Rásonysápberencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Rásonysápberencs Község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2003. 12. 18Rásonysápberencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Rásonysápberencs Község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzatról
2003.12.18.
Az épített környezet alakításáról és védelmér6l sz6l6 1997. évi LXXVIIL. térvény (módosítva az 1999. évi CXV. térvénnyel) 6. §. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazása alapján Rásonysápberencs község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános előírások
1. § .
A rendelet hatálya
(1) A rendelet területi hatálya Rásonysápberencs község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli társaságra, aki a település közigazgatási területén építésügyi hatósági eljárást kezdeményez vagy abban jogszabály alapján részt vesz.
(3) A rendelet érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIIL. tv (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel), a továbbiakban Étv., valamint az e térvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (módosítva a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T — 2 jelű Külterületi
Szabályozási Terv, a T — 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
(4) A rendelet célja, hogy a település közigazgatási területén belül biztosítsa az építés helyi rendjét az országos szabályoknak megfelelően a település sajátos igényeit figyelembe véve.
2. § Belterületi határmódosítás
(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T — 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, igy beépítésre szánt területként kezelendőek, ahol a Szabályozási Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban (HESZ) meghatározott vezeti szabályozás érvényes.
Il. FEJEZET
Településrendezési követelmények
3. § .
A terv területének fölhasználása
(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a) beépítésre szánt területek
1. lakóterület, ezen belül
1.1. falusias lakóterület
2. -vegyes terület
2.1. településkézponti vegyes terület
3. gazdasági terület, ezen belül
3.1. egyéb iparterület, mezőgazdasági üzemi terület
4. különleges terület, ezen belül
4.1. temető
42. hulladékkezelő területe
4.3. rekreációs terület
b) beépítésre nem szánt területek
1. közlekedési és közműterületek
2. zöldterületek, ezen belül
2.1. közpark
2.2. ligetes közpark
3. erdőterület, ezen belül
3.1. véderdő
3.2. gazdasági erdő
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
4.1. Általános mezőgazdasági terület
4.1.1. mezőgazdasági területen belüli rét, legelé, gyep
4.1.2. mezőgazdasági területen belüli szántó
4.1.3. mezőgazdasági területen belüli gyümölcsös
42. kertes mezőgazdasági terület
5. vízgazdálkodási terület, ezen belül
5.1. élővízfolyások medre és partja
5.2. közcélú nyílt csatornák medre és partja
5.3. vízbeszerzési területek
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzak meg és határoljak le.
4. § .
Szabályozási elemek
(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeit a szabályozási terv tartalmazza
(2) Kötelező szabályozási elemek:
A közterületek és egyéb funkciójú területek határa - szabályozási vonal -,
Szabályozási szélesség;
A terület-felhasználási egység hatara;
Övezeti határ;
Övezeti előírások, ezen belül:
— beépítési mód,
— megengedett legnagyobb beépítettség,
— a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület
— a megengedett építménymagasság
A terület-felhasználási és övezeti besorolás;
A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely;
Lakótelkek zónai;
Kötelező építési vonal;
A közművesítés előírásai;
Terepszint alatti építmények előírásai;
Környezetvédelmi előírások.
(3) Irányadó elemek:
Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatok:
a.) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges:
b.) — Az iranyadó szabályozási elemek módosítása - a rendezési terv módosítása nélkül
- akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesitésre kerül;
— a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt)
rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;
— telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód).
(5) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata:
a)600 K
kialakult telekterület
Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető, amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.
5. § .
A telkek beépítésének feltételei
(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közútról vagy magánútról biztositani kell.
(3) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben — a kialakult rend szerint — egyes terület-felhasználási egységek illetve ezen belüli földrészetek magánútról is megközelíthetőek.
(4) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 6. § (2) bekezdés szerint kell biztositani.
(5) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak a 253/1998.(XII.20.) kormány rendelet 8. §-ában meghatározott részleges közműhálózat kiépítése esetén lehet.
