Felsőregmec

Önkormányzat Képviselő-testületének

10./2007. (04.05.) számú rendelete

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Felsőregmec Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. A rendelet célja, hatálya

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza

- a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások

- formáit,

- szervezetét,

- a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat,

- a szociális ellátásokra való jogosultság

- feltételeit, valamint

- érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság

a) az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket,

c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve

e) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.

(2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b) a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott

jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

II. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles

ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 %-ával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek:

- ³⁶ az önkormányzati segély a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

 - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. - §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 30/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

- az anyagsági támogatás,

- a tizenharmadik havi nyugdíj,

- a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével:a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei,

a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás,

- a fogadó szervezet által az önkénteseknek külön tv. alapján biztosított juttatás.

b) Vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan és jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek:

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

c) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

d) Közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db) - a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező;

- a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató;

- a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató

vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, (fogyatékos gyermek),

dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

e) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

f) Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek közössége.

g) Szociális intézmény: a szociális törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet.

h) Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

i) Keresőtevékenység, ha a szociális törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás.

j) Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;

k) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

III. Eljárási szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 5-9. §-ok határozzák meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.

Az eljárás megindítása

5. § (1) Az eljárás megindítása történhet:

            - kérelemre, illetve

            - hivatalból.

A kérelmet az Önkormányzat Hivatalában kell előterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a), c) és h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jogosultság megállapításához szükséges, a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok igazolására az ellátást igénylő személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás nem szerezhető be.

(4) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(5) Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket - ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, a 18. életévet betöltött vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni.

(6) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

(7) A (5) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

(8) Ha az ellátást megállapító szerv a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,

- az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatal megkeresésével,

- egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával

állapítja meg a forgalmi értéket.

(9) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak:

            - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap,

            - az egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

(10) Ha az Önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

Az ellátások megállapítása

6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a Képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza.

A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről szintén határozatot hoz.

(3) ³⁵ A Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe rendeli a 3.mellékletben felsorolt ellátásokkal kapcsolatos döntéseket.

(4) A polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5) A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

7. § A pénzbeli ellátások kifizetése a – 6. § szerint hozott – határozat alapján az önkormányzati hivatal pénzügyi csoportjának feladata, aki/amely további feladatként:

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

8. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

9. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni:

            - az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott időközönként, illetve

            - szociális törvényben meghatározott esetekben

- az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követően valamint,

                        - az ellátás alapjául szolgáló jövedelemváltozás miatt.

IV. Pénzbeli ellátások

10. §  ¹ Az önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

1. a szociális törvényből fakadó ellátások:

• lakásfenntartási támogatás
• ápolási díj az Sztv. 43/B. § (1) bekezdése alapján
• ³⁶ önkormányzati segély
• ³⁷ önkormányzati segély

1. az önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátások:

• BURSA HUNGARICA ösztöndíj
• tanévkezdési támogatás

Rendszeres szociális segély

11. § ⁸ (1) A rendszeres szociális segélyt a rászorulók részére az Szt. 37/B. (1) bekezdés b)-c)       pontja, valamint e rendeletben leírtak alapján a jegyző állapítja meg.

(2) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni az önkormányzat által kijelölt szervvel, az Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának helyi képviselőjével  továbbiakban családsegítő szolgálattal.

12. § ⁹ (1) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) Az együttműködés keretében a nem foglalkoztatott személy köteles

1. az adatait, illetve adatainak megváltozását bejelenteni,
2. a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködni,
3. a beilleszkedést segítő programban részt venni.

13. § ¹⁰ (1) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjed ki:

1. a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra,
2. a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a családsegítő szolgálattal felvenni a kapcsolatot.

(3) A rendszeres szociális segélyt megállapító jogerős határozat egy példányát a Körjegyzőség megküldi a családsegítő szolgálat részére, amely a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, majd kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásban megállapodást köt a segélyben részesülő személlyel.

14. § ¹¹ (1) A megállapodás tartalmazza különösen

1. az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát,
2. a programon való részvétel gyakoriságát, amely évente négy alkalomnál kevesebb nem lehet,
3. azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(2) A családsegítő szolgálat írásban értesíti a Körjegyzőséget az együttműködés megvalósulásáról, a résztvevőkről és a távolmaradókról, valamint a távolmaradás indokáról, igazolásáról.

(3) A beilleszkedés segítő programokról való távolmaradás igazolására csak házi-, szakorvosi, vagy valamely hatóság által kiállított hiteles igazolás fogadható el.

15. §  ²⁶

16. § ¹² A rendszeres szociális segély iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá a 15. §-a (1)-(5) bek. foglalt dokumentumokat.

