiglenes biztosságokat választ.

(2)2 A Képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fővel. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenesen bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és aljegyző

38. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) A polgármester minden héten szerdán 9.00 – 12.00 óra között fogadóórát tart.

(3) Az alpolgármester konkrét feladatát a polgármester esetenként határozza meg.

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) lakhatási támogatás megállapítása

b) gyógyszertámogatás megállapítása

c) temetési támogatás megállapítása

39. § (1) A jegyző feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,

b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

c) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.

(2) A jegyző a Kirendeltségen minden héten egy alkalommal fogadóórát tart.

40. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

41. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatal alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt köztisztviselő látja el.

VII. Fejezet

8. A közmeghallgatás és lakossági fórum

42. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.

43. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Felsődobszai Kirendeltségének hirdetőtábláján történő közzététel útján.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők és a jegyző.

(3) Az ülésen a lakosok közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(4) A lakosok a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely, vagy aki az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt személy megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

VIII. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzat

44. § (1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiség életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a helyi roma nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeit a következő módon:

a) a hivatalban a nemzetiségi önkormányzat munkáját nemzetiségi referensi feladatokkal megbízott ügyintézők segítik,

b) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását,

c) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat üléseinek megtartásához a hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez (pl. közmeghallgatás) igény esetén segítséget nyújt,

d) a hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükséges szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

IX. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

45. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket

külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
X. Fejezet

A társulások

46. § (1) A Szikszói Kistérségi Társulásra átruházott hatáskörök:

a) orvosi ügyeleti feladatellátás megszervezése és működtetése,

b) házi segítségnyújtás működtetése,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése.

(2) Az Abaújszántó és Térsége Szociális- és Gyermekjóléti Alapellátási Társulásra átruházott hatáskörök:

a) gyermekjóléti feladatok, családsegítés,

b) szociális étkeztetés

(3) Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:

a) az Mötv. 13. § (1) bekezdés 19. pontja alapján meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása.

Záró rendelkezések

47. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Felsődobsza Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (III. 15. ) önkormányzati rendelete és módosításai.

1. függelék a 10/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez a 10/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez3

2. függelék a 10/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez a 10/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez4

1

A 8. § (2) bekezdése a Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 37. § (2) bekezdése a Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. függeléket a Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 2. függeléket a Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 2. mellékletet a Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

6

A 3. mellékletet a Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.