1.  § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló, e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt lakásokra.

2.  § A lakások bérbeadásának jogcímei: A lakásokat

3.  § (1)² A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a Képviselő-testület és a Polgármester gyakorolja az 1993. LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) és e rendelet keretei között.

(2) Lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(3) A bérleti szerződés határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló, de mindkét esetben legfeljebb 5 évre, szociális bérlakás esetén 3 évre szóló határozott idejű szerződés lehet.

(4) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő köteles a lakást a Visszavételi Szabályzatban (1. melléklet) meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a bérlő a lakást nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

(5) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltétel a lakásbérleti szerződésben kötelezően rögzítésre kerül. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére előzetesen bejelenteni. A bérlő által szabályosan bejelentett távollét alatt - erre hivatkozással - felmondani nem lehet, de az így bejelentett távollét sem haladhatja meg a 6 hónap időtartamot.

(6) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(7) A bérlő a bérleményt csak személyesen használhatja, annak hasznosítására, további bérbeadására nem jogosult. A bérleményt a bérlő és a vele egy háztartásban élők használhatják. Amennyiben a lakásba beköltözők, a lakásban élők személyében, számában változás áll be, azt a bérlő köteles előzetesen egyeztetni a bérbeadóval.

(8) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését legfeljebb negyedévente ellenőrizheti. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni.

4.  § (1) Lakások bérbeadása költségelven szolgálati jelleggel e rendelet 2. § a) pontjában foglalt jogcím szerint: Lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki:

(2) A szolgálati jelleggel létrejött lakásbérleti szerződés határozott időre, 5 évre jön létre, melyről kérelem alapján – a munkáltató véleményének figyelembevételével – a képviselő-testület dönt.

(3) A szolgálati jelleggel létrejött bérleti jogviszony a határozott idő leteltét megelőzően előterjesztett kérelemre öt évre meghosszabbítható, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is fennállnak. A lakásbérleti jogviszony szolgálati jogviszony fennállása alatt, annak megszűnéséig korlátlanul ismételten is lehetőség van. A lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról a polgármester dönt. A polgármester a bérleti időszak meghosszabbításáról a Képviselő-testületet utólag tájékoztatja.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszűnik

(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a megszűnését követő 60 napon belül a bérlő köteles a lakást a Visszavételi Szabályzatban meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, további lakhatásának feltételeiről gondoskodni.

5.  § (1) Szociális helyzeten alapuló lakás-bérleti jogviszony e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt lakások tekintetében hozható létre, illetve az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt ingatlanok tekintetében kizárólag szociális helyzeten alapuló lakás-bérleti jogviszony hozható létre.

(2) A 2. számú mellékletben felsorolt szociális bérlakások kialakítása (építés illetve épületfelújítás révén) az EFOP-2.4.1-„Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal” című pályázati projekt keretében történt, annak hasznosítását Kázsmárk Község Önkormányzata a pályázat fenntartási idejének végéig, a projektzárást – 2022. december 31. napját - követő öt évig az EFOP-1.6.2 „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal” című pályázati projekt keretében vállalt kötelezettségeinek szem előtt tartásával e rendelet szerint szabályozza.

(3)³ A szociális bérlakások igénybevétele igénylés (kérelem) alapján történik. Az igénylés lehetőségéről, feltételeiről az Önkormányzat felhívásban tájékoztatja a lakosságot. A benyújtott igényléseket formailag és tartalmilag a 3. melléklet szerinti előkészítő bizottság értékeli, és javaslatot tesz a képviselő-testület számára a rendelkezésre álló bérlakások kiutalásáról.

(4) Az előkészítő bizottságnak, illetve a képviselő-testületnek a bérlakásokba beköltöző családok kiválasztásának, illetve az erre tett javaslat elkészítésének során tekintettel kell lennie arra, hogy

(5) Szociális bérlakásra jogosult a (4) bekezdésben foglalt kritériumoknak megfelelő azon család jogosult,

(6)⁷

(7)⁸

(8)⁹

6.  § (1)¹⁰

(2) A lakásigény bejelentésére az e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon van lehetőség. Az igényléshez csatolni kell az igénylő, valamint a vele együtt költöző közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat, valamint a bérleti jogviszony létesítésének feltételét képező egyéb tényeket alátámasztó dokumentumokat.