A lakéterületeket legalább részleges, a településközponti vegyes területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni, és vízzáróságát hivatalos jegyzőkönyvvel kell igazolni.
(7) A belterületi úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat
kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogtudójának kötelezettsége.
(8) A használat során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(9) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a nyomvonal jellegii építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
a köztárgyak,
a kutatást és az ismeretterjesztést szolgaló épületnek nem minősülő építmények,
a honvédelmet és a belbiztonságot szolgaló műtárgyak,
a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek (1 ha felett) régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
6. § .
Építéshatósági eljárások
(1) A rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét az alábbiakkal bővíti:
a) az építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezésé, tetőhéjazat cseréje a védett területeken.
b) a védett építmények közterületről látszó homlokzati felületein mindennemű reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető.
c) Utcafronti kerítésépítés a műemléki környezetben, és a helyi területi építészeti védelem alá vont területeken, és a helyi építészeti védelem alatt allé épületek esetében.
(2) A védett területeken az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakításinak módját. A műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területeken belül az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakítási módját a műemléki hatóság illetve a helyi jegyző megszabhatja.
(3) A hivatkozott 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyezési terveket az alábbiak szerint külön műszaki tervrészekkel kell kiegészíteni.
— a) A HÉSZ 6. § (1) a) pontjában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
— b) A 46/1997. CXII. 29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentaciót, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészitők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti allapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell 6rizni.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen ideiglenesen épület, pavilon létesithető.
(5) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül a helyi Állattartási rendelet szerint lehetséges. Amennyiben nincs a településen állattartásról szóló helyi rendelet akkor e rendelet állattartó építmények, épületek elhelyezéséről szóló rendelkezéseit kell szem előtt tartani.
Az építési engedélyezési eljárás során mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd, -és híg trágyatároló építését kötelezően elő kell írni.
(6) A vízfolyások terven jelélt vagy rendeletben megadott kezelési savjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(7) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra),
(8) A telekre vonatkozó minimális területi és egyéb méreteket jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai tartalmazzak.
(9) A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a szilárd, -és folyékony kommunális hulladék szállítási szerződés megkötése.
7. § A telekalakítás szabályai
(1) A terület-felhasználási egységeken belülii telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási terv és a jogszabályban előírt esetekben telekrendezési terv alapján végezhetőek. A telekalakításról a 85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet szabályozásai az irányadóak.
(2) A Településszerkezeti Tervben előirányozott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakitani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.
(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(4) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
(5) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni.
Il. FEJEZET
Terület-felhasználási egységek övezeti szabályozása
Beépítésre szánt területek
8. § .
A területre vonatkozó általános előírások
(1) A terv területén építési telket alakitani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási
elemeinek betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával
szabadon elhelyezhetők.
(3) Terepszint alatti építmény — a közművek és építmények kivételével — a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(4) Településközponti vegyes területen belül egy építési telken belül több önálló épület építhető.
(5) Lakóterületeken belül a minimális telekterület esetében maximum csak egy kétlakásos lakóépület építhető, egyébként több épület létesítése is megengedett.
(6) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(7) Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, és helyi védelem alá vont épületen, és különleges területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés. (Sem falon, sem tetőfelületen.)
(8) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. Az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterületnél kisebb kialakult telek: (K) — ha telekalakítás nem történik — beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telek megközelítése és közműellátása biztosítható, és a telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.
(9) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melleképítmények helyezhetők el a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása mellett (3 méter):
elő- és oldalkertben:
— Közmű becsatlakozási műtárgy,
— hulladéktartály taroló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
— kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
oldal- és hátsó kertben:
— kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
— kerti épített tűzrakó hely, lugas,
— kerti szabadlépcső és lejtő,
hátsókertben:
— szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop
— kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
— kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
(10) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpar, munkagép stb.) tároló
b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtar, góré, csűr, pajta stb.)
