Tornaszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2005. (II. 5.) önkormányzati rendelete
Tornaszentjakab község kül - és belterületének Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2008. 05. 24
Tornaszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2005. (II. 5.) önkormányzati rendelete
Tornaszentjakab község kül - és belterületének Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról
2008.05.24.
I. Fejezet
1. § Jelen rendelet hatálya TORNASZENTJAKAB község teljes közigazgatási területére kiterjed.
2. § (1) Az 1. § -ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTEK, szabványok, stb.) jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti terv leírása és a Település szerkezeti terv együttes alkalmazásával szabad.
(2) Erdőterületek fenntartása, használata, bővítése és védelme a vonatkozó rendeletek szerint történjék.
(3) Környezetvédelméről 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet intézkedik.
3. § Az egyes terület- felhasználási egységek - melyek meghatározását a Településszerkezeti terv tartalmazza, övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi építési Szabályzat határozza meg.
4. § Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és a Településszerkezeti Terv leírása határoz.
Telkek beépítésének feltételei
5. § (1) Az építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.
(2) A lakóövezetekben építési engedélyt kiadni - a zártrendszerű szennyvíz- és a zártrendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések esetén lehet.
(3) A zárt rendszerű egyedi szennyvíztározó megléte, annak üzembehelyezése a lakóépület használatbavételnek feltétele.
(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(5) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
- a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között,
- köztárgyak,
- a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
- a honvédelmet és biztonságot szolgáló műtárgyak,
- a nyilvános illemhelyek és hulladékgyűjtők, - tájékoztató, irányító táblák, oszlopok
(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen), 1 ha-nál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti élőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
Építésügyi hatósági eljárások
6. § (1) A jelenleg rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM. rendelet 9. §-a tartalmazza.
A Szabályozási Terv elemei
7. § (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
- a közterületek és egyéb terület felhasználási egységek határvonalai,
- az eltérő terület felhasználási egységek határvonalai,
- a Településszerkezeti Tervben meghatározott terület felhasználási kategória, terület felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építménymagasság felső határa,
- a minimális telekméret,
- kötelező beépítési mód,
- kötelező beépítési vonalak,
- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezet-védelmi előírások,
- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,
- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.
(3) Irányadó szabályozási elemek: Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatok:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása - az
a) pontban meghatározottak módosítása nélkül - akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
II. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása
Beépítésre szánt területek
8. § A területre vonatkozó általános előírások:
(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozókötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
- közműbe csatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály, tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel, 1 m2 felülettel),
b) oldal- és hátsókertben
- kerti építmény /hinta, csúszda, Szökőkút, a terepszintnél 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz/,
- kert víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely, lugas,
- kerti tető legfeljebb 20 m2vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antenna oszlop.
(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
-jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,
- nyári konyha, mosókonyha,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- turizmushoz kapcsolódó épületek, - idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató szálláshely funkciók,
- mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló épületek, építmények.
9. § (1) Lakóterületek funkcionális besorolása: Lf -falusias lakóterület. Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.
(2) Az övezetben nem alakíthatók ki tömb méretű telkek.
(3) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia.
(4) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájúak.
(5) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület laza beépítéssel.
(6) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a 41,0 m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.
(7) Az övezetek építési telkének kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázat tartalmazza.
(8) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban megadott legkisebb értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
(9) Falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es épületmagasságú lakóépületet, a mező- és az erdőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
(10) Falusias lakóterületen elhelyezhetők továbbá:
- legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
- mező- és erdőgazdaság /üzemi/ építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szint-területük nem haladja meg az 500 m2-t
(11) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40 %
(12) Építési övezet funkcionális besorolása: FL
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építménymagasság |
FL |
O
Oldalhatáron álló |
900 m2 |
30% |
4,5 m |
(13) Szintterületsűrűség: maximum: 0,5
(14) Előkert: min. 5,00 m.
(15) Telekszélesség: min. 18,0 m.
Különleges terület - T, SP
10. § Különleges területek:
T temető
SP sportpálya
III. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása
Beépítésre nem szánt területek
11. § (1) Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása: A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos Önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) A külterületi szerkezeti tervben meghatározott területen magánpince létesítése engedélyezhető.