17. § ¹³ A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a jegyző kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.

18. § ¹⁴

Lakásfenntartási támogatás

Az ellátás feltételei

19§-23 § ^31,32,33,34

Ápolási díj

Az ápolási díj tartalma, típusa

24. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

25. § Az Önkormányzat

a) a szociális törvényben meghatározott feltételek szerint

- ápolási díjat,

- fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását végző személy számára ápolási díjat állapít meg, illetve

b) az e rendeletben, az Önkormányzat által meghatározott feltételek szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: helyi ápolási díj) állapíthat meg.

A helyi ápolási díj

26. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) A helyi ápolási díjra jogosult az az (1) bekezdés szerinti ápolást végző személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem

- nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,

- egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át

 nem haladja meg;

(3) Az ápolási díj megállapítására értelemszerűen a szociális törvényben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

Speciális eljárási szabályok

27. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez - figyelemmel az 5. § (3) bekezdésében foglaltakra - mellékelni kell

a) a háziorvos által kiállított, a 63/2006. (III. 27) Kormány rendelet 5. számú melléklet szerinti igazolást és szakvéleményt,

b) az Szt. 42. §-a (1) bekezdésének aa)-ac) pontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított, a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 6. számú melléklet szerinti igazolást, továbbá

(2) Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

28. § (1) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát – a szociális törvény alapján – meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen

- a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról,

- a gyógyszerhez való hozzájutásról,

- egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:

- a fürdetésről, mosdatásról,

- a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(3) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, egy alkalommal havonta ellenőrzi és az ellenőrzési tapasztalatairól évente, illetve nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

Az ápolási díj összege

29. § (1) Az ápolási díj havi összege

            a) a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti meghatározott

- ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a

- fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását végző személy számára megállapított ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a,

b) az e rendeletben, az Önkormányzat által meghatározott feltételek szerinti ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

³⁹ Önkormányzati segély

Az ellátás feltételei

30. §   (1)Az önkormányzati segély megállapítására a Szt 45. §-ában meghatározott esetekben kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250  %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély mértéke – rászorultsághoz igazodva – alkalmanként, minimum 2 000.-Ft,  maximum 10 000.-Ft lehet.

(3) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állomány, betegség baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre is évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély.

Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 50 000.-Ft-ig terjedhet.

31. § ⁴ Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb negyedévente egy alkalommal részesülhet átmeneti segélyben. A havi rendszerességgel folyósítható átmeneti segély időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.

32. §  ⁶

Speciális eljárási szabályok

33. §

(1) ² Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. Nem részesíthető átmeneti segélyben az a kérelmező, akinek családjában vagy egyedülállóként az 1 főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával – lásd 34. § (4) bekezdés – kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

Összege

34. § (1) Az alkalmanként megállapított – a 31. § szerinti – átmeneti segély összege esetenként 2.000- Ft-nál kevesebb, és 10.000- Ft-nál több nem lehet.

(2) ¹⁵

(3) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(4) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

(5) Az (4) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek:

 vásárlására jogosító utalvány, és/vagy

- bevásárlás

(7) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

Az ellátás feltételei

35. § ⁴⁰ (1) Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(2) Az e paragrafusban szabályozott önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(3) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket a Kishutai Közös Önkormányzati Hivatalhoz e rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban szereplő mellékletek csatolásával.

(4) A hivatal a hiánymentesen beadott kérelmeket  döntésre előkészíti, azokat javaslatával a hatáskörrel rendelkező szervnek úgy továbbítja, hogy az lehetőleg a kérelmek beérkezésétől számított 30  napon, önkormányzati segély esetén 15 napon belül elbírálhassa.

(5) Az önkormányzati segély keretében szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. A meghozott döntésekről a következő képviselőtestületi ülésen tájékoztatást ad.

Speciális eljárási szabályok

36. § (1) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.

(3) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(4) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.

37. § Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

Összege

38. § (1) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező vagy családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költségek viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi minimum nyugdíj 200 %-át nem haladja meg.

Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás

39. §. (1) Ösztöndíj állapítható meg a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Pályázat feltételeinek megfelelő és pályázatát határidőben beadó azon pályázónak, akinek a családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. Az egy főre eső jövedelem megállapításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló hatályos jogszabály alapján kell eljárni.

(2)Előnyben részesül fenti feltételeknek megfelelő azon pályázó,

• akinek a családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
• árva vagy félárva,
• családjában lévő eltartottak száma 3 vagy annál több,
• valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy családjában folyamatos
• ellátást igénylő vagy rokkant van,
• eltartója/szülője egyedül neveli,
• eltartója/szülője munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül,
• nem részesül kollégiumi ellátásban.

