Tomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete
Tomor Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 15- 2024. 10. 15Tomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete
Tomor Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tomor Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 3787 Tomor, Kossuth út 75.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Tomor Község Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelye, címe: 3787 Tomor, Kossuth út 75.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Tomor község közigazgatási területe.
(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). Székhelye: 3796 Borsodszirák, Fő út 35.
(5) A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) Tomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság),
c) közös önkormányzati hivatal,
d) jegyző,
e) Edelényi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása,
f) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás.
(6) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.
2. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.tomor.eu.
3. § Az önkormányzat testvértelepülése: Zsarnó (Zarnov)
Az önkormányzat feladat- és hatáskörei
4. § Az Önkormányzat a kötelezően előírt feladatait az alábbi módon látja el:
a) Óvodai nevelést a kötelező felvételt biztosító Irinyi János Református Oktatási Központ Tomori Óvodája és a Nyitott Ajtó Baptista Központ Laki Óvodája látja el.
b) Az egészségügyi alapellátást a háziorvosi szolgáltatás biztosításával feladatellátási szerződés útján, 1 háziorvossal, az épület és műszerek ingyenes biztosításával, a működési költségekhez való hozzájárulással, vegyes körzet keretében biztosítja Lak településen.
c) A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás a Borsodsziráki Család- és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosított.
d) A házi segítségnyújtás a Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet Arany Híd Házi Segítségnyújtó Szolgálat által a szociális étkeztetés a Segíts Velem Alapítvány által biztosított.
e) Az önkormányzat gondoskodik a kezelésében lévő 3 km út és 2,5 km járda, a közterületek és a ravatalozó karbantartásáról.
f) Biztosítja a község közterületein a közvilágítást az ÉMÁSZ szolgáltató által.
g) Vezetékes ivóvíz rendszert az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. üzemelteti.
h) Szennyvízelvezetés és tisztítás közszolgáltatást hálózat bérbeadása útján, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. végzi.
i) A falugondnok gondoskodik a falugondnoki feladatok ellátásáról, mint kötelezően ellátandó munkaköri feladat.
j) A különböző pénzbeni és természetbeni szociális alapellátást a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően biztosítja.
5. § (1) Az Önkormányzat az önként vállalt feladatokat az éves költségvetésben, fedezet biztosításával dönti el.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) támogatja a helyi civil szervezetek és az egyház tevékenységét,
b) közművelődési feladatok.
6. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.
7. § A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület, az önkormányzati képviselő
8. § (1) Tomor Község Önkormányzata képviselő - testületének létszáma: 5 fő.
(2) A képviselő köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő - testület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő - testület vagy bizottságának ülésén illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, a különböző önszerveződő közösségekkel.
(3) A képviselő a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
(4) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
(5) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(6) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága hatáskörébe tartozik.
(7) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(8) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
9. § (1) A képviselőt megillető tiszteletdíj és egyéb juttatások rendjét önálló rendelet szabályozza.
(2) A képviselő-testület tagját a tiszteletdíj nem illeti meg, ha feladatai ellátásában egy hónapon túl akadályoztatva van.
(3) A tiszteletdíjat egy hónapra meg kell vonni a képviselőtől, ha a képviselő-testület munkáját önhibájából elhanyagolja, két egymást követő testületi ülésen előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt.
(4) A tiszteletdíj megvonására vonatkozó előterjesztést a polgármester döntésre a képviselő-testület elé terjeszti.
A képviselő-testület ülése. Az ülés összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje. A tanácskozás rendjének fenntartása
10. § (1) A képviselő-testület
a) alakuló, és
b) rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.
(2) Az ülés helye: Tomor Község Önkormányzata, Borsodszirák Kossuth út 75. szám alatti székhelyű épület.
11. § (1) A képviselő – testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterv szerint tartja. A képviselő-testület ülése célszerűségi okokból más helyszínen is megtartható, melyet az ülésre szóló meghívóval a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(2) Az írásbeli meghívót és előterjesztéseket az érdekeltek részére az ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban kell kiküldeni.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendeket, előterjesztők nevét.
(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot közhírré tétel útján, az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, az ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban kell értesíteni.