3. az állattartás céljára szolgaló épületek és építmények
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók
6. fűtés céljára szolgaló melléképület (kazánház)
7. pince, pincefelépítmény.
(11) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a) ELŐKERTEK
Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelélések használatosak:
EK = kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, egyben kötelező építési vonal
EK > minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel
>EK> az előkerti méret az adott határok között változhat, szabályozási terv szerinti méretekkel
K kialakult előkerti méret alkalmazható
b) OLDALKERTEK
Az oldalkertek méretének meghatározása
1. Oldalhatáron álló beépítés esetében 6 méter.
2. Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, így az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.
c) HATSOKERTEK
1. A hátsókertek megállapítása az OTÉK, valamint egyéb telekhasználati szabályozások szerint történik.
2. A falusias lakóterületek esetében a hátsókért építési határvonal 40 méter, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke.
3. A hátsó kertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.
HK > minimális hátsókérti méret szabályozási terv szerinti méretekkel
9. § .
LAKÓTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
(1) A lakóterületen belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni a
nem védett területeken:
a) Főépületek esetében
OLDALHATÁRON ÁLLO BEÉPÍTÉSI MÓD
1. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával is lehetséges.
2. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadónálló beépítés is lehetséges.
b) Melléképületek esetében
1. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.
(2) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzak meg.
(3) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a lakóterületeken a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
10. § .
Falusias lakóterületek
(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot.
(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
(4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el, kivéve a 227/1.-t6l 227/20 hrsz —ú ingatlanokig 60%-os
b) A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakótérület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.
(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.
a) Az Lf/1 jelű lakóövezetek funkcionális zónái.
1) Lakó és gazdasági udvar zónája.
1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
1) Lakó és gazdasági udvar zónája
1. Az utcai telekhatartól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
2. Az utcai telekhatartól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületek egybeépítve létesíthető.
3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
2) Gazdasági és kert zóna
1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 40 méterig terjedő zóna.
2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárrá épülhet.
3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
b) Az Lf/1 övezetekben amennyiben az általános előírásokban megadott szabályok szerint az oldalkert 4 méter szélességi, az oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű vagy nyeregtető legyen, azonban ezen a tetőszakaszon nyilas nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet.
(6) Az Lf/2 jelű lakóövezetben a zónás telekhasználat a telekadottságok miatt nem kerül megkülönböztetésre, a teljes telekterület lakó és gazdasági udvar, kert funkciókkal rendelkezik.
11. § .
A településkézponti vegyes területek funkcionális szabályozása
(1) A Vt/1. övezet előírásai
a) Az övezetben nem helyezhető el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 7. pontjában megadott létesítmény.
b) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 16. § (3) bekezdésében fölsorolt létesítmények.
c) Az övezetben mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható.
(2) A Vt/2. övezet előírásai.
a) Az övezet elsősorban a település igazgatási épületeinek elhelyezésére szolgal.
b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1., 4., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.
c) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el ez OTÉK 16. § (3) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmény.
(3) A Vt/5. övezet előírásai
a) Az övezet elsősorban egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 3., 4., 7. pontjában megadott létesítmények.
c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgalati lakásként létesíthető.
(4) A Vt/6. övezet előírásai
a) Az övezet elsősorban sportolási épületek és építmények elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1., 2., 5., 7. pontjában megadott létesítmények.
c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgalati lakásként létesíthető.
(5) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
a) Előkertek
Szabályozási terv szerint.
b) Oldalkertek OTÉK 35. § (3) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön
övezeti előírással.
c) Hátsókertek
OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással, szabályozási terv szerint.
(6) Oldalkertekre vonatkoz6 OTÉK 35. § (3) bekezdést kiegészítő szabályok:
1. Ha a folyamatos átépítés során az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható, vagy a kialakult helyzet miatt, vagy a telek racionális beépíthetőség céljából, úgy az újonnan épült épület, vagy a felújítandó épület csatlakozó falát nyilas nélkül tömör (tűzgátló) falként kell megépíteni, kialakítani. Az oldalkert mérete 4 méternél kisebb nem lehet újonnan épült épületeknél. A kialakult állapot esetében a 4 méteres minimális oldalkert-mérettől el lehet tekinteni, és a kialakult értéket figyelembe venni.