(3)Az ösztöndíj időtartama felsőoktatási hallgatók részére 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév.

A felsőoktatási hallgatók által elnyert ösztöndíj csak abban az esetben kerülhet folyósítására, ha az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a pályázó beiratkozott hallgatója a felsőoktatási intézménynek.

(4)Az ösztöndíj időtartama felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok részére 3 x 10 hónap, azaz 6 egymást követő tanulmányi félév.

Felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok által elnyert ösztöndíj csak abban az esetben folyósítható, ha a pályázó

• a pályázat elbírálását követő tanévre felsőoktatási intézménybe felvételt nyer és tanulmányait ténylegesen megkezdi,
• az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt beiratkozott hallgatója az felsőoktatási intézménynek.

Az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – szünetel azokra a tanulmányi félévekre, amelyekre az ösztöndíjas nem iratkozik be.

Nem minősül szünetelésnek, ha a pályázó az elbírálást követő tanévre nem nyer felvételt, vagy nem iratkozik be a felsőoktatási intézménybe.

(5)A felsőfokú intézményekbe jelentkezők („B” típusú pályázók) szociális rászorultságát a képviselőtestület évente egyszer – június 30-ig köteles felülvizsgálni.

(6)Az Önkormányzat által folyósított ösztöndíj havi összege a pályázó általános szociális helyzetétől függően 1.000 Ft-tól 5.000 Ft összegig terjedhet.

(7)A települési Önkormányzat által megítélt ösztöndíj visszavonásra kerül a visszavonásról hozott határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől, ha

• a „B” típusú ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn, illetve a szociális rászorultság évenkénti felülvizsgálatánál nem működik együtt az Önkormányzattal,
• a támogatásban részesített „A”, vagy „B” típusú pályázó elköltözik a települési Önkormányzat illetékességi területéről.

(8)Amennyiben a felsőoktatási hallgató számára megítélt ösztöndíj utólag megvonásra kerül, mert a hallgató az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a felsőoktatási intézményben nem államilag finanszírozott nappali képzésben vesz részt, a 35. § (1) bekezdése szerint döntési hatáskörrel rendelkező szerv – a szociális és családi körülmények figyelembevételével – dönthet úgy, hogy a már korábban megítélt támogatást szociális segélyként tovább folyósítja.

40. § (1) Az ösztöndíj elnyerésére beadott pályázatok elbírálása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(2)Az ösztöndíj támogatás iránti pályázatban meg kell adni:

• a pályázó nevét, állandó lakcímét, levelezési címét, anyja nevét, személyi igazolvány számát, születési helyét és idejét, felsőoktatás kar, szak/szakpár teljes nevét, azt az információt, hogy előreláthatóan hány félév van vissza a pályázó tanulmányaiból, vagy
• a középiskola (ha van) nevét, címét, jelenlegi munkakörét (ha van) s annak a felsőoktatási intézménynek, kar(ok), szak(ok) megnevezését, címét, ahol a pályázó felsőoktatási tanulmányokat kíván folytatni.

(3)A pályázónak pályázatához csatolni kell a vele közös háztartásban élő hozzátartozók

• munkáltató által kiállított jövedelemigazolását,
• nyugdíjáról, vagy egyéb nyugdíjszerű jövedelméről szóló igazolást,
• tartásdíj összegéről szóló igazolást,
• munkanélküli esetén az ellátásról szóló igazoltást, amennyiben ellátásban nem részesül, úgy a Munkaügyi Központ igazolását ezen tényről.

Tanévkezdési támogatás

41. §  (1) Hivatalból az Önkormányzat tanévkezdési támogatásban részesíti a községi iskolás, illetve óvodás gyermekeket. A támogatás mértékéről évente külön dönt a tanév kezdete előtt.

(2)A támogatás folyósításához kell az iskolalátogatási igazolást.

V. Természetben nyújtott szociális ellátások

42. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

Természetbeni szociális ellátásként nyújtható:

- a rendszeres szociális segély a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

- a lakásfenntartási támogatás,

- az átmeneti segély,

- a temetési segély.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

(3) ¹⁶ A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása a következők szerint történik:

- az ellátás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtására kezdeményezést tehet az érintett, valamint az eljárás megindul a védelembe vételről szerzett hivatalos tudomással,

- a természetbeni juttatást: élelmiszer (beleértve az étkezési díj kifizetését, az élelmiszer vásárlásra felhasználható utalványokat) és közüzemi díjak  formájában lehet biztosítani,

-a védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben.

43. § (1) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a testület a határozatában dönt.

