Csobád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2005. 04. 21
Csobád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2005.04.21.
CSOBÁD KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok-ról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:
1. § A rendelet területi hatálya kiterjed CSOBÁD község közigazgatási területére. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
2. § A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,- építési határvonal,- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezetibesorolás,- a legnagyobb beépítettség mértéke,- a megengedett építmény magasság,- a minimális telekméret,- a kötelező beépítési vonal,- a környezetvédelmi előírások,- korlátozások. Az 1.) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:- a szabályozási vonalakat,- a terület-felhasználási egységek határát,- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthetőlegkisebb földrészlet nagyságát,- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebbföldrészlet területét,- a belterület bővítés határát. Az 1.) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § Engedélyhez kötött építési munkákA képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott engedélyhez kötött építési munkák körét az alábbiak szerint bővíti:- minden, az utcaképet befolyásoló építmény és műtárgy elhelyezése esetén- a 0,5 m2-nél nagyobb nagyságú reklámhordozó elhelyezése esetén- védett épületek átfestése, illetve színezése esetén- klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén
6. § Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-ban, illetve-ban felsoroltakon túl benyújtandó egyéb mellékletek a következők:- az utcaképet befolyásoló építmény és műtárgy vonatkozó tervei- védett épület esetén a részletes színezési terv- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó tervei- kézműipari létesítmény esetén technológiai terv
7. § Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől - a járműtároló épületeket kivéve - a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján készített helyi önkormányzati parkolási rendelet - legfeljebb 50 %-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi önkormányzati parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára - útkezelői hozzájárulással - megengedje a közterületek közlekedésre szánt területe-, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználását. Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § 11. pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
8. § A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:falusias lakóterületek- Lf-II Falusias szalagtelkes lakóövezet- Lf-III Falusias kertes lakóövezettelepülésközpont vegyes terület- Vt1 Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet- Vt2 Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményiépületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezetgazdasági területek- Gip Ipari gazdasági területek- Gksz Kereskedelmi gazdasági területekKülönleges területek- Ksp sportpálya- Kt temető- Ket emléktemető. A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik: közlekedési és közműterület- Köu közút- Kök vasút zöldterület- Z zöldterület erdőterület- Ev környezetvédelmi célú erdő- Eg gazdasági célú erdő- Ev természetvédelmi célú erdő mezőgazdasági rendeltetésű terület- Má-I szántó művelésű terület intenzív használattal- Má-E gyep, legelő területek – extenzív használattal- Mk kert gazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek egyéb rendeltetésű területek- V1 Folyók, patakok (Kis-Hernád, Bársonyos-patak, Csobádi-patak,- V2 Vízbeszerzési területekTk természetközeli terület
9. § A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével. A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
10. § Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése. Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani, amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell. Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki. Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható. Az engedélyezési terveket 2000 m2-nél nagyobb telekterület esetében a város önkormányzatánál működő helyi tervtanácsnak kell véleményezni. A telekalakítás szabályai: Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet szerint kell eljárni. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
11. § 1.)A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.
2.)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.
3.)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
4.)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
5.)A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.
6.)A 15%-nál nagyobb lejtésű telkek esetén az építési engedélykérelemhez geodéziai felmérést kell csatolni.
7.)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m .
8.)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
9.)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
10.)A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK
33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
11.)Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.
12.)Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK
44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó mellékleteinek megfelelően szabad.
13.)A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.
14.)A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.
15.)Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el.
16.)Lakótelkeken csak magáncélú és –tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
17.)Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:
helyi értékvédelmi területen,
lakóépülettől 50 méteren belül.
18.)Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/ 1997. (XII.20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK 106. § (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen.
19.)Ha az érintett területen kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 KV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, illetve kábel (távfűtő vezeték), valamint PB gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű gáz- vagy olajtüzelő berendezés kerül elhelyezésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki bizottsági felügyelet jár el.
20.)Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló
46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 17. § f). pontja alapján: Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termőföld, vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításához adott engedélyét. A földrészletek más célú hasznosítása esetén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény
15. § (1) – (2) bekezdésében foglaltak alapján a hatáskörrel rendelkező illetékes természetvédelmi szakhatóságot (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága) a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet alapján a véleményezési és engedélyezési eljárásba be kell vonni.
12. § 1.)A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét./
tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
kialakult telekméret: a ténylegesen meglévő telekméret. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.