(3) Az igénylő igényének nyilvántartásba vételét el kell utasítani, ha az igénylő a valóságnak nem megfelelő adatot közöl.

(4) Amennyiben az igénylő releváns életkörülményeiben igénye elbírálását megelőzően változás következik be, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül bejelenteni.

(5) A pályázó – pozitív döntés esetén - a pályázati eredmény közlésétől számított 15 napon belül köteles bérleti szerződést kötni az Önkormányzattal, valamint 60 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba. Amennyiben a pályázó az (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztja, a megszerzett bérleti jogot elveszíti, és a Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani.

(6) A bérlő nem veszíti el a bérleti jogát, ha az (5) bekezdésben meghatározott mulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik, illetve a bérleti szerződést megköti.

7.  § (1) A szociális helyzet alapján kötött lakásbérleti szerződés határozott időre, három év időtartamra jön létre.

(2) A bérleti szerződés korlátlan alkalommal meghosszabbítható, illetve új szerződés köthető újabb három év határozott időtartamra - amennyiben a bérlő igazolja az 5. § - ban foglalt feltételek fennállását, és nem áll fenn lakbér- illetve közüzemi díjtartozása.

8.  § A 4. § (2) bekezdésében említett EFOP-2.4.1-„Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal” című pályázati projektben vállalt önkormányzati kötelezettségek teljesítésének érdekében a képviselő-testület eltérhet a jelen rendeletben foglalt feltételektől, illetve azokat további feltételekkel egészítheti ki. A feltételrendszert a képviselő-testület – a képviselő-testületi határozattal elfogadott - pályázati felhívásban köteles rögzíteni.

9.  § (1) Lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadása történhet bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással.

(2) A bérlőkijelölésre és a bérlőkiválasztásra az Önkormányzat képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján jogosult. A döntés meghozatalánál figyelembe vett szempontokat a képviselő-testület esetenként, egyedileg határozza meg.

(3) Piaci alapon történő lakásbérlésre akkor van lehetőség, ha szolgálati lakás iránti jogos igény benyújtására adott lakás tekintetében nem került sor.

(4) Piaci alapon történő lakásbérleti jog elnyerésére azon ingatlanok esetében van lehetőség, amelyeket e rendelet 2. számú melléklete szolgálati lakásként jelöl meg.

10.  § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel bérbeszámítás keretében.

(3) A bérbeszámítási megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg.

(4) A bérlő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől számított 6 hónapon belül írásban kérheti- a megfelelő számlákkal, költségvetéssel alátámasztva - a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a beszámítás kérdésében a bérbeadó és a bérlő között vita van, vagy a bérbeadó 15 nap alatt nem nyilatkozik, a bíróságtól lehet kérni a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását.

11.  § (1) A bérlő köteles gondoskodni

(2) Nem terheli a bérlőt a lakás felújítása, ha az elemi csapás vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé.

(3) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása és - jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(4) Az esetleges bérbeszámítást a bérbeadó állapítja meg. A bérbeszámításra az e rendelet 11§ (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Amennyiben a hiba a bérlő magatartásából eredően keletkezik, a javítási munkálatok, valamint azok költsége a bérlőt terhelik.

12.  § (1) A szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja ingatlanonként kerül megállapításra, összegét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A lakások utáni víz-, csatornaszolgáltatás, valamint az áramszolgáltatás díját a bérlő a bérbeadó részére köteles megfizetni, a közüzemi szolgáltatókkal a szükséges szerződéseket bérbeadó köti meg és tartozik ezen szolgáltatások ellenértékét megfizetni.

(3) Költségelven, szolgálati jelleggel bérbeadott önkormányzati lakások bérleti díja: 25.000,-Ft/hó.¹¹ A lakások közüzemi szolgáltatásokkal való ellátása érdekében szükséges közüzemi szerződéseket bérlő maga köteles megkötni a közüzemi szolgáltatókkal, valamint ezek díját a szolgáltató részére megfizetni.

(4)¹² A piaci alapon bérbeadott önkormányzati lakások bérleti díja 40.000,-Ft.

