1. § (1) E rendelet hatálya Kiskinizs Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki, valamint Csobád, Halmaj, Kiskinizs önkormányzatok osztatlan közös tulajdonában lévő ingatlanokra.

(2) E rendelet hatálya a költségvetési szervek gazdálkodási rendjét nem érinti.

2. § (1) Az önkormányzat vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből és ingókból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet állapítja meg.

(3) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

(4) Korlátozottan forgalomképes:

(5) Az e § (3) és (4) bekezdésében nem említett önkormányzati vagyon forgalomképes. Ez nevezhető a továbbiakban vállalkozói vagyonnak is. Ide tartozik a mezőgazdasági hasznosítású külterületi és zártkerti ingatlanok, és az önkormányzati lakótelkek.

3. § A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület gyakorolja.

4. § (1) A törzsvagyont azok az intézmények használják, amelyek az adott ingatlanban az e rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve, amely intézményt használatra a képviselő-testület feljogosítja. Az intézmény ennek keretében köteles gondoskodni az üzemeltetésről és az állagmegóvásról.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő intézmény a rábízott törzsvagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. A 6 hónapot meghaladó vagy határozatlan idejű bérbeadáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A bérleti szerződések egy példányát nyilvántartás céljából a jegyző részére meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület és szervei (polgármesteri hivatal, ellátó szervezet) használatában lévő vagyontárgyak tekintetében az e § (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés megkötésére – a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával - a polgármester jogosult.

(4) 6 hónaptól rövidebb idejű bérleti szerződés esetén a bérbeadó utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik a testület felé.

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról, megterheléséről gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitelről, a 4. §-ban nem szereplő hasznosításáról kizárólag a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő ingatlanok tekintetében az - (1) bekezdésben fel nem sorolt – egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokra: elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás stb. kérdésében is a képviselő-testület határoz.

(3) Az intézmények a használatukban lévő ingót, valamit pénzvagyont – az alapfeladatok sérelme nélkül – gazdasági társaságba csak a képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(4) Az intézmények a feleslegessé váló – az (1) bekezdésben nem szereplő – befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését 20.000 Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár felett a polgármester, 50.000 Ft felett a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik, a selejtezési előírások betartásával.

6. § (1) A forgalomképes vagyok körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik.

(2) A forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, ingatlanok esetében a képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A forgalomképes vagyontárgy gazdasági társaságba, alapítványba való beviteléről, valamint a koncessziós ügyekről kizárólagosan a képviselő-testület dönt.

(4) A forgalomképes vagyontárgy a (2) és (3) bekezdésben nem szereplő hasznosításról 20.000 Ft forgalmi érték felett a képviselő-testület, 20.000 Ft forgalmi érték alatt a polgármester dönt. Az e bekezdésben szereplő jogügyeletekre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

(5) E rendelet szempontjából a forgalmi érték bruttó módon (ÁFÁ-val együtt) értendő. A forgalmi érték szempontjából az illetékes szervek értékbecslése az irányadó.

7. § (1) A képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Amennyiben a képviselő-testület olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

(3) A gazdasági társaságban az önkormányzat a polgármester vagy a képviselő-testület által kijelölt személy képviseli. A polgármester a tag képviseleti meghatalmazására vonatkozó szabályok szerint jogosult megbízni a képviselő-testület tagját, a jegyzőt, vagy a polgármesteri hivatal dolgozóját.

(4) A gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít.

8. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő, és a képviselő-testület és szervei által használt, illetve hasznosított ingatlan és ingó vagyonról a polgármesteri hivatal vezet nyilvántartást.

(2) Az önkormányzati tulajdonban és az intézmények használatában lévő ingatlan vagyonról és tárgyi eszközről a Körjegyzőség ingó vagyonról az intézmények kötelesek nyilvántartást vezetni.

(3) A 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 3. § alapján a jegyző gondoskodik az ingatlanvagyon-kataszter és kataszternapló felfektetéséről és folyamatos vezetéséről.

(4) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.

9. § Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatályba lépés előtt már megkötött jogügyletek érvényességét, s azok alapján történt jogszerzéseket.