44. § ¹⁷

Közgyógyellátás

45. § (1) A jegyző a közgyógyellátással kapcsolatos jogköreit az e cím alatt meghatározottak figyelembe vételével gyakorolja.

(2) A Szociális törvény 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül  az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a képviselő-testület által itt meghatározott feltételek fennállnak:

- az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, továbbá

- a havi rendszeres gyógyító ellátás költéségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja.

(3) A közgyógyellátás iránti kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 10. számú melléklet alapján kiállított háziorvosi igazoláson túl szükséges az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti igény esetén az önkormányzat rendeletében foglalt feltételek fennállását igazoló irat.

Adósságkezelési szolgáltatás

46 §- 52 § ¹⁸

VI. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

53. § ^5,25 (1)  Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére – a szociális törvény 86. § (1) bekezdése alapján – a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat nyújtja:

• lakosságszámtól függetlenül
• az étkeztetést,
• a házi segítségnyújtást,
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
• a lakosságszám nagyságából következően:
• a családsegítést,
• a nappali ellátást, valamint
• az előzőekben nem említett, egyéb szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást.

(2) A nappali ellátást működtető önkormányzat külön rendeletben határozza meg az ellátások működtetésének és működésének feltételeit.

(3) ^19,28 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi térítési díjának összege 130 Ft/fő/nap.

(4) ^20,29 A (3) bekezdés szerinti intézményi térítési díj összegéből 60 Ft-ot az ellátott, 70 Ft-ot pedig az önkormányzat fizet meg.

Étkeztetés

54. § ²² (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) A szociális étkeztetés igénybevételéhez a szolgáltatóhoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, leánykori nevét, személyi igazolvány számát, TAJ számát, születési helyét, idejét, lakó-, és tartózkodási helyét, legközelebbi hozzátartozójának (törvényes képviselőjének) nevét, lakóhelyét, telefonszámát.

(3) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához köteles saját maga, valamint együtt élő családtagjai vagyoni-jövedelmi viszonyairól nyilatkozni; 3 hónapnál nem régebbi jövedelemigazolás(oka)t becsatolni.

(4) A szociális ellátás igénybevételéről az igénybe vevő, illetve törvényes képviselője és a szolgáltató e rendelet 1. számú mellékletei szerinti megállapodást köt.

55. § ²³

(1) A szociális étkezés 2012. évi személyi tértítési díja egységesen 280 Ft/fő /ebéd.

(2) A szociális étkeztetés esetében az (1) bekezdésben meghatározott térítési díj fizetése alól mentes aki nem rendelkezik jövedelemmel.

56. § ²⁴ A szociális étkeztetés napi intézményi térítési díját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

57. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

58. § A házi segítségnyújtásért térítési díjat nem kell fizetni.

59. § Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot

- *társulásos formában működtetett intézmény gondozója útján látja el.

Családsegítés

60. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

*61. § Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait társulásos formában fenntartott családsegítő szolgálat működtetésével látja el.

62. § A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

VII.

 Egyéb rendelkezések, eljárási szabályok

63. §  ²⁷ (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátási kérelmet Mikóháza Körjegyzőség hivatalához kell benyújtani a jogszabályokban előírt mellékletek becsatolásával.

(2) A Körjegyzőségi Hivatal az igénylő személy szociális helyzetéről történő tájékozódás, a kérelmek döntésre való előkészítése érdekében környezettanulmányt készíthet az igénylőről.

63/A. § (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

1. az általa lakott ingatlan udvarán legalább egy db. szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata
2. a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
3. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
4. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, 
5. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

6. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.     

(3) Az Szt. 34 § (2) valamint 36 § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 63/A §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként e rendelet 63/A §-ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat Mikóháza Körjegyzőség szociálpolitikai előadójának közreműködésével ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a képviselő-testülettel írásban közölni.

64. § a szociális ellátások elbírálásához az Szt.-ben és vhrei-ben előírt kötelező, valamint ezen rendeletben meghatározott feltételeket a kérelmezőnek a kérelemhez csatolt hitelt érdemlően igazoló bizonylatokkal kell felszerelnie. Amennyibe kérelmező a kérelmet illetve annak mellékleteit a hiánypótlásra történő felszólítás ellenére sem egészíti ki, illetve nem csatolja kérelmét el kell utasítani.

65. §. (1) a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni.

(2) A havi rendszeres jövedelmeket hivatalos igazolásokkal (munkáltatói bérjegyzék, nyugdíjszelvény, postai utalvány, stb.) kell igazolni. Az egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni.