(5) A lakbér mértékét a képviselő-testület évenként felülvizsgálja.

(6) A lakások bérbeadásából folyó bevételt az Önkormányzat elkülönített számlán kezeli, a befolyó összegeket a lakások fenntartására fordítja.

12/A. §¹³ (1) Lakbértámogatásra jogosult az általa életvitelszerűen lakott, szociális helyzet alapján bérbeadott önkormányzati bérlakás után, az az érvényes lakásbérleti vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező személy, akinek

13.  § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbérrel (a továbbiakban alaplakbér) azonos összegű lakáshasználati díjat (a továbbiakban: díj), ezt követően a 6. hónapig az alaplakbér kétszeresének megfelelő összegű díjat, a 6. hónapot követően az alaplakbér háromszorosának megfelelő összegű díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználatért fizetendő díj ezen túlmenően nem emelkedik.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együttlakóra tekintettel - egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, vagy forgalomképes ingatlan-vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb az alaplakbér kétszeres összegénél.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetén a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

14.  § (1) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával kizárólag szolgálati bérlakás és piaci alapon bérbeadott bérlakás tekintetében lehet kötni a bérlő és a vele együttlakó házastársa, nagykorú gyermeke /örökbe-fogadott, mostoha, nevelt/, valamint szülője közös kérelmére. Az élettárs esetében a szerződéskötés csak akkor kötelező, ha legalább 5 éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott, máshol beköltözhető lakása nincs.

(3) Kázsmárk Község Önkormányzata társbérlet kialakításához, illetve a bérlakás albérletbe adásához nem járul hozzá.

15.  § (1) A bérlő a lakásba más személyt – házastársa (élettársa), kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője) kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével –a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A bérleti szerződés megszűnését követően a (2) bekezdésben felsorolt jogcím nélkül visszamaradt személyek az elhelyezésükről saját maguk kötelesek gondoskodni.

16.  § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a volt bérlő a lakást üres, tiszta, rendeltetés-szerű használatra alkalmas állapotban, az 1. számú melléklet szerinti Visszavételi Szabályzat szerint köteles a bérbeadónak átadni.

(2) A szociális alapon bérelt lakások esetében a korábbi és az új bérlő, valamint a bérbeadó közösen megállapodhatnak abban, hogy a volt bérlő részéről a visszaadással kapcsolatban fennálló kötelezettségeket az új bérlő teljesíti. A bérlők az ilyen irányú megállapodásnál a bérbeadó felé polgári jogi igénnyel nem léphetnek fel.

(3) Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Ltv., sem jelen rendelet előírásai alapján nem jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására és nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles 15 napon belül elhagyni és azt üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.

(4) A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakás visszaadásakor a bérbeadó gondoskodik a lakás a Visszavételi Szabályzat szerinti állapotáról. Ebben az esetben a felmerült, illetve költségvetéssel alátámasztott becsült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(5) A lakásbérleti jog folytatására az jogosult, akit a rendelet 15. §-a értelmében a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és aki a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(6) A határozatlan időre szóló szerződés felmondása esetében a lakástörvény 26. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

(7) A bérbeadó a bérleti szerződést a lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerint felmondhatja, ha

17.  § (1) A bérbeadó és a bérlő a szociális alapon bérbe adott lakásra kötött szerződést úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe.

(2) A másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér-tartozása vagy egyéb önkormányzati vagy önkormányzati alapítású szerv felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka nincs.

(3) Ha a bérlő másik lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a két lakás éves lakbére közötti különbség három-szorosára jogosult.

(4) A lakás nem megfelelő állapotban történő átadása esetén a térítési díjat csökkenteni kell az elvégzendő munkák értékével.

18.  § A bérbeadó – a jogszabályi keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak. Bérbeadó az adatok kezelésekor a GDPR és az Info törvény rendelkezéseit köteles figyelembe venni.

19.  § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályos szolgálati jogviszonyon alapuló bérleti szerződés alapján fennálló bérleti jogra nem kell alkalmazni, a lakott ingatlanok tekintetében a hatályos szerződések rendelkezéseit e rendelet nem érinti.

20.  § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.