2. A szomszédos telek felé megtartott min. 4 méteres oldalkert felé néző tetőszakasz
kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet.
(7) Hátsókertekre vonatkozó OTÉK 35. § (3) bekezdését kiegészítő szabályok:
1. Kialakult viszonyokra való tekintettel a hatsókerti méret 0 méter is lehet a tűzvédelmi előírások betartásával, illetve a szabályozási terven jelélt helyeken.
A Vt. övezetek sajátos előírásai
1. Tekintettel a kialakult telekállapotokra, illetve a műemléki jelentéségi és helyi értékvédelmi területekre, az OTÉK-ban megadott parkolószam 50%-át kell telken belül biztositani, a fennmaradó 50% a közterületeken helyezhető el.
12. § .
Gazdasági területek
(1) A község gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató
területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip).
(2) A Gksz/1. övezet előírásai
a) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 5. pontjában megadott létesítmények.
b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények.
c) A Gksz/1. övezetben az állattartás nem megengedett
(3) A Gip\1 övezet előírásai
a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.
b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények.
(4) A Gip/2. övezet előírásai
a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület, amelyen belül kizárólag mezőgazdasági üzemi funkciók helyezhetőek el az alábbiak szerint:
/Gip\| sz | 20\2.1/{ 6,0 | 8000(K) Mezőgazdasági üzemi terület, majorság, állattartó telep
Az állattartó telep esetében a védőtávolságok miatt külön szabhatósági engedélyeket
kell beszerezni.
(5) A szabályozási terven jelölt, beültetési kötelezettséggel meghatározott területeket
Gip/Ev, Gksz/Eh gazdasági területen belüli védőerdő övezetbe tartoznak.
A védőerdő megvalósításáról a tulajdonosnak illetve kezelőnek kell gondoskodni. Új használatbavételi engedélyt csak a védőerdősáv beültetése után lehet kiadni.
13. § .
Különleges területek
A község különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba
tartoznak:
a) K/5. rekreációs területe
b) K/7. Temetőterület
c) K/10 hulladékkezelő terület
(2) K/5,1.
SZ-O |
20 |
6,5 |
10,000 K |
A település szabadidős, rekreációs területei, elsősorban idegenforgalmi, vendéglató, szálláshely szolgáltató és egyéb sport és szabadidő funkciókkal. Megvalósítására komplex építészeti és tájrendezési terveket kell készíteni.
(3) K/7,1
SZ |
10 |
4,5 |
(K) |
működő vagy működésbe vonható temetőterület. Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védőerdősávot kell kialakítani.
(4) K/10,1
SZ |
10 |
6,0 |
20,000 |
hulladéklerakó területe.
A regionális hulladéklerakóhoz a szükségeskörnyezetvédelmi és gazdasági hatástanulmányokat és az egyéb jogszabályokban megadott terveket el kell készíttetni.
14. § .
