(1) Jelen településrendezési és építési szabályozási előírások hatálya Viss község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(1) Az 1. § - ban meghatározott területen belül építési munkát végezni, területet felhasználni, továbbá telket kialakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírások, jelen rendelet, valamint a vonatkozó Településrendezési Terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) A település terület-felhasználásának szabályozását és az egyes terület-felhasználási egységek funkcionális meghatározását Viss község kül- és belterületére készült az ÉSZAKTERV - PANORÁMA KFT által 17/2000 tervszám alatt készített településszerkezeti és szabályozási tervek és azok leírásai tartalmazzák.

(3) Jelen rendelet szerves tartozéka a hozzá csatolt I. és II. sz. melléklet.

(1) A szabályozás elemeit a Településszerkezeti Terv és annak leírása tartalmazza, övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg az OTÉK előírásai alapján.

(2) Terület-felhasználás során figyelembe kell venni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának 1-707/2/2002. számú és a Herman Ottó Múzeum 321/2003. 03. 29. számú mellékelt állásfoglalásait, mint jelen rendelet I. és II. számú mellékletét.

(l) Az igazgatási és belterületi határokról, a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv leírása határoz.

(1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre - közterületről vagy magánútról- a gépjárművel történő közvetlen megközelítés lehetőségét biztosítani kell.

(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető, amiben két lakás is kialakítható.

(2) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabályok keretei között, köztárgyak, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők

(3) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

(4) Építési telek minimális szélessége 14,0 m Kialakult beépítés és meglévő telekosztás esetén ennél keskenyebb telkek is beépíthetők, az OTÉK vonatkozó előírásainak betartásával.

(5) Telekösszevonások, továbbá új telekosztás esetén a kialakuló új telek utcavonali szélessége nem haladhatja meg a 40,0 m-t. Ez az előírás kialakult, meglévő helyzetre nem vonatkozik.

(6) Nagyobb méretű telkek esetében a lakótelek területét az utcai telekhatártól mért 100,0 m mélységben kell figyelembe venni a beépíthetőség mértékének megállapításánál.

(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedély-köteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó, módosított 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. S-a tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. S-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a község bel- és külterületén belül minden 50 m²területet meghaladó térburkolat, az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi értékvédelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni,

kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.

(3) Hullámtéren csak az ÉVIZIG előzetes szakvéleménye alapján és az alábbiak betartásával szabad építeni:

- az épületek alsó síkját a MÁSZ + 1,0 m-es szint fölé kell helyezni.

- az épületeket lábakon álló, kivitelben kell megépíteni, a lábakat kihajlásra és a jeges árvíz torló

- nyomására méretezni kell, az épületek alatti lábak maximális magassága a terepszinthez viszonyítva 2,5 m lehet, mélyebb terepszint esetén az épület elhelyezéséhez az ÉVIZIG nem járul hozzá

- Az épületek lábainak beépítése és e térben nagyobb tárgyak elhelyezése tilos. A szennyvizet elvezető rendszer hiányában zárt, árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gyűjteni és rendszeres ürítésükről gondoskodni kell.

- A vízoldali töltéslábtól mért 10,0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el.

- Az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a vízoldali lábvonaltól mért 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos.

(4) A mentett oldali területekre vonatkozó előírások a következők:

- A mentett oldali töltéslábtól mért 10, 0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el. Az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a mentett oldali lábvonaltól mért 1 10,0 m-en belül anyaggödröt és az épületek alá pincét építeni tilos.

- A hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110,0 m-es sávon belül történő bármilyen fejlesztési elképzelést az ÉVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetni szükséges, valamint az építési engedélyezési eljárás során szakhatósági hozzájárulásukat be kell szerezni.

- Az ÉVIZIG kezelésében lévő árvízvédelmi töltés keresztezésére, megközelítésére a 9004/1982 sz. KpM-IpM rendeletében foglaltak betartandók.

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek: a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai, az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai, a Területszerkezeti Tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás, a legnagyobb beépítettség mértéke, a megengedett építménymagasság felső határa, a minimális telekméret, kötelező beépítési mód, a kötelező beépítési vonalak, a Településszerkezeti Tervben és a Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások, a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak, a Településszerkezeti Tervben és a Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek,

(3) Az irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

- A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

- Az irányadó szabályozási elemek módosítása — az előzőekben meghatározott tervek módosítása nélkül — akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

- A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(5) Telekösszevonás esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott szabályozási elemeket kell betartani.

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

- Az építési telken az OTÉK szerinti épületek és melléképítmények helyezhetők el az övezeti előírások betartásával.

(1) A falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület,

- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- kézműipari építmény,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m -t,

- sportlétesítmény és közműterület amennyiben területe nem haladja meg az 1000 m²-t,

(3) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, az OTÉK 8. S-ának előírásai szerint

(4) Az övezetekben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A zöldfelületi fedettség mértéke minimum 40%.

(6) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(7) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményi terület laza beépítéssel.