2.)A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni:
az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
az oldalkert min. mérete el kell érje a 4 m-t.(de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet.)
a hátsókert min. mérete el kell érje a 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)
Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:
sem a 40 m-t.
sem az övezetre előírt telekmélységet
sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékét.
Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg
sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét
sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékét.
sem a 20,0 m-t.
3.)Az illeszkedés általános szabályai:
A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadon álló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t.
4.)Kialakult telektömbben az építési vonal:
a.)foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
b.)ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
5.)Kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság:
foghíj esetében nem haladhatja meg:
sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát
sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos építménymagasságot.
saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg
sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,
sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát,
6.)Új magas-tető létesítése, magas-tető átalakítása esetén a tetőzet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.
a.)szabadon álló beépítés esetén az új magas-tető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
Lakóterületek általános előírásai
13. § 1.)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
termelő kertgazdasági építmény,
a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m 2 beépített szintterületig
kézműipari építmény, 500 m 2 beépített szintterületig
igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m 2 beépített szintterületig
szolgáltató és szállás épületek 500 m 2 beépített szintterületig
sportlétesítmény
üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
2.)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
3.)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:
a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
a levegőminőségi előírásoknak,
működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
4.)A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan.
5.)Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.
6.)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
7.)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
Az épületek közötti távolság betartandó,
Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
8.)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m
Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m , kifutója 12,0 m
Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.
Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi
előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
10.)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
11.)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű,
vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű települéképbe
nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
12.)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
13.)Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek
beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.
Falusias szalagtelkes lakóterület
14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. sz. táblázatban előírtaknak.
a.) lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b.)az övezetben hézagosan zártsorú, zártsorú beépítés nem engedhető meg.
c.)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
d.)amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
e.)A telkek legkisebb szélessége 16 m lehet.
Övezet
Jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Zöldfelület legkisebb
Mértéke |
Lf-II |
O
Oldalhatáron álló |
800 m2 |
30% |
4,5 m |
35 % |
Sz
Szabadon álló
(saroktelken) |
800 m2 |
30% |
4,5 m |
35 % |
(2)A telekhasználat határvonalai
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló építmény nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül építmény csak a fő funkciójú építménnyel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú építmény esetében az állattartó építményre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági udvar és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt területsáv.
- A nem lakó funkciójú (kiszolgáló) építmények a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra építmény csak a főépítménnyel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be,
(3)Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.
(4)A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
15. § Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak.
a.)A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b.)Az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető meg..
c.)A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d.)Amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
e.)A telkek legkisebb szélessége:
Oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m
Szabadon álló beépítés esetén: 16 m
Övezet
jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
Legkisebb
Telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Lke-III |
O
Oldalhatáron álló |
700 m2 |
30% |
4,5-m
K |
30 % |
Sz
Szabadon álló
(saroktelken) |
700 m2 |
30% |
4,5-m
K |
35 % |
(2)A telekhasználat határvonalai
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló építmény nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül építmény csak a fő funkciójú építménnyel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú építmény esetében az állattartó építményre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági udvar és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt területsáv.
- A nem lakó funkciójú (kiszolgáló) építmények a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra építmény csak a főépítménnyel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be,
(3)Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.
(4)A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
16. § A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
A vegyes terület lehet:
Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
Településközpont vegyes terület általános előírásai
17. § 1.)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2.)A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
lakóépület
igazgatási épület
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
egyéb közösségi szórakoztató épület
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
sportépítmény
parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg
3.)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
Termelő kertészeti építmény
4.)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
A településközpont vegyes terület
jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
18. § 1.)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a.)A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.
b.)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
c.)Meglévő, kialakult, 10- 14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak maximum 4,0 m lehet.
d.)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető.
e.)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
f.)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.
g.)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
különálló terepszint alatti létesítmény építése nem engedhető meg
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
közművesítés: teljes körű
Övezet
Jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-*
magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Vt-1 |
O
Oldalhatáron álló |
K (600) m2 |
30% |
(K) 4,5 m |
15 % |
Sz
Szabadon álló |
K (600) m2 |
30% |
(K)4,5m |
15 % |
**- A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, ríkító erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszitő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg.