(5) A nyilvános testületi ülésen résztvevő állampolgárok hozzászólási időtartama testületi döntés alapján korlátozható.
12. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában meghatározott esetekben.
(3) A polgármester a (4) bekezdésben foglalt eseten kívül rendkívüli ülést hívhat össze szükség szerint a feladatok jellegétől és nagyságától függően.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával ki kell kézbesíteni.
13. § A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök gondoskodik a képviselő - testület ülésének összehívásáról, vezetéséről.
14. § A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni.
15. § A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét
b) a munkatervben szereplő napirendekhez tartozó előadókat, meghívottakat.
16. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.
(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
(4) Zárt ülés megtartását:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző, és
d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
17. § A képviselő - testület a polgármester előterjesztése alapján dönt:
a) a napirendről,
b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,
c) az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztatók, beszámolók elfogadásáról.
18. § (1) A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön - külön vitát nyit.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita megnyitása előtt szóban tömören kiegészítheti úgy, hogy ne ismételje az előterjesztésben foglaltakat.
(3) Az előadóhoz a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolnia kell.
19. § (1) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.
(2) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. Az indítvány felett a testület vita nélkül határoz.
(3) A vita lezárása után a napirendi pont előadója szükség esetén reagálhat a hozzászólásokra.
(4) A döntéshozatal előtt a bizottság elnöke és a jegyző felszólalási jogot kaphat, amennyiben a döntést illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A polgármesteri összefoglalónak a vita lényegét tömören összegeznie kell, melyben érdemben térjen ki az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntést érintő valamennyi felvetésre.
20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) Ez irányú jogosítványai:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő - testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozást magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti,
d) ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő - testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ebben az esetben az ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
A képviselő-testületi ülés előkészítése
21. § (1) A képviselő - testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.
(2) Az éves munkatervet a polgármester iránymutatása alapján a jegyző állítja össze és azt a polgármester terjeszti a testület elé.
(3) A testület és a bizottság munkatervének összhangjáról a polgármester gondoskodik.
(4) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kérhet
a) a települési képviselőktől,
b) közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,
c) a helyi civil szervezetektől.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható napirendjét
c) a napirend előkészítésében részt vevő szerveket, személyeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a közmeghallgatás időpontját,
f) a napirendi pontok előkészítésével, az ülések lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat.
(6) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőnek,
b) a munkatervben érintett előadóknak.
Az előterjesztések tartalmi, formai követelményei
22. § (1) Előterjesztést kell készíteni azon napirendek esetében, amelyhez a képviselő – testület döntése szükséges.
(2) A képviselő - testülethez előterjesztést nyújthat be:
a) a települési képviselő
b) a polgármester
c) a jegyző
d) a képviselő - testület bizottsága.
(3) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés az alábbi ügyekben:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) munkaprogram, munkaterv,
e) a képviselő - testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, alapítványrendelés,
f) társulások létrehozása, csatlakozás társulásokhoz, társulásból való kilépés,
g) PTK-ból eredő jogügyletek,
h) önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek,
i) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló.
23. § (1) Az előterjesztésnek általában két részből kell állnia.
(2) Az első részben
a) a tárgyat pontosan meg kell határozni,
b) meg kell jelölni, hogy a képviselő - testület korábban foglalkozott - e a témával, ha igen milyen határozatot hozott,
c) értékelni kell, hogy a korábbi határozat hogyan került végrehajtásra, milyen intézkedések történtek a végrehajtása érdekében,
d) az előterjesztésből ki kell tűnnie az előkészítő, összehangoló munkának, az esetleges eltérő véleményeknek,
e) fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket, amelyek indokolják a döntés szükségességét,
f) az előterjesztés készítői érdemben terjesztik a testület elé az előkészület alakalmával felmerült nézeteket, a mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt, hogy a testület ezek ismeretében hozhassa meg döntését.
(3) Az előterjesztés második része döntési javaslat, mely rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat lehet.
