az önkormányzat 2020. évi költségvetésének végrehajtásáról

Általános indokolás

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) értelmében a helyi önkormányzatoknak a tárgyévet követően költségvetési beszámolót kell készíteni. Az önkormányzat tárgyévi gazdálkodásának alapja a költségvetési rendelet. Ennek alapján teljesíthetőek a kiadások, vállalható kötelezettség, és követhető nyomon, hogy a bevételek hogyan alakulnak. A rendelet elfogadása tehát az alapja a szabályos, kiegyensúlyozott, takarékos gazdálkodásának, az Önkormányzat működéséhez tehát elengedhetetlenül fontos. Jelen esetben a már lezárt gazdasági évre vonatkozó beszámolóról, a tényadatokról rendelkezik a tervezet.

A Magyar Államkincstár részére a beszámolóval kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatást, elszámolást megküldtük.

Kiskinizs Község Önkormányzatának gazdálkodása a 2020. évben zökkenőmentesen zajlott, az önkormányzat hitel igénybevétele nélkül tudta működését megoldani.

Az Áht. rendelkezései alapján a vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. A zárszámadást a képviselő-testület rendelettel állapítja meg. Az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadás megalkotásának kötelezettsége nem csak az államháztartási törvényben, hanem Magyarország Alaptörvényében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben is szabályozott. Nem kérdés, hogy a zárszámadás megalkotásának kötelezettsége rendeleti formában magasabb szintű jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges. Az államháztartási törvény, valamint annak végrehajtási rendelete a zárszámadás tartalmi elemeit szabályozza, így ezek a rendelet tervezet összeállításának alapjai.

A döntés meghozatalára a felhatalmazást a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése biztosítja, amely kimondja: „Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.” A Magyarország Kormánya által a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendeletalapján elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel, valamint a jelzett jogszabályban foglalt felhatalmazás alapján az alábbi döntés meghozatala szükséges.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A költségvetési bevételek és kiadások alakulását rögzíti.

A 2. §-hoz

Az önkormányzat feladatonkénti bevételeit tartalmazza.

A 3. §-hoz

A jegyző kötelezettségeit állapítja meg.

A 4. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.