(8) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Ahol a K- kialakult állapot

(9) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekkialakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban legkisebb megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(12) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

(13) A község területén a meglévő, vagy újonnan épülő lakóházakra tetőtér-beépítés homlokzatmagasítással nem engedélyezhető. Tetőtérben önálló lakások sem bővítésként, sem új épület építése esetén nem létesíthetők. Tetőtéri ablakok csak tetősíkban létesíthetők.

(1) Tartalék lakóterület csupán lakásépítésre használható fel.

(2) Tartalék lakóterületet felhasználni csak a más építési lehetőségek (foghíjtelek, romos épület, stb.) megszűnése után szabad.

(3) ¹ Ifjúsági tábor — kemping ( K-IfJ )

a) A területen elhelyezhető:

- szálláshely szolgáltató építmény,

- sportépítmény,

- kereskedelmi, vendéglátó és szociális építmény,

- szolgálati lakás

- lovassportot és állattartást (agrárbemutató farm) kiszolgáló építmények.

b) Az 1/a táborterület biológiai aktivitásértékének kompenzálására kötelezően kijelölendő terület: min. 0,26 ha védelmi erdő (szabályozási terv szerint).

c) Az 1/b táborterület biológiai aktivitásértékének kompenzálására kötelezően kijelölendő terület: min. 0,0 2ha zöldterület (szabályozási terv szerint).

d) A kompenzációs zöldterületen és védelmi erdő területen csak őshonos, nem invázív növényfajok (fa és cserje) telepíthetők.

(1) E területeken az OTÉK által meghatározott létesítmények helyezhetők el. A több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló területen elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhetők: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület. egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület nem zavaró hatású gazdasági építmény

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke: a be nem épített terület 40 %-a.

(4) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 3,5

(5) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %

(6) Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

(1) A gazdasági, - kereskedelmi-szolgáltató- terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, szolgáltató és gazdasági épületek elhelyezésére szolgál, melyek nem zavaró hatásúak és telepítésükhöz a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását megadja.

(2) A területen az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

(3) Legkisebb telekterület: 1000 m .

(4) Zöldfelületi fedettség mértéke: minimum 20 %.

(5) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,0.

(6) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50%.

(7) Maximális építménymagasság: 9 m.

(1) Temető (T) - a ravatalozóval ellátott temető önkormányzati tulajdonban van, belterjes fenntartása az önkormányzat feladata.

(2) Sportterület (SP) — meglévő sportterület sportterületek fenntartása a tulajdonos vagy használó (önkormányzat) feladata, sportterületen a használók igényeinek megfelelő építmények helyezhetők el (öltöző, mosdó, árnyékszék, pénztár) 4 - es tömb.

(3) tartalék lakóterület —22-es tömb [Előírásai azonosak az LF övezettel/

(4) Kemping O / külterület, törökér-zug/

(5) Botanikus-kert (BK), 8-as tömb.

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények, köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése, távbeszélő fülke elhelyezése, építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag-tárolás, zöldfelületek, fasorok, közművek felépítményei, egyéb, az önkormányzat által közterület-használati rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

(1) A közlekedési területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Közlekedésfejlesztési tervlap ábrázolja.

(2) Az átkelési szakaszokon kívül a település többi útja kiszolgáló-(lakó) út kategóriába tartozik /K-5/

(1) A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A település egészének vízrendezését felül kell vizsgálni és megoldani, az ÉVIZIG által véleményezett és engedélyezett módon.

(4) A lakótelkek előtti vizesárok karban- és tisztántartása a tulajdonos feladata.

(5) A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.

(1) Közpark-KP

Beépítésére engedélyt adni tilos. Felhasználása: elsősorban szabadidő-eltöltés, gyermekjátszótér, pihenés.

(2) Közparkokban csak az OTÉK-ben meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(1) Az erdőterületek bővítése, fenntartása, védelme a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen — az 1994 évi. LV. törvényt is figyelembe véve, továbbá más célú hasznosítási engedély birtokában- az alábbiak helyezhetők el:

(3) Termőföld más célú hasznosítása csak az 1994. évi LV. törvény szerint történhet.

(1) Kiterjed a településrészekre, az egyedi építményekre, a műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását. A különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására intézkedéseket kell tenni.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkcióból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakítását.

(4) A Településszerkezeti Tervben meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(1) A területi, helyi értékvédelme:

(1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

(2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a Szabályozási Terv meghatározza.

(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a Szabályozási Tervben jelölt formában.

(4) Telekszerkezet

A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet. Beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók:

a.) javasolt telekhatárok megvalósítása,

b.) út céljára történő lejegyzés,

c.) telekösszevonás, telekmegszüntetés,

d.) új telekosztás.

(5) Beépítési mód

Az egykor telepített szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein a fésűs (oldalhatáron álló) beépítés jellemző, soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel.

(6) A településkép és települési karakter védelme

- A község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet.

- A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni.

- Lakóházak esetében plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint.