(4) A határozati javaslat csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat, indokolást nem tartalmazhat, tartalmazza a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét. A végrehajtás határidejére vonatkozóan folyamatos vagy naptár szerinti megjelölést használhat, de folyamatos határidő esetén is meg kell jelölni az időközönkénti beszámolási kötelezettség időpontjait.
24. § Az írásos előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább 8 nappal korábban kell polgármester részére megküldeni.
A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
25. § (1) A képviselő - testület döntéseit nyílt szavazással - kézfelemeléssel - hozza.
(2) Az Mötv.-ben szabályozott titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(4) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsor szerint „igen” „nem” „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
A rendeletalkotás
26. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester
b) a képviselő
c) a képviselő - testület bizottsága
d) a jegyző
(2) A rendeletalkotással kapcsolatos kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
(3) A polgármester - az illetékes bizottság és a hivatal bevonásával megvizsgálja kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő - testület elé terjeszti.
(4) A szakmai előkészítés minden esetben a jegyző feladata.
(5) A tervezetek érdemi vitája előtt, amennyiben szükséges a testület közmeghallgatást is tarthat.
27. § (1) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján ki kell hirdetni.
(2) A jegyző feladata folyamatosan figyelemmel kísérni az önkormányzati rendeletek időszerűségét és javaslatot tenni az elavult rendeletek hatályon kívül helyezésére, és szükség esetén javasolni új rendelet megalkotását.
28. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást ad a képviselő - testületnek.
(2) A képviselő - testület egyes rendeletek hatályosulását bizottsága útján ellenőrizheti
A határozathozatal
29. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotási tárgykörbe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslat felett kell dönteni.
30. § Minősített többség szükséges az Mötv.-ben szabályozott eseteken kívül:
a) képviselő - testület hatáskörének átruházásához,
b) sürgősségi indítvány elfogadásához,
c) társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások társasági szerződésébe foglalt rendelkezések meghatározásához.
A képviselő - testület jegyzőkönyve
31. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv.-ben meghatározottakon kívül:
a) az ülésről távolmaradt képviselők nevét, távolmaradásuk okát,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annál rövid tartalmát,
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) előterjesztések,
d) rendelet-tervezetek,
e) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólás.
32. § A rendeletek, határozatok nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Lakossági fórumok, közmeghallgatás
33. § (1) A képviselő - testület a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében falugyűlést szervezhet.
(2) A falugyűlés időpontját a képviselő-testület határozza meg.
(3) A falugyűlés helyéről, idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell.
(4) A képviselő - testület a falugyűlésen elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a személyt, aki a szükséges intézkedést előkészíti.
34. § (1) A képviselő - testület a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell.
(4) Közmeghallgatást a képviselő - testület külön is elrendelhet egy-egy nagyobb horderejű, a lakosság szélesebb rétegét érintő kérdésben.
A polgármester, alpolgármester és jegyző. A polgármester
35. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
(2) A polgármester az Mötv.-ben szabályozott feladatin túl ellátja a következő feladatokat:
a) Biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát.
b) Feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése.
c) Segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját.
d) Együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
36. § (1) A főállású polgármester munkaideje heti 40 óra.
(2) A polgármester kötelező fogadó órája minden hónap első hetének hétfői napján 8.00 órától 11.00 óráig.
Az alpolgármester
37. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül két alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban töltik be tisztségüket.
(3) Az alpolgármesterek ügyfélfogadást tart minden hónap első hetének szerdai napján 15.00 órától 17.00 óráig.
A jegyző
38. § (1) A jegyző az Mötv.-ben meghatározott feladatain túl
a) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő - testületnek, bizottságnak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
b) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő – testület és a bizottsága elé kerülő előterjesztéseket,
c) tájékoztatja a képviselő - testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
d) szervezi a jogi felvilágosító munkát,
e) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
f) igény szerint segíti a települési önszerveződő közösségek tájékoztatását.
(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület felé.
(3) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.
Az aljegyző
39. § (1) A jegyzőt távolléte, illetve tartós akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a székhely település polgármestere által kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.