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, kontyolt, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
A településközpont vegyes terület jellemzően alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
19. § 1.)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a.)A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.
b.)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
c.)Meglévő, kialakult, 10- 14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak max. 4,0 m lehet.
d.)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető.
e.)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
f.)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el.
g.)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
különálló terepszint alatti létesítmény építése nem engedhető meg
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: kisvárosi lakóterület
közművesítés: teljes körű
Övezet
Jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-**
Magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Vt-2 |
O
Oldalhatáron álló |
(K )800 |
40% |
6,5 m |
15 % |
Sz
Szabadon álló |
(K) 800 |
40% |
6,5 m |
15 % |
Az alacsonyabb érték lakóépületekre, a magasabb érték közintézményekre vonatkozik.
**- A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, ríkító erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszitő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg.
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
20. § A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
A gazdasági terület lehet:
- Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági
tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
- Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet
A Gazdasági terület általános előírásai
21. § 1.)A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.
2.)A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
3.)A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:
átrakó építmény, mérlegház
üzletház
raktár
szociális helyiség építménye
üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
szolgálati lakó és szállásépületek
terület ellátó alapfokú intézmény
üzemanyagtöltő
termék vezeték
Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
Termelő kertészeti építmény
4.)A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:
garázs
kirakat szekrény
tüzelőanyag tároló
kazánház
5.)A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:
süllyesztett rakodó
mérlegház
tüzelőanyag tároló
pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
6.)A kereskedelmi szolgáltató területen (Gksz) a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).
7.)Az egyéb ipari területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).
8.)A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
9.)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
10.)Egyéb előírások:
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület
terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű, szigetelt szennyvíztároló
közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Kereskedelmi gazdasági terület
22. § 1.)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak.
2.)Az építési telkek legkisebb szélessége: 25 m .
Övezet
Jele |
Beépítési
Mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Gksz |
Sz
Szabadon álló |
1000 m2 |
50% |
(T)
Technológia függő |
20 % |
Terület |
Beépíthető szintterület |
1000 m2 |
500 m2 |
1500 m2 |
600 m2 és a fennmaradó terület 40 %-a |
3000 m2 |
1000 m2 és a fennmaradó terület 30 %-a |
A beépítettség maximum 50 % lehet.
Mezőgazdasági birtoktest központ
23. § 1.)Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás folyik.
2.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak
3.)A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken) majorok számára új terület nem alakítható ki.
4.)A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható.
5.)A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető.
6.)Az egyéb élelmiszer-feldolgozó üzemek területén állattartás csak a közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetséges.
7.)Egyéb előírások:
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű, szigetelt szennyvíztároló
közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé tároló építmény
8.)Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m .
Övezet
jele |
Beépítési
Mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Gb |
Sz
Szabadon álló |
1000 m2 +
10 ha |
40% |
(T)
Technológia függő |
30 % |
24. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
2.)A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
Sportpálya (Ksp),
Temető (Kt),
Emléktemető (Ket),
Övezet
Jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési
Mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Kt |
Működő temető |
SZ
Csak kiszolgáló épület |
K |
5% |
8,0m |
Ksp |
Sportpálya |
(0)SZ
Csak kiszolgáló épület |
K
(1000 ) |
10% |
7,5
|
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
A közlekedési területek általános előírásai
25. § 1.)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Autópálya esetén 60 m
Országos főút esetén 30 m
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtő-utak esetén 16- 22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
2.)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a.)Közlekedési létesítmények
b.)Közművek és hírközlési létesítmények
3.)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
4.)Figyelembe kell venni továbbá:
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
5.) Közúti közlekedési területek:
a)Köu-1 gyorsforgalmi út övezet
b)Köu-2 földút övezet
6.) A Szabályozási Terven jelölt tervezett szabályozási vonalak az M30 –as autópálya végleges műszaki tervei alapján pontosítottan, külterületen legfeljebb 5,0 m mértékkel elmozdíthatók, amennyiben igazolhatóan más megoldás nem lehetséges.
Közműlétesítmények, közműellátás
26. § 1.)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2.)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
3.)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
4.)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
5.)Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
6.)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
7.)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
8.)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
9.)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
10.)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
11.)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
A ÉVKÖIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6- 6 m , a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6- 6 m , az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2- 2 m , a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m , a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
12.)Villamosenergia-ellátás
A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5- 5 m , belterületen 2,5- 2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m .
A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
13.)Gázellátás
Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9- 9 m . A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3- 5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3- 3 m .
Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
14.)Távközlés
A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
27. § 1.)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
2.)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
3.)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
4.)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
Távbeszélőfülke elhelyezése
Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
5.)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
6.)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
7.)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
28. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
29. § 1.)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
2.)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
3.)Az övezetbe elhelyezhető:
Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
A terület fenntartásához szükséges épület.
pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).
30. § 1.)A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi LIV. törvény.
2.)A település igazgatási területén az OTÉK
6. § (3) és
28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
Evk védelmi célú erdő
Eg gazdasági célú erdő
Evt természetvédelmi célú erdő
Védelmi rendeltetésű erdők
31. § 1.)Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
2.)Területükön építmények nem helyezhetők el.
32. § 1.)Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
2.)A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
3.)A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
Természeti területek erdői
33. § A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.
34. § 1.)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
2.)A mezőgazdasági területeken az OTÉK
6. § (3) alapján és a
29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-I (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület
Má-E (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület
– extenzív terület
Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények
3.)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(döntően) nagyparcellás szántó művelésű terület
35. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VIII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
2.)Tanya és farmgazdaság 6000 m 2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Má-I |
Sz
Szabadon álló |
6000 m2+ 10 ha |
3% |
4,5 m |
(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület
36. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VIII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
2.)Tanya és farmgazdaság 6000 m 2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Má-E |
Sz
Szabadon álló |
6000 m2+ 10 ha |
3% |
4,5 m |
Kertgazdálkodásra szolgáló terület, gyümölcsös terület
37. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IX. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
2.)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m 2 , szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m 2 . Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m 2 . Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m 2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.
3.)Az Mk Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Mk |
Sz
Szabadon álló |
1500 m2 |
3% |
3,5 m |
38. § 1.)V-1 jelű övezetbe tartozik a Bársonyos- csatorna, Csobádi-patak, Kis-Hernád, Galambos-patak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi-sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.
2.)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
3.)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.
4.)Területükön építmények nem helyezhetők el.
5.)V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek
(1)Természetközeli terület a szabályozási terven Tk jellel jelölt beépítésre nem szánt övezet.
(2)A Tk jelű Természetközeli területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.”
39. § 1.)A település távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területként jelöli a következők szerint:
T Tartalék lakó, vagy gazdasági terület
2.)A tartalék területeken olyan építményt elhelyezni nem lehet, mely a távlati terület-felhasználást korlátozná.
Természeti területek és az ökológiai hálózat
40. § Ezen kataszterezett területekre az Aggteleki Nemzeti Park kezelési terve vonatkozik.
V. Fejezet
A környezet védelmére vonatkozó előírások
41. § 1.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995. évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni.
2.)A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani.
3.)A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
4.)Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
5.)Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
42. § 1.)Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak /10/2001.(IV.19./ KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 3.) KöM , valamint a 23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelő levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani.
2.)A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe tartozik.
3.)A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4.)A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása – légszennyezettségre gyakorolt hatása - kielégíti az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket és környezetveszélyeztetést nem okoz.
5.)Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
6.)A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.
7.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni. 43. § A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó - 8/2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet - szerinti határértéket nem haladja meg.
Üzemi létesítményektõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
Zajtól védendõ terület
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
nappal 6-22 óra |
éjjel 22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
45 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
50 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
55 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
60 |
50 |
Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
ha az építési munka idõtartama |
|
Zajtól védendõ terület |
1 hónap vagy kevesebb |
1 hónap felett 1 évig |
1 évnél több |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
60 |
45 |
55 |
40 |
50 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
65 |
50 |
60 |
45 |
55 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
70 |
55 |
65 |
50 |
60 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
70 |
55 |
70 |
55 |
65 |
50 |
A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre
(dB) |
|
Zajtól védendõ terület |
üdülõ-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken |
kiszolgáló út; átmenõ forgalom nélküli út mentén |
gyûjtõút; összekötõút; bekötõút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repü-
lõtér, illetve helikop-
terállomás, -leszál-
lóhely mentén |
autópálya; autóút; I. rendû fõút; II. rendû fõút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fõvonal és pálya-
udvara; repülõtér, illetve helikopter-
állomás, -leszálló-
hely mentén |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
45 |
35 |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
65 |
55 |
2.)A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatával és hasznosításával kapcsolatos előírásokat a
46/1999. (III.18.) Korm. rendelet tartalmazza.