(1) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni:
Sajátos használat szerint |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
|||||||
legkisebb |
|||||||||
Építési övezet jele |
beépítési mód |
szélesség (m) |
mélység (m) |
telekterület m2 |
zöldfelület % |
megengedett építmény magasság |
legnagyobb beépí- |
||
Falusias lakóterület Lf/1.. |
Lf/1,1 |
O |
16 |
80 |
1200 |
40 |
4,5 |
30 |
|
Lf/1,2 |
O |
16 |
125 |
2000 |
40 |
4,5 |
20 |
||
Lf/1,3 |
O |
15 |
200 |
3000 |
50 |
4,5 |
15 |
||
Lf/1,4 |
O |
16 |
50 |
800 |
40 |
4,5 |
30 |
||
Lf/1,5 |
O |
16 |
100 |
1600 |
40 |
4,5 |
30 |
||
Településközponti vegyes terület Vt/1… |
Vt/1,1 |
SZ |
40 |
50 |
2000 |
30 |
6,0 |
40 |
|
Vt/5,1 |
SZ |
(K) |
(K) |
(K) |
30 |
6,5 |
30 |
||
Vt/6,1 |
SZ |
80 |
(K) |
(K) |
(K) |
6,5 |
30 |
||
Gazdasági terület Gip/2… |
Gip/2,1 |
SZ |
100 |
100 |
10.000 |
30 |
6,0 |
30 |
|
Különleges terület K/6… |
K/6,1 |
SZ |
(K) |
(K) |
(K) |
30 |
6,0 |
20 |
|
K/7.. |
K/7,1 |
SZ |
(K) |
(K) |
(K) |
20 |
4,5 |
10 |
|
K/10.. |
K/10,1 |
SZ |
40 |
50 |
2000 |
20 |
6,0 |
10 |
|
15. § .
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat esetén mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A köztérület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyagtárolás,
g) zöldfelületek, fasorok
h) közművek felépítményei
i) egyéb, önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, -esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó- külön rendeletben szabályozza.
(6) Az építési telkek közművesítését közútról vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(7) A közterületen minden esetben biztositani szükséges a szintktülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)
(8) Biztositani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla vagy felfestés jelezzen.
16. § .
Közlekedési és közműterületek
(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott: KÖú jelzésiű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésér szolgálnak
KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület)
(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a) KÖú/1 gyorsforgalmi út: a települést nem érinti.
b) KÖú/2 országos fut (I. és II. rendű): a települést nem érinti.
c) KÖú/3 országos mellékút
települési főút
Szabályozása:
1. belterületen: 16 méter, illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége — közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal — a meglévő jogi határokkal
- az út építési területe min. 30 méter
- az út védőtávolsága 100 méter
d) KÖú/4 helyi gyűjtőút:
szabályozási szélessége min. 16 méter
e) KÖú/5 Kiszolgálóút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték, vagy kialakult allapot
f) KÖú/6 kerékpárút: önálló formában a települést nem érinti
g) KÖú/7 gyalogút: önálló formában a települést nem érinti
h) KÖú/8 kiemelt külterületi kiszolgálóút
Szabályozása:
Külterületen
- Az út szabályozási szélessége — közterületet és nem közterületet elválasztóhatárvonal — meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter
- Az út építési területek minimum 12 méter
- Az út védőtávolsága 25 méter
i) v KÖú/8v vegyes használatú gépjárműút
Szabályozása:
Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges forgalom meghatározásokat a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
17. § .
A közművesítés területei és létesítményei
(1) A közművesítés, közművel való ellátottság a beépítés feltétele. A közművesítést rendelet 5. §. (5) bekezdése alapján kell megoldani. Újonnan kialakítandó beépítése szánt területek esetében a közművesitést a 253/1998.(XII.20.) kormány rendelet 8. §.-ában meghatározott teljes közművesítéssel kell megoldani.
(2) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:
a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület-felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétél függetlenül elválasztott rendszerben
ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszeri csapadék csatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.
(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető, melynek vizzáróságát jegyzőkönyvvel kell igazolni. Amennyiben a szennyvízcsatorna kiépül, úgy az ingatlanonkénti rákötés kötelező érvényű.
(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a műemléki környezeten
belül a zavaróan megjelenő légvezetékeket meg kell szüntetni.
(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.
18. § .
Zöldterületek
(1) A település közterületi zöldterültei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.
Jele: KP
(2) KP/1. általános közparkövezet. A közpark szabályozása az OTÉK 27. § szerint.
(3) KP/2. közpark, ligetes erdős kialakítással. A növényzettel való területi fedettség mértéke legalább 70%.
19. § .