A képviselő-testület hivatala
40. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
a) A hivatal elnevezése: Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal.
b) Székhelye: 3796 Borsodszirák, Fő út 35.
c) Telephelyek:
ca) Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal Hangácsi Kirendeltsége (3795 Hangács, Szabadság út 21.)
cb) Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal Laki Kirendeltsége (3786 Lak Kossuth Lajos út 18.)
cc) Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal Nyomári Kirendeltsége (3795 Nyomár, Szabadság út 45.)
cd) Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal Tomori Kirendeltsége (3787 Tomor Kossuth út 75.)
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a hivatal Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal létszámát, a hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket, felhasználható bérkeretet a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás alapján, Borsodszirák Község Önkormányzatának költségvetési rendelete tartalmazza.
A képviselő - testület bizottsága
41. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság 2 fő képviselőből és egy 1 fő választott bizottsági tagból áll. Tagjainak névsorát a képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben képviselő lehet.
42. § (1) A bizottság tevékenységéről évente legalább egy alkalommal beszámol a képviselő - testületnek.
(2) A bizottság éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testületnek bemutat.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A bizottság elnökét – távolléte esetén – a bizottság által kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.
(5) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület határozatára.
(6) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A bizottság tagjainak kizárásáról a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
43. § Ügyrendi Bizottság általános feladatai:
a) a képviselő-testület munkatervéhez javaslattétel,
b) előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli tárgyalásának kezdeményezése,
c) bizottsági ajánlástétel,
d) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket törvény vagy az Önkormányzat a kötelezően létrehozandó bizottság hatáskörébe utal,
e) önkormányzati képviselők, a polgármester, az alpolgármester és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése,
f) önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeinek kivizsgálása,
g) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításának kezdeményezése,
h) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet,
i) a település szociális és egészségügyi helyzetének figyelemmel kísérése,
j) az egészségvédelmi feladatok ellátása érdekében az illetékes intézményekkel, társadalmi szerveződésekkel való együttműködés segítése,
k) az önkormányzat által biztosított segélyezési keretek ésszerű felhasználása,
l) a gyermek és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának növelése,
m) az időskorú lakosság életkörülményeinek javítása,
n) mindazoknak a hatásköröknek az ellátása, amelyeket törvény vagy az önkormányzat a bizottság hatáskörébe utal.
Az önkormányzat társulásai
44. § (1) A képviselő-testület a következő társulásokban vesz részt:
a) Edelényi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása.
b) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
c) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás.
(2) A társulások létrehozását, működési rendjét a létrehozásukról szóló együttműködési megállapodás tartalmazza.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
45. § A költségvetési rendelet megalkotása - a költségvetési törvény által előírt részletezésben az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva – egy fordulóban történik.
46. § A képviselő - testület vagyonát és a vagyonával való rendelkezés szabályait önkormányzati rendeletben állapítja meg.
Az ellenőrzés
47. § Az önkormányzat és költségvetési szerveinek ellenőrzését polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr útján látja el, külön szerződésben meghatározottak szerint.
A nemzetiségi önkormányzat működése
48. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. § alapján a települési roma nemzetiségi önkormányzat részére a testületi működés feltételeként – önkormányzati tulajdonú – helyiséget biztosít a Tomor, Kossuth út 75. szám alatti épületben.
(2) A helyiség használatának rendjéről és feltételeiről, a feladatok végrehajtásáról a nemzetiségi önkormányzattal külön megállapodást köt. Külön megállapodás alapján
a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzat adminisztratív feladatainak ellátást: meghívó, előterjesztések, jegyzőkönyv elkészítése, levelezések,
b) pénzügyi, számviteli, gazdasági, nyilvántartási és iratkezelései feladatok ellátását,
c) vállalja a nemzetiségi önkormányzat által használt iroda karbantartását és fenntartását.
49. § (1) A költségvetés és zárszámadás előkészítésének, végrehajtásának szabályozását a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodásában rögzíti.
(2) A közös önkormányzati hivatal ellátja a települési nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő ügyviteli, valamint gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
50. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv. -ben rögzített egyetértési, vagy vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének az Njtv.-ben meghatározottak szerinti javaslatot, kezdeményezést az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával a polgármesternek címezve kell benyújtania.
(3) A polgármester a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni.