3.)A folyókban, tavakban és egyéb szabad vizekben való tartózkodás szabályairól szóló
46/2001. (XII.27.) BM rendelet előírásait be kell tartani, illetve alkalmazni kell. Stég építésével kapcsolatos ügyekben a 2/1985. (III.28.) OVH Elnökének rendelkezése és az azt módosító
18/1992. (I.28.) Korm. rendelet szerint az engedélyező hatóság az ÉVIZIG.
5.)A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani , hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
6.)A település közigazgatási területe a 3/1984. (II.7.) OVH Elnökének rendelkezése szerint a II. számú vízminőségi kategóriába tartozik. A tervezett befogadóba vezetendő vizek (csapadékvizek) minőségével ki kell elégítenie az említett rendelet által rögzített paramétereket.
7.)Az ÉKÖVIZIG (és az önkormányzat) kezelésében lévő árvízvédelmi töltés keresztezésére, megközelítésére a 4/1981. (III. 11.) KpM-IpM rendeletben foglaltak betartandók.
8.)A Hernád-folyó jobb partján fekvő árvízvédelmi töltés kiépítettnek tekinthető, azonban a töltés mentett oldali területsávja változó szélességben fakadóvizek által veszélyeztetett területnek minősül.
9.)A nyílt árterekre vonatkozó előírások értelmében a házak padlószintjét, szennyvízgyűjtők aknafedlapját (szellőzőjét) legalább a Hernád-folyóra vonatkozó mértékadó árvízszint (MÁSZ) + 1 m biztonság magasságában kell megépíteni. A pincéket és szennyvízgyűjtő aknákat, tartályokat felúszásra méretezni kell. Az ármentesített területeken az árvízvédelmi töltések mentén a töltés vízoldali lábától 110 m-es sávon belül anyagnyerő helyet nyitni nem szabad, az épületek alá pince nem építhető, illetve e sávokon belül a fedőréteg megbontása esetén a Vízügyi Igazgatóság szakhatósági hozzájárulását meg kell kérni.
45. § 1.)A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
2.)A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról az
1993. évi XLVIII. törvény alapján gondoskodni kell. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az ANPI előírása érvényes.
3.)A bányatelek területén történő építési célú telekalakításnál, illetve a telekingatlan beépítésénél figyelembe kell venni az 1993 évi XLVIII. Bányászatról szóló törvényt és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. (XII. 19.) számú Kormány Rendeletet. Bánya telekhatáron belül, illetve alábányászott területen építményt elhelyezni csak a bánya vállalkozó hozzájárulásával, talajmechanikai és bányageológiai szakvélemény és statikai terv alapján meghatározott módon (pl. lemezalapozás, vasbeton koszorú építésével) lehet.
4.)A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
5.)A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
6.)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
7.)A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén.
2.)Az üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn.
3.)Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig a 41/1997. (V.18.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzatot kell figyelembe venni. 4.)A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény alapján kell gondoskodni.
47. § A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni:
Az épített környezet védelme
48. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg
1.)Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
2.)Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
3.)A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
49. § 1) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza.
2.) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
3.) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
4.)A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.
5.) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően –függetlenül attól , hogy műemléki jelentőségű terület vagy sem – a következők szerint kell eljárni:
Az építési engedélyezési eljárás során ki lehet kötni, hogy az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontásról az Önkormányzati Testület határozhat.
- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell
Az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a)Építési anyaghasználat
Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
b.)Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
-Az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor.
- A nyílás és falfelületek aránya a védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.
c.)A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni
- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyen.
- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
d.)A nyilvántartott régészeti lelőhelyek ill. a védelemre javasolt régészeti lelőhelyek felsorolását a. függelék tartalmazza.
A régészeti lelőhelyek védelméről a
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 22.
. §. (3).
A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
Egyes sajátos jogintézmények
50. § 1.)A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
2.)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
közérdeket nem sért,
az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek
51. § Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz. Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:
(Ezt a táblázatot az önkormányzat tölti ki.)
HRSZ |
Ingatlan felhasználás célja |
Lejegyzés jogcíme |
1/6 |
|
Elővásárlási jog |
1/7 |
|
|
1/9 |
|
|
035 |
|
|
035/2 |
|
|
035/3 |
|
|
035/4
035/5 |
|
|
035/6
035/7 |
|
|
021/15 |
|
|
021/16 |
|
|
020/17 |
|
|
021/18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
52. § 1.)Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
2.)Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
53. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
54. § 1.)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
2.)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.