Erdőterületek
(1) Az erdő céljára szolgaló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:
Ev védelmi erdő
Eg gazdasagi erdő
(4) Ev védelmi erdő övezetben tarvágást nem Iehet alkalmazni.
20. § .
Mezőgazdasági területek
A mezőgazdasági területek besorolása:
kertes, jele: Mk,
és általános , jele: Má
A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi évezetekre tagozódnak:
a) Mk kertes mezőgazdasági terület
Mk/1. kertes mezőgazdasági övezet, nem beépíthető.
Mk/2.
SZ |
3 |
4,5 |
10.000 |
Kertes mezőgazdasági övezet, szociális földprogramban hasznosítva, beépítése csak egységesen, központi épületegyüttessel
b) Má/1. általános mezőgazdasági terület
c) Má/2 korlátozott használati mezőgazdasági terület
(3) Az Má/1. általános mezőgazdasági terület övezetei
a) Má/1,1 szántó
Beépítési lehetéségek:
— 10.000 m2 fölötti telekterület esetén 1,5%,
— 10.000 m2 alatti terület nem beépíthető,
— Állattartó telepek (Új létesítése csak 1,5 ha terület fölött, külön szakhatósági
engedélyek beszerzésével.
b) Má/1,2 Gyep Az övezetben épület nem építhető.
Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés létesíthető természetes anyagokból.
(4) Az Má/2. korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei
a) Má/2,1 védett gyepterületek
b) Má/2,2 védett vizes élőhely
21. § .
Vízgazdálkodási terület
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.
(2) V/1 élővízfolyások medre és partja övezet.
V/3. közcélú nyílt csatornák medre és partja
V/4. vízbeszerzési és vízellátást biztositó vízgazdálkodási övezet
V/5. vízmosások, védett vizes éleőhelyek
Patakmedrek, árkok
(3) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földmíveskét (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.
(4) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.
(5) A patakok és felszíni vízfolyások medréből a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gáznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni úgy, hogy az 1996. évi LIII tv. élőhelyre vonatkozó szabályozásait ne sértse.
(6) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.
Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások
(7) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot szükséges biztositani felvonulás céljára.
(8) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.
(9) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelességé.
IV. Fejezet
A települési környezet védelmi előírásai
22. § .
Általános előírások
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
23. § .
A természet értékeinek védelme
(1) A természeti környezet védendő elemei:
A településen országos természeti védelem alatt álló területek nincsenek
A helyi védett területek jegyzékét a HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
24. § .
A föld védelme
(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használok kötelességé.
(2) A termőföldön történő építési beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruhazó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik.
(4) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítésé során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell
gondoskodnia.
(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(6) A téli síktalanítást kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.
25. § .
A vizek védelme
(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határozza meg.
(2) A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó
helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.
(4) Mélyfekvésű területek szennyezés mentes földel tölthető fel.
(5) Rásonysápberencs község “B” szennyezés érzékenységi terület besorolású a 33/2000 (III. 17.) kormány rendelet szerint.
(7) A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolását elősegítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv készitend6.
(8) A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztositani kell.
26. § .
A levegőtisztaság védelme
(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001 (V. 9.) KGM-EUM-FVM sz. és a 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.
(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.
(4) A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CX XIX törvény, valamint a 120/2001. (VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet 11. §. és 23. §. (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000. évi CXXIX térvény 1. §. b. pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
27. § .
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében barmely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozd rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(3) A területen új Iétesítménye, építési munka illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletet kell alkalmazni.
(4) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormanyzattal is engedélyeztetni kell.
28. § .
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb
önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek
bevonásával. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.
(3) A község területén belül szilárd kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben
tárolható elszállításig.
(4) A település helyi hulladékkal kapcsolatos rendeletei:
- ...8...../2003. a szilárd kommunális hulladékról
- ...3...../2003 a folyékony kommunális hulladékról
V. Fejezet
Az épített környezet védelmi előírásai
31. § .