51. § Hatályát veszti A szervezeti és működési szabályzatról szóló 11/2020. (XI. 26.) önkormányzati rendelet.
52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 9/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
|
Kormányzati funkció |
Megnevezés |
|
013320 |
Köztemető -fenntartás és -működtetés |
|
016040 |
Nemzetpolitikai tevékenység igazgatása és támogatása |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
041232 |
Start- munka program- Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
052030 |
Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
|
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082094 |
Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
104042 |
Család-és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
2. melléklet a 9/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:
1.1. A szociális igazgatásról és a szociális, gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 9/2021.(IX.14.) önkormányzati rendeletében meghatározott ellátások tekintetében az alábbi hatáskörök gyakorlása:
1.1.1. a 6. §- ban meghatározott rendkívüli élethelyzetre való tekintettel kérelmezett települési támogatás elbírálását,
1.1.2. a 7. §-ban meghatározott eltemettetés költségeihez történő hozzájárulás elbírálását,
1.1.3. a 8. §-ban meghatározott iskolakezdési támogatás elbírálását,
1.1.4. a 9. § -ban meghatározott köztemetés költségeinek megfizetésnek elbírálását,
1.1.5. a 10. §-ban meghatározott élelmiszercsomag elbírálását.
1.2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. § -ában meghatározott közútkezelői hozzájárulás megadása hatáskörének gyakorlását.
2. A képviselő-testület által a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás átruházott hatáskörök:
2.1. A Társulás feladata a társult önkormányzatok közigazgatási területén a hulladékgazdálkodás körébe tartozó eszközök, létesítmények, berendezések üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatás megszervezése összehangolt fejlesztése, közös társulási programok kialakítása abból a célból, hogy a Sajó-Bódva völgye és környékén korszerű, EU konform regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki, a meglévő rendszert fenntartsák és fejlesszék, és a térségben elősegítsék a felhagyott korszerűtlen és illegális hulladéklerakók felszámolását, környezetvédelmi és szemléletformáló projekteket dolgozzanakki, a megvalósításhoz nemzetközi pénzügyi alap támogatásának elnyerésére, valamint a társulás feladatainak megvalósításához szükséges egyéb belföldi pályázatot készítsenek és nyújtsanak be az önkormányzatok és szakmai befektetők közreműködésével. Ennek megfelelően a Társulás feladata a társulás közigazgatási területén a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adminisztratív, tervezési és jogszabály előkészítési feladatok ellátása, így különösen: a hulladék keletkezésének megelőzésére, mennyiségének és veszélyességének csökkentésére, szelektív gyűjtésére vonatkozó tervezési és ellenőrzési, valamint kapcsolódó feladatok ellátása.
2.1.1. Fentieken túlmenően a Társulás feladata a Társulásban résztvevő önkormányzatok kölcsönös együttműködésével az önkormányzatok közigazgatási területeit átfogó, térségi, regionális, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetése és fejlesztése, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék szelektív gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését. A fentiekhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítása, működtetése, az eszközök beszerzése, a szükséges beruházások megvalósítása, a kiépített rendszer fenntartása, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkái.
2.1.2. A regionális hulladékgazdálkodási rendszernek alkalmasnak kell lenni, a magas technikai és műszaki infrastrukturális előírások megvalósítására a Ht. rendelkezéseire figyelemmel, valamint ennek működtetésére és szolgáltatás nyújtására az előbbi feltételeknek megfelelően.
2.1.3. A Társulás projektgazdai feladatokat lát el bármilyen általa benyújtott pályázat kapcsán.
2.2. A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében a Társulás és a tagönkormányzatok feladatai:
2.2.1. A Társulás feladata a területén működő térségi – regionális hulladékgazdálkodási rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges projekt kidolgozása –, illetőleg ilyen jellegű projektek begyűjtése, összefogása. A már megvalósított rendszer bővítési, fejlesztési lehetőségeinek felmérése, és ennek megfelelően bővítése, fejlesztése, jogszabályoknak megfelelő keretek közötti fenntartásának és működtetésének megszervezése.
2.2.2. A Társulás feladata a pályázatok benyújtása, a program pénzügyi alapjainak megteremtése érdekében EU-s támogatások elnyerése.