(5) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(6) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
- hirdető /reklám/ berendezés elhelyezése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
- köztisztasággal kapcsolatos építmények /tárgyak/,
- szobor, diszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények /állványok elhelyezése/, építőanyag-tárolás,
- zöldfelületek, fasorok
- közművek felépítményei,
- egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(7) Az Önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat diját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
(8) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.
(9) A közterületről látható hirdetőberendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.
Közlekedési területek – K
12. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek/parkolók/ - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezet- védelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés- építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
- közlekedési építmények,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
13. § (1) A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület /közpark, közkert, ligetes fásítás, véderdő/.
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Zöldterületet kerekesszékkel és gyermekkocsival is el kell tudni érni és használni.
(4) Zöldterületen elhelyezhető:
- pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút,pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),
- vendéglátó épület,
- a terület fenntartásához szükséges épület.
(5) Zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
Közműlétesítmények, közműterületek
14. § (1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést.
(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A művelési előírásokat be kell tartani.
(3) Fenti bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna és gázvezeték hálózatra is érvényesek.
(4) Szennyvíztisztító helyét és védőtávolságát a KT-2 sz. rajz határozza meg.
(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmények elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet.
(6) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizeket zárt medencébe kell gyűjteni és szippantókocsival elszállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre.
(7) Folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló uj területeket kijelölni csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.
(8) A csapadékvizek főelvezetője a Rákóczi és Kossuth utca közötti patak, amelynek két oldalán 6-6 m védősávot terveztünk be. Övárok rendszer a KKT-1 terven szerepel.
15. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület erdő elsődleges rendeltetése szerint - gazdasági erdő lehet. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(4) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági ütemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdő- gazdasági ütemtervben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(5) Erdő természetbeni megosztásához, művelődési ágváltoztatáshoz tulajdoni kezelő jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(6) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:
- kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,
- erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - erdőgazdálkodó hiányában - egyetemleges felelősséggel tartoznak.
(7) Erdőtelek igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.
(8) Az erdőről és az erdő védelméről szóló
1996. évi LIV. törvény, illetve annak 15.-
22. §-aiban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni.
(9) Gazdasági rendeltetésű erdők letermelését tarvágással belterület mellett l00,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdő- pusztulás miatt már nem lehetséges. Kivéve, ha:
- akác erdő kerül véghasználatra,
- a fakitermelést valamilyen erdőkár teszi szükségessé,
- a szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül.
(10) A 10 ha -t meghaladó terület nagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
(11) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
- közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
- távközlés,
- vízgazdálkodás /vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás/,
- geodéziai, turisztikai jelek,
- köztárgyak,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei
- szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei
- vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
- termékvezeték és műtárgyai.
16. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbiak:
a) nem mezőgazdasági jellegű építmények:
- a köztárgyak, a területielhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozóhelyek, a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító- és a komposztáló telepek kivételével),
- nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között)
- a távközlés létesítményei,
- a vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás),
- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- a geodéziai jelek.
b) A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények:
- Terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító
- présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince;
- biztonsági okokból, szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),
- komposztáló telep építményei.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
- szántó terület
- gyümölcsös terület
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
- a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
- közművek és a közműpótlók,
- nyomvonal jellegű vezetékek,
- távközlés,
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- geodéziai jelek,
- köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
- biztonsági okokból szükséges őrház
- termékvezeték és műtárgyai.
(6) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK 29. § vonatkozó előírásainak, ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
(7) A területen 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(8) A 720-1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep- és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény /pince/ helyezhető el.
(9) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
(10) Lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m
2, egyéb művelési ág esetén 6000 m
2 telekterület felett helyezhető el, és az
(1) bekezdésben megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(11) Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe szerint számított, egy közös építmény elhelyezhető.
(12) A területen elhelyezhető építményt: az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
IV. Fejezet
17. § A területi helyi értékvédelem:
- a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek),
- a településkép- és településkarakter védelmére terjed ki.