- Nem alkalmazható lakóépület homlokzatán fém és eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), falszerűen alkalmazott üveg- és fémszerkezet.

- Cserép esetén alkalmazható színek: piros, barna, szürke.

- Kis elemes eternitpala esetében: barna, piros, szürke és zöld.

- Nem alkalmazható fém tető-héjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgonylemez) és az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez. Ezen anyagok előtetőként sem alkalmazhatóak.

(7) Épület egészén lapos tető nem építhető.

(8) A tetőforma utcára merőleges gerincű nyeregtető vagy összetett tetőidom, a tető hajlásszöge nem lehet kevesebb 35 foknál.

(9) Egyedileg védett épületek esetében kötelezően a meglévővel megegyező, illetve kis mértékben korrigált tetőidom alkalmazandó.

(10) Építészeti térarányok, utcaképek védelme

A tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tető-héjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény jelenhet meg, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

(11) Homlokzati arányrendszer védelme

- A község területén belül az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg, pl. szalagablak, erkély az utca felé stb. A nyílás- és falfelületek aránya a meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhetnek meg.

- Fa anyagú és szerkezetű tornác létesíthető az építési helyen belül.

- katolikus templom,

- református templom

- a Törökéri belvízvédelmi szivattyútelep területén lévő, korábbi gőzüzemű szivattyútelep, mint ipari műemlék

(2) Műemléki védelem alatt álló, vagy arra javasolt objektumok át- vagy elhelyezéséhez, felújításához, átalakításához, funkcióváltoztatáshoz a Műemléki környezetben Szabályozási Terven (ÉT-2) feltüntetve bárminemű építés magán vagy közterületen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának hozzájárulásával engedélyezhető.

(1) A telekalakítás szabályait a 85/2000. (XI. 08.) FM rendelet tartalmazza.

(2) Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését a Szabályozási Terv tartalmazza.

(3) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol ez útterület miatt szükséges, a telekalakítást az önkormányzat kezdeményezi.

(1) Levegőtisztaság-védelmi előírásokat 2001. július 1-vel hatályba lépett 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény. Gazdasági területeken a 8/2002. (III. 22.) KöM - EüM együttes rendelet l. számú mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 db, éjszaka 50 db üzemi tevékenységtől származó zajkibocsátás esetén. A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.

(3) Vízvédelmi szempontból a területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet 4. (1) és az 5. szerinti tiltásokat, korlátozásokat. A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 204/2001. (X. 26.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek. Vízgazdálkodási szempontból be kell tartani az 1995. évi LVII. törvényt, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletet.

(4) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. és a hozzá kiadott, illetve kiadásra kerülő végrehajtási utasítások tartalmazzák. Ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést. Biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. Konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkori hatályos jogszabályok jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI. 05.) Kormányrendelet, valamint a hulladékok jegyzékét tartalmazó, módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet előírásai szerint kell kezdeni (gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni).

(5) Talajvédelem:

A környezeti hatások a termőföldek minőségét nem befolyásolhatják Az építkezések során a talaj humuszrétegét előírásszerűen meg kell őrizni és termőréteg kialakítására kell felhasználni.

(6) Levegőtisztaság - védelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületekre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye. Amennyiben a rendelet 2. sz. melléklete nem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet, úgy az egyéb levegőtisztaságvédelmi követelményeket kell figyelembe venni. Külterületen az állattartás miatt a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 14. §-ában előírtak az irányadók. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az esetben is védőerdőt telepíteni, ami csökkentheti a szaghatást

(7) Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából fontos, hogy ne engedélyezzék hétvégi és üdülőházak építését, mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közelségében.

(8) Talajvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, illetve szennyvíziszap

elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíztisztító, szennyvíz-iszapkezelő és —tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát „A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter 8001/1994.(K.Ép.Ért.11.) KTM tájékoztató” szabályozza. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az 50/2001. (IV. 03.) számú kormányrendelet előírásait. Állattartó telepek létesítése során a 49/2001. (III. 03.) számú kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni a tervezésnél. A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvízvédelméről.

(9) Hulladék-felügyeleti szempontból a külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetlegesen ott fellelhető elhagyott hulladékokat. Fokozottan meg kell követelni, hogy az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa vállaljon kötelezettséget, illetve tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.

(10) Nem szabványos telkek esetében telekösszevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol ez útterület miatt szükséges, a telekkialakítást az önkormányzat kezdeményezi.

(1) Mély fekvésű területen — állandó vízborítás esetén — halgazdálkodással, - időszakos vízborítás esetén — fagazdálkodással, gyümölcstelepítésekkel, gyepgazdálkodással, egyéb esetekben hagyományos mezőgazdasággal kell foglalkozni.

(2) Az árvíz által veszélyeztetett területekre nem szabad semmilyen hulladék lerakását engedélyezni.

(3) A hagyományok megőrzése érdekében a hagyományos település-képbe illó régi épületek megőrzése és felújítása fontos feladat.