2.2.3. A társult önkormányzatok és képviselő-testületeik tevékenységük során figyelembe veszik a Társulási Megállapodásban megfogalmazott érdekazonosságot, és ennek megfelelően segítik a projekt megvalósulását és a felépült rendszer üzemeltetését.
2.2.4. A társult önkormányzatok társadalmi-, gazdasági- és tájképi környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a térség menedzselése, a jövedelem termelésének a bel- és külföldi befektetések gazdasági és környezeti feltételeinek segítése, kapcsolat kiépítése más bel- és külföldi térségekkel.
2.2.5. A társult önkormányzatok érdekeinek összehangolása, információcsere, kölcsönös tájékoztatás, valamint szakmai tanácsadás.
2.2.6. A Társulás tagjai kötelesek minden rendelkezésükre álló eszközzel közreműködni a Projektek megvalósításában és működtetésében. Ennek során kötelesek:
2.2.6.1. - a Projekt megvalósításához szükséges döntéseket, határozatokat kellő időben, módon és tartalommal meghozni, hozzájárulásokat megadni,
2.2.6.2. - a szükséges hatósági engedélyek kiadásáról gondoskodni,
2.2.6.3. - a Projekt megvalósításához szükséges önkormányzati rendeleteket kellő időben, módon és tartalommal megalkotni és elfogadni,
2.2.6.4. - a lakosságot megfelelő módon tájékoztatni a Projekt megvalósulásáról,
2.2.6.5. - a megvalósult projektek üzemeltetéséről gondoskodni,
2.2.6.6. - az előírt pénzügyi kötelezettségeket határidőben teljesíteni.
2.3. A Társulás feladatainak ellátása során a megvalósult Sajó-Bódva regionális szilárdhulladék gazdálkodási rendszer fenntartását és jövőbeli fejlesztését tűzte ki célul.
2.4. A Társulás jogszabályban meghatározott közfeladata:
2.5. A társulás alaptevékenységi szakágazata: 382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása
2.6. Kormányzati funkciókódok
|
013330 |
Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
051010 |
Hulladékgazdálkodás igazgatása |
|
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
049020 |
K+F tevékenységekhez kapcsolódó innováció |
3. A képviselő-testület által az Edelényi Kistérség Többcélú Társulására átruházott hatáskörök:
3.1. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások:
3.1.1. A Társulás az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi alapellátás körében gondoskodik hétközi illetve hétvégi orvosi ügyeleti rendszer összehangolásáról, közös működtetéséről Szendrő város városközponttal a hatályos ágazati jogszabályok figyelembe vételével, jelen megállapodásban részletezett szabályok szerint.
3.1.1.1. Az orvosi ügyelet feladat-ellátásra társuló települések jegyzékét a Szendrő városközpontú ügyelet illetékességi területe szerinti bontásban a megállapodás 2. melléklete tartalmazza.
3.1.1.2. A feladatellátásra társuló önkormányzatok tudomásul veszik, hogy a feladatellátáshoz kapcsolódó OEP támogatás igénylésére az egészségügyi szolgáltató közvetlenül jogosult.
3.1.1.3. A feladatellátásra társuló önkormányzatok a 3.1.1.2. pont szerinti OEP támogatáson felüli díjat az 5.6. pont szerint kötelesek megfizetni a Társulás részre. A Társulás a díjat az egészségügyi szolgáltató részére jelen megállapodásban foglaltak, és a szolgáltatóval kötött megállapodás szerint utalja át a szolgáltató részére.
3.1.1.4. Amennyiben valamely társult település a díjat határidőre nem fizeti meg, az 5. pontban rögzítettek szerint kell eljárni.
3.1.2. Térségi adatbázis, információs rendszer működtetése.
3.1.3. Pályázat figyelés, pályázat előkészítés, pályázati forrásgyűjtés.
3.1.4. A védőnői szolgálatok, iskola egészségügyi feladatellátás működésének összehangolása.
3.1.5. Kistérségi szűrővizsgálatok szervezése.
3.2. A területfejlesztési feladatok körében:
3.2.1. vizsgálja és értékeli a térség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait;
3.2.2. kidolgozza és elfogadja a Társulás területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását;
3.2.3. koordinálja a térségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel;
3.2.4. folyamatosan kapcsolatot tart megyei önkormányzattal, a térségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel, a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
3.2.5. forráskoordinációt végez, pályázatokat készít tervei megvalósítására, adatokat, információkat szolgáltat a területi információs rendszernek,
3.2.6. pályázatot nyújthat be a térség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez.
