A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzati rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

A Miniszterelnökség Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára által elkészítésre került egy 55 oldalas Összefoglaló jelentés a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.),valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezéseit érintő önkormányzati szabályozás kormányhivatalok által 2021. évben elvégzett törvényességi felülvizsgálatával kapcsolatosan.

Ezen összefoglaló jelentésben megjelölésre kerültek az önkormányzati rendeletalkotásnál felmerült jellemző hibák, jogszabálysértések, amelyek tükrében a kormányhivatalnak utóvizsgálat formájában újra meg kellett vizsgálnia a megalkotott új önkormányzati rendeleteket.

A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 16. §-sa 2023. január 1. hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, és az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege” kifejezés helyébe a „szociális vetítési alap„ szöveg lépett. A fenti magasabb szintű jogszabályi változások miatt szükséges a települési önkormányzatok helyi szociális ellátásokról alkotott önkormányzati rendeleteinek módosítása, és az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege” kifejezés helyett a „szociális vetítési alap„ szöveg alkalmazása a következő szakaszokban: 2. § (4) bekezdés a-b) pontok, 2. § (5) bekezdés.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 22. § szerint a jegyző gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.