(3) ²¹ A kérelmező jövedelmének kiszámolásánál a havi rendszerességgel járó jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző hónap, míg a nem rendszerességgel szerzett illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

66. § A rendelet alkalmazása során az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának időpontjával változnak a szociális juttatások összegei. Ilyen esetben a támogatások összegének változásáról külön határozatot nem kell hozni.

67. § (1)Az időskorúak járadékának, a rendszeres szociális segélynek és az ápolási díjnak az

összege a kérelem benyújtásának napjától – az ápolási díjat kivéve – a jogosultság fennállásáig illeti meg a jogosultat.

(2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, akkor az ellátás a havi összeg harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

 (3)A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez e rendelet 2. számú mellékletét, egyéb kérelem esetén e rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatványt kell mellékelni, kivéve Bursa Hungarica ösztöndíj kérelem.

VIII. Hatályba léptető, vegyes és záró rendelkezések

68. § Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

69. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Felsőregmec Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005 (09.29.) sz. Ökt. rendelete, valamint az azt módosító 5/2006 (06.12.) és 6/2007 (03.07.) sz. Ökt. rendeletek.

(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Kelt: Felsőregmec, 2007. Április 5.

Espán Miklós                                                                         dr. Vitány Eszter

polgármester                                                                               körjegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: Felsőregmec, 2007. Április 19.

                                                                                                           dr Vitányi Eszter

                                                                                                                   körjegyző

Módosítva:

¹ Módosította a 16/2007.(VIII.23.) sz. önk. rendelet, hatályos 2007. 08. 23-tól

² Módosította a 16/2007.(VIII.23.) sz. önk. rendelet, hatályos 2007. 08. 23-tól

³ Módosította a 16/2007.(VIII.23.) sz. önk. rendelet, hatályos 2007. 08. 23-tól

⁴ Módosította a 17/2007.(IX.05.) sz. önk. rendelet, hatályos 2007. 09. 05-től

⁵ Módosította a 4/2008. (VI.19.) sz. önk. rendelet, hatályos 2008. július 01-től

⁶ Módosította a 12/2008. (XII.30.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. január 01-től

⁷ Módosította a 12/2008. (XII.30.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. január 01-től

⁸ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

⁹ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹⁰ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹¹ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹² Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹³ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹⁴ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹⁵ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹⁶ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹⁷ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹⁸ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

¹⁹ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

²⁰ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

²¹ Módosította a 4/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 04. 15-től

²² Módosította a 8/2009. (VIII.28.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 09. 01-től

²³ Módosította a 8/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 09.01-től

²⁴ Módosította a 8/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 09.01-től

²⁵ Módosította a 8/2009. (IV.06.) sz. önk. rendelet, hatályos 2009. 09.01-től

²⁶ Módosította a 12/2010. (XII.27.) sz. önk. rendelet, hatályos 2011.01.01-től

²⁷ Módosította a 12/2010. (XII.27.) sz. önk. rendelet, hatályos 2011.01.01-től

²⁸ Módosította az 5/2011. (IV. 14.) sz. önk. rendelet, hatályos 2011. 04. 15-től

²⁹ Módosította az 5/2011. (IV. 14.) sz. önk. rendelet, hatályos 2011. 04. 15-től

³⁰ Módosította a 8/2011. (VIII.30.) sz. önk. rendelet, hatályos 2011. 09. 01-től

³¹ Módosította a 8/2011. (VIII.30.) sz. önk. rendelet, hatályos 2011. 09. 01-től

³² Módosította a 8/2011. (VIII.30.) sz. önk. rendelet, hatályos 2011. 09. 01-től

³³ Módosította a 8/2011. (VIII.30.) sz. önk. rendelet, hatályos 2011. 09. 01-től

³⁴ Módosította a 5/2012. (IV.02.) sz. önk. rendelet, hatályos 2012. 04. 04-től

³⁵ Módosította a 5/2012. (IV.02.) sz. önk. rendelet, hatályos 2012. 04. 04-től

³⁶ Módosította a 15/2013. (XII.18.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01. 01-től

³⁷ Módosította a 15/2013. (XII.18.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01. 01-től

³⁸ Módosította a 15/2013. (XII.18.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01. 01-től

³⁹ Módosította a 15/2013. (XII.18.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01. 01-től

⁴⁰ Módosította a 15/2013. (XII.18.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. 01. 01-től

^{3, 7}

1. számú melléklet
   

A képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

1. Az Sztv. 43/B. § (1) bekezdése alapján megállapított ápolási díj megszüntetése
2. Temetési segély megállapítása
3. Szociális étkeztetés megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata
4. Jogosulatlanul igénybevett szociális ellátás visszatérítésre kötelezése
5. Normatív lakásfenntartási támogatás megállapítása, megszüntetése, elutasítása