3.3. A térség közigazgatási ügyintézésének korszerűsítése
3.4. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdése b) pontja keretében; ifjúsági feladatok térségi szintű koordinálása, szervezése, ezen belül különösen:
3.4.1. figyelemmel kíséri és segíti a térségben élő ifjúsági közösségek tevékenységét;
3.4.2. elősegíti a településeken működő, az ifjúságot érintő önkormányzati, civil és informális szervezetek koordinációját;
3.4.3. elősegíti a térségben lévő ifjúsági közösségek közötti együttműködést,
3.4.4. ifjúsági programokat szervez.
3.5. Települési és térségi esélyegyenlőségi tervek elkészítése, esélyegyenlőségi program megvalósítása, esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése.
3.6. Bűnmegelőzési együttműködés
3.7. Turizmusfejlesztés, idegenforgalom, ezen belül különösen:
3.7.1. közreműködik a térség idegenforgalmi értékeinek feltárásában
3.7.2. közreműködik a térség és a mikrotérségek turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában,
3.7.3. közreműködik a térség turizmust megtartó, elősegítő programok kidolgozásában, megvalósításában,
3.7.4. Térség településeinek, a kistérség idegenforgalmi értékeinek közös megjelentetése.
3.8. Térségi közművelődési tevékenységek koordinálása, térségi identitás erősítése, kulturális örökség őrzése
3.8.1. Amatőr alkotó művészeti tevékenységek, közösségek menedzselése.
3.8.2. Gyermek és ifjúsági alkotótábor, művésztelep működtetése.
3.8.3. Térségi információs rendszer működtetése.
3.8.4. Térségi kulturális kapcsolatok szervezése, gondozása.
3.8.5. Művészeti bemutatók, amatőr alkotó művészek kiállításának szervezése.
3.9. Helyi környezet- és természetvédelem, ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés feladatainak összehangolása.
3.10. Térségi foglalkoztatás-politikai célok összehangolása
3.11. Sport feladatok
3.11.1. Térségi szintű utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás.
3.11.2. Térségi sportversenyek szervezése, rendezése.
3.11.3. Sport rendezvénynaptár készítése, összehangolása.
3.11.4. Térségi versenyrendszer működtetéséhez segítségnyújtás.
3.11.5. Pályázatfigyelés, közös pályázat, pályázati források gyűjtése.
3.12. Nemzetközi és térségi külföldi kapcsolatok terén:
3.12.1. Határon átnyúló kapcsolatok, határmenti együttműködések.
3.12.2. Külföldi térségi kapcsolatok kialakítása, működtetése.
3.13. Településfejlesztési, településrendezési feladatok koordinálása
3.14. Nemzetiségi ügyek támogatása.
3.15. Közterület rendjének fenntartása
3.15.1. A Társulás a közterületi felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény alapján gondoskodik a társulás illetékességi területén lévő - de a feladatellátásra társult önkormányzat illetékességi területéhez tartozó - közterület felügyeletéről, a hatályos ágazati jogszabályok figyelembe vételével, jelen és külön megállapodásban részletezett szabályok szerint.
3.15.1.1. A közterület felügyelet-ellátásra társuló települések jegyzékét a megállapodás 5. melléklete tartalmazza.
3.15.1.2. A feladatellátásra társuló önkormányzatok a közterületi felügyelet adott önkormányzatra esedékes összes díjat az 5.14. pont szerint köteles megfizetni a Társulás részre.
3.15.1.3. Amennyiben valamely társult település a díjat határidőre nem fizeti meg, az 5. pontban rögzítettek szerint kell eljárni.
3.15.2. Pályázat figyelés, pályázat előkészítés, pályázati forrásgyűjtés.