Keresztéte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési szabályzatról szóló 7/2003.(XII.01.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2012. 06. 01Keresztéte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési szabályzatról szóló 7/2003.(XII.01.) önkormányzati rendelet módosításáról
2012.06.01.
Keresztéte Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (l) bekezdés a.) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. §.(3) bekezdés a) pontjában és 7. §.(3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §.(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Rendelet 17. §-a helyébe a következő lép:
„A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes építési alövezet
Vt-1
17. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető.
(2) Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi III. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(3) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.
III. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
|||||
Övezeti jele |
Beépítésének módja |
A kialakítható legkisebb telekterület mérete |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
A |
m2 |
% |
m |
% |
||
Vt-1 |
O |
800 |
30 |
4,5 |
a be nem épített terület 50%-a |
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése, építhető hagyományőrző módon, falazott lábazat és oszlop létesítésével.
(5) Az intézményekhez telken belül az előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(7) Tájképvédelmi előírások:
1. A tájbaillesztés elbírálhatósága érdekében látványterv készítendő.
2. A közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése javasolt, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve célszerű megépíteni.
3. Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazatóak.
4. Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.
5. Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’-nál meredekebbek nem lehetnek. A természetes terepalakulatokat lehetőleg meg kell őrizni.
6. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. Az esetlegesen előkerülő régészeti értékek esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(8) Egyéb előírások:
- terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is)
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: lakóterület és intézményterület laza beépítés
- közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével
- a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.”
2. § A Rendelet 17/A. §-al egészül ki:
„A településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló kis telkes építésiövezet
Vt-2
17/A. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Az övezetben sportlétesítmény nem helyezhető el
Az Övezetben üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
(2) Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi III/A. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(3) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III/A. táblázatban előírtaknak.
III/A. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
|||||
Övezeti jele |
Beépítésének módja |
A kialakítható legkisebb telekterület mérete |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
A |
m2 |
% |
m |
% |
||
Vt-2 |
SZ |
500 |
35 |
4,5 |
a be nem épített terület 50%-a |
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése, építhető hagyományőrző módon, falazott lábazat és oszlop létesítésével.
(5) Az intézményekhez telken belül az előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(7) Tájképvédelmi előírások
a) A tájbaillesztés elbírálhatósága érdekében látványterv készítendő.
b) A közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése javasolt, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve célszerű megépíteni.
c) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak.
d) Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.
e) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’-nál meredekebbek nem lehetnek. A természetes terepalakulatokat lehetőleg meg kell őrizni.
f) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. Az esetlegesen előkerülő régészeti értékek esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(8) Egyéb előírások:
- terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is)
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: lakóterület és intézményterület laza beépítés
- közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével
- a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.”
Záró rendelkezések
3. § (1) Ez a rendelet 2012. június 01. napján lép hatályba.
Önkormányzati rendelet a 6/2012. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez
Önkormányzati rendelet
Keresztéte módosító dokumentáció a 6/2012. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez
Keresztéte módosító dokumentáció