Viss Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2025. 09. 01Viss Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
[1] Kiemelt jogalkotói cél az állampolgárok nyugalmát, a közterület rendjét, rendeltetésszerű használatát elősegítő, biztosító szabályok betartása és betartatása a lakosság, mint helyi közösség érdekében. A közösségi együttélés szabályai magukban foglalnak olyan magatartási szabályokat, amelyek az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás formáinak meghatározását jelentik.
[2] Viss Község Önkormányzat Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében, a 142/B. §, a 142/C. §, valamint a 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. Általános szabályok
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Viss közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.
(2) Ezen önkormányzati rendelet alkalmazásában:
a) a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg,
b) az ingatlan használója: az ingatlan tulajdonosa, valamint az ingatlant egyéb jogcímen használó személy vagy szervezet.
2. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási szankcióként a 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: KSZSZ) meghatározottak szerint
a) figyelmeztetés, vagy
b) közigazgatási bírság
alkalmazható.
2. Eljárási rendelkezések
3. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása tekintetében a Képviselő-testület a hatáskör gyakorlását elsőfokon a jegyzőre ruházza át.
4. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a hatóság észlelése alapján kell lefolytatni, ideértve bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján történő tudomásszerzést is.
5. § Közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegésével kapcsolatos bejelentést szóban, vagy írásban bárki tehet. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.
6. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatt hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható meg.
7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni.
(2) Közigazgatási bírság kiszabása esetén, a bírság összegéről való döntés során a KSZSZ-ben meghatározottakon túl mérlegelni kell:
a) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát;
b) az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók, illetve azokat az önként igazolja.
8. § (1) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásért való felelősség, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre, vagy mulasztásra törvény, vagy kormányrendelet közigazgatási szankció alkalmazását rendeli el.
(2) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásért való felelősség, ha az elkövető természetes személy a magatartás elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be (gyermekkorú).
9. § (1) Közigazgatási bírság azzal a természetes személy elkövetővel szemben szabható ki, aki a magatartás elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte. A közigazgatási bírság mértéke tizenötezertől kettőszázezer forintig terjedhet.
(2) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben figyelmeztetés intézkedést kell alkalmazni.
(3) Ha a fiatalkorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, a fiatalkorú meghallgatásától nem lehet eltekinteni. A fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell. A fiatalkorút lehetőség szerint törvényes képviselője jelenlétében kell meghallgatni.
3. A közterületek használatának szabályait sértő magatartások
10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki Viss község közterületein jogellenes használati magatartást tanúsít, különös tekintettel:
a) közterületen elhelyezett emlékművet, utcabútort, padot megrongál, ideértve a falfirkálást is; a zöld felületeket, valamint a rajtuk lévő növényzetet megcsonkítja vagy elpusztítja,
b) közterületen a közhasználatú létesítményeket, berendezéseket a rendeltetéstől eltérő módon használja vagy beszennyezi,
c) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben (pl. buszmegálló) szemetel, ezeket beszennyezi,
d) közterületen szeszes italt fogyaszt, kábítószer, pszichotrop anyag hatása alatt, bódult állapotban tartózkodik, a földön fekszik, továbbá aki közterületen kábítószernek minősülő tudatmódosító szert használ, vagy a használatára irányuló tevékenységet kezdeményez, és olyan magatartást tanúsít, ami a lakosságot megbotránkoztatja,
e) a közkutakat rendeltetésüktől eltérően (azaz a létfenntartási és közegészségügyi vízigény kielégítésén túl) használja, különösen, aki ott gépjárművet, állatot, nem ruházati célokat szolgáló textíliát, egyéb eszközöket mos, medencét tölt fel, illetve engedély nélkül nagyobb mennyiségű vizet vételez. Ez utóbbi alól kivétel a temetői közkút, amennyiben a nagyobb mennyiségű vízvételezés a temetőben szokásos feladatok ellátáshoz kapcsolódik.
f) a talaj és a vízbázis védelme érdekében Viss község belterületén növényi hulladékot vagy állati eredetű trágyát olyan ingatlanon helyez el (út, vízgyűjtő terület, körgát, védősáv), amely felett nincs rendelkezési joga, illetve az elhelyezésre engedélye.
g) építési törmeléket, háztartásban keletkezett kommunális hulladékot, használt ruhát, eszközt, közterületen, közterületi szemétgyűjtő edényben, vagy más magántulajdonú ingatlanán helyez el,
h) a településen kihelyezett hirdetményeket, olvashatatlanná teszi, rongálja, vagy leszakítja
4. Temető használatával kapcsolatos magatartások
11. § A temetőben nem a hely csendjének, kegyeletnek megfelelő magaviseletet tanúsít, a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat megrongálja, beszennyezi, elviszi, aki az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött temetői építési, felújítási, bontási munkálatok elvégzése során keletkező hulladék, törmelék, visszamaradt sírkő, síremlék eltávolításáról nem gondoskodik.
12. § Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.