A településszerkezet helyi védelmének szabályai
18. § (1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.
(2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.
(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.
- A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet.
- Beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók:
- javasolt telekhatárok megvalósítása,
- út céljára történő lejegyzés,
- telekösszevonás, telekmegszüntetés esetén,
- új telekosztás.
(5) Beépítési mód
Az egykor telepített szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részéin az oldalkertes beépítés jellemző soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel.
(6) Tető
- A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép lehet.
- Cserép esetében alkalmazható színek: piros, barna.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás /kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horganylemez/.
(7) Lapostető nem építhető.
(8) Egyedileg védett épületek esetében kötelezően a meglévővel megegyező, illetve kismértékben korrigált tetőidom alkalmazandó.
(9) Tetőforma: utcára merőleges nyeregtető.
(10) Építészeti térarányok, utcaképek védelme.
- homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
- fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
(11) Homlokzati arányrendszer védelme:
- A község területén belül az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkély az utca felé, stb.
- A nyílás és falfelületek aránya a meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.
- Fa anyagú és szerkezetű tornác létesíthető az építési helyen belül.
- Fa anyagú nyílászárók és tornác építhető.
- Homlokzatokat fehérre kell festeni, mázolni.
- Homlokzati fa-elemek barna színűek legyenek.
19. § (1) Műemléki védelem alatt áll:
- Református templom
(2) Műemléki védelem alatt álló objektumok át vagy elhelyezéséhez felújításához, funkcióváltoztatásához a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium Miskolci Irodájának engedélyét meg kell kérni.
(3) Műemléki környezetben - ÉT-2 - szabályozási terven feltüntetett, bárminemű építés magán vagy közterületen a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium hozzájárulásával engedélyezhető.
(4) Népi műemlékek védelméről külön rendelet intézkedik.
V. Fejezet
20. § (1) A telekalakítás szabályait az 1997.évi LXXVIII. törvény 23. §-a tartalmazza.
(2) Egyes telekalakítás engedélyezésénél az engedélyező egyéb, jelen helyi építési szabályzatban nem szereplő kikötéseket is tehet.
(3) Elővásárlási jog illeti meg a Község Önkormányzatát az e szabályozásban rögzített célok érdekében az egyes ingatlanok értékesítése esetén. (Étv. 25. §) Ezt a községnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.
(4) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol ez út-terület miatt szükséges, a telekalakítást az Önkormányzat kezdeményezi.
VI. Fejezet
Környezetvédelmi előírások
21. § (1) A védelmi övezet, melyet a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet 6. § szabályoz. A védelmi övezet kialakítására vonatkozó előírásokat uj létesítmények engedélyezési eljárásai során alkalmazhatja a környezetvédelmi hatóság. A fent hivatkozott jogszabály 2 melléklete 4 csoportra bontja a kijelölendő védelmi övezet nagyságát a tevékenység légszennyező hatását figyelembe véve.
(2) Előbbi rendelet kitér a
- jelentős levegőterhelést okozó,
- közepes mértékben levegőterhelést okozó,
- csekély mértékben levegőterhelést okozó,
- közlekedési célú létesítményekre és a tevékenységekkel kapcsolatos besorolásokra, védelemre.
(3) A zaj- és rezgésvédelem
- a vízvédelem
- a hulladékgazdálkodás tevékenységnél előbbi rendelet az irányadó.
(4) Előbbi rendelet külön intézkedik a
- külterületi levegőtisztasági
- zaj- és rezgés elleni
- vízvédelmi szükséges intézkedésről.
22. § (1) Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi Önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.
(2) Készítendő és javasolt helyi rendelet e tárgykörben még:
- Parkolási rendelet OTÉK 42. § 10) pontja alapján,
- útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló helyi rendelet az Etv. 28. § 2) pontja alapján.
(3) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és a jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv. Ebben az esetben ezt a szabályzatot módosítani kell.
(4) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki.
VII. Fejezet
23. § (1) Jelen rendelet 2005. február 5-én lép hatályba.
(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Tornaszentjakab község körjegyzője gondoskodik.