Általános előírások
Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok
környezetére.
(1) Biztositani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.
(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.
(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek.
A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a
veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.
32. § .
Építészeti értékvédelem
(1) Országos védelem alatt álló műemlékek:
Jegyzékét a HÉSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
(2) Műemléki környezet:
(A 2001. LXIV. tv. alapján és tervezői javaslatra)
Jegyzékét a HÉSZ 4. számú melléklete tartalmazza, és a szabályozási terv tünteti föl.
(3) Helyi értékvédelmi terület:
Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter védelmére is.
Területi hatarait a HÉSZ 4. számú melléklete tartalmazza, és a szabályozási terv tünteti fel.
(4) Helyi építészeti védelem alá vont épületek:
Jegyzékét a HÉSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
(5) Védett közterületek, közterek:
A műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület hatarain belül minden közterület,
közlekedési terület
(6) Műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű területek sajátos építési szabályai:
a) A műemlékileg védett területeken és helyi területi értékvédelemmel érintett területeken a latható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
(Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)
A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen lehetőség szerint a közműveket föld alatt kell elhelyezni.
b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes, lehetőleg természetes burkolókő lehet, illetve az aszfalt burkolatok esetében legalább díszítőkőként jelenjen meg.
Kiselemes beton anyagi burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homokszínben.
c) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
d) Az utcához, utcaképhez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.
e) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektura elemeket, zöldfelületi kiviteli terveket. A közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit.
Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományörző természetes anyagokból készült elemek és építmények engedélyezhetőek.
A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg, melyet a műemléki hatósággal egyeztetni kell.
f) A kézterületrendezési tervek készítésekor - a védett kézterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
— A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
— A közterületre kihelyezett tárgy-együttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
— A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
g) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell eljárni. (Egyedi rögzítő-szerkezetek, méretkorlátozások).
Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladjak sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában, sem a tetőn.
A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.
(7) A műemlékvédelmi környezetben és helyi területi értékvédelemmel védett területeken az egyes épületek kialakításánál (akár egyedileg védett az épület vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a) Építési anyaghasználat
1. Lábazatképzés
— Kő, műkő, hagyományos anyaghasználat, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével
2. Falfelületek
— Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok.
— Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető
— A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő
környezethez illeszkedik), fazsindely.
— Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.
— Lapostető nem építhető, kivételt képez az alapterület 15%-at meg nem haladó tetőterasz, mely nem a) kézterület felé nyílik.
b) Téraranyok, utcaképek védelme
1. Téraranyok, utcaképek és homlokzati aranyrendszer védelme
— A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
— Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladé mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet
akar megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
— Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
— A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentéségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
2. Homlokzati arányrendszer védelme
— A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.
(Szalagablak, erkélysor, stb.)
— A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
— A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
3. Tetőformák szabályozása
Oldalhatáron álló beépítés esetében:
— Sima vagy összetett tetőidomú nyeregtető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli kialakult karakternek megfelelően oromfalasan vagy teljes kontyolással.
Az egyedi védelem alá tartozó épülete sajátos építési szabályai:
a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).
c) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárok aranyat meg kell őrizni.
e) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
f) A helyi építészeti értékvédelemmel védett épületek tetőtérbeépítése megengedett, de a tömeg és homlokzatkialakítást különös gondossággal kell elvégezni.
(9) Tervezési jogosultság
A védett területek (műemléki környezet, helyi értékvédelmi terület) és védett (műemléki és helyi építészeti) épületek esetében csak okleveles építészmérnök, vezető tervező készíthet építési engedélyezési terveket.
(10) A védett területeken az építési engedélyezési terveket engedélyezés előtt a Területi Tervtanácson be kell mutatni, és a tervtanács jóváhagyását be kell szerezni.
VI FEJEZET
Záró rendelkezések
Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek et a községben szokásosmodon közzé kell
tenni, és a benne meghatározottak a kihírdetés napján lépnek hatályba.